Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-28 / 144. szám

1930. junius 29. JNfYÍRYIDEK. 3 Bethlen presztízse * ,* * Az angol közvélemény kitüntető figyelmességgel vette körül a magyar miniszterelnököt és fele ségét s épen ezért lehet egyszerűen csak regisztrálni Tíethlen István angliai utjának eredményeit. A magyar miniszterelnök oly mély benyomásokat hagyott maga után az ángoi "közéletben, amelynek jótékony hullámzó gyürüzéseit még nagy ideig jóleső érzéssel figyelhetjük. Ugy az angol kormány,, mint az angol közvélemény, osztatlan egységű szimpáthiával foglalt állást a minszterelnök személyével szemben s az angol felfogás, a közmondásos »izolált előkelőség® jegyében juttatott érvényre minden kérdést, amely az Angliába érkezett magyar vendégekkel kapcsolatban felmerült. Ha a magyar miniszterelnök angliai utjának eredményeit osztályozzuk és csoportosítani akarjuk, az elért eredmények oroszlánrészét annak a ténynek foglalnók le, hogy Bethlen István személyén keresztül az angol közvélemény szim-> páthiája növekedett a magyar miniszterelnökkel szemben. Mert az az eredmény, amit a két kormányelnök személyes érintkezése jelentett, a folyamatban levő országos ügyek útirányait szabályozta s az európai népek kapcsolódásánakutjait egyengette. A magyar nemzet tehát hálás lehet miniszterelnöke iránt, hogy külpolitikai szereplésévei íiz angol szimpáthiát a nemzet irányában erősitette. Bethlen István egyetlen külföldi utja felett sem lehetett egyszerűen napirendre térni, de legkevésbé tehetjük ezt a Iondoni látogatás s annak mélyenjáró, súlyos eredményeivel kapcsolatban. Anglia olyan ügyek tárgyalása közben állt a magyar felfogás mellé, amely ügyek két táborra osztották Európát s épen Anglia állásfoglalása siettette a helyzeti változást, biztosította a dolgok rendezésének lehetőségét, s az európai egyensúly fenntartását. Ha az utóbbi hónapok eseményei után lehet beszélni arról, hogy Bethlen István presztízse emelkedett, — mert hiszen a magyar miniszterelnök egyéni képességeit vérbeli ellenfelei, a "kisantant diplomaták is elismerték, — akkor az angliai ut után valóbarv konstatálni lehet Bethlen presztízsének teljes kibontakozását. — Hogy mit jelent az egyéni képesség s az egyéni képességgel együttjáró személyi presztízs, leginkább az utolsó napok belpolitikai eseményeivel igazolhatjuk. A leromlott gazdasági rend alátámasztására a világjelenségből magyar be-, tegséggé is átszűrődött mezőgazdasági válság kivédésére egy javaslatot dolgozott ki a kormány, amely végső eredményében a mezőgazdasági termelés zavartalan folytatását volt hivatva biztosítani. A javaslat sorsa már-már kétségessé vált, amikor külföldi útjáról megérkezett a miniszterelnök s a javaslattal szemben támasztott aggodalmak tekintélyes részét eloszlatta. Bár a mezőgazdaság munkájának alátámasztását célzó javaslat egész valóságában beligazgatási probléma, mégis elvitázhatatlan, hogy a baj eredete világjelenség lévén, mint agrárállamnak példaadóan kellett fellép-j nünk s utat kellett mutatnunk, hogy a termelés rendjét és menetét Középeurópa szivében biztosítani tudjuk és akadjuk. Bethlennek a világ fórumain szerzett presztízse sokban hozzájárult ahhoz, hogy politikusaink eszmei magaslatokig emelkedtek s sokban hozzájárult ahhoz, hogy belátásukkal segítettek megmenteni, a kihatásaiban európai kontúrokat érintő kérdéseket. Örülnünk kell annak, ha politikai és gazdasági elszigeteltségünk határmesgyéit a magyar miniszterelnök egyre jobban kínnebb helyezi, mert ezzel a magyar kér-' dést európai kérdéssé terebélyesiti, amely munka — kétségtele-, nül — a magyar nemzet javátszolgálja. Séta a Nöipariskoía kézimunka- és rajzkiailitásan Tegnap délelőtt nyilt meg a Nőipariskola kézimunka és rajzkiállitása ünnepélyes külsőségek köpött s azóta délelőtt és a délutáni órákban szünet nélkül keresi fel hölgyközönségünk a kiállítás termeit, hogy az ott dúsan felhalmozott szebbnél-szebb kézimunkákban gyönyörködjék. Ha hűséges képet akarnánk fes(teni a kiállított kézimunkákról, akkor minden egyes darabot külön kellene méltatnunk, hiszen mindegyikre reá fér a dicséret, mindegyiken ott csillog a gonddal, ízléssel végzett munka védőjegye. Amit női lélek finomsága elgondolt, azt szorgalmas kezek hab-; könnyű csipkékben, szindus teritőkben, vakító fehérségű fehérnemükben valósággá varázsoltak. Ami meglepő, az a kiállított tárgyak sokfélesége s teljes elismerésre méltó művészi kidolgozása. Érdeklődésünkre — amikor egy-egy nagyobb darab előtt megállottunk, amely nemcsak a kiállított munka terjedelmére akar vonatkozni, hanem értékére is — azt a választ kaptuk, hogy a kézimunkák nagy része rendelésre készült. Közvetlenül, sőt közvetve, kereskedők is clzuj • n as »* uilaki x MH V M in Ö5ÉGE,GRZDR5AGO5SAGPI FELÜLfTIÚLHATATLRn lüRGWATOnY-UJLRKr EGVESÜLT IPRRműVEK RTB U D A P E5T. V. VI UT) Qf-O AJZ A R- U T32: • clök: K é p v i Kupferstein Izidor fikereskedö Nyíregyháza, Gottesman* Hermann fakereskedő Nyiregyháza, Nagy Kálmán fakereskedő Nyíregyháza, Klein Béla íakereskedő Nyirniida, Frenkel és Reinitz fakereskedő Nagykálló, Lang Arnold fakereskedő Kemecse. 4061—? tagne-ban s meg akarta honosítani birtokán e jövedelmező termelési ágat. De az irás mestersége akkor még Iud ^tollal remekelt s a ngrmann Iud tollával papírra vetett'sorokat olyan nehezen betűzte ki a nyírségi ispán magyar szeme. Meg a tinta is megfakult a régi posta hosszú utján. Parancsot adott levelében a földek ura, hogy az uradalmi cselédséggel iooo holdat vessenek be .mákkal. Nosza hamar gyűjteni kezd ték az ecsedi erdőségek makkját és bőviben volt a parlagon heverő televény föld, tavaszra tölgy levélkék milliárdja bujt ki a földbői katonás rendben s azóta két évszázad során hívogatja enyhet adó sűrűjébe a majáiisi gyermeksereget. A normann lud tollával irt mákot — makk-nak olvasta a nyiri ispán s most itt pompázik iooo hold tölgyerdő, a mi ziháló tüdőnk. A majális is ilyen nyiregyházi különlegesség, aminek párját hiába keresnénk az országban. Május utolsó napjaiban, amikor a természet felölti a legutóbbi divat szerint készült csipkés nyári ruháját, kalapot vesz fel égszínkék azúr fátyolból és mellére tűzi drága csiszolt gyémánt ékességét: a ragyogó Napot — booo elemi iskolás gyermek, nemzeti zászlót lobogtatva, kacagó jókedvvel, a Rákóci-induló hangjai mellett, négyes sorokban indul végig a város utcáin — a majáiisi diszbe öltözött erdő felé. Kerekre nyilt gyermek szemek ragyognak a boldogságtól, erőtlen kis torkuk fennen kiáltja: Éljen a Haza! Látnátok ti többi kis magyar gyerekek, mikor előtte való nap délután hívogatni járnak. Zászlókkal borítják be az ablakokat, pereg a dob és Tiarsány kiáltás tölti be az utca sorát:' Ha az idő kedvez, holnap a majális meglesz! Az erdő hosszú árnyékos sétányán keresztül a Sóstó virágos kertje gyűjti össze felejthetetlen játékra a vidám gyermeksereget. A hosszú déli asztalnál farkasköiykök ülnek a pléh tányér mellett. Cserkész fiuk osztják a zsemlyét, tanitó nénik a párolgó gulyást, a szülők egyik szeme nevet, másik könnyezik a meghatottságtól és szeretettől,. 1 A távoli tanyabokrokból is meg-t iridufnak a székerek és talyigák a Sóstó felé. Ez a talyiga is az életrevaló nyiregyházi ember kizárólagos közlekedési szerszáma. Karcsú küllőjü két kereke vigan siklik a lisztté őrölt nyiri homokban. A gazda' ugy ül féderes ülésén, mint király szokott országok trónján. A két rud között vidám _pej, vagy sárga poroszkál a dülő utak akácsorán át.. Mögötte fürgelábu csikó csilingel. Olykor fiatal 'legény hajtja a taligát, s ilyenkor megáll a tanvasi ház roz ma ringós ablaka alatt. Évődő szavak röpködnek, mint cik-cakkos villám, a rozmaring és talyiga között. A határt pedig ugy junius elején — betölti az akácvirág bájos illata. Mintha virágcsokor nőtt volna a""földből, elborítja a fehér fűzér egész korongját. Szirmok huflanak a dülő-ut gyepes pázsitjára, fehér szőnyeget himez az örök takács. S a szőnyeguton gyermek .siet haza az iskolából, lakodalmas taenet porzik a városi templom oltára mellől, a mezei munka fáradságával tér haza este a gazda. Él a város. Nem csökkent az a régi búzatermelő, házépítő, Istent félő alázatos munkakedv, me^ et aíelső telepesek kojjott szekere hozott az öttornyu templom áldott városába. Ha erre a nagy munkakedvre, népünk elhivatottságára gondolok, önkéntelenül eszembe jut Gárdonyi Géza hjres regénye a Margit-szigeti királyleány legendájáról: Béla királyt meglátogatta a vele barátságban élő szomszéd nép királya, a cseh Ottokár. Margitot, a szentéletü magyar királyleányt akarta feleségül venni. A háztüznéző a margit-szigeti apáca klastromban ment végbe. Ottokár sorra bámulta a klastrom falára festett képeket. Szent Erzsébetre rámutatott és tisztelettel kérdezte: — Ki ez a szép szent? — A húgom, felelte Béla király, Szent Erzsébet. — És ez a másik? — Ez meg a bátyám: Szent László király. — És ez? Í — Ez meg az öreg apám: Szent István király. Ottokár mély tisztelettel bókolt minden válaszra a szent képek felé. Amelyik népnek nagyjai igy bevonultak a templomok falára,, nem törheti meg azt a forgandó szerencse soha. ( y Mi nyíregyháziak is igy mutatunk végig e város alkotásain. 180 esztendővel ezelőtt sivár puszta volt: darvak és gémek hazája. S a mi most §1, f árad a kenyérért, magasba tör — azt mind te alkottad serény kis szerszám: kapavas, mely fényes lettél szerény ölelkezésedben az anyafölddel.' nagyon sokszor fordulnak a Női ipariskolához munkarendeléssel s ezzel minden elismerésnél beszédesebben tesznek tanúbizonyságot arról a nagyvonalú munkáról, amely az iskola falai között folyik. Az egyik falrészt teljesen beborítja egy gyönyörű színárnyalatú ágyterítő, amelyet az iskola növendékei Virányi Sándorné úrasszony részére készítettek. Az árnyalt keresztszemes terítő speciális munkája a Nőipariskolának, amelyhez hasonló csak iparművészek keze alól kerül ki. Ez alatt a terítő alatt találjuk a kiállítás másik nagy értékű darabját, egy több száz éves kalotaszegi motivumu futót, amely Kovách Dénesné úrasszony rendelésére készült. Külön csoportban sorakoznak fel a tolede tablettek, más helyen pedig a varrott csipkék és tüll vagdalások késztetnek megállásra. Nagy érdeklődést váltottak ki a szemlélőkből az ágynemüek és fehérnemüek is, amelyek a kézimunka legszebb alkotásai. Nagy tetszéssel szemléltük a buzsáki, sárközi hímzéseket, székely és szilágysági keresztöltéses munkákat, a kis és nagy írásos kézimunkákat. Aki azután az elméleti oktatást kiegészítő tervezésekre is kíváncsi volt, az egy másik teremben a szines hímzések és keresztöltéses munkák egész sorának szebbnélszebb terveiben gyönyörködhetett. És amikor igy végig sétáltunk mindkét termen s megálltunk a női ízlés, szorgalom es tucfás* reprezentatív munkái előtt, akkor a növendékek mellett elsősorban azokra gondoltunk, akik nagy türelemmel, páratlan formaérzékkél s kiváló rátermettséggel ilyen eredményes munkát tudtak elérni. Nagyon jól tudja Nyiregyháza hölgytársadalma, hogy Trajtler Anna igazgató, Imre Anna és Vizely Lujza úrhölgyek azok, akiknek komoly munkássága hozta meg ezt a kiváló eredményt. Trajtler Anna és Imre Anna közismerten kiváló mun kásságát harmonikusan egészíti ki Vizely Lujza működése, aki rövid pár év alatt is elméleti tudásával s a "tervezések vezetésével a felügyelőbizottság teljes elismerését vivta ki. A legkiválóbb és jutalomban részesített tanulók a következők voltak: A III. osztályból 'Jurisik Erzsébet, Karkoság Ilona, Csernák Irén, Szilágyi Mária, Jakab Ilona, Balázs Julianna, Neufeld Ilona, Fekete Julianna, Schwartz Klári, Varga Erzsébet. A II. osztályból: Szilágyi Erzsébet, Nemes Adél, Torma Ilona, Gallasz Ilona, Jaczkó Mária. Az I. osztályból: Deák Mária, Garai Ilona, Zomborszky Zsuzsanna, Schwartz Rózsi, Krallovásch Sarolta, Freifeld Gabriella, Vincze Margit, Orsikoczki Ilona, Szuchánszky Ilona, Zablánszky Erzsébet, Barna Ja-