Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

JNftfOTIDÉK. 1930. jiinius 1. BeSMen beszéde a Felsőházban • •» A párisi egyezményt, keddi ülés­napján a Felsőház is megszavazta. A megindult magas nivóju, a Fel­sőház méltóságának megfelelő vi­tát Bethlen István minisszterelnök nagy beszéde zárta be, amely tel­jesen tisztán állította a közvéle­mény elé a hágai és párisi tár­gyalások lefolyását és eredményét <jLyképen, hogy most már teljesen lecsillapultak mindazok a hullá­mok, amelyek különösen kezdetben a kérdés körül tarajoztak. A mi­niszterelnök négy pontban foglalta össze a magyar kormány állás­pontját. Ezek legelseje szerint Ma­gyaroszág nem hajlandó reparációt fizetni, mert minden ilye® irányú kötelezettségét már teljesítette rész­ben természeti szolgáltatásokkai, részben az átengedett javakkal, részben azzal a nagy kárral, ame­lyet a román megszállás által szen­vedtünk. Ettől eltek^itve, amennyi­ben a trianoni szenződésből folyó tartozások tekintetében passzivitás mutatkoznék, hajlandók vagyunk azt megegyezéssel rendezni. A har­madik pont szerint feltétlenül ra­gaszkodunk a békeszerződés 250. §-ának fenntartásához. Végül sem­mi szin alatt sem vagyunk hajlan­dók jóvátétel fizetésére, hogy ezzel pénzügyi szuverenitásunkat külön megfizessük. A magyar kormány a tárgyalá­sokon felmerült bonyodalmak kö­zepette is energikusan ragaszkodott az előzőkben megjelölt álláspontjá­hoz, s igy történhetett, hogy ' a megegyezés létrejött. Nagy elisme­réssel utalt a miniszterelnök a nagy hatalmak áldozatkészségére, és kü­ta, ha most vóna. Meg húsz köb­lös főd is néz utána. Evvel osztán elalhatott vóna a tanító úrral egy fedél alatt! Otet is vette vóna el, ha a gaz­ember be nem csapja a nípet, hogy nőtlen! Meg rí szeges, korhely is! Most osztán hoz ide egy nagy­szájú vászoncselédet! De biz nem is fogja az én Im­rémet tanítani, aki most •menne másodikba, még ha szekéren is kell a városba kűdözgetni! Pernyés Jánosné meg azt beszé­li, hogy igen finom úri ember a tanító úr. Meglátják, he meg­jön! Meg felesége síncsen! Czibakné csak azér beszíl, mer rá se nízne a Verájára! Olyan úriember ez, hogy még a vicispán is elfogadná vejének! ö biztosan tudja, a nagyobbik fiú együtt vót vele a fronton. Is­meri! Ja! Ha neki jánya vóna! De csak két rossz fia van! A gazdák is tanakodnak. Vájjon milyen ember lesz a tanító úr? Eljár-é az ügyükben, mint a megboldogúlt jó Flinta Kálmán vót, aki ugyan folyton vadászott, ha tehette... Különösen a Róka­rét nádasát taposgatta egy kis lönösen Olaszország baráti maga­tartására, amelyek együttvéve je-i lentékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy az összes, a trianoni szerződés bői folyó függő kérdések tisztázód­tak, s pozitív alakban összefoglal­hatók voltak a megegyezésben. — Hangsúlyozta Bethlen miniszterei-" nök, hogy első pillanattól kezdve sem volt kétséges az, miszerint Magyarországnak a legkedvezőbb megegyezés esetén is fizetnie kéli. A kérdés csupán a körül forgott, hogy ez összegszerüleg mekkora le­gyen. De arról korántsem lehetett szó, hogy Magyarország olyan élő­nyöket verekedhessen ki magának, amelyek nem Tolynak közvetlenül a trianoni szerződésből. Tévesnek nyilatkoztatta Bethlen azt az igye­kezetet, hogy némelyek mérleget vontak meg abból a szempontból, hogy a megegyezésben ki járt jobban, Magyarország-e, vagy a kisantant € Ennek nincsen jogo­sultsága, mert Magyarország szem­pontjából a legjelentősebb az a tény, hogy megegyezés egyáltalá­ban létesült. A bizonytalanságból való kijutás, pénzügyi szuverénitá­sunk visszanyerése: a legjelentéke­nyebb eredmények. Melyekhez még hozzácsatolhatjuk azt, hogy Hágá-' ból több nemzetközi presztízzsel jöt­tünk el, mint amilyennel odamen­tünk. Ez pedig az ország külpo- • litikai helyzetét tekintve önmagá­ból véve is jelentékeny nyereség. A nemzet közvéleménye előtt nyu godt lelkiismerettel és felemelt fő­vel nyilatkoztathatta ki a miniszter­elnök, hogy kellő körültekintéssel Sés öntudatossággal használta ki a io év óta először jelentkező pszicho lógiai alkalmat a megegyezés meg­kötésére. Végül utalt arra, hogy ? trianoni szerződést ab ovo nem ugy alkották meg, hogy abból Ma­ruca-féléért, de azért az iskolába is megfelelt, mert nem kényszeri­tette a gyerekeket, hogy akkor is felmenjenek, ha fontosabb dó­guk van, mint pl. a liba, malacőr­zés, barnyu-legeltetés, disznótor meg a többi. Mégis tudtak eleget! Vizsgára mán a harmadik elemis­ták is ismertík az összes betűt, amennyi csak a könyvükben van, a pedig nem kis dolog! Ha városban vót dolog, azt is elintézte akár egy fiskális! Disznótorokon meg úgy eltu­dott magyarázni a gytlmőcsfák­rúl, meg a belterjes gazdálkodás­iul, hogy a végin magunk sem ér­tettük. Még az állat-orvosláshoz is ér­tett. A Dankó Gergely tehenit isip­pen, hogy meg nem gyógyította tavaly nyáron, pedig azír már nem adtak vóna egy hatosé sem. Mán fel is állott a jószág, oszt egísz jobban lett vóna, ha ki nem híjják a barom-orvost. De ahogy ez a doktort meglátta, mivel, hogy ű minden jószágot a kény­szer-vágássaí gyógyít, ilyettiben mindjárt megdöglött. v De hát vájjon evvel hogy já­runk? Tud-e ez valamit? (Folytatjuk.) gyarországra aktív saldó keletkez­zék. Dőre és lehetetlen kívánság lett volna tehát a nemzet katasztró­fáját előidéző szerződésből előnyö­ket származtatni. Akik ezt akarják elhitetni, azok port hintenek a nem­zet szemébe. A közvélemény meg­nyugodhatik, mert Hágából haza­hoztunk mindent, ami onna n haza­hozható volt. , Az Ököritói-strandfürdő májas hó 29-éei, áldozó csütörtökön megnyílt. 3225-2 A májusi 45 0/ 0 zsírtartalmú HORTOBÁGYI JUHTURG viszonteladói ára 20°| o-M olcsóbbodott. Tejs»z9vetkezeti Központ Budapest 4., postafiók 20. 2679-7! Riport a szabolcsvármegyei gyümoicsészeti tanfolyam tevékenységéről Magyarországon, mint roppant vészkiáltás zug végig az őstermelők kétségbeesett panasza. Gyűléseken értekezleteken, bankettekén a gazda sági csőd okait firtatják heves szemrehányások és viták során, pe­dig már a szakkörök régen felfe­dezték a baj forrását : — Amerikát. Nem birunk versenyezni az ameri­t ,kai gabonatermelés konkurrenciá­jával. Óriási területeken, modern gépek millióival, intenzív, szakszerű gazdálkodás folyik ott s az acélos magyar buza ma már csak a mult idők hagyományaiban él, a való­ságban pedig minőségileg csakúgy, mint az ár tekintetében elvesztette az európai piacokon hegemóniáját. Uj megoldást kell tehát találni, uj utakat kell vágni a termelés ős­erdejében, ha élni akarunk. Asszi­milálódni kell a megváltozott vi­szonyokhoz, a búzatermelést mini­málisra kell redukálni és helyette versenyképes, keresett cikket kell termelni a vérszegényre szívott magyar humuszból. A kormány felismerte e gondo­lat igazságát és minden igyekezete oda irányul, hogy a gazdák intenzív és szakszerű gyümölcstermeléssel mentsék meg a maguk és az or­szág exisztenciáját. A magyar gyű mölcsnél ízesebb, aromásabb gyü­mölcs nincs sehol a világon. A ma­gyar föld különös illatát, a magyar nap borús erejét, szívja magába a gyümölcs, de a nagy magyar kö­zöny, a csökönyös konzervativiz­mus, a beteges nemtörődömség ' milliónyi férge pusztítja el őket. A magyar gazdát tempós ké­nyelméből nehéz uj irányok felé lendíteni. Évszázados keserű ta­pasztalatai alapján uri huncutsá­got lát minden újításban. Csak ál­dozatos lélekkel, lelkes áldozattal, fanatizmussal és nagy meggyőző szaktudással lehet fokozatos, lassú [ eredményt elérni. A kormány min­den vármegyében szakelőadó ve­zetésével gyümölcsészeti tanfolya­mot 'állított fel, ahol gyakorlati és elméleti kiképzésben részesülnek a gazdák. A tanfolyam látogatása minden gazdára kötelező s ma már országos viszonylatban jelentős eredmény mutatkozik. A gombák, vértetvek, molyok birodalmában. Nyíregyházán szerdán délután fe­jeződött be a két napos tavaszi tan­folyam. A városi mintakertészet gyümölcsösében volt a gyakorlati oktatás, Bóry Endre szakelőadó, tanár vezetésével. Munkatársunk végig nézte a tan­folyam hallgatóinak tevékenységét. A tanfolyam vezetője, Bóry Endre hatalmas munkára vállalkozott. A városi »mintákértészetci pusztulás­nak ítélt teljesen elhanyagolt alma, körte és cseresznyefáina.k megmen­tése a cél. Szinte emberfeletti fel­adat. 20, 50, és 100 éves fákról van szó, amelyekkel évtizedek óta senki sem törődött és a csendes haldok­lás szomorú képét viselik tarr ágai­kon. Itt a »mintakertben« a különbö­ző gombák, vértétvek, molyok ezer­nyi fajtája szabadon tenyészik és Bóry Endre vezetésével csak most indult meg az emberi akarat és tudás hadserege ellenük. Szivattyngépekkel a pusztító kártevők ellen. A tanfolyam hallgatói három, magasnyomású, nagy szivattyugép­pel nyolc méteres csövön keresztül permetezik a hervadt lombkoroná­kon láthatatlanul megbúvó férgek ellen az arzénes mérget. Serényen folyik a munka. Néhányan körül­ássák a korhadó fákat, hogy gyö­kereit megszabadítsák a térdigérő fü és gaz szipolyozásától. A munka irányitója Bóry Endre, markáns egyéniség. Mindenütt ott van, tanít, magyaráz, férgek után kutat, hogy megállapíthassa a be­teg fa diagnózisát. Figyelme min­denre kiterjed. Szuggesztív előadá­sa hitet ébreszt a hitetlenben, szé­les és alapos tudása hódolatot kelt értékes személye iránt. Kiváló po­mológus, a tudomány lelkes prédi­kátora és amellett a gyakorlat em­bere. Ugy néz ki, mint egy francia professzor a Sorbonneról. • Állát kis, szőke kecskeszakáll nyújtja meg. Élénk, kék szeméből az ér­telem és akaraterő sugárzik. Gyor­san ,határozott gesztusokkal beszél. Mi a különbség a helyes és a helytelen gazdálkodás között ? Megmutatja azokat a gyümölcs­fákat, amelyeket már néhány nap óta kezeltek és amelyek még ke­zelésre várnak. Szemmel látható a különbség. A gondozás alá vett fák levelei tiszták, üdéjjc s a tarr ágakon uj rügyek fakadnak a meginduló élet első jeleként. A városi min­a raktáron levő összes árukat eddig még nem létező példátlan olcsó árakon árusítom, mig a készlet tart. Mindenkinek érdeke, hogy ezen kedvező alkalmat kihasználja, mert árusítás csak rövid ideig. Krecssáls: JTómseff, Árusítás csak készpénzért, olcsó szabott árakon. 3243-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom