Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-31 / 172. szám

Nyomós ok. Ügyvéd: És mi az oka a válásra. asszonyom ? — Az, hogy férjhez mentem. A jobb napok. — Segítsen rajtam uram. Házasember vagyok és valaha jobb napokat láttam. — Jegyezze meg barátom, hogy minden házasember látott valaha jobb napokat. Hidegvér. Utas: Hallatlan, másfél órát késik a vonat. Egyáltalán mire való itt a menetrend? Állomásfőnök: Hogy a pontos késést meg tudjuk állapítani. Végeladás előtt. — Hallom, hogy az éjszaka betörtek üzletébe. Nagy a kár? — Sokkai nagyobb is lehetett volna. Szerencsére előző napon szállítottam le az árakat 20 százalékkal. A mester. — Maga lakatos? — Igen— És páncélszekrényt nyitott már fel egyedül? — No éppen, az ajtó előtt ketten vigyáztak, hogy nem jön-e valaki. Lelkiösmeretesen. — Hallja, szakácsnő, ez a pástétom teljesen sületlen . — Pedig a szakácskönyv szerint csiniáltam, instálom, csakhogy ott négy személyre van a recept, az uraságok meg csak ketten vannak. hát én mindennek a felét vettem és feleannyi ideig is sütöttem. Estélyen. — Mit gondolsz, fog a háziasszony ma este is énekelni nekünk? — Attól tartok^ hogy igen. A vacsoránál feldöntöttem a sótartót és ez sorscsapást jelent. Magas állás. -- Nos, pajtás, találtál fmár munkát ? — Találtam bizony, még pedig nagyszerűt. Egy sereg ember dolgozik alattam. — Talán művezető lettél? — Nem, de a háztetőn dolgozom. Banketten. — Ugy érzem, hogy ha még egy falatot eszem, nem leszek képes az ünnepi beszédemet elmondani. — Pincér, kinálja csak meg a méltóságos urat mégegyszer abból a pecsenyéből. ONOGRA ÉS ZASZLÓSZALLAOOK HÍMZÉSE A LEGJUTÁNYOSABB ÁRON KÉSZÜLNEK VASARTÉR-KÖZ 10. SZ. ALATT JNfVfUTIDálC. világháború után Angliában építettél a legtöbb lakóházat Anglia után Németország következik. — Az egész világon kisért a lakáshiány problémája 1930. julius 31. A lakáshiány az újkor legrégibb betegségei közé tartozik. Veszélyesé'bb, mint k tuberkulózis, mely belőle származik. Súlyosabb, mint az alkoholizmus, melynek egyik főokozója. És az elnéptelenedésnek is a lakáshiány az egyik meginditója. Már a háború előtt majdnem minden európai ország intézményesen igyekezett gátat venti ennek a pusztitó betegségnek, de jött a háború, majd a gazdaság' krizis és az építkezések az egész világon abbamaradtak. Angliában a sajtó rögtön a békekötés után erőteljes kampányt inditott a lakásprobléma megoldására. »Lerombolni a nyomortanyákát, a betegségek és a bün fészkét és a leiszerelt katonaságnak egészséges és barátságos otthonokat teremteni!« — ezt hirdette egyesült erővei minden angol újság. I9I9ben pedig V. György király ezzel a szállóigévé 'vált kijelentéssel serkentette a meginduló akciót: — Nemcsak lakást, de barátságos családi házat kell teremtenünk minden munkáscsalád számára. \ És a szép szavakat még szebb tettek követték. Megalakult a »Locai Gouvernement Board« és az élére idr. Adison került. aki tizenegy lakásépítési centrumot kreált az országban, a parlament pedig uj törvényt szavazott meg, a »Housing and Town Act«-ot. Az állam 500Q00 uj lakás építését határozta el, ezt az óriási számot később 700 ezerre emelte és az építkezés költségeire 517.660.000 font sterlinget irányzott elő, vagyis több, mint 14 milliárd pengőt. Mivel azonban ilyen hihetetlenül nagy összeget nem lehetett a jj budget terhére róni, a pénzt, legalább is a nagyobb városokban, városi kölcsönök utján szerezték meg. A tulalacsonyan megállapított lakbérek és az építő anyagokban beállott hirtelen hossz miatt az építkezések csaknem kivétel nélkül deficittel dolgoztak és az építkezési kedv alaposan megcsappant volna, ha az állam közbe nem lép. De az állam vállalta a deficitek fedezését. Ez hatvan éven (keresztül mintegy negyvenmilüd font sterling, tehát több, mint' egymilliárd pengő 'terhet jelent az államnak. De a "káprázatos eredmény mindent megért. 1922 április i-ig 130335 házat építettek állami támogatással. 19(23ban 78738, 19,24-ben 1094911, 11925-ben '159020, 1926-ban 195, ezer 895 uj épületet fejeztek be. Az 1926-ban konstruált közei 200 ezer uj épületbői 64. ezret már állami segítség nélkül építettek. Németország. amely minden háború elvesztésével járó gazdasági bajok ellenére is Anglia után rögtön a második helyet foglalja el az építőmunkában, a legutolsó három esztendőben két és félmillió aranymárkát költött építkezésre. Az állam, épugy, mint Angliában. adót vetett ki a lakáshiány megszüntetésére s ez az adó 1924-ben 435 millió márkát, . 1025-ben 603 milliót. 1926-ban pedig 622 milliót jövedelmezett. A német városok^ ipari és kereskedelmi vállalatok nagy áldozatkészségének az eredménye az lett, hogy 1924-ben 106 ezer- uj lakás, 1925,-ben 179 ezer és azóta automatikusan minden évben 160 ezer uj lakás készül el Németországban. De a többi háboruviselt államban is hozzáfogtak az építéshez. Franciaország viszont, amely már jóval a háború előtt egy sereg törvényt hozott olcsó lakások építésére, nem csinált semmit. Pedig sehoi Európában nem voltak olyan nyomorúságos lakások, mint éppen Franciaországban. M. Landry lakásügyi referens adatai szerint a franciaországi lakásviszonyok minden képzeletet felülmúlóan nyomorúságosak. Több, mint 500000 háztartás van ősrégi, düledező nyomortanyákon elhelyezve. Franciaország lakosságának mintegy 30 százaléka lakik — Landry adatai szerint — többedmagával egy szobában. Párisban 318507 ember kénytelen régi, piszkos, minden higiéniát és minden kényelmet nélkülöző hotel garnikban lakni. L

Tj építkezés alig van. 1926-ban Páris városában összesen csak 1717 építkezésre kértek engedélyt. Háború előtt pedig 1913-ban 1922-re. De ami még aggasztóbbá teszi ennek a két számnak a viszonyát, az hogy az 1913-as engedélyek összesen 6465 emeletnyi építkezésre szóltak, az 1926 éviek pedig 3244 emeletre. Négyszázezer uj lakásra volna szükség Franciaországban ahhoz, hogy a legsürgősebb és regégbekiáltóbb bajokon segítsenek. De nincs pénz. Az uj Poincaréféle telekadók csak megnehezítik az építkezést. A kormánynak csak 17.525,-942 frankja van az építkezések támogatására. Az állam mostanáig az elpusztított országrészek újjáépítésére fordította minden figyelmét. Néhány gyöngén szubvencionált olcsó lakásépítő társaság próbál Páris környékén munkásházakat építeni — részletfizetésre. De ezek a kis házikók nem túlságosan csábítják az embereket, az áruk pedig még mindig nagyon borsos. Poloskát, svábot, moly* kiirtani házilag csakis a Löcherer Cimexinnei lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Gyógyszertárakban és drogériákban kapható. KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII,, Baross-tér 23. A Keleti pályaudvariéi alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye. — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 6, 6, 8, 9, 10 P. Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. 3425-13 Tulajdonos : P A L L A I MIKSA Mezőgazdaság A répamagtermesztésről Sajnos igen kev.és jövedelmező termesztési ág van ma a mezőgazdaságban. A legtöbbel éppen, hogy eltengeti a gazda a maga és gazdasága életét. A kevés kivétel közt említhető a répamagtermesztés. Ezt még ugylátszik kevesen tudják, vagy talán inkább sokan félnek tőle, mint különös szakértelmet kívánó termesztési ágtól. Pedig egy cseppet sem bonyolult a dolog, csak biztos kézzel kell kezelnünk, gondot kell fordítanunk a magnak termesztett répafajta egyöntetűségére és az anyarépák, illetve a dugvány termesztése körül szigorú rendet kell tartanunk. — Tagadhatatlan, hogy a dugványról való répamagtermesztés kényelmesebb és egyszerűbb, mert igy nem .keli olyan hatalmas tömeget elültetnünk, mintha mag-, vagy anyarépaültetés a répamagtermesztés alapja. Ha azonban csak dugvánnyal dolgozunk, amely a fajtajelleget — hiszen csak csökevényesen fejlett, egyetlen állományban nőtt répaegyed a dugvány — nem árulja ei határozottan, hamar leromlik a répafajta egyöntetűsége. Ezt ugy kerülhetjük el, hogy már a répa szedése alkalmával — a szép répákra esetleg prémiumot tűzve ki — magrépaanyagot, ha pedig a répafajtán javítani is óhajtunk, azt mentesíteni akarjuk, ugy anyarépát gyűjtetünk. A magrépát külön primázzuk és tavaszszal elültetve fogjunk róla magot. Ha nem is erre alapozzuk répamagtermesztésünket, legalább a dugványtermesztésre való mag származzék ebből. Amint emiitettem, megbízható répamagot, a fajta jellegét egyöntetűen örökitőt csak szépen fejlett magrépa után tudunk dugványtermesztéssel egybekötve vagy anékül termeszteni. De még a magrépa jellege is csak akkor fejlődhet ki tökéletesen, ha az a vetés esztendejében táplálóanyagokban nem szenvedett hiányt. Jjőségesen ellátuk istállótrágyán kivüt "is szuperfoszfáttal, egy vagy több nitrogéntrágyával és 40 százalékos kálisóval. Továbbá akár dugvány-, akár magrépa után fogunk magot, mindenhogyan csak ugy várhatunk bőséges és jó minőségű magtermést, ha műtrágyával, különösen a magképzés szempontjából fontos szuperfoszfáttal bőségesen megtrágyázzuk. Ne""csökkentsük állatállományunkat Az állatállomány nagysága és a gazdák termésátlaga között szoros kapcsolat és összefüggés van s egészen bizonyos, hogy mennél kisebb valakinek az állatállománya, viszonyítva gazdasága nagyságához, annál kisebbek fesznek termésátlagai is, mert az állatállomány termeli azt a trágyamennyíséget. amely a növények táplálóanyagait magában foglalja s ennek folytán mennél kevesebb trágya jut a termőtalajba, annál rosszabb lesz a termés. Sajnosán kell pedig tapasztalnunk, hogy állatállományunk apadóban van s nem egy vármegyében az utóbbi évben nagyon is számottevően apadt meg nemcsak a szarvasmarha, de a ló- és juhállomány is. Pedig hát eddig se volt trágyatermeié sünk olyan bőséges, mint más államokban, pl. Dániában, ahoi kat.. holdanként mindjárt megmagyarázza azt az óriási terméskülönb séget, amelyet Dánia és Magyarország mutat

% előbbi 17 qit ter-