Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-06 / 151. szám

» JSíVíRYIDEK. 1930. julius 6. A vármegyei kisgyűlés pénteki ülése Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának kisgyülése julius 4-én pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a Vármegyeháza kistermében ülést tartott. Az ülésen dr., Erdőhegyi Lajos főispán, majd Mikecz István alispán elnökölt. A kisgyűlés 132 tárgysorozati ponttal foglalkozott, amelyeket a julius 12-én tartandó rendkivüli közgyűlés való letárgyalásra készitett elő. A legfontosabb közérdekű tárgysorozati pontok között szerepelt, amely pontok felett nagyobb vitaj is indult meg több szabolcsi köz-, ség elektrifikálásának kérdése s azr e tárgyban hozott községi képviselőtestületi határozatok jóváhagyása, a járási székházak renoválására felveendő kölcsön ügye, a Balsán felállítandó gyógyszertár kérdése, Fehérvármegye közönségének a közokirati kényszerről készülő törvényjavaslat elleni tiltakozás tárgyában hozott s a hasonló állásfoglalás végett megküldött határozata. A szabolcsi községek elektrifikálása. A Nyíregyházi Villamossági Rt. Kótaj. Buj, Ibrány, Balsa, Szabolcs Tiszabercel, Rakamaz, Gáva, Vencsellő, Tímár, Paszab és Kemecse községekkel felsőhatósági jóváhagyástól feltételezetten szerződést kötött e községek elektrifikálására azzal a kikötéssel, hogy ezeket a községeket egy év leforgása alatt bekapcsolja a villamos áramszolgáltatás körébe. Az elektrifikálási munkálatok végzéséhez szükséges kölcsönt a Villamossági Rt. hajlandó a községek rendelkezésére bocsátani 20 év alatt leendő törlesztésre a Magyar Nemzeti Bank kamatlábánál 3 százalékkal magasabb kamatozás ellenében. A községek képviselőtestülete a Nyíregyházi Villamossági Rt. ajánlatát letárgyalta és elfogadta s most a kisgyűlés is hozzájárult a határozatok elfogadásához. A balsai gyógyszertár ügye. Nagy érdeklődést váltott ki a kisgyűlés tagjai körében Kossuth László és társainak kérelme, amely ben egy Balsán felállítandó gyógyszertár engedélyezését kérik. Aj kérelemmel a csütörtökön délután tartott törvényhatósági közegészségügyi bizottsági ülés is foglalkozott s a kérelemnek elutasítását javasolta, azzal az indokolással, hogy a törvény csak olyan helyen engedélyezi gyógyszertár felállítását, ahol natósági orvos van. A kisgyűlés a közegészségügyi bizottság javaslatával ellentétben a kérelem mellett foglalt állást. Bár tudja a kisgyűlés, hogy jogilag a kérelem nem teljesíthető, mégis ugy látja, hogy a közegészségügy s a fejlődés Balsa mellett szól. Tudvalevő, hogy jelenleg Kenézlőn van hatósági orvos, ezért itt kellene a törvény szerint gyógyszertárat létesíteni. Kenézlő viszont azért kapott régebben hatósági orvost, mert a Tisza áradása sokszor hónapokig elzárta Szabolcsvármegyétől Kenézlő, Viss és Zalkod községeket, ezeknek a községeknek egészségügyi ellátását tehát csak ugy lehetett biztositani, ha a három község orvost kap. Más azonban a helyzet ma. A balsai Tiszahid rövidesen elkészül s ezzel ez a három község most már s zorosabb és zavartalan kapcsolatba jut Szabolcsvármegyével. Nem lehetetlen tehát az sem, hogy a körorvosi székhely is átkerül Kenézlőről Balsára s akkor a gyógyszertár felállításának ez a törvényes kelléke is meglesz. A kisgyűlés azért is ragaszkodott ehez a felfogáshoz, mert számítani kell egy esetleges rendezésre is, amikor könnyen megtörténhetik az, hogy a tiszántúli részen levő 3 községet Zemplénhez csatolják. Szabolcsvármegyének tehát eminens kötelessége, hogy azok mellé a községek mellé álljon, amelyek a jövőben is minden bizonnyal a vármegye területéhez fognak tartozni. A hid megépítésével Balsa egészen természetszerűleg erősebb fejlődésnek indul s ez sem utolsó érv amellett, hogy Balsa gyógyszertárt kapjon. Különben is ezzel a kérdéssel már régebben foglalkozott a törvényhatóság, amikor Vencsellő kért gyógyszertárt sakkor a törvényhatóság közgyűlése azzal utasította el a kérelmet, hogy szükség esetén indokoltabb a gyógyszertárnak Balsán való felállítása. * , 1 Járási székházak tata- ' rozása. A vármegye a nagy Ínségre való tekintettel korábban foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a Tiszalökön, Kemecsén, Gáván és Nagykállóban levő járási székházakat tataroztatni fogja s ezzel kenyeret ad több munkanélkülinek. A tatarozási munkálatok 102.000 pengőt tennének ki. A belügyminiszter elvben hozzájárult a tatarozási munkálatok elvégeztetéséhez s feltételei alapján a vármegye alispánja a nyíregyházi és szabolcsvármegyei pénzintézeteket megkereste, hajlandók lennének-e a tatarozási kölcsönt a vármegye részére folyósítani. A beérkezett ajánlatok szerint az Angol Magyar Bank 18.000 pengőt, a Szabolcsi Központi Takarékpénztár 20.000 HORTOBÁGYI JUHTURÓ Tejszövetkezeti Központ Budapest 4., postafiók 20. 4175-9 pengőt, a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület 25.000 pengőt, a Tiszalöki Gazdasági Bank 24.000 pengőt, a Nagykállói Szabolcsvármegyei Takarékpénztár 16.000 pengőt hajlandó a vármegye részére kölcsönként folyósítani a Nemzeti Bank kamatlábánál 3 százalékkal magasabb kamatláb mellett. A kölcsönt a bankok 1931-ben bocsátják a vármegye rendelkezésére s 10 év alatt kell visszafizetni. A kisgyűlés azt a határozatot hozta, hogy a vármegye a kölcsönt vegye fel. Szabolcsvármegye a közokirati kényszerről "készü lő törvényjavaslat mellett foglalt állást. Fehérvármegye közönsége a közokirati kényszerről készülő törvényjavaslat elleni tiltakozás tárgyában hozott s hasonló állásfoglalás végett Szabolcsvármegye törvényhatóságának is megküldött határozatát nem fogadta el. A kisgyűlés elé terjesztett határozati javaslat mellett éies és tiszta logikával felépített beszédet mondott dr. Fráter Ernő ügyvéd, a nyíregyházi ügyvédi kamara elnöke, akinek az ügyvédi kar érdekeit védő felszólalása után a felmerült ellenvélemény is meghajolt s igy a kisgyűlés a törvényjavaslat szövege mellett foglalt állást. A tárgysorozat többi pontjait jó formán hozzászólás nélkül tárgyalta le a kisgyűlés, amely háromnegyed 1 órakor ért véget. Franciaországi versek Irta: Marconnay Tibor. ALKONY A JARDIN DE LUXEMBOURGBAN Immár halvány a napsugár az égen. Most fölragyog a kert s a szobrok arca. Ma este minden uj. És régi. Régen Éreztem ily varázst, mely szivem ajzza. Hogy mégegyszer dalolja dus csudáit. Virágok végső illat árja leng szét. Ezüst galambok, smaragdszinü pázsit S vidám nők élvezik e naplementét. Legtöbbjük gondtalan. Nevetve nézik A kis tavon egy hajóhad vitézit, j Sok gyermeket, sok duzzadó vitorlát. Csak néha akad egy-egy idegen szem, mely tragikusan néz az esti kertben s ugy érzi a Jövendő csupa korlát. Páris, 1930. VI. 25. Kit nem lep az idő, szennyes moha s korom, Kit nem lep változás s mocsárnak tőzege. Egy gondolattal játszott. Zsenge sejtelem Volt... Olykor elhagyott, ha izzó egemen Felhők torlódtak. S most végre egy velem. Mert most tudom, hogy minden csók, mosoly, malaszt, Minaen öröm és bú, mit ember elmulaszt Elvész, ha Te^ ó Vers, nem őrized meg Azt. Páris, 1930. VI. 25. JARDIN DU MUSÉE CLUNY. Gyengéd s hatalmas. És smaragd és fekete. Páfrányok, dus babér. Szűz Mária szobor. Platán s akác susog. Legédesebb zene... Zárt kert, meiyből egy-egy kapu komor Falakra mered*z. Boldog gyermekkorom! Épp ily bezárt kertben játszott lelkem vele A TENGER ÜDVÖZLETE. Ó, Lelkem, mindenem, kit mindig áthatott az égő vágy, hogy láss távol világot, Most két karod hellén imára tárod^ Idd hát a sós, a vad, a tiszta illatot. Olyan e föld, mintha itt lenne végem. S velem Mindennek. S egyben Kezdete. Itt vár a vizén (bárkák erdejében) mely mintha végtelenbe lengene. Itt megpihensz. Fejed térdedre hajtva Meredj a dús azúrba, a morajba a part puha, okker homokpadárul. Légy végre boldog, hiszen messze nézve látod: vágyadnak óriási képe az Öceán, mely uj világra tárul. Páris, 1930. VI. 25. (KERÉKPÁROKL.gol«Ö.BAN 14 HAVI RÉSZLETRE 3211 Setingetsi autémotó, Paeh ternnygépek. Jókai-utca 4, sxám, Dupla TMtac küMőa •Ü*p*k»r4kp4rí>kból msgy Ttkwiiét