Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-27 / 169. szám

A következő sorokat kaptuk : A Szabolcsvármegyei Molnárszövetség a Nyirvidék folyó hó 23-án megjelent számában igen terjedelmes, de értékes eszmefuttatásban válaszol azon megjegyzéseimre, melyet a 2.80 pengős, egységes, pénzért való őrlési határozatukhoz fűztem! Bár távol áll tőlem hirlapi polémiába bocsájtkozni — mégis tekintve az íigy közérdekét és fontosságát, engedtessék meg nekem, hogy az érdeklődő olvasó közönségnek, de meg a molnárszövetségnek is pár sorban reflektáljak a hivatolt cikkre. Mindenekelőtt meg kell állapitanom, hogy a molnárszöyetség vezetősége kiváló kezekben van — kitűnő felkészültséggel^ emellett konciüans készséggel íratott közleményük, melyért teljes tisztelettel és köszönettel adózom. Végre egy olyan vis á vis, aki tárgyilagos eszközökkel igyekszik Igazát védeni! Szabadjon entiek dacára néhány kérdésre válaszolnom és más szemszögből rávilágítani, esett-e a gazdákon tényleg sérelem, indokolt volt-e felszólalásom. Majd az élet, a gyakorlat, a küszöbön lévő őrlési rendelet fogja bebizonyítani, kinek a felfogása áll közelebb ahhoz az állásponthoz, ami igazolja, hogy a. mai mezőgazdasági viszonyok nem bírnak el már ujabb terheket ! A molnárok szervezve vannak, ha kartelljök, összefogások utján el tudják érni azokat a vám és őrlési dijakat, mely mellett meglelik számításukat még nem bizonyos^ hogy ezzel teljesen a célnál vannak 1 A gazdák görnyedve,; küzdve veszik át azokat a terheket, melyeket a kartellek márólholnapra ráoktrojáínak addig, mig jön egy nagy összeroppanás, amely magával ragadja a vele szerves összefüggésben lévő foglalkozási ágakat ! Nézzünk azonban a dolog részleteibe. / Mi volt a békében az őrlési .; díjE vidéken 1 korona 60—1 korona 80 fillér volt a vámdij: ez pengő értékben 1.S5—2.— P-nek felel meg. A 20/0 porlásból a jobb berendezés mellett, io/

0-ot megkereshetnek a malmok, igy tehát nincs aránytalan disparitás a normál, kereseti lehetőséggel szemben de igenis a malmosok egyoldalúan ezt fokozni kívánják. Aki a kérdés számtani részébe, elmélyedni kiván, könnyen kiszámíthatja — mily horribilis kereséte volt a vámmalmosoknak éveken keresztül, ha érdekképviseletük is beismeri, hogy 4—5 P volt az őrlési dija 1 mázsa búzának még alig pár évvel ezelőtt!! Feltétlen az az igaz, hogy 2—3 év előtt is tul drágán őröltek már és hogy emiatt annakidején nem szólalt fel a gazdatársadalom, az csak a loyaütását mutatja ! Mig neki jól ment a sora, hagyta keresni^ aki véle kontaktusban volt. ma, amikor sorsa rosszabbul megy^ saját érdekében sem száll azzai a lendülettel síkra, amivel kellene, mert szervezetlen, gyenge erre ! Mert ezer baja, gondja van és képtelen összehozni azt az erőt, amelyet reprezentál"! .Íj Ml fáj a malmosoknak ? Elinult a konjunktura, ezt érzik ők is, de nehezen akarnak belenyugodni, mert elfelejtik, hogy a vámmalom a békében egy igen szerény, kis polgári existentiát tudott csak biztosítani és nem többet. Idővel a konjunktura dagasztváni vitorláit oly elemek lettek vámmalmosokká, akik élettfiódja messze-messze túlszárnyalta a ré

i gi molnárok szerény életsztenderdjét. Tisztelet a kivételnek, akik mindig reálisan éltek, mégis ugy látszik, hogy a foglalkozási ág óriást törtetett előre

v amelyre mint íégen sem, ma sem nyújt már nagy kereseti lehetőségeket. Már nem épülhetnek egy évi jövedelemből a malmok mellett kastélyszerü házak, nem lehet olyan nagy invesztíciókat eszközölni egykét evi keresményből, hanem a megromlott gazdasági viszonyok folytán lesülyedt a molnárság azzá a mesterséggé — amely volt régen. Tisztes, falusi, polgárkenyérré ,és semmi egyébbé! A 100—200 holdas gazdának is meg kell fogni az ekeszarvát, de mindenkinek fokozottabb munkát kell kifejteni, kevesebb eredményéi ' ittidd£ í Ezckután elhisszük, hogy olcsóbban őrölnek ma, mint a konjunktúrában ! Miért mentek egyes malmok tönkre? A konjunktura uj elemeket vonzott az üzemágba, amelyhez ha nem értettek, könnyebben elvéreztek! — Mások a konjunktura végén hatalmas invesztíciókat eszközöltek, melyek kamatait utóbb nem tudták megfizetni, sem a tőkét amortizálni. Nagyzási mániába, tüldimenzionálásba estek bele mások —- ez a APOLLO O 35 CrÖ Szfiitbaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A legnagyobb magyar filmsiker, cigányzenével! A Noszti fiu esete Tóth Marival Mlk3záth-Harsányi legoagyobb sikert eratott színdarabja ti mtn, mélynek főszereplői: Evelyn Holt, Ivor Novello, Verebss Ernő, Székely Ijolya, Táray Ferenc, Ragyogó kisérő műsor, Rendes helyárak. Jegyelővétel. j9aoiouxno is oivsnD Jnfmfi.BV ,1 v, A Alapítva: 1903. Csodaszép hálók, ebédlők, uriszobák bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. szerezhető be. 6-12-18-24 havi részletre. .•

1 1 . I Velour és bőrgarnitúrák nagy választékban. Telefon: 234. A Molnárszövetségnek válaszol Góth László Ai illatosított a háztarf ásfean megül legyet, szúnyogot, molyt, poloskát, svábbogarat stb Hatása garantálté Óvakodjék minden utánzattői! Gazdaságokban a növények kártevőit, a háziállatok élSsdieit, az istállók legyeit és hangyáit sikerrel Oyáriia a FLY-TOK tirsasí<r IFiiUW©lüüSHff A

z AGRI-T9X kipróbálásához egy pengó bélyeg vagy kés*B • pénz beküldése ellenóbín egy próbaüvoget bérmentve szállít az Itteni vezérképviselet: Révész Erníf és Társa, Budapest, V. ker., Nácor ucca 30. az. statisztika pontos tükre! Az a néhány szazalék, ami az összességből tavalyig igy elvérzett, legjobb igazolása annak, hogy jó kereset, s biztos kenyér volt a vámmolnárság mindezideig. Mindez azonban csak akkor áll fenn, ha a tulajdonos molnár a munka egy részét maga végzi el. Sokkal szomorúbb a statisztika minden más foglalkozási ágban és bátran mondhatjuk, hogy egyike a legreálisabb *a molnároknál, kik ha igényeiket le tudják fokozni, 16—180/0 vám mellett nagyon tisztességesen megélhetnek. Ma pedig, mikor oly nehéz idők járnak felettünk, amikor az eresz alá húzódik mindenki, mig ez a nagy közgazdasági vihar elvonul, meg lehet elégedve az egyszerű molnár ember, ha tisztességesen meg tud élni! Ma vagyont gyűjteni nem lehet, ez — igaz, ezt mindnyájan aláírjuk! ! De ne akarjon minden vámmolnár nagymalmos lenni! »Schuster bleib bei deinem Leistel« mondja helyesen a német. Miért nem alkalmaztak eddig hatósági rendszabá-í { lyokat ? Erre a kérdésre jobban tudnának a jogászok válaszolni, de megkísérlem. Ha feltesszük azt a kérdést, miért nem alkalmaztak a kartelek diktatúrája ellen jogorvoslást, erre mindenki tudna válaszolni. Az én válaszom, mert nincs rl törvény és a kormány csak végső esetekben 'avatkozik bele az ipar, kereskedelem szabad gyakorlásába a — magánjogba! Nincs még egy éve, hogy Szabolcsvármegye közigazgatásának illetékes faktora megkísérelte a már akkor is sérelmes őrlési százalék kérdését rendezni, de törvényes alap hiányában erre nem volt módja. — Nem azért mult el az idő beavatkozás nélkül, mert eddig nem lett volna rá számtalan ok, hanem mert nem lehetett. S majd a legközelebbi idő igazolja, hogy szükség van-e a beavatkozásra, vagy a szabolcsi Molnárszövetség járt-e el helyesen, amikor ismételten az áremelés útjára lépett. Csekélységemet igazol majd az idő, aki szóvátettem a vámmalmosok egységes akcióját, annál is inkább, mert a kérdés ugy lett feltálalva, mintha a gazdák tudtával, beleegyező jóváhagyásukkal történt volna! Mi a mai tényállás? A Molnárszövetség illusztris vezetősége koncedálom, hogy jóhiszeműen, jól felfogott érdekükben beterelte a molnárokat olyan egyezménybe, amelyről egyesek nem is álmodtak. Emberileg érthető, hogy nem utasítják vissza a kereseti lehetőséget, amit karteles egyezséggel el lehet érni. Ahol nincs őrlési konkurrencia, ott a gazda tehetetlen, mindent meg kell fizetnie, amit a malmos kér. Ki állja útját annak, hogy a malmosok holnap még súlyosabb őrlési feltételeket ne diktáljanak a gázdákra. Ezért kell a törvényes beavatkozás és ha ez szigorúbb is lesz, önmaguknak köszönhetik a molnárok. Még a közeli napokban egyes malmok 12 0/0-ért őröltek, e vidéken 160/0-ért, Kisvárda vidékén 2 P-től 2.60-ig, de volt olyan malmos is, aki, meri nem lévén pénze az őröltető cselédeknek, 340/0 vámot is kért a buza megőrléséflél. Hova vigye a kis ember az ő 1—2 zsák őrleményét, ha annyit kérhet a vámmolnár, amennyit akar. A szén ára olcsóbb, a szabolcsi gazdák olcsóbban szerzik be már ez évben szenüket, mint a múltban. A malmokban az elmúlt év óta nem lett drágább a munkabér és mivel a fizetés egy része naturáliákban adódik, nagy diszparitás nincs e téren. A korpa és egyéb hulladékok értékesítése révén minden molnár tekintélyes mellékhaszonvételre, hizlalás, baromfitartás révén nyereségre tehet szert: ezek egyszerű molnárházban tekintélyes és számításba jöhető tételek! De nem lehet egy újságcikk keretében messzemenő vitába bocsátkozni, legfeljebb elérhetjük, hogy felfigyel az a fórum, aki hivatott e kérdésben álláspontot foglalni. Nem mélyedhetek bele azon állitásom igazolásába, hogy igenis a jelenlegi terményárak mellett a molnárok a pénzben való őrlésnél a gazdáktól 30—400/0 plusz bevételt érnek el és hogy különösen a kisembernek okoznak súlyos kárt, kinek nincs annyi jövedelme, hogy a még neki is kidukáló kis éfetsztenderdjét fenntarthassa! Hogy meny-• n'yi elégedetlenséget keltenek ezzel, azt hallhatják azok, akik a nép ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak. Hogy az én szerény elgondolásom lehet a helyes, azt a hivatott cikkiró akarva, nem akarva, elárulja. Ki képzeli el, hogy csupán és csak azért állapították meg a molnárok 2 P 80 fillérben az őrlési dijat, hogy ezzel annyi plusz bevételt érjenek el, ami szerintük