Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-01 / 146. szám

JirtfUYIDÍKl 1930. juttus 1. K reklám Néhány szó a versenyről A reklámmal kapcsolatban Ír­hattam volna talán e fejezet cí­méül azt is, hogy: Néhány szó a tisztességtelen versenyről. Mi­után azonban a verseny nem min­den esetben tisztességtelen, ma­radjunk meg egyelőre csak a kö­zönséges versenynél. Az áru értékesítésénél nem kis szerepe van a versenynek is. Még pedig első sorban a tisztességes és jogosult versenynek. A kereskedőd nek, vállalkozónak, nemcsak önma­gával, hanem a vevővel szemben is kötelessége, hogy mentül szeb­bet, mentül jobbat nyújtson a vevőnek. Ez — eltekintve attól, hogy a legjobb reklámok egyike — morális kötelesség. Ha a vevő nem kap pénzéért megfelelő ér­téket, becsapva érzi magát és az ilyen üzletet nem látogatja többé. Nem beszélek ezúttal arról a jkevés százalékról, amelyik minden eset­ben ugy érzi, hogy be van csapva. Ez a — hála Istennek — kevés százalék rendesen fel szokott ülni a nagyhangú utazó »kereskedők«­nek, akik jó áron szabadulnak nem minden esetben elsőrendű áruiktól. Az elárusító cég sokszor kerül abba a kellemetlen helyzetbe, — hogy az általa ajánlott árut a vevő egy másik helyen már megnézte és azt látja, hogy 20—30 százalék­kal akarják itt neki drágábban el­adni, mjnt ahogy ő mán fczt az árut egy másik helyen meg akarta ven­ni. A kereskedő, aki szákmáját érti, s aki teljesen tisztában van a kalkuláció fontosságával, ilyen esetben az első pillanatban fel­ismeri a helyzetet és tudja, mi­ként védekezzen a látszólag fenn­álló árdifferencia ellen. Tudja na­gyon jói, hogy áruja semmi eset­ben sem az a minőségű, amit már a vevő látott, hanem jóval felette áll amannak, qualitás tekintetében is. Ott, ahol az áruk többféle mi­nősége áll rendelkezésre, könnyű meggyőzni a vásárlót állításának helytelenségéről, mert ha a gyen­gébb és olcsóbb árut szemlélte­tően tárjuk elő, a vásárló néhány pillanat alatt meggyőződik optikai csalódásáról. Sokkal nehezebb a helyzete annak, akinek árukészle­te választék tekintetében csak a legminimálisabb, és nincsen mód­jában egyfajat áruból több quali­tást tartani. A szolid cégeknek jó hírneve elég garancia lehet arra hogy vevőjét tisztességes áron, — tisztességes áruval szolgálja ki, de az a cég, amelyiket még nem ismernek, ilyen esetben kénytelen árukészletének egész garmadát felsorakoztatni vásárlója előtt, —i hogy meggyőződtesse az előbb em­iitett árdifferencia téves voltáról, s még így sem teljesen bizonyos, hogy sikerült vásárlóját megnyug­tatni száz százalékig, mert sajátos véletlen, hogy a vásárló közönség sokszor a szolid cégeknek szokta legkevésbbé ajándékozni teljes bi­zalmát, mig a közönség hiszékeny­ségének kiaknázására alakult, s csak rövid ideig reuzáló és silány áruval operáló, — többnyire kon­tár — cégek a legnagyobb mérték­ben megnyerik bizalmát. x Errői legközelebb. Panaszrovat Sürgésen meg keli oldani Nyíregyháza piacai­nak végleges elhelyezését piacok mai elhelyezése: közleke­dési, esztétikai és praktikus szem­pontból. De ugy látszik nálunk a közér­deknél, a lakosság testi épségénél sokkal fontosabbak az egyes osz­tályok lokális érdekei és a város­politikai tendenciák. 1 A nagy, idegenforgalmat lebo­nyolító utcáinkon, ahol áuandó % vicinális és autóközlekedés, sátra­kat vernek az árusítók, a fél ut­testet elzárják a baromfikereske­dők és a tejesasszonyok. így van ez a Luther-utcában is és a Vay Ádám-utcában is. Miért nem le­hetne a Bessenyei-térre koncen­trálni a piacot, m^f asátorosokat egy olyan utcába, ahol nincs kocsi­forgalom, mint például a Bujtos­utca? Miért a legszebb és legfor­galmasabb utcákat választották ki 07 erre a célra? Gvö­Ha valaki objektív szemmel -fi­gyeli Nyiregyháza utcai életét köz­lekedési szempontból, furcsa, — visszataszító és amellett a járóke­lőre veszélyes dolgokat tapasztal. Különösen szerdán és szombaton a hetipiacos napokon fest ugy a város egy-egy forgalmas utcája, mint egy kinai városnegyed, vagy Jaffa bűzös utcai részlete. Az autókkal, kocsikkal való közieke-, dés pedig egyenesen bravúros cir­kuszmutatvány. A soffőr ugy ba­lanszirozik az autóval az emberek, sátrak, kosarak és kofák között, mint a gyik a fűben, rettegve a' minden pillanatban bekövetkez­hető szerencsétlenségtől. Ez a hajmeresztő kép leggyak­rabban a városnak azon forgalmas utjain látható, amelyek a környező községek és városok felé vezetnek. Különösen a piacok szerencsétlen elhelyezése miatt veszedelmes az autóközlekedés. De amellett a piacok "annyira szét vannak szórva, hogy a háziasszony egész dél­előttjét bevásárlással töltheti. Ha történetesen baromfit akar venni, akkor a Luther-utcát kell fel­keresnie. Ha gyümölcsöt vagy zöldséget akar, akkor a Bessenyei­térre bandukolhat. A Vay Ádám utcában találja meg a tejterméke, jjcet s ha valami ipari cikket, kony­hafelszerelést óhajt beszerezni, ak­kor a Bencs László-térre kutya­golhat vissza. ' i Három alapos ok miatt helyte­len, veszélyes és stílustalan a az illetékesek erre a célra? Gyö nyörü és gusztusos látványt nyújt például a most aszfaltirozott Vay Ádám-utca, szerdán vagy szomba­ton. A tejésasszonyok a járda szélére rakják a vajat, túrót vá­szonba csomagolva. Az üzletek előtt pedig sorban állnak a szállító kocsik s a szennyvíz csendesen és bűzösen folydogál a sima és dom­ború aszfalton, a járda szélén, a lovak jóvoltából a kipakkoit tej­termékek alá. Ideje volna már, ha végre vég­érvényesen és helyes elgondolással rendeznék Nyiregyháza piacának el helyezését. Szabadalmat megszerez, értékesít minden 4!lambaa Áron és Molnár szabadalmi iroda Bndapeit, VIII., R&kóeii-űt 15. FslTÍláfontás dijtslan. 3875-5 Jnlins 6-án lesz a debreceni zsidó dalkör nyíregyházi hangversenye Mint megírtuk, a Debreceni Zsi­dó Ifjak Dalköre városunkba leen­dő kirándulása kapcsán önálló hangversenyt ad. Amint a műsor­ból kitűnik, a klasszikus férfi­kórus-irodalom legjavát mutatja be a jóképességü énekkar, amely a mult évben résztvett a debreceni országos dalosversenyen és ott a könnyű műdal csoportban a má­sodik dijat nyerte el. A dalkör működő tagjai dalkedvelő fiatal emberekből alakult, kik a napi. fáradságos munkából, üzletekből, irodákból mennek énekelni és ezen lelki hatáson keresztül frissülnek fel testileg, szellemileg. , Az énekkart egy szintén fiatal, de igen tehetséges rutinos hozzá­értő karmester, Rothman Emil ta­nítja be és vezeti. Debrecenben a dalárdának szé­les társadalmi körben sok kedve­lője van és tudása révén, produk­ciója által nagy tekintélyt szer­zett magának a hivatalos zenei, fó­rum előtt, amely hangversenyén elismeréssel nyilatkozik a dalkör kiváló teljesítményéről. Mostani hangversenyén a dal­kör Beethoven, Rossini, Puccini, Poldiní,Dürner, Gounod és Wag­ner müveiből fog énekelni. Ezek a nevek magukban is garantálják a dalkör nivóját, mely ilyen szer­zők müveinek előadására csak kép­zett és fejlett zenei nivón álló énekkar vállalkozhatik. A rendezőség a nagy meleg enyhítésére a teremben ventilláto­látorokat fog működtetni. Belépő­jegyet nem bocsájtottak ki; csak megváltási kötelezettséggel járó műsor lesz, amely már most kap­ható Földes Márton drogériájá­ban. Az elemi iskolai beiratási dijak Az elemi népiskolai beiratási d­jak ujabb szabályozásáról és fel­használásáról szóló 1930. évi VII. tc. életbe lépett. A végrehajtási rendelet körüli tárgyalások még nem értek véget s így addig is, amíg a végrehajtási rendelet a közel jövőben megjelenik az . 1930—31. évi beiratási dijak ke­zelésére nézve a »Szabolcsi Tani­tó« folyó évi április havi 8. számá­ban kiadott rendelkezésem pót­j lásául ideiglenesen az alábbiakban ! intézkedem: ( i A törvény értelmében minden | népiskolába felvett tanuló után 1 I pengő beiratási dij fizetendő. A fizetés alól szegénység cimen való felmentés átmenetileg az eddigi gya­korlat szerint történik. A befolyt 1—1 P beiratási di­jak összegének felét a beiratások (julius és szeptember) befejezése ^ítán 8 napon belül be kell fizetni a m. kir. postatakarékpénztár »Ta­nitói Internátusok Alapja« cimü 65393. (hatvanötezerháromszázki­lencvenhárom) sz. csekkszámlájára Budapest. A dijak összegének má­sik felét az iskola pénztárában keli megőrizni a végrehajtási rendelet megjelenéséig. Nyiregyháza, 1930. junius 28. Vezető kir. tanfelügyelő helyett: Dr. Tesléry Károly s. k., kir. tanfelügyelő. N Nyári ői kalapnjdonságok megérkeztek és a Ipgolesóbb ára­kon ársjjitUtnak WALTERNÉ kalapszalonjában Luther-otca 50. (Lovas Kovács János h&z) MEGVÉDI BEFŐTTJEIT A ROMLÁSTÓL Penészmentes Pergament Papír I KAPHATÓ: AZ UJSÁGBOLTBAN BETHLEN-U. Külföldi furcsaságok Mi, akik az európai civilizáció­nak európai időrendben történő­fejlődéséhez vagyunk szokva, kis­sé elbámulunk azon, hogy vannak emberfajták, amelyek hamarább is­merték meg az automobilt, mint a lábbelit. Bizony nehéz dolog ezek nek a különböző szinü és fajú népeknek a lelkivilágába bele­képzelni magunkat. Az ember ős­állapotban élő néptörzseknek gon­dolná őket és ime kiderül, hogy teszem a pneumatikhoz lényegesen jobban értenek, mint Európa civi­lizált országainak átlag lakossága. Egy afrikai utazó érdekes fény­képet küldött be a Chicopee-Fallsi Fisk-gyár vezetőségének, amelyek azt ábrázolták, hogy hogyan készí­tenek bizonyos afrikai benszülöttek az elhasznált pneumatikból cipőt. A felsőrészt a pneumatikból gon­dosan kihámozott vászonbetét szol­gálja, a talpat viszont a futófelü­letből készítik. Magas igényeik folytán ujabban mást, mint a Fisk­gyár All-Cord eljárása szerint ké­szült »felsőrészt« egyáltalán nem is használnak, mert ez a , legrugal­masabb, kiszáradásnak és törés­nek a legkevésbbé van kitéve. A »talpat<í illetőleg pedig rendkívül nagy súlyt helyeznek a futófelület csúszást gátló kikép­zésére, amiből gondolni lehetj hogy micsoda izgalmat jelentet^ az uj Fisk Rugged gummik meg­pillantása, amelyekről szakértő sze­meik efeő pillanatban látták, — hogy ez a csuszásgátlás neto­vábbja. A fekete civilizáció nevében né­mi fájdalomal keh azonban felje­gyeznünk, hogy egyelőre még rendkívül kevés Fisk Rugged bir­tokába juthatunk, minthogy ez a minőség rendkívül nagy élet- • tartalmú és így a benszülötteknek soká kell várniok, míg All-Cord betétjét és csuszástgátló futófelü­letét sajátságos cipőiparuk szolgá­latába állithatják. iflOHOGRJI HÍMZÉS A LEGKÉNYESEBB IGÉNYE­KET IS KIELÉGÍTVE KÉSZÜL VÁSÁRTÉR-KÖZ 10. SZ. ALATT

Next

/
Oldalképek
Tartalom