Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-22 / 139. szám
Ettfizetéai árak helyben és vidéken: Egy Kóra 2*50 P. Negyedévre 7*50 P. - Kd«Kaotvíselöknek ós tanítóknak 20engedmény Alnoitotte: JÓBA ELEK FeM6s azerkesatf: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Postacbeque 29550 Njiregyháza, 1930, junius 22. * Vasárnap 1,1, évfolyam. 139. S2. A nemzeti vagyon pusztítása Irta: Pisszer János Ujabban mindinkább terjed az a világosan látás, amely balkanizálódásunknak, elszegényedésünknek s gazdasági nyomorúságunknak okát nem egyedül Trianonnak tulajdonítja, hanem keresi már önmagunkban is, keresi saját nemtörődömségünkben, talán fásultságunkban, vagy tehetetlenségünkben. Tagadhatatlan, hogy szegényedünk, nemzetünknek az a kevés jóléte, amelyet Trianon még meghagyott, erősen fogyóban van. — Csak a vak nem látja, hogy nemzeti vagyonunk mind kisebb értékűvé zsugorodik össze. A mai egoista észjárás mellett, talán lehetnek, akik azt mondanák, hogy nekik a nemzeti vagyon Hekuba, csak a saját maguk részére tudnának, vagy tudjanak vagyont gyűjteni. De kétségtelen, hogy ez a felfogás tarthatatlan, mert nem tudja, hogy a nemmzeti vagyon két tényezőből, az áFamvagyonból és a magánvagyonokból áll. A kettőnek egymáshoz viszonyított voltában lehetnek eltolódások, de a kettő együtt tévén a nemzeti vagyont, ez utóbbinak mértéke különböző lehet, de annál jobb, minél magasabb ez. Ha tehát a lakosságnak törekvése oda irányul, hogy a nemzet vagyonát akár az egyik, akár a má sík tényező gyarapításával fokozza, a lakosság jóléte is gyarapszik. Hogy pedig ennek ellenkezője be ne következzék, minden törekvésnek oda kell irányulnia, — hogy a nemzeti vagyon csorbát ne szenvedjen, az legalább is értékálló maradjon, ha fokozására a mód meg is szűnnék. A röviddel jjiult esztendők ezirányban azonban szomorú tapasztalatokat mutatnak. A magánosok vagyonában nagy eltolódásokat láthatunk, de főként csökkenő irányban. Mind kisebb értéküeknek mondják a földbirtokot, ennek termeivényeivel együtt. Csökken az egyéb ingatlanok értéke. Csökken az ingóságoknak értéke is, sőt a munkaértékben is veszedelmes hanyatlás mutatkozik. Számszerűleg is kimutatható lenne ez, szomorú jeleként szegényedésünknek, vagyonunk pusztulásának, ezzel a nemzeti vagyon értékállóságába vetett hitünk elvesztésének. Kétségessé kezd válni, vájjon érdemes-é munkát kifejteni, igyekezni, törekedni arra, hogy értékeket termeljünk, mikor minden törekvésünknek, minden jószándékunknak, akaratunknak, termelő igyekezetünknek csak szomorú eredményeit láthatjuk minden vonalon. Olyan letargikus állapotba kezd ringani ez az országcsonk, amely sok veszedelmet rejt magában, ha azt társadalmi és egyéb vonatkozásaiban is figyelemre méltatjuk. Most, nyár derekán még talán uem jelentkeznek ezek a hatások, ma még csendes minden, bizik, vár, remél jobb jövőt. De mi lesz, ha ránk következik a dermesztő tél és a munkanélküliek, a keresetnélküliek jaj szava hallik ? Erre nem | gondolunk ? De vájjon gondolunk-é arra, hogy a nemzeti vagyonpusztitásnak gátat vessünk? Ugy hírlik, hogy gondolunk már. Igazán az utolsó órában ugyan, de mégis gondol a kormányzat arra, hogy keservesen megszerzett kis vagyonok mégis megmentessenek. — Pedig annak a törvénynek, amely az érték- és vagyonpusztitásnak gátat kiván vetni, már régen életben kellene lennie, mert sok könny és sok fájdalom volna eddig is megtakarítható, sok érték elveszése lett volna megmenthető. Szomorú példák közül, szemléltetőnek idézzünk fel egyet, melyet egyik barátom mondott eí. Százholdas gazda állit be a kerülete képviselőjével a minisztériumba. Akkor szerezte földjét, amikor még 1000 pengőt ért holdja. Eladta addig birt kisbirtokát, megvette eit a százholdast, de szüksége volt 30 ezer pengő hitelre, hogy felszereléseit kiegészítse, a vételárat pótolja. Nem volt elég ez sem, szüksége volt még valamiféle gazdasági gépre, melyet hitelben vásárolt meg. ElkövetkezSimonfeai Simkovics Lajos dr. — A »Nyirvidék« eredeti tárcája —• Irta: Schőber Emil dr. Ezelőtt három évvel, a »Nyirvidék« 1927 nov. 20-iki számában fedeztem fel Nyíregyháza városa számára Dr. Jurányi Lajost, a város nagy szülöttjét, a magyar botanika egyik úttörőjének nagy alakját, rámutatva e kiváló tudósunknak érdemeire, s kifejtettem, hogy: »Az úttörők megemlékezést, elismerést kivánnak!« Könnyű sorsa van ma a szépen kifejlődött magyar tudománynak, illetve a gyönyörűen fejlődött tudományos növénytannak, mikor muzeumok, pompás gyűjtemények, könyvtárak, minden néven nevezendő eszközök, felszerelések, kertek stb. stb. állanak rendelkezésre, de bizony a szomorú emlékű mult század hatvanas éveiben mindezek hiányzottak, azokat létesíteni kellett s ezt tette, cselekedte Nyiregy háza város nagy szülötte, Dr. Jurányi Lajos 31 esztendőn keresztül. Sajnos, hogy »felfedezésem« kárba veszett, szavam a pusztában elhangzott szó volt, s Jurányi emléke elaludt. Annál nagyobb most az örömöm, nekem az idegennek, hogy Ballá András szakavatott tolla a »Nyirvidék« 1930 május 18. számában »Megemlékezés dr. Jurányi Lajosrók cimen felidézi újból ennek a nagy tudósnak az emlékét s hamvainak az uj temetőbe való átszállítását indítványozza. Felhasználom ezen alkalmat arra, hogy Nyíregyháza városának ismét egy másik nagyhírű tudósát fedezzem fel, akinek érdemei ugyancsak elösmerést követelnek szülővárosától. Igen, Dr. Simonkai Simkovics Lajos érdemei megférnek Jurányi érdemei mellett. E két tudós munkája ugyanis kiegészíti egymást! Jurányi megteremtőjea modern tudományos botanikának a budapesti Pázmány egyetemen, Simonkai pedig a növényföldrajznak. Ezen örökké becses búvárkodásával meg'ösmertette nemcsak nemzeti kultúránkkal, hanem az egész világgal a Magyarországot jellemző flórát, vagyis növénysi'ágot. Simonkai Simko\ics Lajos 1851ben született Nyíregyházán. Atyját Simkovics Dánielt, ki egyszerű szabómester volt, már kétéves korában elvesztette. Neveltetéséről szerető édesanyja, Fábri Eleonora gondoskodott. Simonkai Jurányihoz hasonlóan a gimnázium 4. í lsó osztályát Nyíregyházán végezte, a négy felsőt ellenben Eperjesen az ág. h. ev. kollégium ősi intézetében és itt ugyancsak Jurányihoz hasonlóan a mult század legkiválóbb magyar botanikusától, Hazslinszky Frigyestől kapott további ösztönzést a botanika tanulmányozásához. Nem csoda, hogy a budapesti egyetemre 1868-ban már alapos botanikai ismeretekkel került földiének, Jurányinak, akkor már egyetemi tanárnak, keze alá. Ebben az időben már többen, sőt sokan foglalkoztak hazánk flórájára —növény\ilágára \ onatkozó adatgyűjtéssel. Egy ilyen kiváló tudósunk volt akkoriban Jurányi professzornak asszisztense, a növénytudomány későbbi jelese, Borbás Vince, aki alapos tudásával irányítóiig hatott a még kezdő Simonkaira. Simonkai már korán ész revette, hogy az egyszerű adatgyűjtés, amit elődei végeztek ki nem elégítő, hanem a hangyaszorgalommal összegyűjtött növényeket egybe kell kapcsolni azon földrajzi tényezőkkel, melyek elterjedési körüket jellemzik. Ezt felismerve lett megteremtője Simonkai a magyar nóvényföldrajz tudományának. A hagyatékában ta Iáit térképen Magyarország növényvilágát két nagy flórabirodalomra s mindegyiket több flóravidékre osztotta, ezen vidékeket különösebben jellemző növények alapján. Méltán irja Simonkai életrajzát közlő Tuzson János egyetemi tanár, hogy »Simonkai ezzel az irányzatával megelőzi a német Wettsteint, aki »Die geographische und systematisclie Anordnung der Pflanzenarten« s más dolgozataiban is Simonkai felfogásával egybevágóan nyilatkozik.* (Botanikai Közlemények IX. köt. 1910.) Dr. Margó Tivadar egyetemi tanár pedig mikor Simonkai 1891ben egyetemi magántanárságért folyamodott, a következő véleményével ajánlotta a folyamodót növényföldrajzból magántanárrá: — »Simonkai nem elégedett meg a gyűjtött fajok száraz felsorolásával hanem iparkodott mindazon természeti okokat is kifürkészni, melyek az egyes fajok elterjedését elősegítették, vaffv erre gátlólag hatottaké Jurányi pedig Simonkainak »Növényföldrajzi vonások« c. munkája alapján igy ajánlotta egyetemi magántanárságra: »A szerző annak bizonyítására törekszik, hogy a növények fajai fokozatosan váltják fel egymást, akár keletről nyugatnak, akár északról délnek követjük azok sorozatát Továbbá azt igyekszik kimutatni, hogy a faj területköre annak egyszersmind lényeges jellemvonása s ezekbői kifolyólag azt, hogy uj fajok felállításakor a növénygeográfiai szempontoknak is irányadóknak kell Ienniök.« Cégváltozás miatt leltári árakon alul árusítunk A HUNGÁRIA CIPŐáBUHAZBAN. Férfi cipők 12 P-töl MJeb b, női cipők ÍO P-tőI , eljsb b. Egyes szám ára IS fillér
