Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-27 / 143. szám

JSrtrÍRYIDÉK. 1930. junius 27. Boletta és politika A »boletta« szó olasz-latin ere. detü szó s a jelvény, jegy bi­zonylat magyar szó jelentését fe­di. A boletta nem uj szó a magyar közgazdasági életben, mert a vámáru forgalomban s általában a közgazdasági tevékenykedés köré­ben mindenütt használták, ahol az árut szállítási- és értékesítési útjában, az áru állagát — és lé­nyegét feltüntető jeggyel, bolettá­vat kellett ellátni. A boletta szó tehát csak azok előtt újszerű, akik gazdasági életünk mélyebb vonat­kozásait nem ismerték. Igy aligha tévedünk, ha megállapítjuk, hogy a közvélemény egy része előtt azért lehetett kipécézni a boletta szót, mert sokan uj fogalomnak -és uj szónak hitték s minden újí­tás szivesebben kihivja és elviseli a kritika hullámait. Amikor a bó­lét tával kapcsolatban elhangzott kritikák egy részét bonckés alá vesszük, lehetetlen meg nem álla­pitanunk azt, hogy a felszínes kri­tika nem is annyira a bolettával kapcsolatos gazdasági müveletet boncolja, mint inkább magával az idegenhangzásu szóval játszik, s abból akar hangulatot kitermelni, a gazdasági müvelettel szemben. Ha viszont azoknak a kritikáját fi­gyeljük, akik mindent s így a boletta rendszert is a politika szemüvegén át tekintik, akkor azt kell látnunk, hogy igen nagy baj van a kritikával, mert ez a kri­tika már figyelmen kivül hagyja a mezőgazdasági termelés és érté­kesítés körül kiütköző rendszerte­lenségeket s csak egyet lát, a politikai tőkét, amelyet a zava­rosban értékesíteni lehet. Valamint a munkanélküliség vi­lágjelenség, a munkanélküliségből csak az erkölcstelenség felé hajló politikai manőverezés képes po­litikát csinálni, ugy a megbom­lott termelés és fogyasztás rend­jének diszharmóniájából is csak azok táplálkozhatnak, akiknek sem étrendjük, sem életmódjuk s igy politikai moráljuk sem morális. Az, ha esetleg a bolettarendszerről szóló javaslat itt-ott módosításra vár, ez nem azt jelenti, hogy te­hát ebből már vérmes politikai kö­vetkeztetéseket lehet és kelt le­vonni. Aki azonban egy törvény­tervezeten változtatni akar, annak először tisztánlátását kell meg­őriznie s a gazdasági szükség­szerűségekkel kelt tisztában len­nie. Az, aki véleményét pártállása s nem a dolgok lényege és érde­me szerint formálja, az lehet igen jó párt politikus, de a közgazda­sági tudományokkal soha harmó­niába kerülni nem fog. Ha a pártharcok annaleseiben lapozunk, lehetetlen reá nem ta­lálnunk azokra a küzdelmekre, a­melyeket a pártpolitika folytatott a külkereskedelmi szervek életre­hivása körül. Kereskedelmi éle­tünk stagnációja és a békeszerző­dések révén felforgatott gazda­sági rend követelte, hogy uj keres­kedelmi intézményekről gondos­kodjunk. Megtörtént, és ma leg­fontosabb mérlegünk, a külkeres­kedelmi mérleg egy hónap alatt 19.9 millió felesleggel zárult s pár hónap alatt több mint 40 millió fe­lesleg mutatkozik akkor, amikor egy évvel ezelőtt külkereskedelmi mérlegünk ezen összeg több mint háromszorosával passzív volt. Valamint a magasabb Ívelésű kultúrpolitikát, sem a belső bizal­mon alapuló külpolitikát nem le­het pártpolitikai szenvedelem hang ján és szemüvegén át bírálni; azonképpen pártpolitikától men­tesnek kell lennie annak a bírá­latnak is, amely a felforgatott gaz­dasági rend normáinak helyreál­lítására törekszik. Valamint a boletta-kérdés nem politikai kérdés, ugy a politikát sem lehet összetéveszteni egy ter­ményértékesítési kampánnyal, ahol nem arról van szó, hogy me­lyik pártnak a politikája győzzön, hanem arról, hogy az egész vi­lágon észlelt termelési és értéke­sítési háború miként vívható meg a legkevesebb magyar sebesült­tel, a magyar mezőgazdaság minél kisebb kárába . A nyíregyházi leventék évzáró vizsgaversenye Nyíregyháza Leventeegyesületé­nek junius 22-én nagy érdeklő­dés mellett zajlott le az évzáró vizsgaversenye. A derék leventék a rossz terepviszonyok mellett is igen szép eredményeket értek el, tanúbizonyságot téve arról, hogy összetartással és acélos akarattal, a szebb jövőbe vetett hit nem ábránd, hanem testet öltött való­ság s az uj generáció ép testtel és lélekkel indul az uj diadalmas honfoglaló küzdelembe. A magyar társadalomnak min­den erejével támogatni keli a le­venteintézményt, mert ez az or­ganizmus az alapja a tisztultabb, szebb és erősebb Nagymagyaror­szágnak. A közöny csak késlel­teti, akadályozza a nagy cél mi­előbbi elérését s csökkenti azok munkakedvét, akik fanatizmussal, lelkesen és önzetlenül működnek a leventeintézmény élén. Ennek a fanatikus munkának eklatáns bizonyítéka az évzáró vizsgaverseny eredménye, amely a következő: Az 1909—1910—ícil.évfolyambe­liek: 400 m-es síkfutás: I. Balogh Béla. II. Türk Pál. III. Jónás János. Buzogánydobás: I. Csolkovits Sándor 49.15 m. II. Balogh Béla 47.70 m. III. Szinkó András 47.60 m. Sulydobás: I. Csolár István 11.80 m. II. Pongó András 9.99 m. III. Schvarcz Jenő 9.75 m. Magasugrás: I. Germán János 1.55 m. II. Gabristyák Anral 1.50 m. III. Türk Pál 1.50 m. Füleslabdadobás: I. Csolár Ist­ván 35.80 m. II. Havanyecz And­5 rás 34.02 m. III. Iszály >Péter : 31-5° m. ! Kúszás: I. Bata Pál. II. Nagy Sándor. III. Szabó János. Az 1912-1913-1914. évfolyam­beliek: ' 400 m-es síkfutás: I. Germán János. II. Sebelbaum Pál. — III. Frecska András. Buzogánydobás: I. Szabó Ala­dár 50.32. II. Mike Ferenc 47.29 m. III. Segelbaum Pál 47.20 m. Sulydobás: I. Lipták József 10.19 m. II. Mike Ferenc 9.16 m. III. Segelbaum Pál 9.12 m. Távugrás: I, Gyermán János 4.68 m. II. Vass Ferenc 4.42 m. III. Frecska András 4.40 m. Füleslabda dobás: Lipták József 34.90 m. II. Palicz Pál 34.50 m. III. Hajdú Dezső 34.34 m. Kúszás: I. Jávor József. Kecs­keméti András. III. Jávor Mi­hály. Az 1915-1916-1917.. évíolyam­beliek: Buzogánydobás: I. Turi István. II. Bogár József, — III. Vágó László. Távolugrás: Jendrasics Károly, j II. Soós Sándor. III. Hrabovszky László. 500 m. síkfutás: I. Markstein Andor. II. Feiler Ernő. III. Ad­ler Ernő. 600 m. síkfutás akadállyal: I. Feiler Ernő. II. Markstein An­dor. III. Kovács Lajos. , Fiileslabda dobás: I. Kazár And j rás. II. Hrabovszky László. — | III. Turi István. { A győztes leventék szép és ér­' tékes dijakban részesültek. A Nőegyleték Magyar Munkát Védő Szövetsége, mint ismeretes, nagyszabású akciót indított a ma­gyar áru és termény felkarolása ér­dekében s ennek az akciónak kü­lönösen Győrben és Nyíregyházán nagy visszhangja volt. Nyíregyhá­zán május 18—án nagyszabású propagandanap volt a magyar ip&r cikkek érdekében, amelynek hatá­rozati javaslata a kormányköröket a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét is foglalkoztatta. A GyOSz e határozat alapján megkereste a Nőegyletek Magyar Munkát Védő Szövetségét s teljes helyeslését juttatta kifejezésre a Nőegyletek Szövetségének ismert álláspontja felett. A Gyáriparosok Országos Szövetsége szintén felis­merte ennek a nagyfontosságú kér­désnek jelentőségét s legközelebb már meg is jelenik egy népszerű kiadvány »Kis káté az iparpártolás­ról« cimen, amely ismertetni fogja a háztartásokon belüjl szükséges árucikkek előállítóit, védjegyeit s egyéb ismertető jeleit s igy remél­hetőleg nagy szolgálatot fog tenni nemcsak a magyar iparpártolás­1 nak, hanem a Nőegyletek törekvé­seinek is. A Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége a »Kis káté« tartal­mára, beosztására vonatkozólag ja­vaslatot kért a Nőegyletek Magyar Munkát Védő Szövetségétől is. A nyíregyházi nőegyletek öröm­mel vehetik tudomásul ezúton azt is, hogy a legjobb szándékból fa­kadó törrekvésük igy meghallga­tásra talált s talán már a legkö­zelebbi napokban országos mozga­lom indul meg, amelynek eredmé­nye az ő kezdeményezésükkel kap csolódik egybe. APOLLO OZ6Ó Előadások 5, 7 és 9 órakor Ma, csütörtökön csak 1 napig LILIAN OISH : A TÜZES BÉLYEG KARL DANE: AZ EZRED RÉME A két világfilm 18 felv. egyszerre Pénteken: A KADET Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége helyesléssel fogadta a nyíregyházi nőegyle­teknek a magyar áru és termény védelmére hozott határozatát Ujabb tannlmányi szemle lesz vasárnap a helybeli homok­kisérleti gazdaságban Több oldalról hangzott el ama kívánalom, hogy ujabb alkalom adassék a helybeli homokkisérleti gazdaság megtekintésére. A Ti­szántúli Mezőgazdasági Kamara a legnagyobb készséggel eleget tesz sok gazda ebbeli óhajának, s ezen célból ujabb tanulmányi szemlét I rendez folyó évj junius 29-én va­sárnap délután 3 órától kezdve. Felhívjuk tehát az érdeklődő gazdaközönség szíves figyelmét arra, hogy most vasárnap ragadja meg az alkalmat a kísérleti gaz­daság megtekintésére, mert most látható minden termény teljes ki­fejlődésben. A gabonafélék és ta­karmánynövények különféle válto­zatos termesztési módszerein ki­vül látható az olajos magok és ipari növények termesztése. Érdekes látványt nyújtanak a dinnye, uborka és tengeri műtrá­gyázásának külömböző változatai. A Mezőgazdasági Kamara min­den érdeklődőt kivétel nélkül szí­vesen lát a telepen, hol az intézet szaktanára minden növényre fel­világosítással szolgál. A kísérleti gazdaság telepére a Kótaji uton lehet bejutni. A Bes. senyei-téri kisvasutállomásról dél­után 2 círa és 52 perckor indul egy villamos vonat az erdő felé, s ezzel a vonattal az „Erdei Ki­térőnél^ lehet leszállani, s onnan az erdőn keresztül gyalog jutha­tunk a homokkisérleti gazdaság telepére. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Nyári 61 kalapnjdonságok megérkeztek és a legolcsóbb ára. keti ámittí.tnak WALTERNÉ kalapszaionjáb&n Luther-utca 20. (Lovas Kovács János ház) Gyermekelőadás Nagyhalász­ban Az évvégi vizsgálatokkal kapcso­latos gyermekelőadását a nagyha­lászi ref. tantestület ez évben is megrendezte. 22-én este a mozi nagyterme zsúfolásig megtelt ér­deklődőkkel. Ily nagy tömeget — Nagyhalászban még nem láttak e­gyütt. Ezt a nagy érdeklődést a megelőző évek igen sikerült ha­sonló előadásai váltották ki. — A nagy várakozásra nem is jött csa­lódás, sőt igen nagy elismerés, és gyakran felujuló tapsorkán. Előadásra került a » Jóslata cimü 3 felvonásos irredenta színdarab. A darabot Harmath Sándor tanitó ez alkalomra irt igeni tartalmas prológja előzte meg, a kfEsi Béni Borbála közvetlen élőadásában. A darabnak már az első jelenete ked­vesen kapott meg. Az egyszerű díszletek szürke köréből élénken hatott Márton Erzsike IV. oszt.t. »Nagymama« alakítása és az uno­kákat személyesítő csöppségek ko­moly játéka. A darab erősen irredenta tartal­mát minden részletében kifejezően tolmácsolta az apró szinész-had. — Fegyelmezett, átérzett, kedves játé­kuk gyakran elfeledtette hálás hall­gatóikkal, hogy gyermekekkel ál­lanak szemben, jelenés közben is tombolva ünnepelték, de a kis mű­vészgárda ilyen nehéz helyzetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom