Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-22 / 164. szám

JAíktidbe. - mmmmmmmmmmt Meg kell védeni a ter­melőt a gabonajegy csalóival szemben! A kormány megtervezte, megsza­vaztatta és kihirdette a gabona­értékesítés uj rendjéről szóló tör­vényt, amely néhány nap óta már életbe is lépett. Az uj rendszer legelsősorban a gazdák helyzetén óhajt segíteni s a gazdák az első napokban mégis ráfizettek a gabonajegyre, amely pedig az ő javukra szolgál. Az történt ugyanis hogyamig a jóhiszemű és jóindulatu, egy­szerű földmivelő nép még rá sem ért megismerkedni a gabonajegyről szóló törvény kacskaringós para­grafusaival, addig a közvetítők, cenzárok és más egyebek élelme­sebb és minden csalafintaságra kész egyes válfajaiban máris akad­tak bőven olyanok, akik tui járnak a szigorú paragrafusok erején^ mit sem törődnek a kormány beígért óvintézkedéseivel, hanem nyu­godt lélekkel károsítják meg a gabonaeladó gazdákat a gabona­jegy kontójára. Már hallottunk olyan panaszo­kat, hogy amig a gabonarendelet megjelenése előtt 17 pengőt fizet­tek egyes helyeken a kereskedők a búzáért, addig szerda óta már csak 14 pengőt adtak készpénz­ben, vagyis a gazdának átszolgál* tatott gabonajegyek árát (má­zsánként 3 pengőt) levonták a gabona vételárából. 1 Ez a gazdáknak lelkiismeretlen és súlyos megkárosítása, ami ellen a legerélyesebb eszközökkei kell fellépniök a hatóságoknak. A gabonatörvény határozottan kl mondja, hogy a Vevőnek a gabona rendes napi árán felül keli a gabonajegyet megfizetnie, illetve az eladónak minden árlevonás nél­kül átszolgáltatnia. Minden eszközt fel keh használ­niok a hatóságoknak arra, hogy a termelők legegyszerűbb kategóriáit is felvilágosítsák és megfelelően kioktassák a gabonatörvény ilyen értelmű rendelkezése felül. Egyik nagy alföldi város hatósá­ga máris figyelemreméltó és ok­vetlenül követendő intézkedéseket tett ezen a téren. Azt olvassuk ugyanis, hogy a szegedi polgármes ter utasította az összes helypénz­szedőket hogy a gazdákat világo­sítsák fel a gabonatörvény legfon­tosabb intézkedéseiről. Nálunk ts minden községben uta­sítani kellene a gazdákkal közvet­lenül érintkező közalkalmazotta­kat, hogy minden lehető alkalom­mal oktassák ki a legszükségesebb felvilágosításokkal a lelkiismeret­len visszaéléseknek kiszolgáltatott egyszerű termelőket. Ez lelkiismeretbe!! kötelesség. Nem elég ugyanis kitalálni a ga­bonajegyet, amely a gazdától min­den mázsa buza után bztosan el­visz 3 pengőt adóba^ foglalás és árverés nélkül, hanem gondoskod­ni kell arról is, hogy ezek a 3 pen­gők ne az amúgy is kiuzsorázott és végelgyengüléssel küzdő kis ter­melőket szegényítsék, megadva ne­kik a kegyelemdöfést. M. ^átt^f Í íí? ; !n?iíimfí?nwrHJ^fWí?»fífrmí Regények és minden éle folyóiratok bekötését a legegysie­rübbtöl a legdísjessbb kiritelig vállalja a J Ó B A-nyomda könyvkötészete Nyiregyháza Széehenyi­út 9. Kám, Telefon 139 Könnyítések az adófizetés terén Indokolt esetekben a köztartozásokat havi részletben is lehet fizetni A pénzügyigazgatóság indokolt esetben az arra rászorult adózók­nak köztartozásokra 24 havi, a m. kir. adóhivatal pedig 12 havi • részletfizetési kedvezményt enge­délyezhet. Olyan adózóknál, akiknek jöve­delme túlnyomó részben földbir­tokból, vagy oly bérházak hozadé­kából áll, amely bérházak lakói a házbéreket negyedévenkinti rész­letekben fizetik, a részletfizetési kedvezmény kivételesen a leg­feljebb 24—12 havi részletek he­lyett legfeljebb 8, illetőleg 4 ne­gyedévi egyenlő összegű részle­tekre is szólhat. A részletfizetés iránti kérvényt a városi adóhivatalban, az illetékes kerületnél, ahol az adót szokta a kérelmező fizetni, kell előkészítés nélkül benyújtani. Előkészítés után az adóhivatal vezetője aláirja az ügydarabot és kérelmező szemé­lyesen átviszi a kir. adóhivatalhoz. A fizetendő havi, illetőleg ne­gyedévi részletek összegének meg­állapításánál mindenkor a kedvez­mény tartama alatt esedékessé váló folyó előírásokat is számí­tásba veszi a hatóság. A kapott részletfizetési kedvezménybe az engedélyezett havi részletekbe a járulékok és pedig a késedelmi ka­mat és a behajtási illeték is be van kalkulálva. Például, ha kap valaki 100 pengős részletfizetési kedvez­ményt, havonta 100 pengőt tarto­zik fizetni összesen, nem keh még külön késedelmi kamatot fizetni. Pl. ha valamely adózó, akinek évi előírása 189 pengő, az első év­negyed végéig számított hátraléka pedig 440 pengő, április havában 6 havi részletfizetési kedvezményt kér és 440 pengő után március hó végéig számítva, összesen 66, pengő késedelmi kamat és adóbe­hajtási illeték hátralék áll fenn, a fizető részletek összegét a pénz­ügyi hatóság a következőkép ál­lapítja meg. A 440 pengő tőke­hátralék és 66 pengő járuléktar­tozás együttes összegének, 510 pengőnek egyhatod része 85 P; az évi 189 pengőt kitevő évi elő­írásnak egyt iz enketted rész e 15.7 5 P; ezek együttes összege 100 pengő 75 fillér és igy kikereki" tésre való tekintettel a havi részlet összeget 100 pengőben állapítja meg a pénzügyi hatóság. Ha ugyanennek az adózónak 20 havi részletfizetési kedvezményt ad nak, ebben az esetben a hátralék­ból esnék egy hóra 25 pengő 50 fillér; a folyó évi előírásból egy hóra 15 pengő 75 fillér, ezek együttes összege 41 pengő 25 fillér és igy a kikerekitéssel 45 pengő­ben lesz a havi részletek összege megállapítva. Ha a hátralékos olyan adózó, aki negyedévi részletfizetési ked­vezményben részesíthető, abban az esetben a negyedévi részletek ösz­szege a fenti módon kiszámított havi összegek háromszorosában, vagyis 330 — illetőleg 135 — pengőben lesz megállapítva. „ISeddig tűrjük a kontárok és stróhmannok A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! A Magyar Kőművesmesterek Or­szágos Szövetsége nyíregyházi cso­portja nevében tisztelettel kérjük, hogy az alanti közleményünknek n. b. lapjában helyet adni szíves­kedjék. Nap-nap után a kétségbeejtő panaszok és siránkozások légiói hangzanak el az iparosság köré­ben a kontárok ellen, de a kontár­ság egy iparágban sincs annyira elterjedve, mint éppen az építő­iparban, ahol széltében-hosszában már mindenki vállal. És mig a kontárok a munkák tömegét ha­rácsolják össze, anélkül, hogy erre jogosultságok lenne, addig a jo­gosult, szolid, komoly kőmives­mesterek pedig munka hiányában a mindennapi betevő falatot sem képesek megkeresni } nem is em­lítve, hogy a vállaikra nehezedő közterheket már fizetni képtele­nek. Ha sürgős intézkedés nem törté­nik a hatóság részéről, mert itt már a 12-ik óra is elmúlt, a kő­müvesmesteri kar és vele más épi­tő szakma iaprosai is megszün" j nek adófizető alanyok lenni, és ' növelni fogják a nyomorgók nagy ] táborát. ' \ A kontárok nemcsak a saját j szakmabeli iparosainak élősdiei, ha­nem magának az államnak is ellen­ségei és nagyon sokszor a mun­káltató közönségnek is. Ellensége az államnak, mert mig semmiféle adót nem fizet, addig elvonja a munka lehetőséget azon egyének­től, akiknek a kereset nagy részét a különféle adókban és szociális intézmények fenntartására kell fizetni. Ellensége a munkáltató kö­zönségnek azért, mert ezen egyé­nek nagy részének főcélja, hogy a vállalati összeget minéi előbb kézhez kapja, nem gondolva, hogy ezért tisztességes ellenszolgáltatás* is jár. Soknak csak az előleg a fő. Az építőiparban nagyon sok eset­ben az elpazarolt anyag árából bő. ségesen kitelne az az árdifferen­cia. ami a jogos iparos és a kontár munkadija között van. A kontárkérdést rendezni le­hetne, mert a kereskedelemügyi minisztériumnak 1928. évben ki­adott rendelete módot ad reá, G Ó Hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor HARRY PIEL minden idők legvakmerőbb bravúr színészével A legyőzhetetlen férfi Szenzációs kisérő műsor. Szerdától: Zoro —Huru kalandjai. 1930. julius 22. csak a vidéki hatóságok nagyon keztyüs kézzel bánnak vele. Na­gyon sok esetben a kontár rég el­felejti a munkát amelyért fele­lősségre vonják és ha sikerül is reábizonyitani az iparkihágást, — 3—5 pengő pénzbüntetéssel elin­tézi azt. Ezzel elintézte nemcsak a büntetést, hanem összes adó­ját v munkásbiztositást stb. stb. Gyorsabb eljárással és szigorú bün­tetéssel módját lehetne ejteni a kontár-kérdés megoldásának. Ha •azt az egyént, aki más tulajdonát jogtalanul eltulajdonítja, szabad­ságvesztésre lehet Ítélni, miért nfc lehetne szabadságvesztésre itélni azon egyént, aki jogtalanul eltu­lajdonítja embertársa szájából a betevő falatot. Egy szerzett jog, amelyért éve­ken át keserves verítékkel kelt küzdeni, miért nem lehet olyan magántulajdon, mint bármilyen tárgy. Amint bármilyen tárgyat meg lehet szerezni tisztességes uton is kisebb-nagyobb fáradság, munka árán, éppen ugy módjában van az iparjogot is megszerezni mindenkinek csak fáradnia, dol­goznia kell érte. Tehát amint ide­gen tulajdon elsajátítása az egyik, éppen ugy minősíthető a másik is annak. Ez a szigorú büntetés megszüntetne a kontárkodást. És amint szigorú büntetéssel le­hetne megfékezni a kontárokat, éppen olyan, vagy még szigorúb­ban kell sújtani a strohmannokat, mert ezek szerzett jogaikkal segéd­kezet nyújtanak iparostársaik meg­rövidítéséhez. És nem szabad futni engedni azt a munkáltatót sem, aki összejátsz va a kontárral, a hatóság előtt mást nevez meg vállalkozónak, mint akivel egyezségre lépett. Szerény véleményünk szerint a kontár-kérdést csak szigorú bün­tetéssel lehet megszüntetni. A mai 3—5 pengős büntetés mellett ví­gan fog terjedni, mialatt az adófi­zető iparosok tönkremennek és megszűnnek az államnak adófi­zető alanyai lenni; az adófizetők elsorvadását az állam is meg­érzi. Intézkedést, szigorú megtorló intézkedést kérünk, minden a törvényt kijátszó kísérlet ellen. Ezt követeli az önálló iparosok érdeke és ezen keresztül, mint adóalanyon keresztül, az állam ér­deke. A munkáltató nagyközönséget pedig arra kérjük, hogy minden munkáját csak arra jogosult egyénnel készíttessen. Saját ér­dekében cselekszik, mert pénzéért tisztességes ellenszolgáltatást kap-f mert minden iparos munkájáért felelőséggel tartozik. Az államot támogatja, mert az iparos kerese­tének nagyrészét adó- és egyéb közterhek viselésére fordítja. Az állam támogatása pedig hazafias kötelessége mindenkinek. A Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetsége nyíregyházi csoportjának nevében Elnökség. Olcsó f nőikalap kiárusítás! Miután a nyári szezon /^fejeződött, a raktáron levő elsőrangú raioőségü divatos bortni, lószőr/és szalmakala­pokat rendkivül ateso fél árak mellett kjáírusitia a WALTER^É KALAPSZALONJA Luther-utca 20. szém. Lovas Kovács ház. Ae általános, nagy árleszállítás csak 15 napig tart! Tanulólányok felvétetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom