Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-24 / 140. szám

JSíVfKYIDÉÍC. A száz éves OHGE * * * A Széchenyi program nagyszerű alkotása, az OMGE jubilál. Száz esztendeje, hogy a legnagyobb magyar megalapitotta azt az egyesületet, amelyik magában foglalja azt a réteget, amelyik a nemzet számára a kenyeret termeli. Száz esztendő vihara és munkás decenniumai edzették ezt az egyesületet olyan értékké, amelyet ma nem nélkülözhet közgazdasági életünk. Az agrár gondolat fő istápolója, s a mezőgazdaság gyakorlati és szellemi centruma volt száz esztendőn át ez az egyesület. Fő része van abban, hogy olyan időkben, amikor súlyos agrárválságok dübörögtek végig a nemzeten, az OMGE központja von annak a kisugárzó erőnek, amelyik irányitással, tanáccsal s programmal látta el agrártársadalmunkat. Száz esztendő munkája nem öregitette meg ezt az egyesületet, újra és újra frissült erők zúdultak ki annak kebeléből, s ma, amikor jubileumát üljük ennek a diszes és érdemdús alkotásnak, — meg kell állapitanunk a jövőre nézve, hogy Széchenyi elgondolása továbbra is programmja maradhat a magyar mezőgazdaságnak. Ma különösen módunkban áll számot vetni eme egyesület működéséről. Gróf Széchenyi István hiányát érezte már száz esztendővel ezelőtt olyan egyesületnek, amelyben helyet foglalhat mezőgazdaságunk minden ága, tekintet nélkül arra, hogy a tulajdonosok ekéi ezer holdakban törik-e a földet vagy törpe birtokok barázdáit rójják. Jól megfontolandó, különösen a mai időkben az a szándék, hogy az OMGE centruma legyen a jövőben is, miként a multbjajir voit az egyetemes agrár gondolatnak. -Felvetődhet az a kérdés, hogy minek köszönheti az OMGE — százesztendős tekintélyét? Azt hisszük semmi egyébnek, minthogy működése során soha nem vezették merev álláspontok, nem szakitotta ki magát a nemzet egyetemes köréből, a kimondottan agrár érdekek mellett észrevette az egyéb termelési ágak problémáit is, azokkal mereven szembe nem helyezkedett, de soha nem áldozta fel a mezőgazdaság érdekeit. Állandóan figyelemmel volt munkája közben a mezőgazdaság minden rétegének helyzetére, nem ragadott ki egyes csoportokat, vagy mezőgazdasági ágakat, nem tett megkülönböztetést kis és nagybirtokos között, hanem céltudatos munkával csiszolta az érdes felületeket, igyekezett harmóniát teremteni a felvetett ellentétek között s e közben megőrizte tekintélyét, a magyar mezőgazdasághoz méltó fórummá lett, amelynek szava felfelé és lefelé egyaránt tekintélyt vivott ki. Hosszú időn keresztül egyetlen egyesülete volt a magyar gazdálkodó társadalomnak. Később egymás után alakultak különböző érdekképviseletek, amelyekkel ellentétbe ritkán került, de akkor sem folyt közöttük olyan testvér harc, ami az agrárizmus kárára lett volna. N Nyári ői kalapnjdonságok megérkeztek és a legolcsóbb árakon ármitutnak WALTERNÉ kalapsralonjáb&n Luther-utca 50. (Lovas Kovács János ház) Közéletünkben és a különbözői termelési ágak szárnyain gyakran! voltak erős harcok, a nezetelté-| rések megütköztek, melyekben azj OMGE mindenkor hangsúllyal] emelte fel szavát. Jól tulÜjuk, hogy i vannak olyanok, akiknek érdekel az, hogy a gazdák közé éket verjenek azáltal, hogy a nagybirtokost és kisbirtokost egymással szembe állítják. Ezeknek a törekvéseknek azonban hajótörést kell szenvednie azon az igazságon, hogy ennek a mezőgazdasági emelkedés1930. junius 164. nek és tudásnak gyümölcsei, amely nek fő fáklyahordozója az OMGE, a kisgazdáknak épp oly értékesek és szükségesek, mint a nagybirtokosoknak Megjelent a boietta-javaslat Felemelik a haza és a rozsliszt forgalmi adóját. — 3 pengő a boletta-szelvény ára — Betiltották a gabonahatárüzletet. — A kormány állapítja meg a kenyér árát Budapestről jelentik: Vass József helyettes miniszterelnök beterjesztette a képviselőházban a kormány gabonajavaslatát. A javasalt cime: »Törvényjavaslat a buza és rozs értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről.« Mi a boletta? A törvényjavaslat első fejezete a gabona és őrlési jegyrendszerről rendelkezik . r i. szakasz. A buza, rozs és kétszeres (továbbiakban gabona) tulajdonjogát a jelen törvény életbeléptetése után akár visszterhes, akár ingyenes jogügylettel csak gabonajegy kíséretében szabad átruházni. Ezt a rendelkezést azokra az átruházásokra is alkalmazni kell, melyekben a törvény életbeléptetése előtt kötött ügylet alapján a gabona valóságos átadása 1930. évi junius 30. napja után történik. Vámkülföldről gabonát feldolgozatlan vagy feldolgozott állapotban csak gabonajegy kíséretében szabad behozni. Gabonajegy a gabona mennyiségéhez igazodó olyan érékjegy, amely két részből áll: a gabona levélbői és egy szelvényből. A gabonajegy ára métermázsánként 3 P. Aki a gabonát a termelőtől megszerzi, a szelvényt a termelőnek köteles átadni. Behozatal esetén a szelvényt a vámhatóságnak kelt beszolgáltatni. A gabonalevél a gabona megszerzőjénél marad abból a célból, hogy a gabonát a további forgalomban kísérje. A gabonajegy árát a pénzügyminiszter a közgazdasági, a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve minden év junius hó 25. napjáig kiadott rendelettel julius l-jével kezdődő hatállyal egy évre állapítja meg és amennyiben a gabona árának alakulása indokolja, a gabonajegy intézményét fel is függesztheti. A gabonajegy értékét azonban 3 pengőnél magasabban megállapítani nem lehet. A pénzügyminiszter, a közgazdasági, földmivelésügyi és kereskedelmi miniszterrel egyetértve, rendelettel állapítja meg, hogy feldolgozott állapotban behozott gabonához mennyi gabonajegyet kell vásárolni. liknek a birtokába jut a boletta és mire lehet felhasználni ? 2 .szakasz. A gabonajegy megvásárlására az köteles, aki a gabona tulajdonjogát a termelőtől szerzi meg. Termelőnek kell tekinteni a mezőgazdát és minden olyan személyt, aki az 5. szakasz szerint gabonajegy helyett őrlési jegy kíséretében kaphatja a gabonát. Vámkülföldrőt való behozatal esetében a gabonajegyet az tartozik megvásárolni, aki a vámszabályok szerint a vám befizetésére köteles. 3 .szakasz. A termelő a szelvényt, métermázsánként 3 P értékben, bármilyen állami vagy önkormányzati köztartozásnak kiegyenlítésére használ hatja fel. i v' '' ' ; ! 1 (»t I A folyó évre előirt köztartozásoknak és esetleges hátralékok kiegyenlítése után fennmaradó szelvények értéke pénzben téríttetik meg. Az ilyen szelvények beváltásának módozatait a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. 4. szakasz. A gabona megszerzőjénél maradt gabonalevelet a gabona minden ujabb átruházása alkalmával az uj szerzőnek keli átadni. A malom az általa nem vámőrlésben megőrölt gabonamennyiségnek megfelelő gabonalevelet az alapnak ellenérték nélkül beszolgáltatni köteles 1 A gabonának feldolgozatlan állapotban külföldre kiszállítása esetében a gabonajegy értékét a kiszállítónak a kivitel igazolása és a gabonalevél beszolgáltatása ellenében vissza kelt téríteni. áz őrlési jegy 5. szakasz. Gabonajegy helyett őrlési jegy kíséretében szabad átruházni a gabonát: ; . , : , | | ; -r -.1 1. amelyet a gabonatermelő mezőgazda a gazdasága részére végzett munkateljesítmény bére feAPOLLO Előadások 5, 7 és 9 órakor Ma, hétfőn csak 1 napig Mae Murray: A szerelem dala Eleanor Boardmann: fl kék gyémánt Kedden : Ramon Novarro: Diákszerelem jében szolgáltat ki; 2. melyet a gabonatermelő mezőgazda ielkésznek, tanítónak vagy az egyház más alkalmazottjának valamint a községi alkalmazottak javadalmazása cimén szolgált ki. Az őrlési jegy a gabona menynyiségéhez igazodó névre szóló szelvény nélküli olyan értékjegy, amelyet az őröltető malomnak az őröltetés végett beszállított gabonával együtt adni köteles. A megfelelő cimletü őrlési jegy nélkül a malomnak más részére felőrlés végett gabonát átvennie nem szabad. < Az őrlési jegy forgalom tárgya nem lehet. Az őröltető a malomnak buzaőröltetése esetén búzaőrlési jegyet, rozs vagy kétszeres őröltetése esetén rozsőröltetési jegyet köteles átadni. A búzaőrlési jegy ára métermázsánként 3 P. A rozsőrlési jegy ára méfcerzsánként 2 P. A malom az őrlési jegy kíséretében megőrlés végett átvett gabona megőrzésére az őröltetőtöl dijazást nem követelhet s legfeljebb 2 százalék porlás leszámításával az őrlés végett átvett gabonából kiőrölt összes őrleményeket köteles az őröltetőnek kiszolgáltatni. A kereskedelemügyi miniszter a közgazdasági, pénzügyi és földmivelésügyi miniszterrel egyetértve rendeletben állapítja meg azt az összeget, amely a malmot a végzett őrlési munka dijaként az őrlési jegyek beszolgáltatásának ellenében megilleti. 6. szakasz. Az őrlési jegy megszerzésére rendszerint az köteles, aki a gabonát őrlés végett a malomba beszállítja. Ha a gabonát kiszolgáltató mezőgazda a jogosított személlyel más megállapodást nem kötött, az általa kiszoIgá!ta

tandő buza minden métermázsája után még egy pengő, a rozs és kétszeres minden métermázsája után még 50 fillér készpénzfizetést tartozik teljeskeni, de az őrlési jegy szerzésének kötelezettsége alól mentesül. 7. szakasz. A gabonajegyek és őrlési jegye^ árusításának módját a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza . Felemelik a bnza és a rozsliszt forgalmi adóját 8. szakasz. A malmoknak a /buza liszt és rozsliszt értékesítéséből származó bevételei után fizetendő általános forgalmiadó 2 százalékos kulcsát a pénzügyminiszter rendelettel a különböző liSztminősé-