Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-27 / 119. szám

1930. május 27. JNrtrfRYIDÉK. Forgalma kicsi, nem zajos, nyu­godt, csöndes, igazi uri tónusu vá­ros, az idegen meghatódva jár­kel benne, hiszen minden köve cso­dás múltról regél. Megnéztük az érseki liceumot, a hatalmas barok­stilusban épült pompás iskolát, — ahol főképen a kápolna, könyvtár és diszterem gyönyörű freskói ragadták el a kirándulókat. Fel­mentünk az épület tornyába is, a hajdani csillagvizsgáló intézetbe. Gyönyörködtünk legfelső erké­lyéről a nagyszerű kilátásban. Meg néztük még a liceum képtárát, mu­zeumát, könyvtárát, előbbiben Munkácsy, Lotz nevével is talál­kozunk, könyvtára pedig 40 nyelven irt 65000 kötet könyvvel dicsekedhetik. Az esti órákban, míg a város ut­cáin sétálunk, leányainknak még egy igen érdekes látnivalójuk is akadt: parasztlakodalmas menettel találkoztunk. Persze megbámulták a .leányok a hevesiek kedves nép­viseletét: a százráncu, bő, virá­gos mintájú rokolyát, meg is je­gyezték: mennyivel szebb ám ez, mint városunk asszonynépének uri­módit utánzó viselete. Másnap reggel kipihenve és fel­frissülve indult a kis csapat ujabb látnivalók után. Vasárnap lévén, végigmenve az érsekkert árnyas utain, a százados, hatalmas fák alatt, egyenesen a főszékesegyház­ba mentünk. A klasszikus stilusu templom, elől pompás korinthusi oszlopcsarnokával, éppen ugy gyö­nyörködtetett, mint az ezutá* meg nézett többi bárok stilusu templom és kanonoki lakás. Az egykori bárok emlékekhez szépségben mél­tán sorakozik a most épült modern paloták és iskolák egész sora, — ezek közül különösen tetszett ki­rándulóinknak a Korona-szálló,. a siketnémák intézete, a főreáliskola és a polgári fiu- és leányiskola, amelynek barátságos, világos fo­lyosóit, remekül felszerelt tanter­meit, freskókkal diszitett disz-és tornatermét elragadtatással, de be kell vallanunk, hogy bizony fájó szivvel és némi irigységgel néztük. Ha ilyen otthona van a kultúrá­nak, akkor már maga a miliő is lelkesiti a kultura harcosait a lel­kes tanári munkára. Délután tekintettük meg Eger­nek romokban álló várát. Külö­nösen földalatti kazamatarendszere páratlan a maga nemében. »Sötét kapu«-jának boltivei alatt a hős védő — Dobó István — sarkofág­ja áll. Az u. n. Bebek-bástyán nyugszik a nagy iró Gárdonyi Gé­za, a vár ostromának aranytollú krónikása. Sirjánál egy kis ünne­pélyt rendeztünk növendékeinkkel és miközben olvastuk keresztjének feliratát: Csak a testem... elgon­dolkoztunk, igaza volt a nagy Író­nak, csak a teste pihen, a földben, szelleme örökké élni fog a vad­virágos magyar mezők illatában, bájos Emőkék és Annuskák szű­zies lelkében, parasztjaink bölcs életfelfogásában, Durbints sógorok aranyhumorában. i > Ilyen 3ok látnivaló után nem csoda, ha már estefelé leányaink fáradtan lógatták orrukat, de felhangzott Emma néni biztató szava: A kiránduló olyan legyen, mint a jó katona, sem fáradságot, sem éhséget, sem hideget, sem meleget ne érezzen, — erre önér­zetesen kihúzták magukat a leá­nyok és vidám nótaszó mellett tér­tek haza szállásukra. Másnap hajnalban indultunk ha­zafelé, útközben ismét megszakí­tottuk utunkat Miskolcon, hogy megnézzük a diósgyőri vasgyárat és az annyit emlegetett Lillafüre­det. < Autóbusszal tettük meg az utat. Kiszállva a vasgyárban, megtekin­tettük a sinkészitést, az acélolvasz­tást, láttuk a hatalmas kohót, — amely Európában a második. Egy­szerre 40—50 vaggon anyagot ké­pes magába fogadni. A gyárból rövid pihenő után új­ra autóbuszra ültünk, amely pom­pás uton vitt ki minket a gyönyörű Lillái üredre. Sokat hallottunk szép ségéről, de nem is csalódtunk benne. Festői hely, ahol a termé­szet szépsége párosulva az emberi kéz nagyszerű munkájával, fe­lejthetetlen látványt nyújt. Elké­szült a híres Palota-szálló is, vár­ja a megnyitást. Főrangú kas­télyra emlékeztet, ilyen a belső be­rendezése is. Függő kertjeiről pom­pás kilátás nyílik a zöldes csillogó tóra, a körülvevő fenyvesekkel bo­rított hegyekre. Miután alaposan kigyönyörköd­tük magunkat, száguldott velünk az autó vissza Miskolcra és on­nan a vonat haza- Este 8 órakor már kisleányaink fáradtan ugyan, de a visszaemlékezés boldog de­rűjével mesélték el családi ottho­nukban azt a sok-sok szépet és érdekeset, amit ez a kirándulás nyújtott nekik. A Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének nyíregyházi közgyűlésén bemutatják a technika legnjahb remekét, a gyorsírógépet, Nyíregyházán régen nem volt olyan impozáns, szép közgyűlés, mint amilyennek a kereskedelmi iskolai tanárok két napos kong­resszusa Ígérkezik. Több mint két száz tanár érkezik az ország min­den részéből, hogy itt, a Nyírség székhelyén tanácskozzanak á ke­reskedelmi szakoktatás aktuális kérdéseiről. A tanácskozásoknak gazdag, változatos programja van, ugy hogy a közgyűlések számot­tarthatnak a legszélesebb rétegek érdeklődésére. Bámulatos agilitás­sal, mindenre kiterjedő figyel­mességgel készítette elő az orszá­gos közgyűlést Margócsy Emil igazgató, a Kereskedelmi Szakis­kolai Tanárok Országos Egyesüle­tének alelnöke és elsősorban az ő aktivitásának köszönhető, hogy Nyíregyháza város hire-neve újra izmosodni fog. Általános tájékozásul közöljük az országos kongresszus három napjá­nak programját. Első nap: máius 29-e, Áldozfj­csütörtök: A közgyűlésen résztvevők zöme és a budapesti tagok Budapestről a Keleti pályaudvarról 7 óra 50 paifckor indulnak. Harmadosztályú gyorsvonati külön kocsikról gon­doskodunk. A féljegy ára 8 P 30 fillér, az ut 270 kilométer. Érkezés Nyíregyházára 13 óra 10 perckor. Pályaudvaron fogadás, aztán el­szállásolás. Délután 4 órakor a városháza dísztermében a meqhanikus könyvviteli módszerekről előadást tart: Nyárády József, a budapes­ti Kereskedelmi Akadémia tanára. Utána a gyorsirógép bemutatása. Délután 5 órakor a közgyűlést megelőző választmányi gyűlés, ugyanazon helyiségben. Ennek ke-! retében dr. Laurentzy Vilmos bu-; dapesti Kereskedelmi Akadémiai tanár előadása: A felsőkereskedel­mi iskolák racionalizálása cimmel. Délután 6 órakor vetitőképes előadás: Angliai tapasztalatok cimmel. Előadó: Sándor János, a budapesti gyakorló fel őkereske­delmi iskola tanára. Hely: az ev. Kossuth reálgimnázium díszterme. Este 8 órakor ismerkedési va­csora a Korona-szálló dísztermé­ben. Vendéglátó házigazda: a Ke­reskedők és Gazdák Köre és a nyir egyházi pénzintézetek. Második nap, május 3-a, péntek: Reggel 8 óra 30 perckor a köz­gyűlés résztvevői elmennek Kos­suth Lajos szobrához, ahol az egyesület koszorúját Bársony Já­nos a kaposvári felsőkereskedelmi iskola igazgatója teszi le. Utána Bessenyei György szobránál dr. Gálos Rezső, győri városi női fel­sőkereskedelmi iskolai igazgató mond beszédet és helyezi el koszo­rúnkat. A Hősök Emlékszobránál a koszorút dr Bakács István, c. kir. főigazgató, a budapesti Mester-ut­cai női felső kereskedelmi isko­la igazgatója helyezi el. Délelőtt 9 óra 30 perckor köz­gyűlés a vármegyeháza dísztermé­ben. Ennek tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. Mondja: dr. Dengl János, elnök. 2. Főtitkári jelentés. Előadja: Dr. Heinnch János főtitkár. 3. Dr. Vincze Frigyes, a buda­pesti Kereskedelmi Akadémia igaz­gatója előadást tart: »Közgazdasá­gi liceum« cimmel. 4. A »Kereskedelmi Szakokta­tása szerkesztőjének, az egyesületi pénztárosnak és a Tanárok Háza pénztárosának beszámolója. 5. A számvizsgáló bizottság je­lentése. 6. A jövő évi költségvetés elő­terjesztése. 7. Indítványok. 8. Általános tisztújítás. A közgyűlés után körülbelül 1 óra 30 perckor a megjelentek tisztele­tére ebéd a Sóstógyógyfürdőn. A külön villamoskocsik a közgyűlés, után a Bessenyei-térről indulnak. Harmadik nap, május 31-e szombat Kellő jelentkező esetén kirándu­lás Szabolcs földvárhoz, mely a Ti­szapartján van. Az avarok által készített hires erődítményt a hon­foglaló magyarok Szabolcs vezér vezetésével foglalták el. Az uj bal­sai Tisza-híd megtekintése. Ebéd a Tisza partján. Indulás 7 óra 21 perckor a Bessenyei-téri kisállo­másról külön kocsikon és vissza­érkezés Nyíregyházára körülbelül 19 óra 15 perckor. A részvételi dij 4 P, amelyben a vasúti jegy oda­vissza és a Tisza partjáén elfo­gyasztandó ebéd ára is benne van. A közgyűlésen résztvevőknek igen jó alkalom kínálkozik arra, hogy egy kisebb kirándulást te­gyenek Tokajba. Igen sok látni­való van, turistáskodni szeretők felmehétnek a Kopasz-hegyre, jut idő a hires tokaji pincék megte­kintésére és a világhirü tokaji bor megkóstolására is. Indulás Nyír­egyházáról reggel 9 óra 22 perc­kor, érkezés .Tokajba 10 óra 13 perckor. Tokajból indul a vonat tovább délután 17 óra 4 perckor. Csatlakozást nyer Szerencsen a miskolci gyorslioz, ugy, hogy a vo­nat a Budapest—keleti pályaud­varra 22 óra 10 perckor érkezik; igy útiköltségben még megtakarí­tás van, mert Nyíregyháza—Sze­rencsig az utat személy vonattal teszik meg a kirándulók. Tokajban az ebéd kb. 2 P. Félám ntazás Bndapestre Folyó hó 25-től vasárnap reg­geltől augusztus hó 31-ig féláru vasúti kedvezménybe részesül a Budapestre utazó közönség. A Szent Imre év alkalmából engedélyezett kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolvá­nyok kizárólag a Menetjegyirodá­ban kaphatók, Zrinyi Ilona-u. 7. Telefon 112 — Egy-egy utazás 8 napig érvényes. 4X «sa •• » Üzletszer zőket felvesz magas jutalékkal, esetleg fix fizetéssel előkelő magyar biztosító társaság nyíregyházi fóügy aöksége^ Kezdők kioktatást nyernek. Nyugalmazott csendőrök és vas­utasok előnyben részesülnek. SHLUHTORFORRAS a oese, hólyag, reuma gy^gyoize a bdimnvaa ounMlAhrit MnMteia n» «n« k tiaildilit mcmúmlAtroaM A u r«umá« _ . ... . _ _ - - C • Kdgr«nrM oupXMkot MoHUa^i ilyanok kíp>S 1 mcgskwtályoaM n r^Jdalsusteai oisjtmAmvM C vaut- Bá,t>«a Ti omolcoi •Kirrollí Q onlK>Tbe«esr<»Ii Lerakat Altér Bernát Nyíregyháza. ÜstetTtntfríc: BttttapesO, Krraébvt Bér 1.1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom