Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-21 / 138. szám
JSÍVFKYIDÉÍC. 1930. junius 21. mm® A termelési ágak párhuzama Méltó elismerés érte a kormányt a felsőház pénzügyi bizottságában, ahol most tárgyalták le a jövő évi költségvetést. A szónokok szinte egybehangzóan eüsmeréssel adóztak a kormány iránt, hogy sikerrel vitte keresztül azt az elvet, amelyik a takarékosságra való törekvés kapcsán nem engedte a költségvetési tételek további emelését, sőt érezhető redukciót valósított meg az egész vonalon. Ez a le nem kicsinyelhető eredmény azonban csak kezdete annak a kormányprogrammnak, amelyik fokozatosan a terhek leépítésére törekszik. Ennek végrehajtása korántsem oly egyszerű, mert ugyanakkor, amikor a költségvetés tételeit csökkentjük, gondoskodni kell arról is, hogy a megindított gépezet olajozása kellő mértékben történhessék, mert a nemzet egyetemes érdeke követeli, hogy fennakadás, munkaszünetelés és az alkotás iramának teljes leszerelése be ne következhessék. Éppen a felsőház pénzügyi bizottságának ülése adott módot arra, hogy szak minisztereink, akik kezüket állandóan a nemzet ütőerén tartják, állapithassák meg azt, hogy a tételek csökkentésével sem jár nagyobb fennakadás. Mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében éppen a minapiban történt nagyobb jelentőségű döntés, ami bizonyára erősen fogja éreztetni hatását a többi termelési ágak terén is. A kormányzat korántsem törekszik arra, hogy kiragadjon egyet a többi termelési ágak közül s azok kárára, vagy hátrányára ezt az egyet favorizálja. Mindamellett, hogy Magyarország kimondottan mezőgazda állam s egzisztenciánk ezen a bázison nyugszik, nem hagyhatjuk figyelmen kivül az ipart sem. Nagyon helyeseljük Wekerle Sándor pénzügyminiszter felfogását, mely szerint csak valamennyi termelési ágazat párhuzamos fejlesztésével lehet elérnünk közgazdasági helyzetünk javítását. Nem kifejezetten agrárius gondolat az, ha Magyarország az iparosítás terén azt az álláspontot választja, hogy elsősorban mezőgazdasági állam vagyunk és aki itt ipart akar teremteni, kereskedelmet fellendíteni és kulturát létesíteni, annak a mezőgazdaságon kell ezt meg 1 kezdenie. Törekednie kell az iparosításra, de ennek kiinduló pontja a mezőgazdaság felkarolása és csak olyan iparokat szabad létesíteni, melyeknek előfeltételei az ország struktúrájában gyökereznek. Magyarországon számos olyan iparág van, amelyik világszerte hírnévre tett szert s idehaza is megfelelő piaccal bir. Ezeket az iparágakat az állanának is segítenie kell fejlődésükben, sőt tovább megyünk: ha valahol pótolnunk kell valamit, attól sem szabad visszariadnunk. Nem szabad megengednünk, hogy bevált iparágaink terén visszafejlődés, vagy stagnáció állion elő, mert termelés tekintetében akkor érünk el leggyorsabb eredményt, ha az ipart is fejlesztjük, amelynek fejlődése gyorsabb tempójú és a fejlesztés eszközei pontosabban kiszámíthatók. Magyarország termelési ágai soha nem érezték annyira összekapcsolódásukat, /mint mostanában. Az ipar és a kereskedelem rájött arra, hogy neki is akkor megy jól a dolga, ha a mezőgazdaságban fenn akadás nincsen. A mezőgazdaság fejlesztése egyenesen vitális érdeke ugy az iparnak, mint a kereskedelemnek. Éppen ezért a legszélesebb körök örömmel hallgatták a földművelésügyi miniszter ajkáról azt a megállapítást, hogy mezőgazdasági kultura terén az utóbbi időkben nagy a haladás. Ma már parlagon heverő, megmunlcálatlan terület nincs hazánkban. Nagy eredmény ez, amit elsősorban a mai kormányzat érdemének kell betudnunk. Nyíregyháza város ot nyíregyházi pénzintézettől 234 ezer pengő kölcsönt vesz fel az ez évi beruházásokra zet ajánlatát tartották megfelelőbbnek, de utasították a polgármestert, hogy az egyszázalékos folyósítási jutalék elengedése céljából folytasson tárgyalást az intézetekkel s a polgáimesteri javaslatot terjessze a képviselőtestület elé. A beruházási munkálatokkal kapcsolatban Kovách Elek dr. kért szót, hangsúlyozva, hogy nem 1 tartja célszerűnek a mai viszonyok mellett a Bethlen-utcának kikövezését. Indítványozza, hogy a város ebbe az évbe mondjon le az ilyen utburkolási építkezésekről, miután ezekre nincs kellő fedezet. Konthy Gyula dr. ezzel szemben erőteljes argumentumokkal az útépítés mellett emelt szót, mig Szitha Sándor dr. Kovách dr. érvelését támogatta. Végül a szakosztályok elhatározták, hogy a Bethlen-utcai útburkolás kivitelével, valamennyi felsorolt beruházásokra a kölcsön igénybevételét javasolja a képviselőtestületnek. Ezután a V ay Ádám-utca gyalogjárójának aszfaltburkolttal való ellátását tárgyalták a szakosztályok. Ez mintegy 32 ezer pengőbe kerülne. Miután ennek a A szakosztályok keddi együttes ülésén több igen fontos kérdés került megvitatás alá. Az este 8 óráig elhúzódó tárgyaláson élénk érdeklődés kisérte Szohor Pál főjegyző előterjesztését az 1930. évi beruházások költségeinek biztosítására beérkezett pénzintézeti ajánlatokról. A város, tekintettel a nagy munkanélküliségre ez évben több beruházási munkálatot irányzott elő, amelyeket rövidlejáratú kölcsönnel óhajt a képviselőtestület fedezni. A beruházásokat a belügyminiszter jóváhagyta s igy a város elsősorban a helyi pénzintézeteknél orientálódott a szükséges kölcsön biztosítása iránt. Ezek a beruházási munkálatok részben már megkezdődtek, mint például a Bethlen-utca sarkán levő bazár építkezése, amelyet versenytárgyalás utján Szuchy József vállalkozó nyert el, 29.035 pengő végösszeggel. A második beruházási munka a Bethlen-utcának a Zrinyi Ilona-ut cától egészen a Bercsényi-utcáig való kikövezése lenne. Miután a belügyminiszter ezt is jóváhagyta, a város meghirdette a versenytárgyalást. A legolcsóbb ajánlattevő a 9 közül Heifel Tivadar nyíregyházi mérnök volt, aki 31.966 pengőért erdőbényei andeszit fejkővel készítené el az utat. A beruházási munkálatokkal kap csoiatban a debreceni utcai vámház megépítésére is sor kerül, amelyre 7803 pengő van előirányozva. De ezeken kivül még több, kisebb-nagyobb tételek szerepelnek a jóváhagyott költségvetésben. így az ipartestületi székház építkezésére megszavazott 13.740 pengő járulék, a városi felmérési munkálatokra előirányzott 30 ezer pengő, a közvágóhíd tervezési költsége, amelyet mintegy 9 ezer pengőre kontempláltak s végül a köztemető kerítésének elkészítése, amelyre 90 ezer pengőt irányoztak elő. A városnak ezekre a munkálatokra, amelyek még ebben az évben lennének végrehajtandók, öszszesen 234 ezer pengőre van szüksége. A kölcsön fedezésére öt nyíregyházi pénzintézet együttesen tet te meg ajánlatát, szemben a Nyíregyházi Takarékpénztárral, amelynek ajánlata öt nappal később érkezett be. 1 Az öt pénzintézet a 234 ezer pengőt 6 hónaponkint kiállított váltók ellenében 1931 junius 30-ki visszafizetési határidővel, 1 százalékos folyósítási jutalék, valamint 8 százalékos kamat mellett ajánlja fel a városnak, mig a Nyíregyházi Takarékpénztár hasonló feltételekkel csupán 76.278 pengő kölcsönt igér. A szakosztályok az öt pénzintémunkálatnak összes költségeit a háztulajdonosoknak kellene viselni, a szakosztályok mérlegelve a nehéz gazdasági viszonyokat, nem látják időszerűnek a gyalogjáró aszfaltirozását s utasították a polgármestert, hogy ezt a kérdést alkalmas időben ismét terjessze elő. A polgármester javaslatára a szakosztályok a városi napidijasoknak a pótilletmény utólagos kiutalására vonatkozó kérelmét elvetette, miután a belügyminiszter a 15 százalékos pótilletményt véglegesen törölte a költségvetésből s igy annak folyósítására semmi jogalap nincs. Ezután Szohor Pál főjegyző ismerteti a polgármesternek a vasútállomás felvételi épületének felépítésére vonatkozó akcióját. A polgármester átiratot intézet ebben az ügyben a Máv. igazgatóságához s egyben kérte Kállay Miklós dr kereskedelemügyi államtitkár és Rakovszky Iván dr. ny. belügyiminiszter, Nyiregyháza országgyűlési képviselőjének támogatását. Az akció annak ellenére, hogy ugy Kállay dr., mint Rakovszky dr. mindent elkövettek a város érdekében — nem járt eredménnyel. Bencs dr. polgármester azonban kifejtette, hogy ha ezt a kérdést állandóan napirenden tartja a vkros, végűi is sikerülni fog dűlőre vinni. Erélyesen és állandóan szorgalmazni keli az építkezést és követelni kell a város jogainak biztosítását, akkor az eredmény nem maradhat el. A polgármester bejelentését a szakosztályok általános helyesléssel vették tudomásul. nyíregyházi rádiókiállitás meglepetései A Stúdió berendezése Nyíregyházán. A vasárnap rendezendő díszelőadás egyik szenzációja lesz az, hogy Budapestről egy teljes erősítő berendezést küld le az igazgatóság, megfelelő kezelő személyzettel együtt. A színpadon lesznek fő- és tartalék mikrofonok és^ a függönyözés is a budapesti mintára történik. Nyíregyházán mindezt látni is lehet majd és igy szemlélői lehetünk majd a stúdió belső életének, amelyet megtekinteni Budapesten is kevés embernek adatott meg. Ne felejtkezzünk meg arról sem, hogy az egyes műsorszámokat Schercz bácsi előttünk fogja bekonferálni. Vasárnap nem lesz szünet az áramszolgáltatásban. lásokat lehetőleg mellőzni ják. fogAz utóbbi időben gyakran fordult elő, hogy vasárnap délelőttönkint szünetelt az áramszolgáltatás, csupán azért, hogy a telefonosok és a villamosok átalakítási munkálatokat végezhessenek. A rádió egyesület vezetősége eljárt abban a dologban, hogy 22-én állandó legyen az áramszolgáltatás és a jövőre nézve is Ígéretet kapott, hogy a kikapcsoAPOLLO Előadások kezdete ma, pénteken és %9 órakor Ma, pénteken ciak 1 nspig LON CHANEY 6a ANNA MAY WONG Bl mandarin Ezt megelőzi A TÜZBRIOÁD A rádió legnagyobb rajongói is ott hagyják gépeiket vasárnap mert érzik, hogy a rádió által nyújtott sok kedves percet illő személyesen is megköszönni a stúdió kiküldötteinek. No meg aztán nagy különbség az is, hogy az előadás szereplőit látni is lehet és azok hangját nem torzíthatja el holmi légköri zavar. A vevőgépeknek azért lesz közönsége bőven, mert Nyíregyházán nincsen olyan hatalmas épület, amely magába tudná fogadni Schercz bácsi összes rajongóit. Erre mutat az is, hogy mostanában erősen érdeklődnek az emberek a próbagépek iránt. Messze esik Nyiregyháza Budapesttől. Hétfőn városunkban járt k. Halász Gyula szerkesztő és lovag Schwing Károly mérnök vezetése alatt egy műszaki bizottság és a színházban valamint a Koronában helyszíni szemlét tartott. Megállapították, hogy Nyiregyháza esik legmesszebb azok köziil a városok közül, ahonnan eddi£ a rádió helyszíni közvetítést adott. A próbabeszélgetések azért kitűnően sikerültek, ami nem csoda, ha meggondoljuk, hogy Budapésttől Szajolig az áram utja földaalatti kábelben van vezetve, onnan pedig 4 szál tehermentesített felső vezeték áll kizárólag a Stúdió rendel kezésére. 1005 a rádiósok száma Nyíregyházán. Nehezen szaporodott városunk-