Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-12 / 156. szám

á bolgár miniszter'S Alig utazott el Schober osztrák kancellár Budapestről, máris uj vendég érkezett fővárosunkba. — Liapcsev bolgár miniszterelnök szerdán reggel körünkbe érkezett azzal a programmal^ hogy Budapesten érintkezésbe lépjen a magyar kormánykörökkel. Megérkezése után kihallgatáson jelent meg a kormányzónál. m

aí

d meglátogatta a miniszterelnököt és a külügyminisztert^ akikkel módjában volt megbeszélni mindazokat a dolgokat, amelyek Bulgáriát és Magyarországot közelebbről érdekük. Minket élénk örömmel tölt el ugy Németausztria kancellárjának, mint Bulgária miniszterelnökének látogatása, mert mindkettőből az a ránk nézve kedvező következtetés vonható le, hogy újra kezdünk valakik lenni, hogy újra számottevő tényezők vagyunk a külpolitikai életben és nem elszigetelten élő búsongó nemzet, amelyiknek barátságára és erejére senki sem számit. Különös szimpáthiával látjuk Magyarországon a bolgár testvérnemzet politikai vezérét. Ez a látogatás feleleveníti bennünk mindazokat a meleg érzéseket, amelyek minket a történelmi kapcsolat és a sorsközösség által összefűznek. De mindenekfelett összekapcsol minket a bolgár nemzettel az a közös remény, hogy az együtt elszenvedett csapások után ismét megtaláljuk helyünket a fejlődésben és nemzeti aspirációink kielégülésében. Bár mélyen lesuly tott bennünket Trianon, mégis felfakadt részvétünk láttára annak a tragédiának^ amelyen Bulgária a békeszerződések megkötéseinek szö moru éveiben átment és ma mély rokonérzéssel látjuk, hogy oda" lenn is megkezdődött az újjászületés komoly munkája. Ez. a munka Komoly lendületet nyert azáltal, — hogy Bulgária is visszanyerte a maga pénzügyi szuverénitását. — Különös véletlen, hogy történelmi sorsközösség rejlik abban, hogy nemcsak a szenvedések kezdete, hanem ez az időpont is, amelyet a bajokból való kilábolás kezdőpontjának tekinthetünk, összeesik ugy Bulgária, mint Magyarország történetében. Talán nem is véletlen ez., hanem a történelem csodás erőinek logikája. Mindkét nemzet ártatlanul esett áldozatául a nagy vérzivatarnak és a győztes nemaetek indokolatlan gyűlöletének. A történelem logikája rá fogja vezetni az esztelen Ítéletüket elsiető nagyhatalmakat tévedésükre s talán ennek kezdő mozzanata a mindkét nemzet jövőjére oly nagy befolyással biró pénzügyi szuverenitásnak egy azon időben való visszanyerése. Ilyen idegen népfajok által van körülvéve ugy a bolgár, mint a magyar nemzet. Amint a mi szomszédságunkban, ugy az övékében is vannak népek

v amelyek egy tőrdöféssel szeretnek kiirtani a magyar és a bolgár nemzet életét. Ez a sorsközösség is egyike azoknak, amely közelebb viszi e két nemzetet az egymást megértés felé, amelyet fokoz az a körülmény is, hogy amint Középeurópa konszolidációjának középpontja Magyarország, ugy a Balkáné Bulgária. Nem kétséges, hogy amint a sorsközösségben, ugy a konszolidáció munkájában is párhuzamos az utjai mind a két nemzetnek s igy Liapcsev bolgár miniszterelnök látogatását ennek bizonyítékául tekinthetjük. JNftfKYIDÉK. Lázas bolettacsata és exportdnmping Irta: Pisszer János. Teljesen érthető és természetes az a vitatkozás, amely a kormánynak a mezőgazdaság felsegitését célzó intézkedései nyomán keletkezett. Azt lehet mondani, hogy éppen ennek a nagy vitatkozásnak az ellenkezője lenne természetellenes, mert a teljes nemtörődömséget bizonyítaná, a nemzetgazdasági érdekekkel szemben: A oolettatörvény célja, a mezőgazdaság felsegitése. Olyan természetes szükségesség csonkahazánkban, amely nélkül nemzetgazdaságunk fenn sem állhat. A mezőgazdaság a fundamentum. Ha ezt alámossák az alattomosan pusztító gazdasági vadvizek, összeroppan az egész gazdasági építmény. A segítés módja a bolettatör" (vényben isimeretesf. Exportképes árakon szállíthatni^ emellett racionálisan gazdálkodhatni. A kivitelnél tehát világpiaci áron árusítani, a keletkezett differenciát itthon magasabb árakkai megfizettetni, ami semmi más, mint »export" dumping.« Pontosan két esztendő előtt irt erről a Nyirvidék a süket füleknek és nem látó szemeknek. Pontosan két esztendőnyi veszteség után ma mégis az az elgondolás törvénnyé vállott. Sokaknak roppantul megfájult a nemzet feje attól a gondolattól, hogy itthon emelkedni fognak az árak, sőt már emelkedtek is. — Rettentő nagy aggódás ülte meg a lelkét némelyeknek^ hogy mi lesz most már

Nhogy a kormányzat ily makacsul ragaszkodott tervéhez és kiméletlenül keresztülvitte azt. Sokan azzal kérkednek, hogy xm^g azt sem tudják, mi az a bo" letta«. Bár nem fontos, mégsem mondható bajnak ez a tudatlanság. Igen sokszor hangoztattuk, hogy a nemzetek gazdasági munkálkodását semmi egyébnek nem tekinthetjük, mint a maguk határain beiül működő üzemeknek, amelyek legfőbb célja az önfentartás kell, hogy legyen. Ezeknek a nemzetek alkotta üzemeknek nyeresége az a jövedelemben elérhető plus, amit a külkereskedelmi mérleg activuma mutat, vesztesége pedig az a minus, anyt ez a mérleg passzive jelent. A főtörekvés oda irányitandó. hogy az üzem nyereséget és ne veszteséget mutasson. Teljesen mellékes, hogy idebenn, minő üzemköltségekkel termelünk és élünk. Fontos a versenyképes ár. Ott van az amerikai Ford gyárak üzeme példaként. Annyit fizetnek a munkásoknak dollárokban napibérként, mint amennyit mi pengőkben fizetünk. Az amerikai munkások dollárátlagban kapják azt a bért, amit a magyar munkások pengőátlagban kenek. Az amerikai portéka mégis versenyképes még Csonkamagyarországban is. holott ott pénzértékben közel hatszorosnak mondható a munkások keresete a miénkhez képest. Ha a magyar buza az amerikai búzával Bécsben találkozik. akkor az amerikai olcsóbbnak bizonyul. Hja kérem az egészen más

r mondják a bölcsek. Ezt az egészen mást a nyíregyházi gazdák is ismerik, mert megírták fiaik Amerikából^ hogy mi az az egészen más. A tény azonban az, hogy az amerikai dumping leveri a magyar exportárut. Gróf Hadik János általános drágulást vár a bolettától. Ez ugyan igen természetes, de nem osztható az aggodalom, amely ennek a megállapításnak nyomán kél. Antiszociálisnak mondja a törvényt. amelyhez hasonlót Ausztria éppen két nappal azélőtt elvetett, és éppen a szociálista Ausztria vetette el, mert antiszociálisnak találta azt. Hogy ott milyen megokolással vetették el a tervezetet, — reánk ugyan nem fontos, de ha szo ciális szempontból fogjuk fel a kérdést, akkor meg kell állapitanunk, hogy az általános drágulás közepette, a munkabéreknek is aránylagosan emelkedniük kell és akkor az egyensúly helyreállott ezen a területen is. Hogy ez máról holnapra nem következik el, az bizonyos, de a kiegyenlítődés folyamatának el kell következnie, nem is hosszú idő alatt. És ebben éppen semmi baj sincsen. Ennél a kérdésnél nem szabad figyelmen kívül hagynunk külkereskedelmi mérlegünket. Az importáruk árait a világpiaci árak szabályozzák. Ezek odakinn az életstandard szerint alakulnak. —Egyelőre nem fenyeget ott áremelkedés., sőt az amerikai vámhábo* ru és a legutóbb hírlett 25 százalékos bércsökkentés^ az importáruk áránál valószínűleg jelentkezik majd. Itthon tehát a termelés költségeinek viszonylagos csökkenésére számithatunk. Semmi változást az életstandardban nem okoz, ha a belső árakat és kereseti összegeket bármely számmai szorozzuk. Csak nagyobb számokkal dolgozunk. Gondoljunk a százezer koronás napibérekre! De most az a különbség, hogy stabil fizetőeszközzel dolgozunk. Itt az a fontos, hogy pénzünk stabilitása kifelé' állandó maradjon, ha befelé annak értéke éppen az áremelkedések folytán^ vásárlóerőben csökkent is. Változást a belső termelés árviszonyaiban, az importáruk árának viszonylagos csökkenése okoz azáltal, hogy az importáru ára fix lévén, a belső árképződéshez viszonyítottan, mégis csökkenik az importár. Ha igy a mezőgazdasági termeléshez szükséges importcikkek ára viszonylag csökken és ugyanez jelentkezik egyéb importált szükségleti cikknél is, ugy az egész nemzetgazdasági termelés szemszögében figyelve és kalku" a p o o m óz a ó Pinteken csalt l napig 5, 7 é« 9 órakor TOM MIX, BUCK JONES, REX BELL versenye a nagyközönség kegyeiért és a pálmáért 3 rendkívüli eo

wboy íilmben. Szombaton 5, 7 és 9, vaaárnap 3, 5, 7 és 9 órakor EMIL JANNINGS, MI A MAY, W. GAIDAROFF PÁRIS GRÓFNŐJE 1930. julius 12. lálva a változott viszonyokat, és árakat, azt kell eredményül nyernünk, hogy a termelés költségtényezői csökkennek árban, igy termelésünk olcsóbbá válik, ami lehetővé teszi a termésfeleslegeknek dumping árakon, vagy ami mind" egy. a versenyképes világpiaci áron való exportot. Ma ugy áll a helyzet, hogy a buza és rozs exportlehetőségének területe, nyugat felé Bécsig, más irányokban pedig addig terjed, amig az ott termelt és oda máshonnan exportált emez áruk áraikkal, a magyar buza és rozs árával felvehetik a versenyt. Ezt az exportterületi sugarat növelni, csak a dumpingár tudja, amely a szállítási költségek növekedésével csökken. tehát fordított viszonyban van. Ha biztositható a mezőgazdaság fennmaradása és prosperitása a belső árak emelése utján, akkor mellékes, hogy a termelési felesleget mily dumpingáron bocsátjuk ki, mert mindaz, amit e cimen bevételezhetünk, a nemzetgazdasági üzemeredmény növelésére alkalmas. Mert például, mit ért a burgonyában a mult évben elért nagy terméshozam, ha az áru nem volt értékesíthető és itthon pusztult el. Mit ér az akármilyen bő bortermés^ ha azt nem exportálhatja az ország, ha alacsony áron is? ' 4. boleUatörvénv eredménye bár előrelátható, pontosan annak al" kalmazásbavéte'ekor jelentkezik^ Ez hátrányosnak nem mondható, éppen ezért nincs ok reá, hogy támadjuk. A Nyirvidéknek, éppen a két év előtt már hangoztatott elvek életbeléptetése f olytán. a bolettatörvény csak szimpatikus lehet. á Tilág cserkészeinek közeledő budapesti táborozásához A jövő esztendőben csonka hazánkban fognak táborozni a világ cserkészei. Ez nemcsak a magyar cserkészek, de az egész magyar nemzet számára történelmi nevezetességű esemény lesz. Készüljünk arra teljes ambiciónkkal. Különböző nemzetek fiai várni fogják azt a napot, hogy megláthassanak egy számukra még ismeretlen országot. Sok nemzet rokonszenvez velünk, mely rokonszenvet nekünk ápolni kötelességünk. ellenségeinket pedig meggyőzni igazságunkról. Ez lesz a magyar cserkészek egyik legnagyobb feladatuk. Itt önkéntelenül is ez a kérdés adódik »Vajjon mi módon«? Az eszperantóval! Külföldön nemcsak cserkésztanfolyamokon, de az iskolákban is tanítják az eszperantó nyelvet, hogy a nemzetközi táborozásokon más nemzetbeli társaikkal érintkezhessenek. Szabo'csvármegye eszperantó mozgalmának vezetői átérezve az eszperantó nagy szükségét, igy az ifjúságnál valamint a közönségnél is módot akarnak nyújtani arra, hogy azt minél nagyobb számban sajátítsák eí. A szabolcsi pedagógiai eszperantó tanfolyammal kapcsolatban ugy az ifjúság ,valamint a közönség részére is tanfolyamot rendez, melyre jelentkezni lehet folyó évi julius hó 31-ig. Széchenyi-u. 28/b. sz. alatt. (Tanítók Otthona. Ez alkalommal felkérem a szabolcsi eszperantista cserkészeket, szíveskedjenek címüket velem közölni, hogy azokat Budapestre eljuttathassam. Herczeg István, i ; \ Gáva.