Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-12 / 131. szám

Nji fegyháza, Í930, junius 12. * Csütörtök IiI, évfolyam. 131. S7. POLITIKAI NAPILAP BMteeferi árak helyben és vidéken : Egy hóra Í56 P. Negyedévre TX ?. - Kéa­ti—tvissiólnn* és tanítóknak 2W* engedmény Alapította: JÓBA ELEK F«Ufe nterkeMtf: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Saéchenji-ét 9. Szerkesztőségi telefon: 5-22 A kiadóhivatal telefonja: 1-30. Postacbequc 29® Carol román király megesküdött, hogy sértetlenül megőrzi Nagyrománia területi integritását a Tiszától a Dnyeszterig Bukarestből jelentik: II. Károly román király vasárnaptól kezdve tölti be uralkodói tisztjét. Hazaté­rése és királlyá proklamálása gyor­san perdülő drárrta^. cselekményt képezett, amely még mindig egy­másután ontja a fordulatokat. Mi­ronescu miniszterelnök lemondott, amint a román parlament Károlyt királlyá kiáltotta. Ezzel megnyilt a kormányválság, amelyet sulyos­bit a politikai válság, — a kor­mányválság Maniu ujabb megbí­zatásával megoldódik, a politikai válság azonban megmarad. HELÉNA TUDNI SEM AKAR FÉRJÉRŐL. Károly király és Heléna herceg­nő egymáshoz való viszonyának a kérdése még tisztázatlan. Heléna hercegnő hallani sem akar férjé­ről és egyelőre hiábavaló volt min­den kísérlet, Helénát senki, sem tudta rávenni arra, hogy vegye fel az életközösséget férjével, akinek a nemzetgyűlés vasárnapi döntése után jog szerint most már ismét házastársa. Udvari körökben most abban re­ménykednek, hogy Heléna herceg­nő az első napok izgalmai után belátja az ellenkezés céltalanságát és visszatér férjéhez. Károly király koronázása októberben lesz. EGY MODERN KIRALYPUCCS RÖVID HISTÖRIAJA Pünkösdvasárnap délutánja óta II. Károly Románia királya. Az események menetét a követ­kezőkben foglaljuk össze: Szombaton este a Károlyt haza­vivő Maniu miniszterelnök lemon­dott. Utóda, Mironescu megállapo­dás szerint, kettős törvényjavasla­tot terjesztett a szenátus és a ka­mara elé. Az első javaslat hatály­talanította az 1926. évi január 4-iki törvényt, amely Károlyt megfoszr totta trónöröklési jogától; a máso­dik pedig »Gyulafehérvár nagyvaj­dájává* nevezte ki a kis Mihály királyt, illetve most már: Mihály trónörököst. E javaslatot a szenátus vasárnap délelőtt elfogadta; úgy­szintén a 11-kor összeült kamara, ahol különben az ősz Jorga tanár operettszerünek nevezte a nagyvaj ­dává való kinevezést. A törvényhozás két háza ezután alkotmányozó nemzetgyűléssé ala­kult át, amelyen a szavazás 486:1 arányban kimondta, hogy Ferdi­nánd király utóda Károly trónörö­kös lett. Az uj királyt küldöttség hozta az ülésre háromnegyed 4-kor. öccse Miklós herceg kíséretében érkezett meg. II. Károly percekig köny­nyezve állt az ülésterem ajtajában, mialatt frenetikusán ünnepelték. — Pop-Csicsó elnök közölte vele a határozatot, majd kérésére II. Ká­roly letette az esküt és utána be­szédet mondott. — Nem kívánom a bűnösök ha­lálát — mondotta —, hanem, hogy térjenek vissza arra az otra, amely­ről le sem kellett volna lépniök. Kimondhatatlan kegyelettel gondo­lok hős katonáinkra és halottaink­ra, akik a Tiszától a Dnyeszterig vérükkel pecsételték meg mindörök re a nemzet egyesülését mai ter­mészetes határai között. Esküszöm, sértetlenül megőrzöm a nemzet te­rületi integritását. Vasárnapról hétfőre virradó éjjel az egész román hadsereg feleskü­dött II. Károlyra. A liberális párt nyíltan szembefordult a királlyal Vasárnap, amikor a királlyá proklamálása a nemzetgyűlésen le­folyt, Bratianu Vintilla pártja ne­vében manifesztumot intézett a néphez, amelyben kijelenti, hogy semmiképpen sem vállal szolidaritást az uj helyzettel és elhárítja magától a fele­lősséget. Bratianu Vintilla bátyja kormányá­ban pénzügyminiszter volt akkor, amikor Károiy száműzetését ki­mondották. Bratianu Jonel halála után miniszterelnökké lett és utóbb Maniu buktatta meg. De bukása óta is a voltaképeni hata­lom az ő kezében összpontosult, mert Bratianu Vintilla közgazda­sági téren olyan nagy, olyan kö­rültekintő és olyan céltudatos mun­kát végzett, hogy az egész közgaz­dasági életet ő uralta, a bankok, vállalatok, petroleumforrá'ábk és I gyártelepek tulajdonképeni ura ő volt mindig és ezekből a fedezékek bői támadta állandóan Maniut, akit a tőke erejével igyekezett legyőzni. Bratianu Vintilla egy percig sem nyugodott és hol titok­ban, kulisszák mögé vonulva, hol nyíltan folytatta támadásait Ká­roly extrónörökös és Maniu rni­niszterelnök ellen- Közgazdasági fegyverekkel tartotta fenn nagy hataknát és nyilván ezekre a fegy­verekre támaszkodik most is, ami­kor nyíltan szembefordul a ki­rállyal. A saját pártjában azonban váratlanul ellenzékre talált, mert Bratianu György, az elhunyt Bratianu Jonel fia, nem kiván a nép és az ország hangulatával szemben tovább hadakozni Ká­roly ellen és aláveti magát a nemzetgyűlés meghozott határoza­tainak. Ezzel nyilván szakadás áll be a liberális pártban. MEGTORLÖ INTÉZKEDÉSEK A liberális párt Károly-ellenes manifesztuma országszerte na­gyon kinos feltűnést keltett a párt kebelében is. Hirek szerint a kormány vád alá helyezi mindazokat, akik a hétföl li­berális ülésen Károlyt bitorló­nak nevezték. Párisból jelentik: A Tcmps bu­karesti különtudósitója szerint a liberális pártszervezetek szembe­helyezkednek a központi bizottság határozataival. Kolozsvárott a pártszervezet Vantilla Bratianu he­lyett Bratianu Györgyöt válasz­totta elnökül, akit a központ kizárt a pártból. Bratianu György ak­ciójához imind többen és többen csatlakoznak. UJ PÁRISI ROMÁN KÖVET A keddi nap politikai szenzáció­ja Titu.escu londoni román követ­nek párisi követté való kinevezése. A kinevezés hivatalosan még nem történt meg, beavatott körökben azonban befejezett ténynek tartják, hogy Titulescu Diamandi helyére kerül. A londoni román követsé­gét Lugoseanu, Maniu volt minisz­terelnök államtitkárja veszi át. STIRBEY HERCEG ÖNKÉNTES SZÁMŰZETÉSBE MENT 1 Az események gyorsan követik | egymást. Stirbey herceg, akivel való sze­mélyes afférje volt közvetlen előz­ménye Károly trónörökös számű­zetésének, szombaton éjjel eluta­' zott Bukarestből és a pályaudvaron bucsuzására megjelent barátainak azt mondotta, hogy örökre elhagy­ja Romániát. Érdekes ez az önkéntes szám­űzetés, mert hiszen Stirbey her­cegnek évek óta döntő szava volt az udvarnál és Mária anyaki­rályné elhatározásaiban erősen az ő befolyása alatt állt. Stirbey her­ceg most elvonult és ugyanakkor Mária királyné táviratban üdvöz­li az uj királyt, akinek szerencsét kés boldogságot kiván, bejelentvén, hogy rövidesen hazatér. A lapok közlik az Information tudósítását, mely szerint Barbu Stirbey herceg, aki 1926-ban sú­lyosan összeszólalkozott Károllyal, ugy, hogy mindketten tettleges­ségre ragadtatták magukat, utasí­tást adott romániai javainak el­adására, ő maga pedig elutazott Romániából. OLASZORSZAG SZIMPATIAJA Az egész olasz sí?] tó behatóan foglalkozik a romániai események­kel és megállapítják, hogy Romá­nia csak most került abba a hely­zetbe, hogy a belső stabilizáció, a gazdasági és társadalmi rekon­strukció és a független külpolitika müvét kifejlessze. »MINDEN ALAPOT NÉL­KCLÖZ« A MAGYAR-ROMAN PERSZONÁL UNIÓ HÍRESZTE­LÉSE Budapestről jelentik: Egyes kül­földi, de főkép angol és amerikai lapokban kalandos híresztelések jelentek meg arról, hogy Magyar­országon mozgalmat indítottak vol na bizonyos körök a magyar—ro­mán perszonál unió megteremtése érdekében. Beavatott helyen kö­zölték a Nyirvidék munkatársá­val, ,hogy ezek a kombinációk min­den alapot nélkülöznek. KITÜNTETÉSEK ÉS EMLEK­TABLA Károly király Pop-Csicsót és Jorgát az I. Károly lovagrend nagykeresztjével, Cihoski volt hadügyminisztert a román csillag­rend nagykeresztjével tüntette fi. A Körösvölgyben azt a helyet, ahol Károly király először lépett román földre visszatértekor, em­léktáblával fogják megjelölni. MARIA KIRÁLYNÉ ELINDULT HAZAFELÉ Oberamergauból jelentik: Mária román királyné adjutánsa kísére­tében, saját autóján elindult Münchenbe, hogy az Orient ex­pressei Bukarestbe utazzék. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban meleg idő mellett he­lyi zivatarok fordultak elő. Ercsi­ben 18 milliméteres csapadék volt. A legmelegebb Kaposvárott volt, ahol a hőmérő 30 C fokot muta­tott. Budapesten ma délben 12 óra­kor 25 C fok volt a hőmérséklet. Prognózis: Meleg idő, esetleg he­lyi zivatarokkal. Robbanás történt egy alagút épí­tésénél A délolaszországi vízmüvek alag­utépitése közben Avellino mellett bányalégszerü explózió történt, a melynek 5 ember esett áldozatul, heten pedig súlyos sebesüléseket szenvedtek. A szerencsétlenség mintegy 200 méter mélységben történt. Az ak­nában előzetesen dinamitot robban­tottak. Az igy támadt nyílásban 20 munkás azonnal folytatni akar­tta a munkát v közben súlyos utórob­banás zudult rájuk. Sáskajárás Kisküküllő várme­gyében Kisküküllő vármegyében négy községben sáskák pusztítanak. A lakosság teljesen tehetetlen a sás­kák pusztításával szemben. Egyes szám ára 1B fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom