Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-31 / 122. szám

JSÍYÍRYIDÉK. mmmuBsaatmamsam 1930. május 27. JNrtrfRYIDÉK. Miből áll aBedsaax-rendszer ? Ismeretes, hogy Magyarország egyes gyáraiban be akarták vezetni az úgynevezett Bedeaux-rend­szert, aminek következtében az il­lető gyárakban a munkásság sztrájkba lépett. A sztrájk meg­szüntetése céljából kormányhatal­ma beavatkozással tárgyalások in­dultak meg, a munkásság képvise­lői és a munkaadók között az ezen okból felmerült ellentétek kiküszö­bölése érdekében, mint tudjuk, csak bizonyos fokig jártak sikerrel, illetőleg a kérdést egy időre levet­ték a napirendről. Miután a szó­banforgó bérfizetési rendszer szé­les körben nem ismeretes, szüksé­gesnek látjuk, hogy ennek a rend­szernek a lényegét ismertessük. A rendszert Charles E. Bedeaux francia származású amerikai mér­nök alkalmazta először. A rendszer voltaképpen két fogalomból tevő­dik össze, az első a munkás munka teljesítményének megállapítása és igy bizonyos alap teljesítményének a lerögzitése, amelyet egy közép­szerű munkás minden különösebb megerőltetés nélkül el tud vé­gezni. A másik fogalom maga a bérrendszer, amely úgyszólván — semmiben sem különbözik a »pré­rmum« bérrendszertől. A munkás alapteljesitményének meghatározá­sánál természetesen figyelembe ve­szik és alkalmazzák mindazokat a jelenségeket, amelyeket az ökono­mikusán vezetett üzemekben az időakkordok megállapításánál ugy is használnak. Tehát a normális munkateljesítmény a munkának munkamenetből és munkaelemekre való felosztásából származik, oly módon, hogy ezeknek részletes elemzése mellett az effektív vég­zett munkához a munka elvégzése után szükséges pihenési időt is hozzászámítják. Tehát a munkának és az ezt kö­vető pihenésnek összegezéséből származik az úgynevezett Bedeaux egység, mely nem egyéb, mint egy perc alatt elvégzett munkateljesít­mény, a velejáró pihenési idővel. A rendszernek nagy előnye az, hogy lehetségessé teszi nemcsak egyes munkásnak, hanem egyes munkáscsoportnak, illetőleg mű­helynek, sőt magának az egész gyártelepnek a munkateljesítmé­nyét oly mértékegységben kife­jezni, amely független az előállí­tott anyag előállítási, illetőlegei­adási árától. A rendszerrel figyelemmel lehet kisérni a teljesítmények változását és igy az is esetleg, hogy a terme­lés csökkenését mi idézi elő. Mert ha egy munkásnak munkája köz­ben valamely nyersanyagra vagy va lamely alkatrészre várakoznia kell, vagy esetleg a munkája elvégzésé­hez szükséges eszköz hiányzik vagy a gép üzemtelenné válik, vagy bármilyen más okok hátráltatják a termelés racionális menetét, ez a Bedeaux rendszernél azonnal vilá­gosan kitűnik. Igy a munkás igye­kezni fog, helyesebben arra kény­szerül, hogy a munkaidejét a sa­ját érdekében is lehetőleg Iegjob­ben kihasználja, de a munka fel­ügyelője vagy üzemvezetője is mindent el fog követni a munka zavartalan biztosítása érdekében. Tehát a nyersanyagot, az esz­közök, gépek üzemképes állapotát a legmesszebbmenő módon lehet igy biztosítani. A bérfizetés e rend­szernél ugy történik, hogy a mun­kás alapteljesitményét, amelyet 60 Bedeaux egységnek jelölnek meg, egy normális munkadíjjal fizetik, az ezenfelüli munkateljesítmény­ért, tehát a 60 egységen felül el­végzett munkatöbbletért prémiu­mot adnak, még pedig oly módon, hogy ennek 75 százaléka a mun­kát elvégző munkásé, mig 25 szá­zalék megoszlik a , munkásnak se­gédkező segédmunkás és a munka zavartalan biztosítása céljából al­kalmazott munkavezető között. Ez által biztosítva van tehát az, hogy a munkás feladatának elvég­zésében a segítségére kirendelt, il­letőleg alkalmazott munkások ré­Ha ma, a huszadik század köze­pén felébredne az ősember, vagy akár az, aki száz évvel ezelőtt élt a földön, — megdöbbenve és ré­mülten nézne szét a világon. — Megváltozott a gondolkodás, a kultura, a gazdálkodás, az élet és minden megnyilvánulása az emberi létezésnek.. „ A mult nap egy könyv akadt a kezembe. »A Szent Bibliának His­tóriája^ Ezt magyarázza a hires Bod Péter, a hévízi ref. lelkész az 1748-ban Szebenben kiadott köny­vében. Eltekintve a »patrónus urak és patrónus asszonyok«-nak történt ajánlásától, Bod Péter megkezdi első könyvét a biblia magyarázatá­ról. Szinte katekizmusszerüen so­rolja fel az ó-testamentumban fog­laltakat. Azt mondja többek kö­zött, hogy a pátriárkák idejében, az özönvíz előtt, igen hosszú éle­tűek voltak az emberek. Jellem­ző, — hogy az ó-szövetség szerint Matusálé Ádámmal, Settel, Noé­val és Semmel összesen mintegy 860 esztendőt élt. — Izsák pedig körülbelül 350 évet. Bod Péter bibliai kutatása szerint a hires Jó­zsef 110 éves korában halt meg. Az ó-szövetségi könyvek szétta­golása, méltatása, majd a Mózes, Józsue stb. könyvek rövid és ta­láló ismertetése után rendkívül ér­dekes statisztikát találunk. Ez a Bod Péter által ó-testamentumi időszámitási táblának nevezett ki­mutatás. ^ A mai embernek kültönösen és szinte érthetetlenül hangzanak a kimutatásban foglalt számok, már csak azért ís, mert a szerző az ó­testamentumból vett adatok sze­rint valójában is ugy tünteti fél, mintha a világteremtés Ádám szü­letésével kezdődött volna. Az »idő-tábla« legérdekesebb ada tai a következők: Krisztus születé­se előtt 3984-ben, teremtetett a világ és ekkor született Ádám, — aki 930 év múlva halt meg, tehát Ádám, akit ősapjának tekint min­den ember, 930 esztendőt élt, — érdekes, hogy az időszám-tábla egyáltalán nem emlékezik meg sem Éváról, sem Káinról, sem ÁbelrőL A szám-tábla szerint Noé a világteremtés után 1056. évben született, — vagyis Krisztus szü­letése előtt 2928. évben. Eszerint tehát Noé, a ma élő ember szerint, nem egészen ötezer évvel ezelőtt született.... Noé bárkát kezd épí­tem 520 éves korában és szám­tábla szerint a világteremtés után az 1656-ik évben és Krisztus szüle­tése előtt, — a 2338-ik évben, özönvíz által elvész a világ. Az özönvíz eszerint 4267 évvel ezelőtt történt volna és tartott 5 eszten­deig, mert a szám-tábla szerint, ahogy az ó-testamentum mondja: Noé Krisztus születése előtt 2327­ben jött ki a bárkából. A világteremtés után 1809 évvel kezdik építeni Bábel tornyát. — Utána 139 évre születik Ábrahám, majd 206-ban a világteremtés után meghal. Noé életének 950 esz­tendejében. A Bod Péter által összeállított ó-testamentuml időszám-tábl^ sze­széről is fokozott támogatásra fog találni és igy kidomborodik a mun­kás és a munkavezető közös ér­deke. A rendszer ezideig Európá­ban mintegy 400 gyárban van be­vezetve és körülbelül 100.000 mun­kás dolgozik Bedeaux rendszer mellett. Mozi Katonazene kiséri a „Verdun ostromáé nak valamennyi előadását a Diadalban Kik voltak a világ legöregebb emberei ? Ádám apánk 930 évet élt, Noé pedig 950 éves korában halt meg — Az érdekes számtábla szerint a világ mindössze — 5913 éves rint tehát a világ legidősebb em­bere Noé, — aki 20 esztendővel fe­lülmulta Ádámot is, mert ez 930, Noé pedig 950-ik esztendejében halt meg. Mellettük a szám-tábla szerint Set volt a legidősebb, aki életének 912-ik esztendejében halt meg. Bod Péter kutatása szerint Mó­zes a világteremtés után 2368-ban született s meghalt a világterem­tés után 2488-ban, azaz 120 esz­tendőt élt. Salamon 2923-ban kez­di a templomot építeni, amelyet 11 év alatt fejez be. Krisztus születé­se előtt 1050-ben. A szám-tábla ezután a júdeai királyok uralkodási idejéről szá­mol be és azzal fejeződik be, hogy a világteremtés utáni 3984-ik esz­tendőben megszületik Jézus Krisz­tus. Ha már most azt tekintjük, hogy ma 1930-at írunk, — ugy az ó-szövetség szerint a világ te­remtése és Ádám születése— mind­össze _ 5913 évvel ezelőtt történt. A zsidók ' szerint 1930-ban 5691 éves a világ, a tudósok szerint azonban a föld és az emberiség élete sokkal több ezer évre ve­zethető vissza. Bod Péter második könyvében a Krisztus születése után keletkezett szentirással foglalkozik. Beszél az apostolokról, akiknek az írásai nem maradtak fenn, majd a bib­liafordításokról számol be. Kimu­tatása szerint 1748-ban már a bib­lia a következő nyelvekre volt lefordítva: angol, arabs, örmény, belga, ibériai, dalmát, dán, la­tin, egyptomi, esztóniai, finn, for­mózai, francia, német, grönlan­diai, régi görög, mostani görög, helvéciai, indiai, zlanda, kal­deai, katalummi, lapp, lengyel, lit­ván, maláriai, magyar, malaikai, mexikói, muszka, mixtékiaí, oláh, olasz, arméniai, perzsa, pedemon­tumi, pomerániai, récai, samarita­niai, siriai, spanyol, szász, sze­recsen, siriai, svekus, tatár, tót, sínai, cseh, csingalika, török, va­lenciai, valliai. A további részekben Bod Péter arról számol be, hogy a biblia for­dítás milyen hatással van a ma­gyarságra. Elmondja, hogy az uj testamentum Debrecenben nyo­mattatott ki 1749-ben, — még pedig nyoic részben. — Megjegyzi, hogy Amsterdamban, amint to. vagyon téve, az 1725-ik esztendő­ben kinyomattatott az uj testamen­tum. Károh Gáspár fordítása sze­rint 12 részben, a , melleslegvaló szentirásbeh helyek deákul hozat­nak elő benne. Sén Betűkkel, jó Papirosra vagyon, de inkább hi­szen Lötsén nyomtattatott volt. Bod Péter a következőkkel feje­zi be akkor nagy hatást és feltű­nést keltett könyvét: »Ez rövid históriája a magyar bibliának, _ — melyből magyarok, vehetjük ' az eszünkbe Istennek hozzánk való szeretetét, aki nem hagyott min­ket az élet kenyere nélkül, hanem támasztott olyanokat, akik által szentbeszédét kezünkbe adná. Az u] testamuntumot eddig különösen tizenkétszer, az egész bibliát ti­zenötször nyomtatták ki, még pe­dig többnyire idegeneknek költsé­gekkel s olyan állapotjában Nem­zetünknek, amelyben semmi jót még remélni is nem lehetne. — Bétölt azért mibennünk az: »Az hol elfogy az emberi erő, ott kez­dődik az isteni segítség. Végre megérkezett a várva várt nagy háborús film, a »Verdun ost­roma®, amelynek ma délután 5 óra­kor lesz a legelső bemutatója a Diadal Mozgóban. Nagy elisme­réssel tartozunk a Diadal minden­kor előzékeny vezetőségének, hogy ezt a horribilis anyagi áldozatokat követelő világcsodát is megszerezte Nyíregyháza közönségének. A Ver­dun ostroma valóban szenzációsan nagy alkotás. Ilyen film még nem pergett mozivásznon idáig. Ezen a filmen nem * kasírozott papirma ­séból készült harctereket fogunk látni, ezen a filmen maga a való­ság jelenik meg előttünk a maga rettenetes borzalmaival, pusztításai­val. Ezt a filmet nem történelmi feljegyzések alapján állították ösz­sze ügyeskezü, ötletes rendezők, — ezen a filmen maga a filmvevevő­gép gyűjtötte össze a maga eredeti­ségében a történelmi adatokat. A Verdun ostromá t mától hétfőig bezárólag vetíti a Diadal állandó­an katonazene kísérettel. VERDUN OSTROMA. A Diadal Mozgó kétségkívül Sok nagyágyút süt el mostanában. Sőt ma még a negyvenkettősök is Felvonulnak Verdun ostromában. DIOIKUS. 3131-6 Méhé szek figyelmébe oaMHH I^MHBHnaNMHnDVI Egy kgr. tiszta méhviaszkot mű­lépnek áthengerelek 70 fillérért. Egy kiló műlépet sdok 6 P ért. B&rtoa Pál Nádas-bokortanya 11. (Büdszent­mihályi autóbusszal közlekedés) fehérneműéikor^ slo ppoIás, varrás és^^ VARRÓGfppf I VARRÓ GÉP RÉST*­Nyíregyháza, Vay Ádám-u. Kmmsi masotóii A ÍJSOatfOtSB*^ * . ! 1 1. írnnmn—M W • ' • « •• " —* 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom