Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-07 / 102. szám

1930. május 7. JNfVfwriDÉK 3 moly ellen 24S8-5 Simkovícs szűcs biztosan óv. JLuther-u. 5. szám. komolyabb formában újra felme­rült a Korona megfelelő kibővíté­sének és átalakításának terve. A Korona bérleti szerződése igy is lejár, a város élt is a felmondás jogával és most az a terve, hogy a Fisch-féle telek kombináció nél­kül alakittatja át az épületet. Két problémát old igy meg a város, mert a Korona modernül átalakí­tott épületében elhelyezheti a Ka­szinót is. Természetesen ehhez előbb a Kaszinónak hozzá kell já­rulnia és eí kell halasztania a vá rosnak adott határidőt. A Kaszinó nak pedig az az álláspontja, hogy igy a szerződés megváltoztatásáról van szó és ennek a város kell hogy a következményeit viselje. Ha a Kaszinó most továbbra is megma­rad a szük helyen, ezért kártérítés illeti meg. Most a város felkéri a Kaszinót, nyilatkozzék sürgősen és érdemle­gesen elfogadja-e a Koronában le­endő elhelyezést és megadja-e a a városnak az egy évi haladékot. Ha a város egy év leforgása után sem helyezi el a Kaszinót a Ko­ronában és a mostani kaszinói he­lyiség átalakításába sem kezd, kö­teles lesz a Kaszinó házas belső­ségét visszabocsátani a Kaszinó tu­lajdonába. — Igy a Kaszinó ott lesz, ahol négy évvel ez­előtt volt, amikor a várossal meg­kötötte a szerződést és amikor azért adta ei a házat, hogy jobb elhelyezése legyen. Súlyosbítja a Kaszinó helyzetét az, hogy közben elmulasztott egy csomó értékesítési lehetőséget. Ezért a városnak a szerződésben kikötött ötezer dol­lárt akkor is meg kell fizetnie, ha a telek vissza is megy a Kaszinó tulajdonába. Egy évi halasztás el­lenében a város felajánlja a kaszi­nói épület bolthelyiségeinek bérét, 8600 pengőt a Kaszinónak. Mindenesetre most már a Kaszi­nótól függ a kérdés végleges meg. oldása. Általános érdek, hogy men­tői élőbb nyilatkozzék a Koroná­ban leendő elhelyezés ügyében, mert a város mindaddig, amig a Kaszinó nem nyilatkozik, a Korona kibővítésének és átalakításának tervpályázatát sem írhatja ki. Perelik a konzervgyárat A konzervgyár területének visz­szaváltása újra tárgysorozati pont volt ezen a közgyűlésen is. Elha­tározták, hogy a város nem tár­gyal, hanem pereli a társaságot. A telekér tutóbb már csak az öt­ven százalékát kérték az első Íz­ben követelt összegnek, a város azonban ezt sem adja meg. A császárszállási Jármy tanya bérletét a közgyűlés is Lichtmann Vilmosnak adta évenként és ma­gyar holdanként 32 pengő bérért. A megegyezés szerint a város kér­ni fogja, hogy engedtessék meg 60 holdon a dohánytermelés. Ha ezt az engedélyt megkapja a tfá­ros, a bérlő megépítteti a szük­séges pajtákat a város fájából. A kiskereskedők a reklám­tábla-adó mellőzését kér­ték A közterületek felé kifüggesztett hirdető és cégtáblák megadóztatá­sára vonatkozó szabályrendeletet is leifogadta a közgyűlés. Ez a sza­bályrendelet annak a kérelemnek hatása alatt, amelyet a nyíregyházi kiskereskedők intéztek a polgár­mesterhez, módosult. Igy most hat ezer négyzetcentiméter felület az, amelyen alul kisebb összeget, ol­dalanként tizenkét pengőt fizetnek a hirdetők. Ha ennél nagyobb - a tábla, akkor kétszeres az adóösz­szeg. A várost azonban ezen a té­ren két körzetre osztja a szabály­rendelet. A külső övezetben felét fizetik a cégtáblaadónak. A villanynyal világgitott táblák is a felét fizetik a dijnak. A táblák kifüggesztésére a polgármester ad engedélyt, ő rendelheti el a hirdető táblák eltávolítását is. A szabály­rendelet ellen vétőket negyven pengőig terjedhető pénzbüntetés­sel sújthatják. Kimondotta azon­ban a közgyűlés, hogy az uj adó­nemnek, a »térdij«-nak életbelép­tetéséről a képviselőtestület külön fog intézkedni. Igy a kiskereske­dőknek a kérelmét, amelyben az uj díjtételek mellőzéséért folya­modnak, most nem is tárgyalták. Tisztázzák a szemét fogal­mát Behatóan foglalkozott a közgyü­3és a kötelező szemetufvarozást szabályozó rendelkezésekkel is. A várost három körzetbe osztják. A legszélsőbb körzetben marad min­d.en ugy, ahogy eddig volt, itt nem kötelező a szemét városi fuva­roztatása. A belső két körzet egyi­kében naponta viszik ki a szeme­tet, a másik körzetben hetenként kétszer. A házi szemét kötelező fuvaroz­tatásának életbeléptetéséből a vá. ros évi 26.450 pengő kiadással szemben 56.500 pengő bevételt vár. A lakásokat a szemét kihor­dásáért fizetendő dij tekintetében három kategóriába osztják. Az egy, kétszobás lakásokért havi 60, a három-négy szobásokért 1 P, az öt szobás és annál nagyobb lakáso­kért havi 1 P 20 fillért kell fi­zetni. Abban a körzetben, ahol* csak hetenként kétszer viszik ki a szemetet, a három kategóriában igy alakulnak a dijak: havi 50, 80 fillér és 1 P. A szabályrendelet megjegyzi, hogy ez csak hozzáve­tőleges számítás. A dijakat végle­gesen külön képviselőtestületi ha­tározat állapítja meg. A szállodák, iskolák annyiszor öt szobás laká­soknak számítanak, ahányszor öt terem van bennök. A tantermek után azonban a dijnak csak a felét kell fizetnie az iskoláknak. A szemét kötelező fuvarozásá­nak körzetében a lakó köteles a fuvarozó csengetyüjének jelére a szemétládában tartott szemetet a kocsihoz vinni. A fuvarozásért járó dijakat a háztulajdonostól adó mód jára szedi be a város és a háztulaj­donos hajtja be a lakókon. A szabályrendelet a kihágások büntetésének maximumát itt is negyven pengőben szabja meg. A képviselőtestületben Bernstein Béla dr azt kívánta ,hogy a sze­mét fuvaroztatásának idejét is sza­bályozzák és ne jöjjenek a szemét­ért reggel 8 és 9 óra között, ami­kor az utcán a legtöbb ember jár. Bogdán Ferenc a gazdák érdeké­ben a trágyatelep kihordása tekin­tetében engedményeket kér. — Konthy Gyula dr egészségügyi szempontból nem tesz kivételt. Aki a város közepén lakik és lovat tart, annak van pénze ahhoz, hogy fizesse a szemét kifuvaroz tatását. Jánosbokori Kovács András is a gazdák érdekében kér enyhítést. Kitűnik azonban, hogy a képvi­selőtestületi tagok a szabályrende­letet nem ismerik jól és Bencs Kál­mán dr polgármester felolvassa a szabályzatnak a szemét fogalmát tisztázó szakaszát. Csupán házi sze métrői van itt szó. Az udvarban felgyülemlett építkezési szemét, for gács, hó sár, istállótrágya nem te­kinthető háziszemétnek. Az ilyes fajta szemét kihordatására vonat­kozólag az építkezési szabályren­delet intézkedik . Pápai Mihály attól tart, hogy a kihágások esetében túlságosan szigorú a büntetés és félő, hogy a lakó miatt a házigazdákon veszik meg. Bencs Kálmán dr. polgár­mester rámutat, hogy a 40 pengő csak maximális büntetés és nem a házigazdát sújtják vele, hanem azt, aki a kihágást elkövette. A Bethlen utcai építkezés A szemét-ügy elintézése után a Papp Ragány-féie telken építen­dő provozorikus bazárépületre be­érkezett ajánlatok ügyében döntök tek. Szuchy József építőmester ke_ reken 29.000 pengős ajánlatát fo­gadták el. A testnevelési bizottság tagjai­vá dr Krómy Károly, Komáromy Károly és Rónay Jenő tagokat vá­lasztották meg. Ezen a képviselőtestületi köz­gyűlésen döntöttek véglegesen a köztemető ügyében is. Polinszky Pál dr fáradozásának eredménye a hatalmas tervezet, amely világos­ságot vitt a város és az egyházak között felmerült kártalanítási kér­désbe és megalkotta a temető-sza­bályrendeletet. A kulturtanácso? a szabályzatot csak nagy vonásokban ismertette, miután a képviselőtes­tületi tagok kijelentették, hogy a Nyirvidékbői ismerik a tervezet miriden pontját. Az eredeti terv Rerrich Béla szemléje után annyi­ban változott, hogy az egyes par­cellákban csak a temetőbizottság engedélyezte formában és egyenlő nagyságban készíthetők síremlé­kek. Kimondja a szabályzat azt is, hogy a sírkertet nem szabad fakerítéssel körülkeríteni. Vagy vas ból kell a kerítést készíteni vagy alacsony beton, illetve kő kerít­heti a sirt. Bogdán Ferenc a sze­gényebb családok érdekében a fa­kerítést is megengedné. Konthy Gyula dr kifejti, hogy a vas ol­csóbb és gazdaságosabb, mint a fa. Igy a polgármester javaslatát fogadták el ebben a kérdésben is. Az orthodox zsidó hitközség és a Szent Egyletnek az' a kérését, hogy temetőjük kibővítésére területet engedjen át a város, teljesítette a közgyűlés. A terület 2100 négy­szögöl és 11.670 pengőt fizetnek a a városnak érte. A házszámozás végrehajtása ügyében versenytár­gyalás kihirdetését határozták el. A Szentmihályi útról fog kiágazni az nj hajdndorogi út A közgyűlés legfontosabb tárgya a hajdudorogi ut vonalának vég­leges megjelölése és a rég vajúdó utügy megvalósításának kimondása volt. A képviselőtestületi tagok rendkívül nagy érdeklődéssel tár­gyalták a fontos kérdést. A gaz­dák ,akik külön javaslattal jöt­tek, érezték, hogy létérdekükről van szó és mindent megtettek, hogy álláspontjuk érvényesüljön. A város térképét körülállva vitatkoz­tak az útvonal tekintetében és ma­ga a polgármester is elhagyta az elnöki széket ,amelyet Szohor Pál foglalt el a nagyjelentőségű kérdés tárgyalása ideje alatt. A polgár­mester a képviselők közé ült, hogy most mint a képviselőtestület tagja szólaljon fel. Lényegében három javaslat volt. Egyik a Gazdaszövetség indítvá­nya, amelyet a Szövetségben a gazdák nagy többségének részvé­telével tartott gyűlésen szövegez­tek meg és itt most Pápai Mihály elnök és dr Mikecz Ödön dr in­dokoltak meg. A gazdák kívánsága a következő volt: Kezdődjék az uj ut a Deák DIADAL Május 7., 8., Szerdán. Csütörtökön GRETA GARBÓ DIADAL Május 7., 8., Szerdán. Csütörtökön VAD ORCHIDEÁK A 9 órai előadásokat katonazene kiséri Ferenc utca végén, haladjon itt a jelenlegi hajdudorogi uton a ka­tonai gyakorlótér északnyugati sar­káig, innen az I. Manda iskolájáig, majd tovább a II Manda iskolá­jáig, aztán a Ponyvás korcsmáig, a Csengery Mihályné tanyáig, et­től 'kezdve pedig a régi dorogi útban nyerjen folytatást. A gazdák által javasolt útvonal amely főként azt célozza, hogy le­hetőleg minden bokortanya utat kapjon az uj kőuthoz, eltekintve azoktól ,akik a szentmihályi útra futhatnak fel, 16 és fél kilométer hosszúságú . A szakosztályok által javasolt tervezet, amelyet Bogdán Ferenc védett alapos érveléssel, a követ­kező: A dorogi ut a II. Manda boko­rig haladjon azon a vonalon, ame­lyen a Gazdaszövetség kivánja, de innen nyugati irányban vonulva a Csengery Gyula tanyánál kapcso­lódjék be a dorogi útba, amelynek irányát most már megtartaná. Ez az útvonal, amelyet főleg azzal támasztott alá Bogdán Fe­renc, hogy az állami és törvényha­tósági szempont is emellett az ut mellett szól, de a Nyíregyházá­ba kapcsolódó hajdúsági községek érdeke is, 15 kilométer és 700 méter hosszú. A polgármester javaslata, ame­lyet dr. Kovách Elek is beható érveléssel támogatott, a következő: Ne a Deák Ferenc-utca végétől

Next

/
Oldalképek
Tartalom