Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-30 / 171. szám

2 JSÍYfPYIDEKL, 1930. julius 30. A bolelta rendszer előnyei Az uj boletta törvény megszü­letése elég sokáig tartott, de még elég korán jelent meg arra, hogy a f. évi gabonaeladásoknál teljes egészében érvényesüljön. Máris kétségtelen, hogy valóságos áldá­sa lesz nemcsak a gazdáknak, de az egész országnak is, mert a mai alacsony gabonaárakon felüt min­den mázsa eladott gabona után 3 pengő többletbevételt biztosit, — miáltal olyan jövedelemtöbblethez jutnak a gazdák, amely mellett még a mai abnormisan alacsony búzaárak mellett is hasznothajtóan gazdálkodhatnak. Lehet ugyan e rendszernek egy és más hibája, amely majd csak a gyakorlat köz­ben fog kiderülni, de arra a 3 P többlet buzavételre a gazdának múlhatatlanul szüksége volt, s ha ez nincs, idei termését a mai abnormisan alacsony árakon — a paritás miatt sok helyt talán csak 15—16 pengőért — tudná értéke­siteni, amely alacsony értékesítés mellett nem volna képes kiadásait fedezni, s máris lemondhatna a további gazdálkodás lehetőségéről, s más foglalkozási mód után kel­lene néznie. A bo'etta azonban meg menti, mert legalább adóját biz­tosit ja v a piaci 'ár pedig, ha még oly alacsony is, mint jelenleg, fe­dezi kiadásait, sőt némi polgári hasznot is nyújt. Meglehet ugyan^ hogy a ipa 1 tul alacsony gabonaárak kialaku­lására a bofetta is befolyással volt, mert a malmok és kereskedők tar­tózkodóak voltak a vásárlással, ami nem is csoda, hiszen a keres­kedők is féltek ez ujitástól, s idő kell. amig beleélik magukat, meg­szokják az uj helyzetet^ s ismét olyan szabadon és bátran fognak mozogni, mint régebben, a megszo kott rendszer alatt. Ha tehát ez tényleg egyik oka a mai tuj ala­csony áraknak, ugy ez csak ideig­óráig fog tartani, amig mindenki hozzászokik ahhoz, s rövidesen is­imét a világpiaci árak fognak domi­nálni. Nagy előnye e rendszernek az is. hogy a boletta nemcsak néhány hónapra, vagy 1 évre lett bevezet­ve. hanem hosszú évek sorára, s igy biztosítva lett a gazda arról, hogy nemcsak az idén, de jövőre és a következő években is ugyan­ezen, vagy hasonló előnyöket fog élvezni, s igy már eleve ugy ren­dezheti be gazdaságát, hogy minél több búzát adhasson el, s minél jobban kihasználhassa a bo­letta által nyújtott előnyöket. Per­sze nem ugy értjük ezt, hogy most már három-négyszer olyan nagy területen termeljen búzát, vagy ga­bonát, mint termelt eddig, hanem ugy. hogy egy és ugyanazon tala­jon termeljen többet, mert aki csak 5—6 mázsa búzát tud kat. holdanként termelni, az alig ad­hat el valamijt s igy a boletta elő­nyeit nem nagyon fogja élvezni. Aki ellenben 15—20 mázsát termel, az a bolettának igen nagy hasznát fogja látni, mert kat. holdanként 10—15 mázsát adhat el, s igy a bolettábói nagyon jelentékeny be­vétele lesz. Oda kell tehát töre­kedni minden gazdának^. hogy nagy terméseket produkáljon, — ami ma. amikor a hozzávaló anyag és eszköz rendelkezésünkre áll, nagyon könnyen el is érhető. A legelső feltétele ennek a kitű­nő talajmüvelés. Az aratás után azonnal alkalmazott tarlóhántás, a jó és mély keverőszántás az is­mételt fogasolás. a szükséghezmér­teni hengerezés és kitűnő vető­gépek használata a vetéshez. A második feltétele a kitűnő ve­tőmag. Jórészt a nemesitett vető­magvaknak köszönhetjük azt, — hogy a 15—20 mázsás búzatermé­sek ma mindennapiak, holott 15—20 esztendővei ezelőtt isme­retlenek voltak; hogy a rozsda ma nem okoz kárt, holott néhány évtizeddel ezelőtt sokszor or­szágos csapásként jelentkezett; — hogy a gabona megdőlése ma rit­kaságszámba megy, a többnyire jelentéktelen v holott — emlékez­zünk csak vissza — milyen nagy károkat okozott régente. A neme­sitett vetőmagvaknak ezen nagy­szerű tulajdonságait kötelessége minden gazdának kihasználni, s csakis nemesitett vetőmagvakat vetni. Természetesen nem mindegy az.^ hogy minő nemesitett vető­magvakat vet, hanem azokat kell vetni, amelyek az illető vidéken legjobban megfelelnek^ legbiztosab ban adják a nagy terméseket. Ez­zel a kérdéssel leginkább a Mező­gazdasági Kamarák foglalkoznak, azért mielőtt a gazda arra hatá­rozná magát, hogy valamely előtte még ismeretlen vetőmagot hasz­náljon, okvetlenül forduljon a ke­rületi Mezőgazdasági Kamarához, s kérdezze meg, hogy az ő vidé­kén mely nemesitett vetőmag fe­le/meg legjobban. A harmadik legfontosabb te­endő, a talajt dúsan ellátni növé­nyi táplálóanyaggal. Régen, ami­kor a szántóföldek egyharmad ré­sze ugarként hevert^ amikor az 5—6 mázsás búzatermésekkel — meg volt elégedve a gazda, nem igényelt a búzaföld különleges trá­gyázást. Ma azonban, amikor fe­kete ugart nem tartunk, amikor a talajból állandóan vonják ki a raj­ta termő növények a táplálóanya­gokat v amikor állatállományunk is megapadt, s ennek folytán alig egyharmadrészannyi istállótrágyá­val tudjuk talajainkat ellátni, — mint pl. Dánia, vagy más nyugati államok^ amelyeknek persze ter­mésátlagai is két-háromszorta na­gyobbak, mint a mieink, akkor egyedül iscállótrágyával nem le­het olyan nagy terméseket elérni, mint aminőket a mai helyzet meg­kívánna,; annyival is kevésbbé, mert közvetlenül buza alá nem is szabad istállótnágyát adni v kü'ön­ben le fog az feküdni s" már e miatt sem adhat nagy termést. Mindazon gazdák, akik nemesi­tett vetőmagvakat használnak, — nagy hibát követnek el, ha vetés előtt nem alkalmaznak kat. hol­danként 150—200 kg szuperfosz­fátot, mert e nélkül a legjobb ta­lajmüvelés és a legjobb vetőmag dacára sem tudunk 15—20 mázsás terméseket elérni. Jól megművelt fekete földeken a sztiperfoszfáton kivül egyéb műtrágyát nem is szükséges használni s csak abban az esetben kell az ilyen talajoknak 80 —100 kg mésznitrogént adni. ha az több mint 3—4 év óta nem kapott istállótrágyát. Ezen kivül pedig 40 százalékos kálisóból 60 —80 kg-ot csak a homoktalajokon szoktunk adni. A boletta rendszernek tehát évele re kiható nagy előnyét nekünk gazdáknak azzal keli kiaknázni, hogy talajaink kitűnő művelése mellett a legjobb nemesitett vető­magvakat használjuk, s vetéselőtt okvetlenül alkalmazzunk szuper­foszfátot is, mert csak ilyen mó­don érhetünk el olyan nagy termé­seket, amelyek a boletta rendszer nagy hasznát biztosítani tudják. A nyíregyházi kereskedők végromlá­sát fogja okozni a túlmagas boltbér Aggasztóan szomorú és ha a jobb belátás nem érvényesül, a kereskedők és iparosok anyagi ka­tasztrófáját előidéző helyzetet te­remtenek Nyíregyházán a boltbér­leti viszonyok. A boldog inflációs időben, amikor nem győzték a for­galmat lebonyolítani a kereskedők és iparosok, amikor dus haszon­nal zárták le esténkint pénztáru­kat, könnyelmű nemtörődömséggel vették tudomásul a hihetetlen ma­gasba szökkenő boltbéreKet. A háziurak természetesen kap­tak az alkalmon és az elért magas árak hosszú időre való biztosítása végett siettek szerződést kötni a gondtalan bérlőkkel. Sok olyan boltbérleti szerződés köttetett, — amely a boltbérek biztosítása mel­lett 6—8 esztendei időtartamra szól. tehát bármilyen gazdasági helyze't alakuljon is ki, a bérlőnek a meghatározott bért kell fizetnie. Ez az előre nem látás a köny­nyelmüséggel volt határos. Jött könyörtelenül és végzetszerűen a gazdasági krizis, amely magával rántotta a kereskedelmet és ipart is. Hirtelen nagy pangás állott be az üzletmenetelben és a kereskedő a horribilis bért nem tudja fizetni, a háziúr pedtg a legtöbb esetben nem hajlandó egy fillért sem en­gedni. Igy a bértartozás megtetézve a per- és ügyvédi költségekkel, szin­te lavinaszerűen emelkedik és lassan maga alá temeti a szeren­csétlen bérlőt. A nyiregyházi kereskedők vég­romlását fogja okozni á tulmagas boltbér, ha a háztulajdonosok to­vábbra is hajthatatlanok marad­nak. ha sürgősen nem érvényesül a megértés,, a jobb belátás. De a kereskedők bukását súlyosan meg fogják érezni a háztulajdonosok is, mert_az üzlethelyis^areknél olyan óriási lesz az árzuhanás, hogy a mai árakhoz viszonyítva negyed annyit sem lesz hajlandó fizetni senki az üzletekért. A boltbérek már most is erősen zuhantak. Nemrégiben egy uj modern bérpalota megüresedett üz­lethelyiségét negyedárért tudta csak hosszú idő után bérbeadni a tulajdonos. És amikor szerző­dést akartak kötni, a bérlő még azt is megtagadta. Nem hajlandó a mai váltakozó gazdasági viszo­nyok mellett lekötni magát ilyen aránylag alacsony boltbér mellett sem. Tehát | • a háztulajdonosok maguk alatt vágják a fát, ha mereven el­zárkóznak minden bérleszálli­tó kísérlet elől, ha csökönyösen ragaszkodnak a kedvezőbb időben meggondolatla­nul aláirt szerződésekhez. Nyíregyházán egyébként még a legforgalmasabb centrumban sin­csenek egységes boltbérek. Ahány ház, annyiféleképpen fizetnek a bérlők. Azt lehet mondani, hogyi az általánosan és egységesen horri­bilis boltbérek középarányosát a APOLIiO MOZGÓ 11 1 mim ni Wi n 11 Kedden és szerdán 5, 7 és 9 órakor Z0R0-HURU ESETE 6ÖRE MARTSÁVAL Énekes táncos burleszk szfcecs újdonság. PETROVICH SZVETISZLAV és EVELIN HOLT együttes szereplésével A NÖORVOS Nagyvárosi erkölcsdráma 9 felvonásban. Csütörtökön: Világháború 1914-1918. városháza boltbérlői fizetik. A vá­rosháza boltbérei drágábbak, mint a nagytakarék palotáé, de lényegesen olcsóbbak, mint a magánházaké, vagy mint a kath. bérpalotáé. A városi bérlők ennek tudatában általában meg vannak elégedve, csak azt fájlalják, hogy a város a bérüket a súlyos gazdasági válság ellenére 20 százalékkal felemelte s hiábavaló minden kérvényezés, nem hajlandó elengedni. A Nagytakarék és a Nyírvíz-pa­lotában a bolti árak tekintetében a humanitás érvényesül. Mind a két helyen belátással és megértés­sel kezelik a kérdést s a megszo­rult kereskedőnek még haladékot is adnak, ha egy hónapban pénz­zavarral "küzd. Ezzel szemben van olyan tulajdonos, aki néhány napi késedelem miatt könyörtelenül végrehajtót küld a megszorult kereskedő nyakára. Igen üdvös volna, ha a mostani nehéz viszonyok idején a bérlő ha­vonta fizethetné a bértartozását. Kisebb részletekben könnyebben is tudna fizetni, mint jelenleg, ami­kor egy negyed évi tartozását — egyszerre kénytelen előteremteni. Óriási árakat fizetnek a leg­újabban épült palotákban. Az egyikben például egy 3 méter szé­les és 12 méter hosszú üzletért évi 4370 pengőt fizet a bérlő. Budapesten a belvárosban ugyanez a helyiség 1800 F Itt a kereskedők mind a tönk szélén állanak, de minden könyör­gésük, tiltakozásuk meddő ma­rad, a tulajdonos egy fillért sem enged és ragaszkodik a szerző­déshez. Érdekes a története is en­nek a siralmas helyzetnek. Ami­kor a mostani palota helyén lé­vő régi épületet le akarták bonta­ni, akkor az üzlettulajdonosokat, akiknek 6 havi felmondás járt volna, arra kérték, hogy ideiglene­sen költözzenek el felmondás nél­kül és ennek fejében az uj palo­tában csak legfeljebb 100 százalé­kos emelés lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom