Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-05 / 150. szám

ID: wfám 1930. juhus 5. mwi'irmiwifr •rnsssmm 0 alegy is külföldre vigye 9 a magyar pénzt • Dejo a magyar permetező légy- es rovarirtó minden rovait megöl! 3819-4 CHINOIN, ÚJPEST. á Debreceni Izraelita Ifjak Dalköre nivós műsorn hangversenyt tart Mint több alkalommal jeleztük már, a Debreceni Zsidó Dalárda vasárnap vendégségbe jön hozzánk és az alkalom folytán nagyon szép és zeneileg értékes műsort mutat be városunk érdeklődő közönségének. A Földes Márton, Líchtmann-Lukács I Vilmos és dr. Fuchs Lajos vezetése alatt működő szervező és rendező bizottság agilitása máris meglepő eredményt számol el, ami egyrészt a Rendezőség javára tudható be, másrészt pedig annak a nagyszerű jés a legmagasabb zenei, Ízlést is kielégítő programmnak, amelyet a dalkörtől hallani fogunk. A dalkör 1910-ben alakult néhány dalkedvelő fiatalember buzgóságából. Mint ifjú egyesület, alapszabályait lefektetve, belépett az Országos Magyar Dalosszövet" ségbe. A háború, mint minden más tényezőt, a dalkört is megállította fejlődése útjában, mert tagjai katonák lettek és igy csak a forradalmak után alakult ujjá az egyesület, amikor uj, friss erők vették át a vezetést. Jelenlegi vezetősége a zsidó társadalom elitjéből van az élre állítva. Dr. Schlesinger Sámuel "főrabbi, dr. Fejér Ferenc hitközségi elnök, dr. Brunner Lajos iskolaszéki elnök irányítják mint elnökség a dalkör ügyeit és ennek tulajdonitható az a széles társadalmi és zenei ^elismerés, amelyben otthonában részesül minden oldalról, a dalkör. Az elismerésnek egyik bizonyítéka és emlékezetes objektumaaz a nagyértékü zászló, amit 1924-ben kapott a dalkör egy debreceni uriasszonytól Polacsek Ferencnétől. Mint érdekes momentumot em ütjük meg, hogy a zászlóavatáson, amelyen résztvett egész Debrecen, dr. Baltazár Dezső református püspök héber nyelvű ima kíséretében üdvözölte a dalkört. Újjáalakítása óta a dalkör minden koncert szezonban egy, sőt két hangversennyel, kisebb szereplésével ált ki közönsége elé. A dalkör főleg a klasszikus kórus irodalmat kultiválja, nagy súlyt helyez a hazafias dalkultura ápolására és nagy sikerrel énekli a héber eredetű dalokat. A nálunk bemutatandó műsor is ilyen széles skálájú lesz, kiegészítve iskolázott hangú szólistáinak énekszámaival, akiket Epstein Sándor jónevü zongorista kísér zongorán. Belépésre jogosító műsort Földes Márton drogériájában lehet kapni 1 pengőért, illetve 50 fillérért. LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTR^V Virágzik a Tisza... Részletesen beszámoltunk arról a kellemes és tanulságos kirándulásról, amelyet a Nyíregyházi Kisvasutak igazgatósága rendezett vasárnap a »Nyirvidék« szerkesztősége részére. A kirándulóknak az ősz folyamán már megnyíló hatalmas konstrukciójú balsai híd és a hid mellett elterülő óriás méretű s valóban ideális fekvésű és felépítésű tiszai strand megtekintésén kivül, a szerencsés véletlen folytán olyan ritka természeti jelenségben is alkalma volt gyönyörködni, amilyent a partlakókon kivül csak azok láthatnak, akik az esztendőnek történetesen épen azon a napján tartózkodnak a Tisza partján, amelyiken ez az érdekes tünemény lezajlik. A nap már nyugovóra készült s a kirándulók a finom ha'naprikás elfogyasztása után mind derűsebb és vidámabb hangulatban ürítgették poharukat a nobilis vendégáltó házigazda, Fekete József NyVKV főintéző egészségére, amikor egyszerre csak megjött a hír, hogy a Tisza »virágzik«. Néhány pillanat alatt az egész társaság a Tisza partján termett, ahol már millió és millió számban röpködtek a kis karcsú testű, recés szárnyú, villás farkú Tiszavirágok. — Zúgva, rohanva, nyugtalanul cikáztak ide-oda a levegőben, mint akik biztos tudatában vannak anhak, hogy életük csak néhány óra s nekik e rövidre szabott idő alatt feltétlenül gondoskodnunk keit életük legfőbb céljáról, fajuk fennmaradásáról. Pillanatról-pillanatra ezer számra bukkannak fel az uj íjajok s azokat, akik már teljesítették nagy hivatásukat holtan sodorja tova a Tisza, amelynek a rengeteg elhullott állatkától és levetett lárvabőröktől fehéren behintett vize ugy zug,, ugy zajlik, akárcsak jégolvadáskor. A Tiszavirág, vagy tudományos néven Palingenia longicauda aikérészfélék családjának, vagy más néven az Ephemeridáknak, azaz az »egy napig élők»-nek egyik déleurópai faja. Leggyakoribb a Tiszában és mellékfolyóiban. A petéből julius végén kikelő lárvája a viz fenekének iszapjában három évig fejlődik s ez idő alatt hatalmas állkapcsával és erős karomba végződő lábával ragadozó életmódot folytat. A három év leforgása alatt mintegy húszszor vedlik, mialatt egyre hasonlóbbá válik a kifejlett állathoz. Az utolsó vedlés előtt, junius második felében, alkonyat táján kijön a vizből s a parton mfegszáradó és felhasadó lárvabőréből kibújik a légies termetű, nyugtalanul röpködő kis Tiszavirág. A kifejlett Tiszavirág világos barna szinü, karcsú testű állatka. Testének hossza átlag 2 cm., de a potroh végén levő két villás farksertévei eléri az 5—6 centimétert is. Két pár finoman recézett szárnya közül a hátsók nagyon aprók, a mellsők azonban mintegy 2 és fél cm. hosszúak, ugy hogy a Tiszavirág a legnagyobb kérészfajokhoz tartozik. Fején két fekete gombostűfejhez hasonló sötét szem ül. Szájrészei teljesen elsatnyultak. Nincs is rájuk szüksége, mert néhány órai élete alatt táplálékot nem vesz magához. A Tiszavirágok szárnyrakelésük" nek egyedüli célja a fajfenntartásnak biztosítása lévén, rövid nász után elpusztulnak, íjiégpedig előbb a himek, majd miután petéjüket a vizbe lerakták a nőstények is. És mivel az óriási számú lárvák, eddig, még pontosan ki nem derített okok nál fogva ,úgyszólván egy időben kelnek ki, az elpusztult állatok és a levetett lárvabőrök néhány óra a'iatt egész fehér lepellel vonják be a viz tükrét. Valóban olyan a Tisza ,mintha virágozna. Innen a »Flos quae« elnevezés, vagy magyarul »Tiszavirágzás«. A »Tiszavirágzás« természetesen kitűnő szüretet jelent a halaknak, amiért a halászok is örülnek neki, sőt az elhalt állatkákat csalétekül is felhasználják. A partlakók kos árszámra hordják haza az összeszedett Tiszavirágokat a baromfiaknak .vagy földjük trágyázására. De a »Tiszavirágzás« a haszna mellett kárt is szokott okozni. A parton legelésző libáknak szintén pompás eledele a Tiszavirág, amely után néha messzire bemerészkednek a Tiszába. Ilyenkor gyakran megesik, hogy a zsákmányuk után gondtalanul úszkáló libáknak egész seregét ragadja magával a viz sodra. fD-ius.J CiiánymliszioBárms érdekes előadása a cigányok életéről Bibliát loptak és olvasása folytán térteklmeg A debreceni Kistemplomban tartani szokott vallásos ünnepély keretében Stefanov György misszionárius tartott előadást a cigány nép történetéről, életmódjáról saz evangéliumnak a cigány nép közé jutásáról s végül a saját életéről. Stefanov György született cigány, igen szimpatikus, vonzó egyéniség, kinek közvetlen beszéde mélyen megindította a szép számmal egybegyűlt hallgatóságot. A cigányság története A cigány nép szei ir.te nem Egyp" tómból, hanem Indiából származik. A Kr. e. III. században ÉszakIndia középső részén laktak. A II. században Kr. e. két részre szakadtak. Egyik részük Armenián keresztül Európába vándorolt, a másik részük Syrián át Egyptomba. Ma az egész világon szerteszét szóródott cigányság kb. 3 millió lélekszámot tesz ki. Az egész világon minden faluban és városban feltalálhatók.. Bulgáriában — ahol Stefanov született — 83 ezren varinak. A bulgár népnek is sok baja volt a kóbor cigányokkal, de erélyes kézzel megoldották a problémát. — A belügyminiszter) rendeletet adott ki, hogy minden cigánycsalád építsen magának rendes házlat. Acigányok eleinte csak a földbe ástak gödröket és szalmával fedték be, de a bolgárok szigorúan kezelték őket és elérték azt, hogy a cigányok 35 év óta rendesen letelepedtek s jelenleg Bulgária 83000 cigánya közül csak 3000 folytat vándoréletet. Vannak köztük földművelők, — és pedig módosak is —, továbbá pásztorok s különféle kézművesek, mint: kovács, asztalos, szabó, cipész, hentes, mészáros és különböző más foglalkozású, de csak igen kis százalékban vannak zenészek, de vannak, akik fiaikat már gimnáziumba, sőt egygetemre is járatják. A bulgárság igen .barátságos viszonyban van velük, nem tesz köztük nemzetiségi különbséget- ' Életmódjukban van még egy pár primitív, érdekes jelenség, mint pl. egyesek még kanalat, villát nem h&sználnak, — csak ujjaikat használják evőeszközül. — Vannak még, akik leányaikat pénzért adják el stb., de letelepedésük óta általában nagyon szépen művelődtek. Az evangélium utja a cigányokhoz Husz évvel ezelőtt a cigányok nem hallottak semmit az evangéliumról. Ekkor történt a következő eset: Fiatal cigányok dolgoztak egy helyen. Az egyik 19 éves suhanc meglátott a ház ablakában egy könyvet, amelyet minden szó nélkül magához vett, vagyis ellopott. Amint esténként barátaival összeültek, — az egyik közöttük ol vásni tudó —, aki Stefanovnak iragybátyja volt, olvasni kezdte a többiek előtt is a könyvet, mely igen megtetszett nekik. A könyv az Uj Testamentum volt s rájuk mély hatást gyakorolt, ugy ,hogy az evangéliumot egéfzen a szivükbe fogadták és előbbi bűnös életmódjukat elhagyták. • Később egy misszionárius tovább vezette őket az írás mélységeiben és ma önálló evangéliumi egyházuk van. Stefanov szülőfaiuja egy 1000 lelket számláló község. Tiszta cigány falu, melynek kicsinysége dacára is vannak 2—3 emeletes épületei is. í A cigányság nagy örömmel és kész szívvel fogadja az evangéliumot. Isten igéje csodákat mivel e megvetett népben. Csak kevesen gondolnak még velük. Stefanov már az elmúlt vasárnap Hajdúböszörményben tartott előadást, amelyet sok cigány is végighallgatott, komoly figyelemmel és csillogó szemekkel. — őket Kovács Péter, a KIE országos földmives titkára gyűjtötte össze, aki StefanowaI együtt tanult a St. Andraei német bibliaiskolában és akinek a meghívására ejtette útba Ste

ranov Magyarországot, ahol még egy-két helyen fog cigányvéreivel összeköttetést keresni, amel^ az eddig tapasztaltak szerint is mély lelki hatást gyakorol rájuk. Az Apolló megszerezte külföldről a Hindu síremlék uj példányát -Zoro-Huru szombat és vasárnapra hirdetett filmje lekerül a műsorról, mert sikerült az Apolló Mozgó igazgatóságának Berlinből egy uj példányt szerezni The von Harbon örökbecsű remekművéből, a »Hindu siremlék«-ből. Ki ne emlékezne Mia May, Olaf Föns, Conrad Veidt, Bernhardt Götzke és; Putty Lia együttes szereplésére a. Hindu síremlék-ben ? Csodájára jártak az emberek ennek a filmnek ,voltak emberek, akik ezt az óriást, ezt a filmek királyit háromszor is megnézték. Most, mikor öt év után újra sikerült megszerezni ezt a csodát az Apollónak, tudjuk s biztosak vagyunk benne, hogy ugyanazok újra meg fogják nézni ezt a nem mindennapi látványosságot s hány van olyan, aki még nem látta Németország büszkeségét, a Hindu síremléket. Az Apolló számolt is ezzel, mikor megváltoztatta műsorát, mert máris tömeges előjegyzések történtek a Hindu síremlék szombat, vasárnapi előadásaihoz, a melyek szombaton fél 6 és háromnegyed 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor kezdődik. A Hindu síremlék előadásaira — dacára a horribilis játszási jognak — az Apolló nem emelte a helyárakat, csupán a kedvezményes jegyek szombaton a fél 6 s vasárnap a 3;, órás előadáshoz lesznek érvényesek.