Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-27 / 143. szám
JSrtrÍRYIDÉK. 1930. junius 27. Boletta és politika A »boletta« szó olasz-latin ere. detü szó s a jelvény, jegy bizonylat magyar szó jelentését fedi. A boletta nem uj szó a magyar közgazdasági életben, mert a vámáru forgalomban s általában a közgazdasági tevékenykedés körében mindenütt használták, ahol az árut szállítási- és értékesítési útjában, az áru állagát — és lényegét feltüntető jeggyel, bolettávat kellett ellátni. A boletta szó tehát csak azok előtt újszerű, akik gazdasági életünk mélyebb vonatkozásait nem ismerték. Igy aligha tévedünk, ha megállapítjuk, hogy a közvélemény egy része előtt azért lehetett kipécézni a boletta szót, mert sokan uj fogalomnak -és uj szónak hitték s minden újítás szivesebben kihivja és elviseli a kritika hullámait. Amikor a bólét tával kapcsolatban elhangzott kritikák egy részét bonckés alá vesszük, lehetetlen meg nem állapitanunk azt, hogy a felszínes kritika nem is annyira a bolettával kapcsolatos gazdasági müveletet boncolja, mint inkább magával az idegenhangzásu szóval játszik, s abból akar hangulatot kitermelni, a gazdasági müvelettel szemben. Ha viszont azoknak a kritikáját figyeljük, akik mindent s így a boletta rendszert is a politika szemüvegén át tekintik, akkor azt kell látnunk, hogy igen nagy baj van a kritikával, mert ez a kritika már figyelmen kivül hagyja a mezőgazdasági termelés és értékesítés körül kiütköző rendszertelenségeket s csak egyet lát, a politikai tőkét, amelyet a zavarosban értékesíteni lehet. Valamint a munkanélküliség világjelenség, a munkanélküliségből csak az erkölcstelenség felé hajló politikai manőverezés képes politikát csinálni, ugy a megbomlott termelés és fogyasztás rendjének diszharmóniájából is csak azok táplálkozhatnak, akiknek sem étrendjük, sem életmódjuk s igy politikai moráljuk sem morális. Az, ha esetleg a bolettarendszerről szóló javaslat itt-ott módosításra vár, ez nem azt jelenti, hogy tehát ebből már vérmes politikai következtetéseket lehet és kelt levonni. Aki azonban egy törvénytervezeten változtatni akar, annak először tisztánlátását kell megőriznie s a gazdasági szükségszerűségekkel kelt tisztában lennie. Az, aki véleményét pártállása s nem a dolgok lényege és érdeme szerint formálja, az lehet igen jó párt politikus, de a közgazdasági tudományokkal soha harmóniába kerülni nem fog. Ha a pártharcok annaleseiben lapozunk, lehetetlen reá nem találnunk azokra a küzdelmekre, amelyeket a pártpolitika folytatott a külkereskedelmi szervek életrehivása körül. Kereskedelmi életünk stagnációja és a békeszerződések révén felforgatott gazdasági rend követelte, hogy uj kereskedelmi intézményekről gondoskodjunk. Megtörtént, és ma legfontosabb mérlegünk, a külkereskedelmi mérleg egy hónap alatt 19.9 millió felesleggel zárult s pár hónap alatt több mint 40 millió felesleg mutatkozik akkor, amikor egy évvel ezelőtt külkereskedelmi mérlegünk ezen összeg több mint háromszorosával passzív volt. Valamint a magasabb Ívelésű kultúrpolitikát, sem a belső bizalmon alapuló külpolitikát nem lehet pártpolitikai szenvedelem hang ján és szemüvegén át bírálni; azonképpen pártpolitikától mentesnek kell lennie annak a bírálatnak is, amely a felforgatott gazdasági rend normáinak helyreállítására törekszik. Valamint a boletta-kérdés nem politikai kérdés, ugy a politikát sem lehet összetéveszteni egy terményértékesítési kampánnyal, ahol nem arról van szó, hogy melyik pártnak a politikája győzzön, hanem arról, hogy az egész világon észlelt termelési és értékesítési háború miként vívható meg a legkevesebb magyar sebesülttel, a magyar mezőgazdaság minél kisebb kárába . A nyíregyházi leventék évzáró vizsgaversenye Nyíregyháza Leventeegyesületének junius 22-én nagy érdeklődés mellett zajlott le az évzáró vizsgaversenye. A derék leventék a rossz terepviszonyok mellett is igen szép eredményeket értek el, tanúbizonyságot téve arról, hogy összetartással és acélos akarattal, a szebb jövőbe vetett hit nem ábránd, hanem testet öltött valóság s az uj generáció ép testtel és lélekkel indul az uj diadalmas honfoglaló küzdelembe. A magyar társadalomnak minden erejével támogatni keli a leventeintézményt, mert ez az organizmus az alapja a tisztultabb, szebb és erősebb Nagymagyarországnak. A közöny csak késlelteti, akadályozza a nagy cél mielőbbi elérését s csökkenti azok munkakedvét, akik fanatizmussal, lelkesen és önzetlenül működnek a leventeintézmény élén. Ennek a fanatikus munkának eklatáns bizonyítéka az évzáró vizsgaverseny eredménye, amely a következő: Az 1909—1910—ícil.évfolyambeliek: 400 m-es síkfutás: I. Balogh Béla. II. Türk Pál. III. Jónás János. Buzogánydobás: I. Csolkovits Sándor 49.15 m. II. Balogh Béla 47.70 m. III. Szinkó András 47.60 m. Sulydobás: I. Csolár István 11.80 m. II. Pongó András 9.99 m. III. Schvarcz Jenő 9.75 m. Magasugrás: I. Germán János 1.55 m. II. Gabristyák Anral 1.50 m. III. Türk Pál 1.50 m. Füleslabdadobás: I. Csolár István 35.80 m. II. Havanyecz And5 rás 34.02 m. III. Iszály >Péter : 31-5° m. ! Kúszás: I. Bata Pál. II. Nagy Sándor. III. Szabó János. Az 1912-1913-1914. évfolyambeliek: ' 400 m-es síkfutás: I. Germán János. II. Sebelbaum Pál. — III. Frecska András. Buzogánydobás: I. Szabó Aladár 50.32. II. Mike Ferenc 47.29 m. III. Segelbaum Pál 47.20 m. Sulydobás: I. Lipták József 10.19 m. II. Mike Ferenc 9.16 m. III. Segelbaum Pál 9.12 m. Távugrás: I, Gyermán János 4.68 m. II. Vass Ferenc 4.42 m. III. Frecska András 4.40 m. Füleslabda dobás: Lipták József 34.90 m. II. Palicz Pál 34.50 m. III. Hajdú Dezső 34.34 m. Kúszás: I. Jávor József. Kecskeméti András. III. Jávor Mihály. Az 1915-1916-1917.. évíolyambeliek: Buzogánydobás: I. Turi István. II. Bogár József, — III. Vágó László. Távolugrás: Jendrasics Károly, j II. Soós Sándor. III. Hrabovszky László. 500 m. síkfutás: I. Markstein Andor. II. Feiler Ernő. III. Adler Ernő. 600 m. síkfutás akadállyal: I. Feiler Ernő. II. Markstein Andor. III. Kovács Lajos. , Fiileslabda dobás: I. Kazár And j rás. II. Hrabovszky László. — | III. Turi István. { A győztes leventék szép és ér' tékes dijakban részesültek. A Nőegyleték Magyar Munkát Védő Szövetsége, mint ismeretes, nagyszabású akciót indított a magyar áru és termény felkarolása érdekében s ennek az akciónak különösen Győrben és Nyíregyházán nagy visszhangja volt. Nyíregyházán május 18—án nagyszabású propagandanap volt a magyar ip&r cikkek érdekében, amelynek határozati javaslata a kormányköröket a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét is foglalkoztatta. A GyOSz e határozat alapján megkereste a Nőegyletek Magyar Munkát Védő Szövetségét s teljes helyeslését juttatta kifejezésre a Nőegyletek Szövetségének ismert álláspontja felett. A Gyáriparosok Országos Szövetsége szintén felismerte ennek a nagyfontosságú kérdésnek jelentőségét s legközelebb már meg is jelenik egy népszerű kiadvány »Kis káté az iparpártolásról« cimen, amely ismertetni fogja a háztartásokon belüjl szükséges árucikkek előállítóit, védjegyeit s egyéb ismertető jeleit s igy remélhetőleg nagy szolgálatot fog tenni nemcsak a magyar iparpártolás1 nak, hanem a Nőegyletek törekvéseinek is. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a »Kis káté« tartalmára, beosztására vonatkozólag javaslatot kért a Nőegyletek Magyar Munkát Védő Szövetségétől is. A nyíregyházi nőegyletek örömmel vehetik tudomásul ezúton azt is, hogy a legjobb szándékból fakadó törrekvésük igy meghallgatásra talált s talán már a legközelebbi napokban országos mozgalom indul meg, amelynek eredménye az ő kezdeményezésükkel kap csolódik egybe. APOLLO OZ6Ó Előadások 5, 7 és 9 órakor Ma, csütörtökön csak 1 napig LILIAN OISH : A TÜZES BÉLYEG KARL DANE: AZ EZRED RÉME A két világfilm 18 felv. egyszerre Pénteken: A KADET Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége helyesléssel fogadta a nyíregyházi nőegyleteknek a magyar áru és termény védelmére hozott határozatát Ujabb tannlmányi szemle lesz vasárnap a helybeli homokkisérleti gazdaságban Több oldalról hangzott el ama kívánalom, hogy ujabb alkalom adassék a helybeli homokkisérleti gazdaság megtekintésére. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a legnagyobb készséggel eleget tesz sok gazda ebbeli óhajának, s ezen célból ujabb tanulmányi szemlét I rendez folyó évj junius 29-én vasárnap délután 3 órától kezdve. Felhívjuk tehát az érdeklődő gazdaközönség szíves figyelmét arra, hogy most vasárnap ragadja meg az alkalmat a kísérleti gazdaság megtekintésére, mert most látható minden termény teljes kifejlődésben. A gabonafélék és takarmánynövények különféle változatos termesztési módszerein kivül látható az olajos magok és ipari növények termesztése. Érdekes látványt nyújtanak a dinnye, uborka és tengeri műtrágyázásának külömböző változatai. A Mezőgazdasági Kamara minden érdeklődőt kivétel nélkül szívesen lát a telepen, hol az intézet szaktanára minden növényre felvilágosítással szolgál. A kísérleti gazdaság telepére a Kótaji uton lehet bejutni. A Bes. senyei-téri kisvasutállomásról délután 2 círa és 52 perckor indul egy villamos vonat az erdő felé, s ezzel a vonattal az „Erdei Kitérőnél^ lehet leszállani, s onnan az erdőn keresztül gyalog juthatunk a homokkisérleti gazdaság telepére. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Nyári 61 kalapnjdonságok megérkeztek és a legolcsóbb ára. keti ámittí.tnak WALTERNÉ kalapszaionjáb&n Luther-utca 20. (Lovas Kovács János ház) Gyermekelőadás Nagyhalászban Az évvégi vizsgálatokkal kapcsolatos gyermekelőadását a nagyhalászi ref. tantestület ez évben is megrendezte. 22-én este a mozi nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Ily nagy tömeget — Nagyhalászban még nem láttak együtt. Ezt a nagy érdeklődést a megelőző évek igen sikerült hasonló előadásai váltották ki. — A nagy várakozásra nem is jött csalódás, sőt igen nagy elismerés, és gyakran felujuló tapsorkán. Előadásra került a » Jóslata cimü 3 felvonásos irredenta színdarab. A darabot Harmath Sándor tanitó ez alkalomra irt igeni tartalmas prológja előzte meg, a kfEsi Béni Borbála közvetlen élőadásában. A darabnak már az első jelenete kedvesen kapott meg. Az egyszerű díszletek szürke köréből élénken hatott Márton Erzsike IV. oszt.t. »Nagymama« alakítása és az unokákat személyesítő csöppségek komoly játéka. A darab erősen irredenta tartalmát minden részletében kifejezően tolmácsolta az apró szinész-had. — Fegyelmezett, átérzett, kedves játékuk gyakran elfeledtette hálás hallgatóikkal, hogy gyermekekkel állanak szemben, jelenés közben is tombolva ünnepelték, de a kis művészgárda ilyen nehéz helyzetben