Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-09 / 153. szám

1930, julius 9. jétí RYIÜEK, hogy ilyesmivel nem keli foglalkozni, mert az uj költségvetési törvény egyenesen lehetetlenné teszi egyetlen fillérnek a felhasználását is, amelyet előzetesen a belügymi-\ niszter és pénzügyminiszter jóvá nem hagyott A polgármester felvilágositó szavait Murányi László dr s a közgyűlés is tudomásul vette s ez-> zel a közgyűlés a zárószámadásokat részleteiben is elfogadta. Husz évre terjedő évi 15.000 pengő segélyt szavazott meg a közgyűlés a reí. tanítóképző segélyezésére Több kisebb jelentőségű pont után került szőnyegre az Országos Lelkészegyesület (ORLE) kérelme a Nyíregyházán véglegesítendő tanítónőképző intézet segélyezése iránt. A szakosztályok a kérelem elbírálásánál arra való figyelemmel, hogy kulturális és gazdasági szempontból milyen nagy jelentőségű az 5 osztályúvá fejlődő tanítónőképző intjézöt s a vele kapcsolatos internátus felállítása, azt javasolta a közgyűlésnek, hogy épületkibővitésre 100.000 téglái, uj internátusi épület emelésére 300 ezer téglát s az 1931. évtől kezdődően 20 éven át évi 15.000 P segélyt szavazzon meg. Ha időközben bármily okból is megszűnne az intézet Nyíregyházán, a város e fizetési kötelezettsége alól mentesül. Egyben javasolta azt is, hogy — ideiglenes elhelyezése céljára négy tanterem részére helyiséget enged át a Vadász-féle házban. szakosztályi javaslathoz elsőnek Murányi László dr szól hozzá. Semmi se áll tőle távolabb — mondja —, mint a felekezeti elfogultság, ezért meri vállalni annak az ódiumát is, hogy azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a szakosztály javaslatát egyelőre ne fogadja el Tisztában van azzal, hogy Nyíregyháza tradícióinak az felel meg, hogy minél többet kell áldozni a kulturális javak megszerzésére, de disztingválni kell abban a tekintetben, vájjon egy elemi iskolát kell-e felépiteni, amelyre semmi áldozatot nem kell sajnálni, vagy pedig egy nem elsősorban kívánatos kultúrintézményről van-e szó. Olyannak tartja az ilyen iskola felépítését, mintha valaki jól meg

5ebédel, s az ebéd végén elmarad a gyümölcs vagy sajt, ezért pedig az ember nem hal éhen. Utal az imént letárgyalt zárószámadásra s ugy látja, hogy a város nem vehet magára ujabb 300.000 pengős terhet, ami ugyan 20 év alatt fizetendő ki. De még egy körülményre felhívja a figyelmet. Mivel felekezeti iskoláról van szó, a segélyezés megszavazásával az összes felekezetek részére megnyílik annak a joga, hogy hasonló igényekkel lépjenek fel a várossal szemben. Értesülése szerint a római katholikus egyházközség már be is adta kérvényét hasonló ügyben. Éppen ezért azt az indítványt terjeszti a közgyűlés elé, hogy a napirendről vegye le a kérelmet s a róm. kath. egyház kérelmével együtt terjessze ismét tárgyalás céljából vissza s akkor együttesen elbírálva tudja megállapítani a közgyűlés, mit adhat egyiknek és másiknak is. Bencs Kálmán dr polgármester 2 közigazgatási bírósági döntvényt olvas fel annak igazolására, hogy abból a tényből, ha az ORLE kérelmiét teljesiti is a közgyűlés, még nem nyilik meg az a feltétlen kötelezettség a város előtt, hogy a többi felekezetek részére is a lélekszám arányának megfelelően segélyt adjon. Hofjer Bertalan Murányi László érvelésével szemben az anyagi rész másik "oldalára is rámutat. Kérdi, mit jelent az évi 15.000 pengő segéllyel szemben 200 internátusi növendéknek évi ellátása, milyen forgalmat jelent ez; Nyíregyháza város adófizető iparosainak, keresJcedőinek ? Ha egy tanuló havi ellátási diját 80 pengőben állapítja meg, akkor ugy találja, hogy a hozandó áldozattal szemben aránytalanul nagyobb előnyt jeletit az iskolának Nyíregyházin való létesítése. A javaslatot a legmelegebb támogatásra ajánlja. Valkó Pál hozzájárul a szakosztályi javaslathoz, mert a cervbevett építkezés is alkalmas arra, "hogy a nagyfokú munkanélküliséget s az ezzel járó nyomort enyhítse. Klekner Károly dr sokkal jobban örült volna annak, ha ezelőtt 9 évvel hallotta volna ezt a javaslatot, akkor nem jutoct volna a mai közgyűlés abba a helyzetbe, hogy. halasztó indítvány hangozzék el. A halasztó indítvány mellett foglal állást azért, mert attól fél, hogy míg az egyik egyház kérelmét teljesitik, a másik könnyen abba a helyzetbe kerül, hogy az övét meg elvetik. Ezért kéri mindkét kérelemnek együtt való tárgyalását. Kavách Elek Klekner Károlynak válaszolva kijelenti, hogy bizonyos tévedést lát fennforogni. A nyíregyházi ref. egyházközség — semmit sem kér a várostól. A közgyűlés előtt az ORLE kérelme fek| szik, amelyet természetesen a nyiregyházi ref. egyházközség erkölcsileg támogat annyiban, mert az intézménynek Nyíregyházán való felállítása a városnak szolgálatot tesz. Nem örül a tárgyalás ilyen formában való alakulásának, ezen azonban nem áll módjában Változtatni. A szakosztályi javaslatot elfogadja. Tóth Pál nemhogy elkülöníteni kívánja, de egyenesen megjelöli, hogy a róm. kath. egyház által létesítendő intézmény a kulturális érdekek mellett katholikus érdekeket is szolgál s mint ilyen, ép ugy jogosult a város támogatására, mint bármely más felekezet, ha ezt a város anyagi ereje megengedi. Ezért a maga részéről a két kérelemnek egyidőben való tárgyalását kéri. Egyben köszönettel fogadja a szakosztályok kuláns álláspontját, amidőn kijelentette, hogy egyenlő bánásmódban kívánja részesíteni mind a két kérelmet. Murányi László dr ujabb felszólalásában kijelenti, hogy nem mondott a limine vétót a kérelem teljesítése ellen, de a súlyos anyagi áldozatokra s a másik egyház hasonló kérelmére való tekintettel tisztán akarja látni, mit adhat a város az egyik egyháznak s mit a másiknak. A közigazgatási bíróság döntvényére vonatkozóig kijelenti, hogy az lehet a törvény magyarázata, a törvény azonban megnyitja az utat minden felekezet segélyezésére. ha az egyiket segélyben része-, sitik. Ha az egyik

1 felekezet számára kulturális szükséglet az iskola felállítása, a másik számára is époly kulturális szükségletet jelent hasonló intézmény létesítése. A szavakkal való zsonglőrösködésnek tekinti Kovách Elek felszólalását. amikor az állítja, hogy nem a nyíregyházi ref. egyházközség kér segélyt a várostól. Klekner Károly dr azt kérdi, miért kellene kikapcsolni a ref. felekezeti jelleget a kérdés tárgyalásánál? Kijelenti, hogy a legnagyobb készséggel támogatja a felekezetek iskolapolitikáját, mert tuaja, hogy a felekezeti iskolák a tiszta erkölcs őrizői. Kovách Elek a mérséklet híve, de ha már ennyire elmérgesedett a vita, akkor kénytelen megemli" teni^ hogy különösnek tartja airinak a kérelemnek a hangját^ amely először potonüti akitől segélyt kér. Aggályosnak tartja a tárgyalás menetének elfajulását. A maga személyét illetően pedig visszautasítja, azt az elhangzott kijelentést, mintha alakoskodna. Tóth Pái visszautasítja azt a kijelentést^ mintha a karth. egyház kérvénye sértő lenne. Kovách Elek: az van benne: Követeljük 1! Az egyre szenvedélyesebbé váló vitát a polgármester lezárta s végtelen sajnálattal állapította meg, hogy ilyen hangnemben még soha sem tárgyaltak a város közgyűlési termében. Mintha érezte volna, hogy felekezeti kérdést fognak csinálni a kérvényből^ ezért annak ellenére, hogy a róm .kath. egyház későn adta be a kérvényét^ amikor a rendkívüli közgyűlés tárgysorozata már meg volt állapitva, a róm

1. dath .egyház kérvényét bevitte a szakosztályi ülésre s ott azt a javaslatot hozták, hogy mindkét kérvényt egyenlő elbánásban kívánják részesíteni. Kijelentig hogy a város közgyűlési termében nincsenek felekezeti kérdések, az egyes felekezetekké- j relmeinek elbírálásánál csak az jö- ! het számításba, hogy mily mértéke ben szükséges kultúrintézmény tá-r mogatásáróí van szó s milyen ter, het bir meg a város. A felekezeti béke szempontjából kéri, hogy a kérdést érdeme sze*; rint bírálja el a közgyűlés. A város; fölfogása az, hogy ami az egyik felekezetnek méltányos, az a másiknak jogos. Felteszi a kérdést, kik fogadják ei Murányi László halasztó javaslatát. A szavazatok megszámlálása után kitűnt, hogy 11 -en a halasztó indítvány mellett, 24-en pedig ellene foglaltak állást ennek következtében a közgyűlés érdemi tárgyalás alá vette az ORLE kérelmét s az elrendelt névszerinti szavazáskor 44-en a szakosztályi javaslat elfogadása mellett, ketten pedig a javaslat ellen foglaltak állást. A város közgyűlése ezzel megszavazta a ref. tanítónőképző részére javasolt segélyeket. Házassági parancsolatok Egy amerikai női klub elnöknője röviddel ezelőtt a »Sunday Ex" press« hasábjain cikket tett**közzé, amelyben közölte azt a kilenc parancsolatot, illetve szabályt, — amelynek segítségével egy aszszony megtarthatja a férjét. Ez a kilenc szabály rendkívül érdekes bepillantást nyújt az amerikai élet* viszonyokba. A szabályok a következők: 1. Már a reggelinél csinos öltözékben jelenj meg. 2. Ne engedd, hogy a férjed szívességből edényt törölgessen. 3. A férjed csak kétszer hetenkint vigyen este mulató vagy szórakozóhelyre. A többi estéket töltsétek otthon. 4. Az asszony fizesse ki előbb a fűszeres és mészárosszámlákat, csak azután kerüljön sor a ruhaszámlákra. ( 1 5. Ne engedd, hogy édesanyád, tehát férjed anyósa, ünnep és vasárnap látogatásokat tegyen nálad. 6. Ha szereti a hangját, akkor engedd meg, hogy sokat beszélhessen. ' 7. Minden dologban kérj tőle tanácsot. i 8. Mutasd azt, hogy függőnek érzed magad tőle és alkalmazkodj hozzá tüntetőleg — egy bizonyos határig. [ j 9. Hízelegj néki, hitesd el vele, hogy gyenge teremtés vagy, míg ő hatalmas egyéniség, akiben egy oroszlán ereje és egy Napoleon tehetsége egyesül. 5 A lap ezekhez a tanácsokhoz a társadalom minden rétegéből kért egy-egy hozzászólást. A filmművészet prominens alakjai közül Cecii B. de Millet kérte ígi a parancsolatok megbirálására. Cecil B. de Mille, a mély gondolkodású nagyszerű rendező, a következőket mondotta: — Tekintettel arra, hogy az átlagos amerikai ember és asszony életében igen nagy szerepet játszik a film, Miss Partridge parancsolatait a magam részéről kettővel kiegészíteném: VÁROSI MOZGÓ Kedden utoljára 7 és 9 órakor Szerdán és Csütörtökön 7 és 9 órakor V DOLORES DEL RIO: FELTÁMADÁS és CIGÁNYBÁRÓ. JANET OAYNOR és CHARLES MORTON a „4 ördög' főszereplőivel KRISZTINA Rudolf Schildkraut: Kitűnő kisérő bohózatok Kedvező időjárás esetén a 9 órai előadásokat a kertben tartjuk. A 9 órai előadásokat katonazenekar kisérl. a) ne rajongj valamelyik film' sztárért aki neked egyik vagy másik filmben tetszett, ha házibékédet meg akarod őrizni; b) ne bocsátkozz vitába, ha fér. jed valamelyik filmről elitélőleg nyilatkozik. A filmről szóló viták éppen annyi bajt és kellemetlenséget okozhatnak házastársak között — mint az alkoholtilalom, vagy a jövedelmi adó. Cecil B. de Mille nyilatkozata első pillanatra egy szellemes emb»r véleménye^ ha azonban jobban meggondoljuk, igazat kell neki adnunk. Cecil B. de Mille, aki a Tízparancsolat és a Királyok kirája cimü filmjeivel nemcsak kitűnő rendezőnek^ de nagy pszichológusnak is mutatkozott, tudja, hogy a filrn^ a filmtémák milyen nagy hatást keltenek a polgáremberekben és mennyire meghatározzák gondolkodásuk kialakulását. »Dynamite« cimü legújabb filmjében is a nő és a férfi, a feleség és a férj egymáshoz való lelki viszonyának problémáját taglalja s igy a fenti könnyed véleménynek is megtalálható a maga mély lelki gyökere. - Hlrdfctís* Madtfha m «p megjelwő lap réntre délelőtt 11 ót*b eaftfizicndOk.