Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-21 / 138. szám

J/HRYIÜÉKL 1930. junius 21. á bolefta * V* * A magyar gazda trianoni életének beborult egén üstökös csillagként gyúlt ki egy fénysáv: a boletta. Felnéz a gazda és válságok gyötrődésében elfásult szive szabadabban ver, valahogy könynyebben megy a veritékes munka. Nemi fojtogat már annyira a ma, mert a holnap könnyítő ígérete éleszti a türelem reményét. Boletta? Idegenül hangzó, furcsa sző, mégis andalító 'muzsika a földrengések mennydörgésébe belesiketült magyarfülnek. Szépen hangzó Ígéretek helyett, melyek nem váltak tettekké, végre a valóság nyomothagyó munka fegyverét jelenti. Boletta? Ma még csak a gazdasági élet jobb lehetőségeinek papirbankója, de holnap már talán a gyakorlat arany valutává szentesitett megmentő értéke. Papiroszlop, melynek jól felépített szikláján a magyar mezőgazdaság rombadölő vára vihartállóan születhet újra és nem keli várnia a folytonos tatarozások hiábavaló könyörületére. A boletta ellenségei sok mindent elfelejtenek. Elfelejtik főkép azt, hogy a Cél: a mezőgazdaság megsegítése volt és ezért a kritikának nincs más joga, mint vizsgálni azt, hogy ezt a célt ezen az uton el lehet-e érni, vagy sem. Az útépítésnél nem a forma a fontos, hanem a gyakorlati érték. Akik a bolettában csak a formaság papírját látják és eleve papírkosárra ítélik, anélkül, hogy jobbat tudnának ajánlani, abba a gyanúba esnek, hogy nem az eszköz fáj nekik, hanem a cél. A boletta tényleg nem csodaszer, de a kuruzslásból már nem is kérünk. A fantázia csodateája helyett megelégszünk az ujrendszer szakszerű, szín telen, talán sokaknak keserű orvosságával js, csak az a fontos, hogy a boletta ostyájával bevéve sikerrel küzdjön meg a magyar agrárvilág, a gabonabetegség világ j árvány ával. Nincs másról szó, mint arról, hogy az árjavitó módszer révén a gazda külföldi árparitást kapjon a terményeiért. A visszaélések ellen ípeglesznek a preventív ellenlenszerek. Nem lesz mód arra, hogy a lánckereskedelem kompromitálja az uj rendszert, és azok, akik a háborúnak és az első békeévnek ezt az emlékét ezen a téren fel akarják támasztani közgazdasági életünk szomorú lomtárából, a megfelelő rendeletek értelmében bűnhődni fognak, amellett, hogy tiltott ügyletükről semmiféle jog, vagy kötelezettség nem származhat. Az uj rendszernek a földadó esetleges elengedésének merevségével szemben döntő előnye az alkalmazkodás rugalmassága, mely alkalmassá teszi arra, hogy a gyakorlat tapasztalatai szerint lehessen eredményesebb formákban újjáalakítani. Olyan rendszer nincs, aminél hibák ne fordulhatnának elő, de elég védekezésül 'a jövőre MONOGRAM nézve, ha az előforduló hibák kiküszöbölésére a konstrukció már előre módot nyújt. Gondoskodik a rendszer a hiányokról, amikor a kisbirtokosok adóját a boletta-alapból vállalja és a front további részein is kiépül a gazdák élet-halál harcának erődítményekkel megerősített "terepe. Javul a hitelügy, megszűnik j a tőzsdei szerencsejáték, de közben a kenyéruzsora hiénái elől is elveszi a kormány a szabad prédálás minden lehetőségét. Minden megtörténik, de csodát nem j szabad várni. A boletta-rendszer csak eszköz, — de általa elérjük a célt, elértük azt, amit akartunk és ennél többet nem akarhat senki Panaszrovat Elkeseredetten követelik Nyíregyházán a kontárok szigorn megbüntetését A kontárnyomdászokról szóló cikkünk erős visszhangjaként egy nyíregyházi borbélymester cikke van előttünk. A mester, aki egyik tisztviselője a nyíregyházi borbélyok szakosztályának, alaposan ismeri a kontárkérdést nemcsak a trnaga szakmájában, de gyűjti a panaszt más iparágak területén is. Cikkét nem közölhetjük egész terjedelmében, gondolatmenetét azon ban szükségesnek tartjuk ismertetni. A kontárok ellen hadat izenő borbélymester megállapítja, hogy ma, a gazdasági válság idején a kontárok soha nem

1 tapasztalt vakmerőséggel törnek be valamennyi ipar területére. A kontárbiztosi intézmény nem segít semmit, mert a kontárokat nehéz tetten érni. Panaszkodnak az ácsok, a cipépészek, az asztalosok, a kőművesek és panaszkodik minden mesterember, aki érzi, hogy nem tud olyan alacsony árat szabni, aminél alacsonyabban ne vállalkozna ugyanannak a munkának elvégzésére valamelyik kontár, aki meg teheti, hogy olcsóbban dolgozik, hiszen nem fizet adót. Nincs más segítség a kontárok ellen, mint az, hogy büntessék őket szigorúan. Az első esetben fizettessenek vélök 80 pengő pénzbüntetést, a második esetben fizettessék meg ennek kétszeresét, a harmadik esetben pedig zárják be a kontárt, igy elmegy a kedve attól, hogy más területére betörjön. Hja a borbélyüzlet tiz perccel tovább marad nyitva, mint amennyire engedélye van, nyomban felírják és 20 pengőre is megbírságolják. A kontár késő este is dolgozhat, őt sokkal szigorubbafi el kellene marasztalni. Nyíregyházi gazdák kirándulása a Tiszántúli Kamara homokjavitó kísérleti gazdaságába Űrnapján délután 3 órakor mintegy ötven nyíregyházi kis- és nagybirtokos gyülekezett a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara homokjavitó kisérletí gazdaságában. Az Erdei-kitérőtől gyalog sétált, autón vagy kocsikon érkezett a juniusi virulás pompájába vont érdekes telepre a gazdák serege. A vármegyei gazdasági felügyelőséget ZiIahy-Kiss Tibor felügyelő, a várost Gyurkovics Lajos gazdasági intéző képviselte a tanulságos szemlén, a melyen a kísérleti telep nagy tudásu és páratlan ügyszeretettel fáradozó vezetője, Vcgtsik Vilmos tanár fogadta és kalauzolta a társáságot. Előbb a kísérleti telep előadó termében helyezkedtek el a kirándulók, hogy meghallgassák Vestsik Vilmos tanár, felügyelő előadását a homokjavitó kísérletek alapelveiről, a műtrágyázás értelméről, jelentőségéről. Az érdekes szemléltető képek, ' rajzok, grafikonok beszélnek a növények világának rejtelmeiről, a biokémia csodáiról, a talaj bakteorológiai titkairól. A katedra két oldalán óriási buza- és tengeriszár a tavalyi termésből, annak igazolására, hogy itt a sivó homokon is dus kalász érlelődhet, nagyszerű vegetáció virulhat. Az előadásból meg érthetjük a csodának és megfoghatatlannak látszó eredményt. Vestsik Vilmos tanár felmutatja a nitrofoszt, a legújabb műtrágyát, amely oly pompás eledel a növénynek, — mint a csirkepaprikás az embernek: van benne hus, zsir, galuska, azaz kenyéreledel. Es elmondja az előadó, hogy a növényeket igényük, éhségük, táplálék szükségletüknek megfelelően mikéjrft kell etetni, mi a jelentősége a nitrogén, a foszfor, a káli tartalmú műtrágyáknak. Az istállótrágyát nem pótolhatja a műtrágya. Akik azt hiszik, hogy műtrágya mellett el lehetne hagyHÍMZÉS A LEGKÉNYESEBB IGÉNYÜKET IS K1ELÉÖITVE KÉSZÜL VÁSÁRTÉR-KÖZ LFT SZ. ALATT Megnyílt! A GRÓF DESSEWFFY URADALOM TOKAJI BORAINAK LERAKATA HORTHY MIKLÓS-TÉR 5. TELEFON: 586. Palackos asszu, szomorodni, pecsenye és asztali borok. Pecsenye és asztali borok kimérve is kaphatók. 3848-4 ni az istállótrágyát, tévednek. Az istállótrágya korhadékot ad a tatalajnak, megindítja a talajbaktériumok tevékenységét, az a talajnak, ami a kovász a kenyérnek. A műtrágya korhadékot nem ad, hanem arra való, hogy pótolja az esetleg hiányos istállótrágyát, vagy fokozza annak hatását. A nitrogén az a növénynek, ami az embernek a hus, a káli a zsiradékja, a foszfor a kenyere. Az istállótrágyában mindhárom táplálék megvan, de ha a trágya hiányos, vagy fokozni kell valamely táplálóanyag hatását, akkor adunk műtrágyát. A műtrágya azonban nem ad korhadékot. Ha azt akarjuk, hogy korhadékot is adjunk, zöldtrágyát kell a talajnak adnunk. A zöldtrágya, mint csillagfürt, bükköny, a nyulszapuka stb. erős nitrogéngyüjtő és emellett korhadékot is ad, ha lombját a talajba alászántjuk. Most njár káli és foszforos trágya kell még a talajba. A műtrágyázással táplált talajok terméseredménye szembetűnően — nagy és erre vonatkozólag számadatokat is nyújt az előadó. Még. az olcsó terményárak mellett is jövedelmező a műtrágya alkalmazása. Burgonyánál és tengerinél, dinynyénél, ugorkánál fészekmütrágyázással érhető el szép eredmény. Igy nem kell az egész területet beszórni a drága műtrágyával, csupán a fészekbe jut egy kávéskanálnyi noefosz vagy más műtrágya. Egyik korhadékot biztosító trágyázás az is, amikor szalmát sz'ór szét a gazda a talajon, a szalmát meghinti vízzel és beszórja műtrágyával, majd alászántja. A legjobb istállótrágya mellett is előáll annak szüksége, hogy a talajnak műtrágyával adjunk vissza olyan tápanyagot, amely lassan kifogy belőle. Igy pl. a kalászosok magva foszfort von el, a magvakat eladja a gazda, soha vissza nem ikerül a talajba a sok foszfor. Epen igy fogy el a burgonya vagy répa után a káli. Mindezeket műtrágyával kell pótolni. Az elméleti előadás után szemleutra, indult a társaság. Előbb a telep központjában 1 évő biokémiai kísérleti táblákat nézték meg. Itt jól áttekinthetően látható a talajetetések eredménye. Vestsik tanár megmutatta a zöidtrágyának alkalmas különféle pillangós növények gyökerén a nitrogéngyüjtőgumókat. Láttuk a csillagfürt, a bükköny, a homoki-borstáblákat, a kísérleti vetést a Janson-füből, a mely Egyptomból való s most mint takarmányfüvei kísérleteznek a forró alföldi homokon. Hasonló szerepe van a szudáni fűnek, amelyet egyik táblában a muhar mellett szemlélhetett a társaság. Itt a kis parcellák növényei hangosan hirdetik a fészekmütrágyázás eredményét. Egy tábla tengeri fészekmütrágyázással, egy tábla ellenőrző parcella trágya nélkül. A különbség szembetűnő és hangosan agitál az okszerű műtrágyázás mellett. A kísérleti parcellák után a "kirándulók végigsétáltak a nyolcvan katasztrális hold területű gazdaságban és künn a hatalmas buza, rozs,, tengeri, burgonya táblákon, az — aranyló, dus kalászokkal ékes homokdombok és lapályok mentén, mint kitárt könyvlapokból olvasott a gazdaszem arról, amit Vestsik. tanár mondott. Hogy a talajjavítást célzó vetésforgókát milyen sokszerü, mily gazdag változatban kidolgozott tervek szerint alkalmazzák, az itt a lehetőségek száz példájából látható. Példát talál itt minden gazda a maga viszonyaira, A legszegényebb* s "legsavanyubb talajú, a legsivárabb sovány homokon gazdálkodó is utasítást kap, miként alkalmazza a vetésforgót, mert itt a kísérleti