Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-25 / 167. szám

j&fmwÉK. Értesítők szemléje X. Községi Polgári Leányiskola. Á nyíregyházi áll. s. községi pol­gári leányiskola jubileumot ült az elmúlt iskolai évben. Félszázados működésének határkövéhez ért s az ebből fakadó ünnepi örömhan­gok csendülnek ki az első lapok soraiból. Junius elsejéd tartotta ju­bileumi ünnepélyét az iskola a vá­ros 'és vármegye nagyközönségé­nek, a szabolcsvármegyei iskolák, hivatalos szervek, egykori tanítvá­nyok nagy érdeklődése mellett. A jubileumi ünnepélyről szóló beszá­moló az iskola története szempont­jából jelentős adatforrás lesz a jövőre, mert "Énekes János prelátus kanonok iskolaszéki elnöki megnyi­tóján, Adorján Ferencné igazgató­nak az iskola 50 évét ismertető be­szédéri és dr Vietorisz József c. fő­igazgató ünnepi beszédén, a volt tanítványok érzelmeit tolmácsoló Mikler Sándomé üdvözlő szavain kivül felöleli mindazokat az ada­tokat, amelyek az iskola igazgatá­sára, vezetésére, a tanulói létszám alakulására vonatkoznak. Az olvasmánynak is igen élve­zetes beszámolót az elmúlt iskolai évről szóló beszámoló követi. Az iskolai év szeptember 5-én kezdődött. Beiratkozott 287^ rendes g és 25 magántanuló. A tanitás za­vartalanul folyt s csak két tanárt kellett hosszabb időn át helyette­síteni a családjukban fellépett ra­gályos betegség miatt. A hitoktatók közül Gyóni József, Tamás János és Kónya Gábor váltak meg az is­kolától, helyükre Horváth István, Leskó József és Kovács István ke­rült. A tanulók tanulmányi előmene­tele s magaviselete jó volt. A ta­nári ellenőrző munkát elősegítette az ellenőrző könyvek használata s a három izben megtartott szülői ér­tekezlet. A vonaton bejáró tanulók részére napközi otthont tartott fenn I az iskola, ahol a vonat indulá­sáig a másnapi leckére készülhet­tek. . A tanárok irodalmi és társadalmi tevékenysége élénk volt. Az iskolát hivatalosan nem láto­gatta meg senki. A nevelés céljait szolgáló isko­lai ünnepélyek keretében a nemzeti érzést igyekezett ápolni az iskola tanári kara a tanítványok lelké­ben. ! ! • !• [' I Az elengedett tandijak összege 2490 pengőt tett ki. Szegény ta­nulók tankönyvsegélyezésére 546.46 pengőt fordított az iskola, mig ado­mányokból jutalmakban részesitet­tette az arra érdemes tanulókat. Tanulmányi kirándulást rendez­tek Tokajba, Lillafüredre és Tisza­bercelre. Ifjúsági kör 5 működött tanári vezetés alatt. Az iskola felügyeletére, a tanári kar elfoglaltságára s a tanulókra vonatkozó kimutatások után rész­letes statisztika s a magántanulók részére szóló tájékoz a'ó, valamint a jövő iskolai évre vonatkozó tájé­koztató zárja be az Értesítő lapjait. üflregybázán eddig több mint 1000 pengő időt fizettek bolettával Érdekes esetek a boiettarendsier első napjaiban Regények és minden éle folyóiratok bekötését a legegysze­rűbbtől a legdsjtssbb kifitelig vállalja a J Ó B A-nyomda könyvkötészete Üyirejyháza Széchenyi, út 9. szám, Telafon 139 ^m^H8i»{ffiiRnim»Kttfltniiiictini{tiuittiir A boletta-rendszer gyakorlati megvalósítása uj izgalmakat, lázas érdeklődést hozott a nyíregyházi tanyák lakóinak életében. Az ut­cákon öles plakátok hirdetik mind­azokat az eljárásokat, amelyeket a boletta rendszer követel a ter­ményért ékesít és esetén. Termé­szetesen sokan nem értik meg a betűk üzenetét és sietnek a vá­rosházára részletes információért. A tisztviselők készséggel 'állnak az érdeklődő gazdák rendelkezé­sére és nagy türelemmel magyaráz, gatják a boletta bonyolult parag­rafusait. Tegnap délelőtt egy öles gazdaember egyenesen a polgár­mestert kereste fel, mert legna­gyobb bizodalma csak az ő szemé­lyében volt. Az öreg amellett, hogy nehezen értette meg az uj eljárást, nagyot is hallott, ugy hogy a polgármesternek legalább egy jó negyedórás harsány elő­adást kellett tartania, amig embe­rünk megnyugodva távozott. Egy mulató gazda »szórta« a bolettát De a fiatalabb generáció rögtön felfogta a boletta nagy jelentősé­gét és alkalmazását. Sőt a na­pokban már előfordult olyan eset is. hogy a fiatal gazda nemcsak az adóját, hanem a cigányt is bo­lettával fizette ki. Az eset ugy történt hogy a gazda mulatott az egyik vendéglőben. Nagy kedve volt a gazdálkodónak és hogy ér­dekesebb legyen a mulatozás, — megparancsolta a pincérnek, hogy minden alkalommal másik pohárba öntse a bort, a kiürült poharakat pedig hagyja az asztalon. Hosszabb idő óta tarthatott már a mulato­zás, mert az asztal tele volt üres poharakkal, sőt az uj szállít­mányt is nyomban kiitta. Az egész mulatozásban azonban (nem a pohár eset a legérdekesebb, hanem a befejezés. Amikor ugya­nis éjféli egy órakor a zenezáróra elhallgattatta a muzsikáló cigá­nyokat és tovább nem húzhatták a nótákat, a fiatal gazdálkodó az asztalra csapott: — Itt sem maradok tovább — csattant fel és távozni készült. A kabátja belső zsebébe nyúlt és egy csomó sorsjegyféle papirt hají­tott a cigányok felé. — Ez a tiétek, a korcsmáros­nak meg majd legközelebb megfi­zetek. És még mielőtt megszólíthatták volna, kifordult a vendéglőből és eltűnt az éjszakában. A vendéglős nem esett kétségbe, hogy mi lesz a számlával, mert jól ismerte a vendéget. Annál na­gyobb volt azonban az ijedelem a cigányok között, akik a pénzt várták, de mennyire várták a ven­dégtől és az pénz helyett papi­rossal fizette ki őket. Nézegették, forgatták a papiro" sokat v rossz sorsjegynek gon­dolták. Megmutatták a vendéglős­nek is, hogy nézze meg, hátha va­lamit kisüt belőlük. A vendéglős jól szemügyre vette a papírokat, azután a cigányok legnagyobb cso­dálkozására kijelentette, hogy azok pénzt érnek, nem is keveset. A mulatós fiatal gazdálkodó bolettával fizette ki a cigányokat. Eddig több, mint 1000 P adót fizettek bolettával. Most már mind gyakrabban ke­resik fel a városi adóhivatalt a gazdálkodók, hogy adótartozásu­kat a bolettával kiegyenlítsék. — Eddig több mint iooo P adó folyt be boletta jegyekben, de természetesen ez a szám az ara­tás után fog rohamosan emelked­ni. Egyelőre inkább a nagyobb birtokosok törlesztgetik tartozásu" kat^mig a kisgazdák majd csak ősszel szánják rá magukat a beta­karítás után. Nem élnek vissza a bolet­tával Szabolcsban. •• ! i W ! .i 1 ; I ' Amig általában az országban sok panasz liangik el amiatt, — hogy a bolettával sokan visszaél" |hek s lelketlenül becsapják a tájé­kozatlan gazdaközönséget, addig örvendetes az a tény, hogy Sza­bolcsvármegyében semmiféle visz­szaélés nem történt s még csak zavart, zökkenést sem idézett elő a kereskedelemben. A boletta" jegy azonban a kiállítás szempont­jából meglehetősen primitív, any nyira egyszerű, hogy igen könnyen hamisítható. Már pedig, miután 300 pengős boletta-jegyek is for­galomba kerülnek, nagyon való­színű, hogy rövidesen uj bűnözők is fognak születni: a boletta-hami­sitók. A bolettát egyelőre a póstahi" vatalban lehet vásárolni, de nincs kizárva, hogy később a város több pontján a dohánytőzsdékben is fogják árusítani. )) Egy kőmüvessegéd fáSasza a tűrjük a kontárok és stróbmannok garázdálkodását ?" c. cikkre Igen tisztelt Szerkesztő ttr L A következő sorokat kaptuk: Kérem, hogy helyt adjon a teg­napi Nyirvidék számában megje­lent cikkre : »A kőműves szak­mában a rengeteg kontárokról és strohmannokrók. Igen tisztelt Szerkesztő ur ! Azokhoz irom e sorokat, akik nevelték ezt a sok kontárt,, mert ezek tényleg kontárok T de tehe­tünk-e róla, hogy ha a mai nehéz gazdasági helyzetben egy mai munkás annyira lesüllyed, hogy el­megy kontárkodni. A cikkiró urak azt hiszem, hogy tudják azt, van­nak olyan kömivessegédek, akik tavaly szeptember óta még nem dolgoztak és némelyiknek hat tag­ból álló családjával kell tengetni életét egyik napról a másikra és a cikkíró kőműves mester urak a hatóságot okolják ,hogy nagyon kevésre büntetik őket és nagyon keztyüs kézzel bánnak az úgy­nevezett kontárokkal. Igenis. A hatóság tudva a nehéz gazdasági helyzetet, még ezt a büntetést is el keu hogy engedje, mert a kon­tár fizetni nem tud, nem bir, csak ülni. Ezért nincs igázok a cikkíró kőműves mester uraknak, mert látják a szakmában lévő rengetek kontárt, de még ez nem elég, még mindig szaporítják. Elsétálhat ma egy kőmüvessegéd Kossuth előtt, nem hívják a kőműves mester urak dolgozni. Miért nem hívják ? Mert egy-egy kőműves mesternek van három-négy inasa^ az nem kontár, annak aj naponta két, pengőt, ei" 1930. julius 25. lenben egy kőműves segédnek hat­tól nyolc pengőig keli fizetni. — v Persze a kőműves mester urak igy, jobban jönnek ki. Ezért nincs igazuk a cikkíró kő­műves mester uraknak ,akik e szo­morú helyzetbői szenzációt csinál­nak, mert ha valami az újságba kerül v az csak szenzáció lehet. Ez inem a kontárok büng^ azoké a sze­rencsétlen munkásoké, kiknek néha még a betevő falatjuk sincs meg hanem a közéleté. Az a szegény munkás, aki kontárnak van ne­vezve^ mit tehet ? Vár, hogy el­jön az az idő v amikor nem egyes kontárkodásról fogunk beszélni, hanem arról a rendszerről, amely az ilyen megtévelyedéseket, ha már annak kelf a dofgozrii akarást neveznem, lehetőve tette — bünte­téssel sújtják. Igen tisztelt Szerkesztő ur 1 Rá kell még térnem arra, hogy a cikkiró kömivesmesterek cikkök­ben panaszkodnak, hogy csak anya­gilag károsodnak, de az a szegény munkás, az a kontár, ki a hazának gyermekeket nevel és öt-hat apró gyerekén kivül semmije sincs, az hogy megy tönkre ? Annak mi­ben lesz vesztesége ? Ezért nincs igazuk. Ez a mai közélet. Ha, lopni megy, büntessék, mert akt kor a társadalomnak kárára lesz, de amire a cikkiró kőműves mes­ter urak megtanították, csak avval keresheti meg a betevő falatját. Mert ha a kőműves mester urak bármelyike Kossuth előtt egyet szól. harminc, sőt negyven kőmű­ves is fog szaladni, mert élni akat" családjával együtt, tehát ezek dol­gozni akaró magyar munkások s nem pedig kontárok. És ha az igeu. tisztelt kőműves mester urak munkaalkalmat nyújtanának^ tu­dom hogy Nyíregyházán kontár nem létezne, de a mestereknek van- ­nak tanulói, akikkel dolgoztatnak. Mert ezek a kőműves segédek szí­vesebben dolgoznak heteken, sőt hónapokon keresztül egyfolytában, mint imitt-amott egy-egy nap 15— 20—25 pengős kis munkákat és. ezt igazán a mai nehéz gazdasági helyzetben nem keli tőlük saj­nálni. Tisztelettel: Egy kőműves segéde Egy clevelandi magyar fiatalem­bert halálra gázolt az aufó Clevelandból felentik: A napok­ban autószerencsétlenség áldo­zata lett <?gy Hornyák Gyula nevű 20 éves fiatalember. Hornyák Gyula szenvedélyes kerékpáros volt. Motorkerékpárján kirándult a na­pokban Lorainba s ott egy auto­mobillal. amelyet részeg hajtó vezetett, oly szerencsétlenül ütkö­zött össze, hogy halálos sérülé­seket szenvedett. A szerencsétlen fiatalembert a kórházba szállították, de az or­vosok már nem tudtak segíteni raj­ta, néhány órai kínlódás után ki­szenvedett. A gázoló autó sofőrjét, aki nem tagadta részegségét, gon­datlanságból" elkövetett emberölés cimén vonják felelősségre. ÉS ZÁSZLÓSZALLAGOK HÍMZÉSE A LEGJUTÁNYOSABB ÁRON KÉSZÜL­NEK VÁSARTÉR-KÖZ 10. SZ. ALATT

Next

/
Oldalképek
Tartalom