Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-27 / 169. szám

A következő sorokat kaptuk : A Szabolcsvármegyei Molnár­szövetség a Nyirvidék folyó hó 23-án megjelent számában igen terjedelmes, de értékes eszmefut­tatásban válaszol azon megjegy­zéseimre, melyet a 2.80 pengős, egységes, pénzért való őrlési ha­tározatukhoz fűztem! Bár távol áll tőlem hirlapi polémiába bocsájt­kozni — mégis tekintve az íigy közérdekét és fontosságát, enged­tessék meg nekem, hogy az érdek­lődő olvasó közönségnek, de meg a molnárszövetségnek is pár sor­ban reflektáljak a hivatolt cikkre. Mindenekelőtt meg kell állapi­tanom, hogy a molnárszöyetség vezetősége kiváló kezekben van — kitűnő felkészültséggel^ emellett konciüans készséggel íratott köz­leményük, melyért teljes tisztelet­tel és köszönettel adózom. Végre egy olyan vis á vis, aki tárgyilagos eszközökkel igyekszik Igazát védeni! Szabadjon entiek dacára néhány kérdésre válaszolnom és más szem­szögből rávilágítani, esett-e a gaz­dákon tényleg sérelem, indokolt volt-e felszólalásom. Majd az élet, a gyakorlat, a küszöbön lévő őr­lési rendelet fogja bebizonyítani, kinek a felfogása áll közelebb ah­hoz az állásponthoz, ami igazol­ja, hogy a. mai mezőgazdasági vi­szonyok nem bírnak el már ujabb terheket ! A molnárok szervezve vannak, ha kartelljök, összefogások utján el tudják érni azokat a vám és őrlési dijakat, mely mellett meg­lelik számításukat még nem bi­zonyos^ hogy ezzel teljesen a cél­nál vannak 1 A gazdák görnyedve,; küzdve veszik át azokat a terhe­ket, melyeket a kartellek máról­holnapra ráoktrojáínak addig, mig jön egy nagy összeroppanás, amely magával ragadja a vele szerves összefüggésben lévő foglalkozási ágakat ! Nézzünk azonban a dolog részleteibe. / Mi volt a békében az őrlési .; díj­E vidéken 1 korona 60—1 koro­na 80 fillér volt a vámdij: ez pen­gő értékben 1.S5—2.— P-nek fe­lel meg. A 20/0 porlásból a jobb berendezés mellett, io/ 0-ot megke­reshetnek a malmok, igy tehát nincs aránytalan disparitás a nor­mál, kereseti lehetőséggel szemben de igenis a malmosok egyoldalúan ezt fokozni kívánják. Aki a kérdés számtani részébe, elmélyedni kiván, könnyen kiszá­míthatja — mily horribilis kereséte volt a vámmalmosoknak éveken keresztül, ha érdekképviseletük is beismeri, hogy 4—5 P volt az őr­lési dija 1 mázsa búzának még alig pár évvel ezelőtt!! Feltétlen az az igaz, hogy 2—3 év előtt is tul drágán őröltek már és hogy emiatt annakidején nem szólalt fel a gazdatársadalom, az csak a loyaütását mutatja ! Mig neki jól ment a sora, hagy­ta keresni^ aki véle kontaktusban volt. ma, amikor sorsa rosszabbul megy^ saját érdekében sem száll azzai a lendülettel síkra, amivel kellene, mert szervezetlen, gyenge erre ! Mert ezer baja, gondja van és képtelen összehozni azt az erőt, amelyet reprezentál"! .Íj Ml fáj a malmosoknak ? Elinult a konjunktura, ezt ér­zik ők is, de nehezen akarnak belenyugodni, mert elfelejtik, hogy a vámmalom a békében egy igen szerény, kis polgári existentiát tu­dott csak biztosítani és nem töb­bet. Idővel a konjunktura dagaszt­váni vitorláit oly elemek lettek vámmalmosokká, akik élettfiódja messze-messze túlszárnyalta a ré i gi molnárok szerény életsztenderd­jét. Tisztelet a kivételnek, akik mindig reálisan éltek, mégis ugy látszik, hogy a foglalkozási ág óriást törtetett előre v amelyre mint íégen sem, ma sem nyújt már nagy kereseti lehetőségeket. Már nem épülhetnek egy évi jö­vedelemből a malmok mellett kas­télyszerü házak, nem lehet olyan nagy invesztíciókat eszközölni egy­két evi keresményből, hanem a megromlott gazdasági viszonyok folytán lesülyedt a molnárság azzá a mesterséggé — amely volt ré­gen. Tisztes, falusi, polgárkenyérré ,és semmi egyébbé! A 100—200 holdas gazdának is meg kell fogni az ekeszarvát, de mindenkinek fokozottabb munkát kell kifejteni, kevesebb eredmény­éi ' ittidd£ í Ezckután elhisszük, hogy olcsób­ban őrölnek ma, mint a konjunk­túrában ! Miért mentek egyes malmok tönkre? A konjunktura uj elemeket von­zott az üzemágba, amelyhez ha nem értettek, könnyebben elvéreztek! — Mások a konjunktura végén ha­talmas invesztíciókat eszközöltek, melyek kamatait utóbb nem tudták megfizetni, sem a tőkét amortizál­ni. Nagyzási mániába, tüldimenzio­nálásba estek bele mások —- ez a APOLLO O 35 CrÖ Szfiitbaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A legnagyobb magyar filmsiker, cigányzenével! A Noszti fiu esete Tóth Marival Mlk3záth-Harsányi legoagyobb sikert eratott színdarabja ti mtn, mélynek főszereplői: Evelyn Holt, Ivor Novello, Verebss Ernő, Székely Ijolya, Táray Ferenc, Ragyogó kisérő műsor, Rendes helyárak. Jegyelővétel. j9aoiouxno is oivsnD Jnfmfi.BV ,1 v, A Alapítva: 1903. Csodaszép hálók, ebédlők, uriszobák bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. szerezhető be. 6-12-18-24 havi részletre. .• 1 1 . I Velour és bőrgarnitúrák nagy választékban. Telefon: 234. A Molnárszövetségnek válaszol Góth László Ai illatosított a háztarf ásfean megül legyet, szúnyogot, molyt, poloskát, svábbogarat stb Hatása garantálté Óvakodjék minden utánzattői! Gazdaságokban a növények kártevőit, a háziállatok élSsdieit, az istállók legyeit és hangyáit sikerrel Oyáriia a FLY-TOK tirsasí<r IFiiUW©lüüSHff A z AGRI-T9X kipróbálásához egy pengó bélyeg vagy kés*­B • pénz beküldése ellenóbín egy próbaüvoget bérmentve szállít az Itteni vezérképviselet: Révész Erníf és Társa, Budapest, V. ker., Nácor ucca 30. az. statisztika pontos tükre! Az a né­hány szazalék, ami az összességből tavalyig igy elvérzett, legjobb iga­zolása annak, hogy jó kereset, s biztos kenyér volt a vámmolnárság mindezideig. Mindez azonban csak akkor áll fenn, ha a tulajdonos molnár a munka egy részét maga végzi el. Sokkal szomorúbb a statisztika minden más foglalkozási ágban és bátran mondhatjuk, hogy egyike a legreálisabb *a molnároknál, kik ha igényeiket le tudják fokozni, 16—180/0 vám mellett nagyon tisz­tességesen megélhetnek. Ma pedig, mikor oly nehéz idők járnak felet­tünk, amikor az eresz alá húzódik mindenki, mig ez a nagy közgazda­sági vihar elvonul, meg lehet elé­gedve az egyszerű molnár ember, ha tisztességesen meg tud élni! Ma vagyont gyűjteni nem lehet, ez — igaz, ezt mindnyájan aláírjuk! ! De ne akarjon minden vámmol­nár nagymalmos lenni! »Schuster bleib bei deinem Leistel« mondja helyesen a német. Miért nem alkalmaztak ed­dig hatósági rendszabá-í { lyokat ? Erre a kérdésre jobban tudná­nak a jogászok válaszolni, de meg­kísérlem. Ha feltesszük azt a kér­dést, miért nem alkalmaztak a kar­telek diktatúrája ellen jogorvoslást, erre mindenki tudna válaszolni. Az én válaszom, mert nincs rl tör­vény és a kormány csak végső esetekben 'avatkozik bele az ipar, kereskedelem szabad gyakorlásába a — magánjogba! Nincs még egy éve, hogy Sza­bolcsvármegye közigazgatásának il­letékes faktora megkísérelte a már akkor is sérelmes őrlési százalék kérdését rendezni, de törvényes alap hiányában erre nem volt mód­ja. — Nem azért mult el az idő be­avatkozás nélkül, mert eddig nem lett volna rá számtalan ok, hanem mert nem lehetett. S majd a leg­közelebbi idő igazolja, hogy szük­ség van-e a beavatkozásra, vagy a szabolcsi Molnárszövetség járt-e el helyesen, amikor ismételten az ár­emelés útjára lépett. Csekélysége­met igazol majd az idő, aki szóvá­tettem a vámmalmosok egységes akcióját, annál is inkább, mert a kérdés ugy lett feltálalva, mintha a gazdák tudtával, beleegyező jó­váhagyásukkal történt volna! Mi a mai tényállás? A Molnárszövetség illusztris ve­zetősége koncedálom, hogy jóhi­szeműen, jól felfogott érdekükben beterelte a molnárokat olyan egyez­ménybe, amelyről egyesek nem is álmodtak. Emberileg érthető, hogy nem utasítják vissza a kereseti le­hetőséget, amit karteles egyezség­gel el lehet érni. Ahol nincs őrlési konkurrencia, ott a gazda tehetetlen, mindent meg kell fizetnie, amit a malmos kér. Ki állja útját annak, hogy a mal­mosok holnap még súlyosabb őrlési feltételeket ne diktáljanak a gáz­dákra. Ezért kell a törvényes be­avatkozás és ha ez szigorúbb is lesz, önmaguknak köszönhetik a molnárok. Még a közeli napokban egyes malmok 12 0/0-ért őröltek, e vidéken 160/0-ért, Kisvárda vidékén 2 P-től 2.60-ig, de volt olyan mal­mos is, aki, meri nem lévén pénze az őröltető cselédeknek, 340/0 vá­mot is kért a buza megőrléséflél. Hova vigye a kis ember az ő 1—2 zsák őrleményét, ha annyit kérhet a vámmolnár, amennyit akar. A szén ára olcsóbb, a szabolcsi gaz­dák olcsóbban szerzik be már ez évben szenüket, mint a múltban. A malmokban az elmúlt év óta nem lett drágább a munkabér és mivel a fizetés egy része naturáliákban adódik, nagy diszparitás nincs e téren. A korpa és egyéb hulladékok értékesítése révén minden molnár tekintélyes mellékhaszonvételre, hiz­lalás, baromfitartás révén nyere­ségre tehet szert: ezek egyszerű molnárházban tekintélyes és szá­mításba jöhető tételek! De nem lehet egy újságcikk ke­retében messzemenő vitába bocsát­kozni, legfeljebb elérhetjük, hogy felfigyel az a fórum, aki hivatott e kérdésben álláspontot foglalni. Nem mélyedhetek bele azon állitá­som igazolásába, hogy igenis a je­lenlegi terményárak mellett a mol­nárok a pénzben való őrlésnél a gazdáktól 30—400/0 plusz bevételt érnek el és hogy különösen a kis­embernek okoznak súlyos kárt, ki­nek nincs annyi jövedelme, hogy a még neki is kidukáló kis éfetszten­derdjét fenntarthassa! Hogy meny-• n'yi elégedetlenséget keltenek ezzel, azt hallhatják azok, akik a nép ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak. Hogy az én szerény elgondolá­som lehet a helyes, azt a hivatott cikkiró akarva, nem akarva, el­árulja. Ki képzeli el, hogy csupán és csak azért állapították meg a molnárok 2 P 80 fillérben az őr­lési dijat, hogy ezzel annyi plusz bevételt érjenek el, ami szerintük

Next

/
Oldalképek
Tartalom