Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-18 / 136. szám

J^íltYIDáK. 1930. junius 18. Erdőhegyi Lajos dr. főispán: a kormány már az őszi kampány idején foglakozni fog a jegyzők helyzetének javításával A Szabolcsi Jegyzők Egyesületének rendkívüli közgyűlése A Szabolcsvármegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete szombaton délelőtt a vármegyeháza nagytermében rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen Héry János elnök me leg szavakkal üdvözölte a megjeleht Vitéz Mikó Bertalan főszolgabírót, Seeberg Ármin pénzügyigazgató helyettest, majd bátor hangon, mély kartársi szeretettel tártai f^l a jegyzői kar immár minden türelmet felemésztő anyagi és (erkölcsi sérelmeit. Hangsúlyozta', hogy ezeknek a sérelmeknek orvoslása érdekében a múltban — nem sok történt, mert a jegyzői kar nélkülözte a támogatást és későn hivta segítségül az országgyűlési képviselőket. Most a budapesti közgyűlésen meggyőződött arról, hogy a jegyzői kar ma már jnem áÖ izoláltan és mellé állanak a parlament legtekintélyesebb tagjai. Reméli, hogy a községek háztartásának rendezésére vonatkozó javaslatra vonatkozólág a jegyzői kar előzetesen megteheti észrevételeit. A jegyzői kar kiván-. sága, hogy az okirati kényszerre vonatkozó rendelet vaskövetkezetességgel vigyék keresztül. Sajnálattal állapítja meg a jegyzői kar, hogy a jutalmazásoknál mellőzik a* jegyzői kart, pedig a jegyzők hazafias érzésből fakadó munkásságukkal éppen ugy rászolgáltak a jutalmazásra, mint bármely más kategória. A jegyzői kar kívánsága, hogy az uj községi törvényben papiroson is biztosíttassák, hogy a jegyző az legyen, ami a rendeltetése: hivatalos vezetője a községnek és mentesítsék az adóügyi munkálatok' alól. Adassék vissza az önálló; működési kör az adóügyi jegyzőknek és szabályozzák a vezető jegyzővel kapcsolatos viszonyát — törvényhozási uton. A jegyzői kar élén tisztelgett dr Erdőhegyi Lajos főispánnál, Mikecz István alispánnál és olyan megértést, olyan szives fogadtatást tapasztaltak, hogy erőt merítettek a munkára és küzdelemre. Az elnöki bejelentéseket a közgyűlés lelkes éljennel vette tudomásul, majd rátértek a tárgysorozat feldolgozására. Több általános érdekű kérdésben magas színvonalú eszmecsere indult meg, elhatározták, Rézler Gábor kisvárdai főjegyző felszólalása- után, azt a javaslatot, hogy a jövőben a községek is tagjai legyenek a jegyzők egyesülétének és minimális tagsági dijat is fizessenek. Jármy László ibrányi főjegyző előterjesztette az uj alapszabályokra vonatkozó javaslatot. Az alápszabályok a mai élethez simulnak, kimondják, hogy az egyesületnek a községek is tagjai és leszögezi, hogy* az egyesület célja a községek anyagi és szellemi ügyeinek előbbvitele, az iskolánkivüli népmüvelés támogatása. A közgyűlés legfőbb tárgya a községi szabályrendeletre vonatkozó elvi állásfoglalás volt. Az erre vonatkozó javaslatot Bartha László uj fehértói főjegyző terjesztette elő és a javaslathoz Baloghy László nyírbátori és Rézler Gábor kisvárdai főjegyző szóltak hozzá. Élénk vita után elhatározták, hogy bizottságot küldenek ki a kérdés alapos megvitatására és halasztást kérnek a vármegye alispánjától, hogy az ügy alapos előkészítéséig adjon haladékot az egyesület állásfoglalásáig. Kemecsei József ibrányi adóügyi jegyző indítványát, amely az adóügyi jegyzők hivatali hatáskörének visszaállítása érdekében indítandó akcióra vonatkozik, elfogadták. Éppen így elhatározták Skulthéty László főjegyző előterjesztése után hogy akciót indítanak abban az irányban is, hogy a jegyzőt az alispánon, főszolgabírón kivüi ne rendbirságolhassa más hivatal. A közgyűlés után a Korona nagy termében népes bankett volt, amelyen megjelent a Budapestről az egy órai vonattal érkező dr Erdőhegyi Lajos főispán is. A banketten "Héry János elnök lendületes szavakkal köszöntötte a kormányzót. Bartha László dr Erdőhegyi Lajos főispánt köszöntötte lendületes szavakkal, abban a tudatban, hogy Erdőhegyi Lajos főispán mindig meglátta és méltányolta a községek jogos fejlődésének kívánalmait. Isten áldását kéri a falu közigazgatásának jobbá tételére vonatkozó munkásságára. A köszöntőre dr Erdőhegyi Lajos főispán a következő, nagyhatású és erős visszhangot keltő beszédben válaszolt: Erdőhegyi Lajos dr. főispán: csodálatra méltő és utánzásra érdemes a jegyzők mnnkássága Igen tisztelt Uraim! Mindenekelőtt hálásan köszönöm azokat a kedves és lelkes szavakat, amelyekkel az önök szónoka engem köszönteni szives volt. — Köszönöm azokat nemcsak azért a melegségért, mely az ő szavaiból felém áradt, de azért, mert ezzel nekem, alkalmat, módot és lehetőséget nyújtott arra, hogy itt, a fehér asztal mellett, ahol több, ahol nagyobb a közvetlenség, ahol nyíltabb, ahol őszintébb az ember — én is szólhassak egy pár szót önökhöz. Én ugy érzem ugyanis, Uraim, hogy ha időnként gondolatainkat kicserélhetjük, ha sziveinket feltárhatjuk, ha megmutathatjuk egy Imásnak, hogy mi van itt belől, — csak kimélyül, csak erősödik az a kellémes, az a jó — mondhatni — baráti viszony, tnely köztem és e vármegye jegyzői kara között már jóval főispánságom előtt Imindig meg volt és fennállott. Azt hiszem, felesleges egészen, hogy Önök előtt hosszasabban bizonyithassaim, hogy teljesen tudatában vagyok — teljesen átérzetm, hogy mily nagyok, mily nehezek azok a feladatok, azok a problémák, almlely e trianoni ország s igy e vármiegye jegyzői karának a mai súlyos és nehéz gazdasági viszonyok között a vállaira nehezedik s melyek megoldását a nagyközönség önöktől várja. De azt hiszem, felesleges volna az i s, ha hangsúlyoznám, hogy teljes (megértéssel, teljes méltánylással vagyok zai a csodálatraméltó és utánzásra érdemes szorgalomImlal, odaadással és hozzáértéssel szemben, amellyel e nehéz kérdéseket e vármiegye jegyzői kara megoldani törekszik. Bethlen miniszterelnök a jegyzők helyzetének javításáért De tovább megyek: közölhetem — s azt hiszem, az önök szempontjából ez még fontosabb — hogy nemcsak én, de a miniszterelnök ur, Bethlen István gróf (lelkes éljenzés) őexellenciája is — teljesen átérzi, teljesen tudatában van az önök nehéz s feltétlen javításra szoruló helyzetének — s ép a közelmúlt napokban az egységes párt egyik értekezletén Őrffy Imire képviselő barátom indítványával kapcsolatosan az ő ajakáról volt szerencsém hallani, az önök helyzetével szemben igen-igen megértő szavakat elhangzani. S éppen ő, a miniszterelnök ur volt az, aki indítványozta, hbgy e kérdések tanulmányozására küldessék ki egy szűkebb bizottság s abba hivassék meg több, az életet, a valsóágot is ismerő, gyakorlati jegyző, s kérte, hogy ,e bizottság ugy végezze az ő munkáját, hogy már az őszi politikai kampány elején a községi háztartások rendezésével kapcsolatban a törvényhozásnak is alkalma legyen a községi jegyzők helyzetével foglalkozni. Uraim! Mikor mult év őszén e főispáni széket elfoglaltam, nem mint idegen, de mint barát jöttemi önök közé s most itt, a nagy nyilvánosság előtt ehhez csak azt tehetem hozzá, mint főispánnak, mint eddig, a jövőben is, minden törekvésem, minden igyekezeteim oda fog hatni, hogy egykoron, ha az élet esetleg majd /másfelé dirigálna innen el, mint barát távozhassak az önök köréből. Adja Isten, hogy igy legyen! Erre üritem poharam. A főispán szavait a jegyzői kar lelkes éljennel és tapssal fogadta, (majd Rézler Gábor főjegyző mondott szeretettől áthatott lelkes köszöntőt Mikecz István alispánra. Sarvay Elek dr. főügyész mély hatást keltően arról szólt, hogy ő is, a jegyzők is a törvény őrei, Mikecz István alispán testvéri szeretetéről biztosította kiváló jegyzői karát, Kemecsei József adóügyi jegyző a pénzügyigazgatóság képviseletében megjelent Eötvös Pál p. ii. ig. helyettest, Nagy Pál pyirbaktai jegyző Szabolcsvárimiegye tisztikarát, Héry János a parlament és a sajtó óriási jelentőségét hangoztató beszédében Nánássy Andor dr képviselőt és a Nyirvidék jelenlevő munkatársát köszöntötte. Nánássy Andor dr. képviselő a jegyzői kar támogatója és kezdettől fogva lelkesen megértő barátja, meleg szavakban méltatta a jegyzők munkásságának döntő fontosságát. á kir. kath. gimnázium fornaünnepsége Vasárnap délután zajlott le a kir. kath .gimnázium évzáró tornaünnepsége az iskola udvarán, ahol a nagy hőség ellenére nagy számú közönség jelent meg. — A tornaünnepség /megkapó és nagy feltűnést keltő sikere volt annak a tanári ügybuzgalomnak, tárgyszeretetnek, nevelői akaratnak és célratörésnek, amely a lehangolóan sok nehézséget, az iskola felszereletlenségét, a tornaterem' hiányát, mindmegannyi akadályt legyőzve, kedvet ébreszt az ifjúságban a testnevelés iránt és respektábilis eredményt ér el az atlétikai versenyek terén is. A kir. kath. gimnáziumban Petraskó László, az a testnevelési tanár, akinek agilitását kitűnő pedagógus felkészültségét már az állami tanítóképző tomaünnepsége után is elismeréssel méltattuk és akinek most, a vasárnapi ünnepség után, a szülők, pedagógusok a testnevelés nagy nemzeti érdekei iránt fogékony hozzáértők meleg köszönettel gratuláltak. Az ünnepség szines, ünnepélyes felvonulással kezdődött /mjig, majd a ritmus erejével ható, na^y fegyelemről tanúskodó szabadgyakorlatok gyönyörködtették a közönséget. A szergyakorlatok során többször felhangzott a forró taps, amikor egy-egy tökéletesen szép korIát vagy nyújtó gyakorlat gyönyörködtető száma pergett le. A szergyakorlatokat és az atlétikai számokat zenés gyakorlatok és játékok elevenítették, ugy, hogy a tornadélután mindvégig változatos és lebilincselő volt. Nagyon tetszett a ,tréfás verseny és a legkisebbek evet-fürgeségü játékos bukfencezése az ugrószekrényeken. Az ünnepség után a csapatok, amelyekben több délceg, katonás fiatalember mellét egész sor győzelmi érem dekorálta, elvonultak a testnevelési munka vezérlő eszméjét szimbolizáló nemzeti zászló előtt, majd Névery János igazgató lelkesítő és elismerő szavakban méltatta a szépsikerü tornaünnep jelentőségét Trianon börtönének ostroma szempontjából. A verseny eredménye a következő volt : Rudugrásban I. Pálosy IV. 6. 280 cm. II. Kovács.I. VII. o. 250 cm. és ifj. Tóth F. VI. o. 250 cm. Távolugrásban I. Tomasovszky VII. o. 537 cm. U. Valenta VIIo. 532 cm. III. Zsenyuk M. V. o. 496 am. Magasugrásban: Kovács T. VII. o., Tomasovszky VII. o. és Valenta VII. o. 145—145 cm. 4X100 mi stafétafutás I. a VII. o. csapata (Kovács T., Kovács I, Valenta, Tomasovszky) II. a IV. o. csapata. 8X5° m. stafétafutás: I. a IV. o. A. csapata (Szurai, Lövey, Vajdics, Fülöp, Bacsóka, Kovács, Kollár, Makai) II. a IV. o. B. csapata. Nyujtócsapat tagjai: Takács P., Kovács I., Simon VII. o., Szabó, ifj. Tóth VI. o. Korlátcsapat tagjai: Mahara VIII. .0., Kováos I., Takács P.„ VII. o., ifj. Tóth VI. o., Lászlófy V. o., Pálosy IV. o. Kicsik nyújtója: Móricz IV. o. Szűcs, Ehinger, Oláh, Simon III. o., Komjáthy II. o. Kicsik korlátja: Móricz IV. o.. BÚTOR Alapítva; 1003. Csodaszép hálók, ebédlők, uriszobák bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyiregyháza, Vay Ádám-utca 8. sa. szerezhető be. 6-12-18-24 havi részletre. Yelour és bőrgarnitúrák nagy választékban. Telefon: 234.