Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-26 / 168. szám

JNfVfUTIDálC. Biztos és stabil Az interparlamentáris konferen" <cia magyar delegáltjai Londonban voltak s Mgyarország nagy ba" rátja. lord Rothermere és fia Edmund Harmsworth felhasználták az alkalmat s a magyar de* legáció tagjainak tiszteletére ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen s az azt követő összejövetelen az angol politikai világ több előkelősége is megjelent s a konferencia tagjainak ünnepeltetése messzehangzó manifesztációvá terebélyesedett Magyarország igazsággá mellett. Az ünnepség azzal vette kezdetét, hogy lord Rothermere indítványára az egybegyűltek hódolatukat nyilvánítót" ták az angol király és Magyarország kormányzója iránt. Azután Edmund Harmsworth ismertette Magyarországon szerzett impreszszióit s az egybegyűltekre nagy hatást keltve mondotta el

v hogy a magyar Westminster, a régi, dicsőséges Magyarország számára épült s most, amikor a világhírű magyar parlamentben üres padsorok jelzik, hogy Szent István birodalma testéről mekkora területet szab daltak le, akkor önkénytelen vád hangzik el azokkal szemben, akik Trianonnal Magyarországot véres veszedelembe sodorták és ezzel megingattók Középeurópa nyugalmát s egész Európát letéritették biztos fejlődésének útjáról. A fiu történelmi fejtegetéseit az api messzehangzó. súlyos kijelentései egészítették ki s Magyarország nagy barátjának az ujabb kijelentése tanúságtétel volt amellett, hogy az angol nemzet figyelemmel és rokonérzéssel kiséri azt a vergődést^ amelyben Magyarország tiz év óta él s az angol nép várja az alkalmat, amikor Európa népei ellen elkövetett hibát jóváteheti. Lord Rothermere j nagyjelentőségű nyilatkozatában vi ! lágosságot gyújtott sok kérdésben, j amely kérdések körül utóbbi idő- j ben szívesen vernek harci lármát j azok^ akik Magyarország nemzetközi viszonylatából is hasznot akartak pártpoltitikájuknak, s kárt akartak csinálni hazájuknak csak azért, mert nem értenek egyet a kormány politikájával. Lord Rothermere ezúttal az eurdpai határhegyek magaslatáról politikai és diplomáciai éleslátásának elbűvölő erejével mutatott rá, hogy csak akkor lehet gyökeres reformokat végrehajtani egy ország alkotmányában és kormányzatában, ha az idők és a viszonyok a reformoknak kedveznek. Lord Rothermere beszédének további részében tiszteletreméltó zászlóhajt'ássai áldozott Bethlen István kormányzatával szembgn s kijelentette, hogy a magyar kormány biztos talajon áít és hogy működése stabil. Nagyra "kell értékelnünk Lord Rothermere nyilatkozatát külpolitikai vonatkozásban, de igen nagyra keli értékelnünk a nyilatkozatot belpolitikai hatásaiban. A magyar nemzet soha egy pillanatra sem kételkedett abban, hogy nagy barátunk vonzódásának mélyreható okai vannak s tudta azt

v hogy az igazság megismerése adta kezébe a zászlót^ amelyen: maga a magyar igazság napja tündökölt. Tudta azt is

r hogy Lord Rothermere a Bethlen István célkitüzéseivel.

sutjának határozott ivelésével "és végcéljával tisztában van. mindenki érezte azt, hogy nagy angol barátunk érzése és tiszta szándéka harmóniában van Bethlen István érzésével és tiszta szándékával. A kételkedők és politikai kártyakeverők eliiémitására most Londonból elhangzott a Lord szava: a magyar kormány biztos talajon áll és a Bethlen-kormány helyzete stabil! Ez történt az interparlamentáris konferencia londoni ünnepségén. A gabonajegy kiskátéja A m. kir. földmivelésügyi minisztérium ezzel a címmel propagandafüzetet bocsátott kú. amelynek szövegét az alábbiakban kö" I. A folyó évi julius hó 16-án lépett életbe az 1930: XXII. t. c.. amely segíteni kiván a mezőgazdaság évek óta rosszabbodó helyzetén. Magyarország mezőgazdasági ország^ amelyben nemcsak a gardáknak de az iparosoknak és kereskedőknek jóléte is szorosan öszszefügg a mezőgazdaság helyzetével. Már pedig a mezőgazdaság a gabonaárak esése folytán súlyos válságba jutott s a gazdák gabonájukért a legutóbbi időben azt az árat sem kaphatták meg, ameny nyibe nekik a gabona termelése került. Nemcsak a mezőgazdaság, de az ipar és kereskedelem létérdeke is követelte tehát hogy a kormány a gazdák súlyos helyzetén enyhítsen. Ezt a célt tartja szem előtt a fentemiitett törvény. Érdeke minden gazdának, hogy rendelkezéseit megismerje. Ennek a kis füzetnek a célja^ hogy a fő elveket és szabályokat megismertesse. Mi a gabonajegy? A gabonajegy olyan értékjegy, amelynek két része van: a gabonalevél és a szelvény. Aki julius hó 16-tól kezdve buzát^ rozsot vagy kétszerest akar vásárolni^ annak a postahivatalban^ trafikban, községi elöljáróságoknál gabonajegyet kell vennie, még pedig annyi- és olyan áru gabonajegyet^ amennyi gabonát vásárolni kiván. Tiz kg. gabona vásárlásához 30 fillér ára, 100 kg vásárlásához 3 pengő ára gabonalevelet "kell vásárolni. Kapható azonban 5 mázsa, 50 és 100 mázsa gabona vásárlásához szükséges gabonajegy is^ 15, 30, 150 és 300 pengős árban. A gabona jegy szelvényt az a termelő kapja meg^ aki a gabonát eladta. A termelő tehát a gabona piaci árán kivül métermázsánkinf 3 pengő értékű szelvényt is kap

x ami más szóval annyit jelent^ hogy a gabonáját a piaci árnál 3 pengővel magasabb áron értékesítheti. A gabonajegyet a vevő köteles megvenni és a szelvényt a buza árán felül köteles a gazdának átadni. Minden eladónak joga van tehát a szelvényt a piaci áron felüi'követelni. A vevő nem számit" hatja be az árba s igy ha pl. a búzát 17 P-ért adta el a gazda

v joga van 17 P készpénzt és 3 P értékű szelvényt követelni. DIADAL MOZgÖ Pénteken, szombaton, vasárnap Nagy bravurfilmsorozat 3 rész, 18 felvonásban I. rész. A púpos bandita. II. rész. A banditák réme. III. rész. Győzelem, vagy halál. Mind a háromrész «gyiz«rre. Este zenekari kíséret. Előadások 5, 7, 9, vasárnap 3, 6, 7 és 9 órakor. A termelő csak a gabonajegy szelvényével fizethet; ügyeljen tehát arra^ hogy a gabona, eladásakor a szelvényt és ne a gabonalevelet adják neki, mert a gabonalevélnek ő semmi hasznát nem yeheti. / Ha a gazda a gabonáját julius 16. előtt adta ugyan ef, azonban az eladott gabonát a vevőjének juüus 16. után adja át

A a szelvényt a vevőjétől követelheti. De ha á gazda a julius 16. előtt eladott gabonát a vevőjének még julius 16. előtt leszállította, a szelvényt még abban az esetben sem követelheti, ha a gabona árát csak julius 16. után kapja meg. Hogyan használja fe« a termelő a szelvényt? A szelvénnyel elsősorban az adót kell kifizetni. Az elöljáróság a szelvényt készpénz gyanánt fogadja el. Ha valaki az 1930. év végéig előirt adóját akár kész" pénzzel^ akár szelvénnyel mSr kifizet te

% annak az elöljáróság a szelvények árát pénzben azonnal kifizeti. A szelvényt efadni vagy, elajándékozni nem szabad, mert a törvény azt kívánja, hogy a szelvényt akár adófizetésre, akár beváltásra^ csak a termelő használhassa fel. Ki a termelő? | A törvény szempontjából nem c^ak a gazdát kell termelőnek tekinteni^ hanem azokat a mezőgazdasági munkásokat és cselédeket is._ akik a gabonát a gazdájuktól konvencióban kapták. Ezek közé a mezőgazdasági munkások közé tartoznak az aratók, sommások, cséplőgép tulajdonosa^ ezeknek részért dolgozó munkásai (gépész^ stb.) Termelő az a lelkész, tanító, minden olyan egyházi vagy községi alkalmazott is

N aki javadalmazás fejében a mezőgazdától gabonát kapott. A konvenciós munkásnak vagy cselédnek természetesen nem kell gabonajegyet vásárolnia,. azért,— hogy a neki konvencióban járó gabonát a gazdától átvehesse s tőle a mezőgazda a konvenció átadásának elfenében szelvényt nem követelhet. Ugyanígy áll az eset azokra az egyházi és községi al" kalmazottakra vonatkozólag is, akik a gabonát javadalmazás ci" mén kapták a mezőgazdáktól^ — mert a törvény rendelkezése szerint az ilyen munkabér vagy javadalmazás cim én kiadott gabona után a szelvény nem a gazdát illeti, hanem azt a személyt, akinek a gabonát munkabér vagy javadal. mazás címén kiadta. Ha azok, akiket fent felsoroltunk^ a munkabér 1930. julius 26. vagy javadalmazás fejében kapbtt gabonát eladják, a vevő nekik köteles átadni a szelvényt. Nem kell gabonajegyet vásárolnia annak a mezőgazdának sem, aki másik gazdától vesz gabonát s a szelvényt ifyen esetben sem kell átadnia. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazda másik gazdatársának köteles volna a piaci áron eladni a gabonáját^ s igy elveszítené a mázsánkint néki szánt 3 P-t. Ilyen kényszer a törvényben nincs. Az eladó gazda tudhatja^ hogy ilyen esteben szelvényt kapni nem fog s ezért a gabona árát természetesen ugy szabhatja meg, hogy abban a szelvény ára is bennfoglaltassák. A gazda ugyanis rendszeriat csak a gazdaságában felhasználandó gabonác vásárolja s ezt nem akarja a törvény körülményesebbé tenni Nem kell gabona jegy az után a buza, rozs vagy kétszeres után sem, amelyet a termelő vámőrlés végett ad át a malomnakAzonban a vámőrlésből kapott lisztet a termelőnek eladnia nem szabad. A molnár azonban a vámőrlés dija fejében átvett gabona minden kilogrammja után 3 fillért tartozik fizetni a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapba. A bérlőt vagy a bérbeadót illett-e a szelvény? Búzában vagy rozsban megállapított haszonbér esetén a törvény módot nyújt rá hogy bér'") és bérbeadó egymás között a szelvényre vonatkozólag szabadon megegyezhessenek. A törvény azonban általában a bérlőt tekinti termelőnek, nem pedig a bérbeadót. Ez annyit jelent^ lipgy amennyiben a bérbeadó és bérlője egymás között másképen meg nem egyeznek, a bérbeadó a haszonbér fejében átvett gabona mennyiségének megfelelő gabonajegyet köteles megvásárolni s annak szelvényét köteles a bérlőjének átadni. Ha a haszonbért a bérlőnek gabonában kell megfizetnie^ két esetet kell megkülönböztetni aszerint. hogy a bérlő termel-e annyi búzát," rozsot vagy kétszerest, — amennyiből a bérlő háztartási ép gazdasági szükségletének levonása után a haszonbér is kitelik, vagy pedig nem termel annyi gabonát. Vagyis, hogy a bérlő a saját gabonáját adja-e át haszonbérbe, vagy vásárolt gabonát. Ha a bérlő terméséből a haszonbér is kitelik s igy a saját gabonáját adja át, akkor a bérbeadó a szelvényeket kötefes bérlőjének átadni. A bérbeadónak azonban a haszonbér átvételekor esetleg 'nincsen pénze a gabonajegy megvásárlására. Ezért a kormány ugy intézkedett^ hogy a bérbeadó a szelvények átadását arra az időre halasztja, amikor a haszonbér fejében átvett gabonát eladta. A bérlő azonban fél évnél tovább nem köteles a szelvények átadására várni. A bérbeadó legkésőbben a fél év elteltével köteles bérlőjének a szelvényeket átadni, akár eladta a gabonát akkorra, akár sem. Hacsak bérbeadó és bérlő másként meg nem egyez tek^ ilyeí esetben a bérlő a haszonbérből visszatarthat annyi gabonát, amennyi a neki járó szelvények értékének megfelel. V Ml történik akkor, ha a bérlő nem termel gabonát? Ha a bérlő gabonát egyáltalán nem termelj vagy nem termet anynyit„ hogy abból a háztartása és a gazdasága részére szükséges gabona levonása után a haszonbér i?