Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-21 / 138. szám

JSÍVFKYIDÉÍC. 1930. junius 21. mm® A termelési ágak párhuzama Méltó elismerés érte a kormányt a felsőház pénzügyi bizottságában, ahol most tárgyalták le a jövő évi költségvetést. A szónokok szin­te egybehangzóan eüsmeréssel adóztak a kormány iránt, hogy si­kerrel vitte keresztül azt az elvet, amelyik a takarékosságra való tö­rekvés kapcsán nem engedte a költségvetési tételek további eme­lését, sőt érezhető redukciót va­lósított meg az egész vonalon. Ez a le nem kicsinyelhető eredmény azonban csak kezdete annak a kormányprogrammnak, amelyik fo­kozatosan a terhek leépítésére tö­rekszik. Ennek végrehajtása ko­rántsem oly egyszerű, mert ugyan­akkor, amikor a költségvetés té­teleit csökkentjük, gondoskodni kell arról is, hogy a megindított gépezet olajozása kellő mérték­ben történhessék, mert a nemzet egyetemes érdeke követeli, hogy fennakadás, munkaszünetelés és az alkotás iramának teljes leszerelé­se be ne következhessék. Éppen a felsőház pénzügyi bizottságának ülése adott módot arra, hogy szak minisztereink, akik kezüket ál­landóan a nemzet ütőerén tartják, állapithassák meg azt, hogy a té­telek csökkentésével sem jár na­gyobb fennakadás. Mezőgazdasá­gunk fejlesztése érdekében éppen a minapiban történt nagyobb je­lentőségű döntés, ami bizonyára erősen fogja éreztetni hatását a többi termelési ágak terén is. A kormányzat korántsem törekszik arra, hogy kiragadjon egyet a töb­bi termelési ágak közül s azok ká­rára, vagy hátrányára ezt az egyet favorizálja. Mindamellett, hogy Magyarország kimondottan mező­gazda állam s egzisztenciánk ezen a bázison nyugszik, nem hagyhat­juk figyelmen kivül az ipart sem. Nagyon helyeseljük Wekerle Sán­dor pénzügyminiszter felfogását, mely szerint csak valamennyi ter­melési ágazat párhuzamos fejlesz­tésével lehet elérnünk közgazda­sági helyzetünk javítását. Nem ki­fejezetten agrárius gondolat az, ha Magyarország az iparosítás te­rén azt az álláspontot választja, hogy elsősorban mezőgazdasági állam vagyunk és aki itt ipart akar teremteni, kereskedelmet fellendí­teni és kulturát létesíteni, annak a mezőgazdaságon kell ezt meg 1 kezdenie. Törekednie kell az ipa­rosításra, de ennek kiinduló pont­ja a mezőgazdaság felkarolása és csak olyan iparokat szabad létesí­teni, melyeknek előfeltételei az ország struktúrájában gyökerez­nek. Magyarországon számos olyan iparág van, amelyik világszerte hírnévre tett szert s idehaza is megfelelő piaccal bir. Ezeket az iparágakat az állanának is segíte­nie kell fejlődésükben, sőt tovább megyünk: ha valahol pótolnunk kell valamit, attól sem szabad visszariadnunk. Nem szabad meg­engednünk, hogy bevált iparágaink terén visszafejlődés, vagy stagná­ció állion elő, mert termelés te­kintetében akkor érünk el leggyor­sabb eredményt, ha az ipart is fej­lesztjük, amelynek fejlődése gyor­sabb tempójú és a fejlesztés esz­közei pontosabban kiszámíthatók. Magyarország termelési ágai soha nem érezték annyira összekapcso­lódásukat, /mint mostanában. Az ipar és a kereskedelem rájött arra, hogy neki is akkor megy jól a dolga, ha a mezőgazdaságban fenn akadás nincsen. A mezőgazdaság fejlesztése egyenesen vitális érdeke ugy az iparnak, mint a kereskede­lemnek. Éppen ezért a legszéle­sebb körök örömmel hallgatták a földművelésügyi miniszter ajkáról azt a megállapítást, hogy me­zőgazdasági kultura terén az utób­bi időkben nagy a haladás. Ma már parlagon heverő, megmun­lcálatlan terület nincs hazánkban. Nagy eredmény ez, amit elsősor­ban a mai kormányzat érdemének kell betudnunk. Nyíregyháza város ot nyíregyházi pénzintézet­től 234 ezer pengő kölcsönt vesz fel az ez évi beruházásokra zet ajánlatát tartották megfele­lőbbnek, de utasították a polgár­mestert, hogy az egyszázalékos fo­lyósítási jutalék elengedése cél­jából folytasson tárgyalást az in­tézetekkel s a polgáimesteri javas­latot terjessze a képviselőtestület elé. A beruházási munkálatokkal kapcsolatban Kovách Elek dr. kért szót, hangsúlyozva, hogy nem 1 tart­ja célszerűnek a mai viszonyok mellett a Bethlen-utcának kikö­vezését. Indítványozza, hogy a vá­ros ebbe az évbe mondjon le az ilyen utburkolási építkezésekről, miután ezekre nincs kellő fedezet. Konthy Gyula dr. ezzel szemben erőteljes argumentumokkal az út­építés mellett emelt szót, mig Szitha Sándor dr. Kovách dr. ér­velését támogatta. Végül a szakosztályok elhatá­rozták, hogy a Bethlen-utcai út­burkolás kivitelével, valamennyi felsorolt beruházásokra a kölcsön igénybevételét javasolja a képvi­selőtestületnek. Ezután a V ay Ádám-utca gya­logjárójának aszfaltburkolttal va­ló ellátását tárgyalták a szakosz­tályok. Ez mintegy 32 ezer pen­gőbe kerülne. Miután ennek a A szakosztályok keddi együt­tes ülésén több igen fontos kérdés került megvitatás alá. Az este 8 óráig elhúzódó tárgyaláson élénk érdeklődés kisérte Szohor Pál fő­jegyző előterjesztését az 1930. évi beruházások költségeinek biztosí­tására beérkezett pénzintézeti ajánlatokról. A város, tekintettel a nagy mun­kanélküliségre ez évben több beru­házási munkálatot irányzott elő, amelyeket rövidlejáratú kölcsönnel óhajt a képviselőtestület fedezni. A beruházásokat a belügyminiszter jóváhagyta s igy a város első­sorban a helyi pénzintézeteknél orientálódott a szükséges kölcsön biztosítása iránt. Ezek a beruházási munkálatok részben már megkezdődtek, mint például a Bethlen-utca sarkán le­vő bazár építkezése, amelyet ver­senytárgyalás utján Szuchy József vállalkozó nyert el, 29.035 pengő végösszeggel. A második beruházási munka a Bethlen-utcának a Zrinyi Ilona-ut cától egészen a Bercsényi-utcáig való kikövezése lenne. Miután a belügyminiszter ezt is jóváhagyta, a város meghirdette a versenytár­gyalást. A legolcsóbb ajánlattevő a 9 közül Heifel Tivadar nyíregy­házi mérnök volt, aki 31.966 pen­gőért erdőbényei andeszit fejkő­vel készítené el az utat. A beruházási munkálatokkal kap csoiatban a debreceni utcai vámház megépítésére is sor ke­rül, amelyre 7803 pengő van elő­irányozva. De ezeken kivül még több, kisebb-nagyobb tételek sze­repelnek a jóváhagyott költség­vetésben. így az ipartestületi székház építkezésére megszavazott 13.740 pengő járulék, a városi fel­mérési munkálatokra előirányzott 30 ezer pengő, a közvágóhíd ter­vezési költsége, amelyet mintegy 9 ezer pengőre kontempláltak s végül a köztemető kerítésének elkészítése, amelyre 90 ezer pen­gőt irányoztak elő. A városnak ezekre a munkála­tokra, amelyek még ebben az év­ben lennének végrehajtandók, ösz­szesen 234 ezer pengőre van szük­sége. A kölcsön fedezésére öt nyír­egyházi pénzintézet együttesen tet te meg ajánlatát, szemben a Nyír­egyházi Takarékpénztárral, amely­nek ajánlata öt nappal később ér­kezett be. 1 Az öt pénzintézet a 234 ezer pengőt 6 hónaponkint kiállított váltók ellenében 1931 junius 30-ki visszafizetési határidővel, 1 száza­lékos folyósítási jutalék, valamint 8 százalékos kamat mellett ajánl­ja fel a városnak, mig a Nyíregy­házi Takarékpénztár hasonló fel­tételekkel csupán 76.278 pengő kölcsönt igér. A szakosztályok az öt pénzinté­munkálatnak összes költségeit a háztulajdonosoknak kellene visel­ni, a szakosztályok mérlegelve a nehéz gazdasági viszonyokat, nem látják időszerűnek a gyalogjáró aszfaltirozását s utasították a pol­gármestert, hogy ezt a kérdést alkalmas időben ismét terjessze elő. A polgármester javaslatára a szakosztályok a városi napidija­soknak a pótilletmény utólagos kiutalására vonatkozó kérelmét el­vetette, miután a belügyminisz­ter a 15 százalékos pótilletményt véglegesen törölte a költségvetés­ből s igy annak folyósítására sem­mi jogalap nincs. Ezután Szohor Pál főjegyző is­merteti a polgármesternek a vas­útállomás felvételi épületének fel­építésére vonatkozó akcióját. A polgármester átiratot intézet eb­ben az ügyben a Máv. igazgatósá­gához s egyben kérte Kállay Mik­lós dr kereskedelemügyi államtitkár és Rakovszky Iván dr. ny. belügy­iminiszter, Nyiregyháza ország­gyűlési képviselőjének támogatá­sát. Az akció annak ellenére, hogy ugy Kállay dr., mint Rakovszky dr. mindent elkövettek a város ér­dekében — nem járt eredménnyel. Bencs dr. polgármester azonban kifejtette, hogy ha ezt a kérdést ál­landóan napirenden tartja a vkros, végűi is sikerülni fog dűlőre vin­ni. Erélyesen és állandóan szor­galmazni keli az építkezést és kö­vetelni kell a város jogainak biz­tosítását, akkor az eredmény nem maradhat el. A polgármester be­jelentését a szakosztályok általá­nos helyesléssel vették tudomásul. nyíregyházi rádiókiállitás meglepetései A Stúdió berendezése Nyíregyhá­zán. A vasárnap rendezendő díszelő­adás egyik szenzációja lesz az, hogy Budapestről egy teljes erő­sítő berendezést küld le az igaz­gatóság, megfelelő kezelő sze­mélyzettel együtt. A színpadon lesznek fő- és tartalék mikrofonok és^ a függönyözés is a budapesti mintára történik. Nyíregyházán mindezt látni is lehet majd és igy szemlélői lehetünk majd a stú­dió belső életének, amelyet megte­kinteni Budapesten is kevés em­bernek adatott meg. Ne felejtkez­zünk meg arról sem, hogy az egyes műsorszámokat Schercz bá­csi előttünk fogja bekonferálni. Vasárnap nem lesz szünet az áramszolgáltatásban. lásokat lehetőleg mellőzni ják. fog­Az utóbbi időben gyakran for­dult elő, hogy vasárnap délelőt­tönkint szünetelt az áramszolgál­tatás, csupán azért, hogy a tele­fonosok és a villamosok átalakí­tási munkálatokat végezhessenek. A rádió egyesület vezetősége el­járt abban a dologban, hogy 22-én állandó legyen az áram­szolgáltatás és a jövőre nézve is Ígéretet kapott, hogy a kikapcso­APOLLO Előadások kezdete ma, pénteken és %9 órakor Ma, pénteken ciak 1 nspig LON CHANEY 6a ANNA MAY WONG Bl mandarin Ezt megelőzi A TÜZBRIOÁD A rádió legnagyobb rajongói is ott hagyják gépeiket va­sárnap mert érzik, hogy a rádió által nyújtott sok kedves percet illő személyesen is megköszönni a stú­dió kiküldötteinek. No meg aztán nagy különbség az is, hogy az előadás szereplőit látni is lehet és azok hangját nem torzíthatja el holmi légköri zavar. A vevőgé­peknek azért lesz közönsége bő­ven, mert Nyíregyházán nincsen olyan hatalmas épület, amely ma­gába tudná fogadni Schercz bá­csi összes rajongóit. Erre mutat az is, hogy mostanában erősen ér­deklődnek az emberek a próba­gépek iránt. Messze esik Nyiregyháza Budapesttől. Hétfőn városunkban járt k. Ha­lász Gyula szerkesztő és lovag Schwing Károly mérnök vezetése alatt egy műszaki bizottság és a színházban valamint a Koronában helyszíni szemlét tartott. Megálla­pították, hogy Nyiregyháza esik legmesszebb azok köziil a városok közül, ahonnan eddi£ a rádió helyszíni közvetítést adott. A pró­babeszélgetések azért kitűnően si­kerültek, ami nem csoda, ha meg­gondoljuk, hogy Budapésttől Sza­jolig az áram utja földaalatti ká­belben van vezetve, onnan pedig 4 szál tehermentesített felső ve­zeték áll kizárólag a Stúdió rendel kezésére. 1005 a rádiósok száma Nyír­egyházán. Nehezen szaporodott városunk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom