Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-11 / 155. szám

jAtKilöŰK. 1930. juRus 11. Homokszemek Konzervatív vagyok és így a technikai fejlődés mai szédületes iramú termeivényeivei nem tudok teljesen megbarátkozni. Ennek a megrögzött és talán túlzásba hajtott konzervativizmusnak a következménye az, hogy nekem — hála Istennek, nincs rádióm. Lehet, hogy talán ezért sokan kii nevetnek, vagy lemosolyognak, — azonban én nekem a természetem már csak olyan marad, hogy a fináncminisztérium által kotyvasztott, de a kereskedelmi minisztérium dokton asszisztálása mellett a kultura tetszetős ostyájába csomagolt Rádiónevü keserű pirulát ezidőszerint még nem tudom lenyelni. E rossz természetemnek köszönhető aztán, hogy a világeseményeket én csak megkésve, sokszor huszonnégy, néha meg hatszor huszonnégy óra múlva tudom meg valamelyik sajtcsomagolásra kevésbbé alkalmas Kurírnak a hasábjairól. így jártam legutóbb is, amikor a haladás országútján hétmérföldes csizmában járó városunkban rádióest volt. Egy héttel később, kicsiny szobám meghitt csendjében légköri zavartól mentesen, de a multak levendula illatos légkörébe kerülten, szinte szent áhitattal olvastam az immár messze földön öreg hirü, de amellett élte delén még jóvai az innenső oldalán levő aranyos tollú főnótáriusunknak a városalapító ősökről tartott előadását. Én ugy érzem, hogy ha talán a delizsáncszerü gondolkozású emberekhez hasonlítok is, mégis én jártam jobban. A villamosság száguldó hullámai elröpitették a hangokat és talán sokan kérkedhetnek azzal, hogy füleik hallották a rádióelőadást, de vajmi kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy szivük, lelkük befogadta és meg is értette azt. Legyen azonban mindenkinek hite szerint. Egyet azonban szabadjon megjegyeznem és emlékezetbe idéznem az előadás anyagából. A városalapítók az Alföld Szarvas és Csaba népeiből rekrutálódtak. Ezt tudja mindenki, aki hallotta az előadást, avagy ha talán nem hallotta, olvasta azt, vagy más hallomásból meriti ennek tudását. Vannak azonban sokan, akik sem nem hallották, sem nem olvasták és talán nincsen módjuk reá, hogy hallhassák, vagy olvashassák. Éppen ezeknek az érdekében és a városalapítók iránti hálás kegyeletből bátorkodom megemlíteni itt — ha már meg nem előztek volna —, hogy a főnótárius ur előadásába* megemlített Csabai -u teát — mivel ez ma a legszorgosabb kutatás mellett sem lelhető fel — keltsük ismét életre. Legyen ott ez a tábla a házak falán nemcsak mint a multak iránti kegyelet emlékeztetője, hanem felkiáltójel a jövő polgárainak. hogy ime, lássátok, ezek az egyszerű földművesek által elvetett piciny mag milyen hatalmas törzzsé lett! Ha a multat megbecsüljük, magunkat, a jelent is megtiszteljük ezzel, a jövőnek pedig tisztességes, a becsületes munkának á megbecsülésében példát mutatunk, olyan példát, amelybői szépet, jót és nemeset tanulhat! * Becsapott a Mózsi, kérem, becsapott megint. És pedig a boléttávai kérem. Ugy esett az eset, hogy panaszkodtam neki ,hogy mán megint drágább lesz a kenyér. Vigasztalt a Mózsi, meg busuit is velem. Még könnyet is ejtett a betyár. Mégis becsapott. Éppen akkor, mikor a legjavába zokogott, akkor mondta, hogy nem tesz semmit a boléta annak, akinek esze van. (Itt egy jól ismert gesztust csinált a hüvelyk és mutató ujjával, ami magyarul nem is anynyira észt ,rmnt pénzt jelent.) Szólal a nóta vége az lett, hogy felkerekedtem az asszonnyal meg a gyermekekkel és az összes kölcsönkért. kosarakkal és beállítottunk Mózsihoz lisztért. Telepakoltuk az összes alkalmatosságot. Fordultunk kétszer is. A siffonérból otthon kilakoltattam az asszony meg a gyerekek összes, még zálogba nem tett ingóságait és bekvártélyoztuk a lisztet. No, mondok,, most mán jöhet a bóléta, nálam mán megvan úgyis a jólét alapja. Most jön aztán a java a huncutságnak. Olvasom a Nyirvidékben, hogy a munkadíjban kapott termény után nem gilt a bolettaü Hát most mit csináljak? Nekem meg van a drága jó búzalisztem a si" fonérba, Mózsinak meg megvan a boletta nélküli bolettás haszna. És nekem ráadásui meg van a jogom arra, hogy búzába kapjam a munkabéremet — és boletta nélkül. És most rítem érek a jogommal sem mit. Ellenben a Mózsi nevet a markába egy nagyot. Sejtettem én, hogy ha a Mózsi sir, annak nem lesz jó vége — rám nézve. Mondtam is az asszonynak. De ő megnyugtatott, hogy csak bizzak az ő emberismeretébe, meg a lisztvásárlási szakértelmébe, no, meg a Mózsi becsületébe. Hát itt van az eredmény. Hogy fulladjon bele Mózsi a becsülete könnyeibe meg a boiettába. Egy 10 hónapos nvirtasi leánykát megtámadta és solfosan összemarta a sertés Megrendítő ás különös eset történt e hó 3-án Nyírtass községben. Nagy Margit 10 hónapos gyermek jobb fülét és kezefejét egy sertés összeharapdálta, mig jobb kezén a mutató és középujjait leharapta. A szerencsétlen gyermek édesanyja délben a határba ment burgonyát kapálni. A kis Margitot a 7 éves Leni nevü gyermeke felügyeletére bizta. Leni egyben a libákat is őrizte, amelyek délután 4 óra felé a szomszédos kukoricásba tévedtek. ' Mialatt Leni a libák után futott, a kis Margit a nyitva hagyott kapun az utcára ment. A 10 hónapos gyermek a nyilt utcán felügyelet nélkül játszadozott, mig Leni a kukoricásban ösz* szeterelte a libákat. Ugyanebben az időben véletlenül kiszabadult az ólból és az utcára szökött özv. Danó'Istvánné hatalmas sertése, amely egyenesen az ártatlan gyermeknek rontott és jobb fülét, kezefejét összeharapdálta, jobb kezén a mutató és közép ujjait tőből leharapta. A szerencsétlen gyermek velőtrázó sikoltására figyelmes lett Babiczky Sándorné, aki az 'utolsó pillanatban mentette meg a kis Margitot a biztos pusztulástól. Ha még néhány percet késik a segítség, a vértől felbőszült állat szétmarcangolja a gyermeket. A nyomozás szerint Nagy Sán' dornét, a gyermek édesanyját súlyos gondatlanság terheli, mivei védtelen kislánykáját felügyelet nél kül hagyta s megmentése csak a véletlennek köszönhető. A gyermek sérülése súlyos, de nem életveszélyes. I MEGVÉDI BEFŐTTJEIT A ROMLÁSTÓL Panaszmentes Pergament Papír KAPHATÓ: AZ UJSÁGBOLTBAN BETHLEN-U. 1 Ma a „Magyar rapszódia", holnap „Marcsa katonája", holnapután a „Gynrfeovics lányok" a Diadalban A Diadal Mozgó magyar hete toár a végefelé közeledik, de a legszebb három magyar film még — hátra van. Ma még mindenki megnézheti, aki tegnap elmulasztotta, a magyar filmek gyöngyét, a Magyar rapszódiát. A tegnapi előadásokon sokan voltak olyanok is, akik már kétszer, háromszor is látták ezt a csodálatosan szép magyar darabot. Ha másért nem, már maguk a nyíregyházi felvételek is megérdemlik, hogy mi nyíregyháziak újra és újra megnézzük az aranykalászos magyar rónának ezt a bűbáj os szimfóniáját. Holnap pénteken csak egy napig lesz műsoron Harry Liedtkének, a nők kedvencének magyar tárgyú filmje, — a Marcsa katonája. Szombaton és vasárnap pedig a Gyurkovics lányok-kai zárul a Diadal magyar hete. A jövő hét nagy szenzációja "»Észak csiilaga«. ALBUMOK MŰVÉSZIES KIVITELBEN KÉSZÜLNEK A J ö B A NYOMDA KÖNYVKÖTÉSZETÉBEN, SZÉCHENYI-UT g. Nagy sikerrel mutatta be a Városi Mozgó a Krisztina cimü Foz gyémántíiimet Még alig mult el a »Krisztina« c. Janet Gaynor, Charles Morton és Schilükraut film esemény számba menő bemutatója, máris uj szenzációval kedveskedik a VárosiMozgó agilis vezetősége és pénteken bemutatja Lon Chaney legszebb idei filmjét: A tigris-t. A kitűnő Metró attrakció női főszereplője Lupe Velez, aki a »Gaucho«ban Douglas Fairbanks partnere volt. A tigris egy állatszeliditőnek és családjának különös történetét vetíti vászonra a közönség előtt. A tigris (Lon Chaney) a hires állatszeliditő féltő gonddal neveli leányát. A leány (Lupe Velez) szerelmes lesz és az apa, hogy a vőlegényt kipróbálja, magával viszi tigrisvadászatra. Itt lép azután közbe »a tigris« elzüllött mostohaleánya, aki elcsábítja a vőlegényt... Ez a cselekmény kiindulási pontja és egymást érik az izgalmasabbnál izgalmasabb jelenetek. A másik Metró film egy hatfélvonásos kacagtató vígjáték, melynek címe: Megzavart mézeshetek s főszereplője Rex a csodakutya. A tigrist pénteken, szombaton és vasárnap játssza a Városi Mozgó. Az előadás minden pillanata kápráztató, vonzó és érdekekea Megnytó díszelőadás szombaton ests fél 9 óraker Nyíregyházán a Buza-téren. • V A Czája óriási Cirkusz ügynökeinek tömege egász évben uton ran és leszerződteti a világ legjobb artista művészeket. M'nden ötlet, emberi ügyesség, vakmerőség, újszerűség, ami elüt a sablontól, helyet talál a Cája cirkusz 30 számból álló revüszerü rekord műsorában. A világhírű hamburgi Hagenbeck 150 ritka exotikus vadállatból álló állatkertje reggel 9 tói este 7 óráig van nyitva. Cirkusz pénztárnyitáa 10 órakor • 4 261-