Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-10 / 105. szám

,r JíIfÍRYIDÉK. 1930. május- 10. Békéscsaba—Nyíregyháza Az elmúlt tél folyamán városközi kongresszusra jelentek meg városunk vezető egyéniségei Békéscsaba városában, amely alkalommal a város élete is érdeklődésük és szemlélődéseik körébe jutott, annál inkább, mert ezt az érdeklődést két okból érdemli. meg Békéscsaba a mi részünkről.. Először azért, mert e vidékről hozta vagy .180 évvel ezelőtt Petrovics az 6 kétezer emberét ide a nyíregyházi pusztaságra,— melyről gr. Károlyi tiszttartója akként referált urának, hogy nincs rajta egy jobbágy sem, »csak néhány dib-dáb orosz.« Ez a telepités emelte ki a homokból és tette a maga szorgalmával, takarékosságával, józanságával, annyi szenvedés között is szilárd hithűségével, liberális várospolitikájával széppé és naggyá városunkat.. Rokonainknak, őseinknek vidéke tehát Békéscsaba. Mellesleg szólok arról, hogy városunkban még mindig hiányzik a telepítés történelmi jelentőségű aktusának műtárgyban való megörökitése. Szobraink közül csak a kisebbszerü Kovács István szobor függ össze a város történetével. Sem a telepítés, sem a hatalmas szervező Petrovicsnak a munkája, sem Károlyi grófnak óriási harca, sem a sokat szenvedő őstelepülők Iegojbb akarója, valóságos atyja, Szunyoghy Ferenc, nincsenek megfelelően megörökítve. j ( 1 De Békéscsaba érdekelhet minket a fenti érzelmi okon kívül azért is, mert ép oly alföldi területen fekszik, lakosainak 48.000nyi száma alig másfélezerrel több, mint városunké, területe 51416 kat. holdnyi, — házainak száma 7800. — Meg kell tehát néznünk: hogyan adminisztrálják ott a hasonló nagyságú várost ? Mindenekelőtt a tanügyet szemléljük meg. Az óvódák szükséglete ott 7400 P-t, nálunk 25000 P-t, — a felső kereskedelmi iskola ott 12680 P-t (az építésre előirt 50000 P-n kivül) és itt 62680 P-t vesz igénybe. Az egyházak segélye náluk 5200 P és nálunk 36400 P-be kerül. Nálunk több az iskola, náluk több az állami tanintézet. A tanügy és közművelődés összes szükséglete nálunk 317500 P, — ott (az épület részletkiadását nem számítva) 235000 P. — Itt tehát felvehetjük a versenyt annál inkább ezen kivül gyermekvédelem és népjóléti célok cimén ott 66000 P-t adnak ki, mi pedig 105000 P-t költünk. Sétányokra és hasonlókra mi 97000 P-t, Békéscsaba csak 20 ezer P-t költ. De aztán igaz, hogy a mi városunk felveheti a virágok és kertek városának a nevét. Ellenben mi a közvilágításra 92689 P-t áldozunk, mig Békéscsaba csak 13000 P-t; sőt a villanyvilágitási üzem 90000 P-t szolgáltat a házipénztárba. Ugy látszik, jobb szerződést kötöttek. Figyelemre méltó, hogy a város közigazgatásának személyi kiadásai nálunk 413000 P-t tesznek ki a csabaiak 344000 P-jével szemben. Csak az árvaszék kerül nálunk 10000 P-vel többe, — a tanács 17500 P-vel, a jutalmak és segélyek 14000 P-vel. A forgalmiadó kezelése nálunk 62340 P kiadást igényel 175500 P bevétel mellett. A kiadás tehát a bevételeknek 35.4 százalékát emészti fel, — mig náluk 50760 P kiadást okoz 208800 P bevétel; a kiadás tehát a bevételnek csak 24 százaléka.. A városi adóhivatal is roooo P-vel drágább nálunk. Igaz, hogy Békéscsabának alig van mezőgazdasági ingatlana; talán 50 hold szőlője és jelentéktelen rizs-faldje. Az összes ingatlanai — főleg bérházak — 263000 P-t vjövedelmeznek, mig nálunk az ingatlanok jövedelme 614000 P-re rúgnak.. — Ez azonban nem a mi érdemünk, hanem az ősöké. Kikapcsolva tehát az ingatlanok jövedelmét és kiadásait: a szükséglete Békéscsabának Kétmilliónegyvenezer P, Nyíregyházának pedig Kétmillióötszázhatvanezer P; — egy félmillióval több. Egyszóval nekünk mindenből több van, mint Békéscsabának, — de drágábban adminisztrálunk. Azonban Békéscsabának van egy modern fürdője, a mi nekünk nincs, — és van strandfürdője, a mi végett nekünk más községekbe kell járnunk. — A csabai strandfürdő a város középpontjától gyalog 10 percnyire, a Körös-csatorna mellett épült. Szűrőkön át vezetik a vizet. Ennek az üzemnek a kiadásai 7200 P-t igényelnek, a bevételei 17500 P-t tesznek ki. Látnivaló, hogy 10000 P évi nettó haszna van. A napi jegyekből — melyek árát tekintettel a kedvezményekre, mely főleg a gyermekekre, orvosokra és tisztviselőkre vonatkozik — körülbelül 35000 látogatót lehet megállapítani Egyébiránt az ököritót — állítólag — 50000-n látogatták tavaly. Nézetem szerint a sóstói strandnak legalább 80000 látogatója lehetne, átlag 40 fillérjével ez 32 ezer pengőt jelentene, — a bérletjegyeken, fürdőruhabéreken és egyéb jövedelmeken felül. És magától értetődik, hogy a strandot uszodával kell megcsinálni. Ha a sziget ellen sok volna a kifogás, (többek közt az, hogy a hidak a befektetés és a fertfitartás költségeit nagyban növelnék) ugy a réten fúrandó kutak — a városi főmérnök cikke szerint — percenként 120—150 litert adhatnak és igy a vizszerzés, valamint a közeli csatorna segélyével, a levezetés sem kerülne nehézségbe. Szerintem az üzemi rt.-nak — a város kezessége mellett felveendő kölcsönből — kell ezt minél előbb megcsinálni. A mi szép városunk ne piruljon a miatt, hogy uszodája és szabadfürdője nincs még, — holott ez jövedelmező befektetés. — hm. — Felhívás Nyíregyháza város háztulajdonosaihoz Í^A munkanélküliség miatt kenyér iTSTkül állnak városunk építőipari munkásai. A közgazdasági bajok elsősorban a középitkezések terén éreztetik hatásukat s az építkezési kedv, mely csak még az elmúlt esztendőkben is alig remélt virágzásnak indította városunkat — ma már nincs sehol. A munkanélküliség megszüntetésére irányuló nagy nemzeti kötelességből nemcsak az állam és a város veszi ki részét, de kötelezettséget hárit ez a feladat a háztulajdonosokra is. A magyar ember nehéz időkben mindig felül tudott emelkedni a~ egyéni érdek szük látókörén és sietett a szorongatott társadalmi osztályok megmentésére. Most Nyíregyháza város háztulajdonosaihoz fordulok azzal a jól megfontolt és komoly kéréssel, hogy lakóházaik javítását és tatarozását sürgősen végeztessék el. Ezzel kenyeret adunk az építőipar kényszerű dologtalanságra itélt munkásainak s igy nemzetünk és városunk javát szolgáljuk. Bizom benne, hogy ez a felhívásom nem fog a háztulajdonosok sorában csukott fülekre találni s a meginduló tatarozási munkálatokban is kenyerét leli a munkanélküli iparosság. Nyíregyháza, 1930. május 8. Dr. Bencs Kálmán s. k„ m. kir. kormányfőtanácsos, polgárme

ste

r^ Pivnyik Gyula volt városi főszámvevő bünügye tárgyalásának harmadik napja A Pivnyik-ügy tárgyalásának har madik napján a kir. törvényszék végre befejezte a tanúkihallgatásokat. A monstre pör izgalmakban bővelkedő részleteit végig hallgató közönség türelmetlenül vár. ja az igazságszolgáltatás utolsó és legszomorúbb aktusát, az itélet kihirdetését, mely előreláthatólag pénteken délelőtt fog elhangzani. Csütörtök délelőtt Brenner tanácselnök pontosan 9 órakor nyitja meg újból a tárgyalást s a még hátralévő tanuk kihallgatását kezdi meg. Elsőnek Pivnyik egyik mentőtanuját, Danczinger Andort szólítja be a terem őr. Danczinger előadja, hogy egy izben Kemény Jenő ungvári gyógyszertáros rokonával hivatalos ügyben a városházán Pivnyiknél járt s ott az iroda asztalán nagyobb csomó bélyeget látott. Azt, hogy melyik esztendőben volt, határozottan nem tudja megmondani, de körülbelül 3—4 esztendővel ezelőtt. — Ön jóbarátja a vádlottnak ugy6. — vág Danczinger szavába az elnök ,— és tudta, hogy miért van vizsgálati fogságban ? — Igen ,jóbarátja vagyok és tudtam — felel a tanú meghökkenve. — Hát akkor miért nem jelentette ezt a fontos körülményt eddig — hangzik a világos kérdés —, miért csak most jelentkezik? — Mert nem láttam át a fontosságát s csak amikor MareschPál emiitette, hogy Pivnyik a bélyegek miatt került bajba, emlékeztem vissza az egészre. Borbély Mihály dr. kir. ügyész indítványára a kir. törvényszék felhívja a. vrendőrséget, hogy nyomozza ki Pénteken Nyíregyházán először! Pénteken PHILLIS HAVER a szépséges szőke filmprimadonna idei elsS filmje ASSZONY ÉS KORBÁCS Ez a filmcsoda nem tévesztendő össze az . Asszonyok ostora" c.John Gilbert filmmel és a rtfrvoíó kísérő műsor Szombaton RÓZSAHEGYI KÁLMÁN Vasárnap a Nemzeti Színház örökös tagjavai DOROTHY MACKAIL njdonaága J8L titkos favorit Előadások kezdete hétköznap 5. 7 ég 9 órakor Kemény Jenő ungvári gyógyszerész nyíregyházi tartózkodásának időpontját, majd Fried Margit magánhívatalnoknő kihallgatását rendeli el az elnök. Fried Margit a Lipniczkyné ügyről tesz vallomást. Elmondja, — hogy 150 pengővel tartozott Lip. niczkynénék, aki több izben kérte tőle a pénzt, mert nem tudta fizetni a boltbért. Tudott arról, hogy Lipniczkyné apránkint vitte fel Pivnyikhez a boltbért, s ebbe beleszámították az ő 150 pengőjét is. f A törvényszék Fried Margit meg esketését elrendeli, miután Nagy József nyugdíjas számvevő, üzemi hivatali tisztviselő kihallgatása következik.. — Tud-e ön valamit a 32000 pengős bélyegilleték ügyéről — kérdezte az elnök Nagy Józseftől. — Csak annyit tudok, amennyit a vizsgálat folyamán hallottam. — Hát a boltbérekről tud valamit? <• • — Nem tudok semmit. Most Porkoláb dr .védő ad fel kérdéseket a tanúhoz: — Igaz-e az, hogy a városi szám vevőségnél máskor is bélyegekben szokták leróni az illetékeket? — Igen, igaz — felel lakónikus rövidséggel a tanu. — Milyen anyagi viszonyok között volt a vádlott 1927 előtt? — Tudomásom szerint rendes anyagi viszonyok között élt. — Köszönöm, nincs több kérdésem — szakítja meg a párbeszédet Porkoláb dr .és Nagy József tanúvallomása ezzel befejezést is nyert. Ezután a törvényszék bejelenti, hogy Meskó Elek kincstári főtanácsos, vezérigazgató egészségi állapota miatt a főtárgyaláson nem jelenhetik meg. Borbély dr.