Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-24 / 117. szám

JSÍYÍRWDÉK. 1930. május 24. m Seipel Budapesten Seipei volt ausztriat kancellár Budapesten tartózkodik és előadást tartott a Külügyi Társaságban. Seipel pap, de már hosszú esztendők óta részt vesz Ausztria közéletében, épen a legválságosabb korszakban állott, mint kancellár az ügyek élén s feladatát oly ügyességgel, éleselméjüséggel és kitartással látta el, hogy Európa legkiválóbb politikusainak sorába emelkedett. Előadásának tárgya a Népszövetség volt, az az intézmény, — 1 amelyet a nemzetek a nagy háború i rettenetes következményeit látva, . azért alapítottak, hogy lehetőleg meg ne ismétlődjék a világháborúhoz hasonló szörnyű kataklizma. Seipel kiemelte, hogy a Népszövetség működésének megítélésére két kiindulási pontunk van. Az egyik az a huszonhat cikkely, a mely a Népszövetség alkotmányát szabályozza, a másik az a munka, amelyet a Népszövetség megalakulása óta végzett. Főcélja, hogy az önkéntes döntőbíráskodás helyére a kötelező döntőbíráskodás intézménye lépjen. Ilyen módon a nemzetközi békét akarja biztosítani, a nemzetek együttműködésének előmozdításával. A titkos diplomácia helyére nyilvánosságot kell vinni a nemzetközi életbe, szigorúan őrködni a kölcsönösen vállalt szerződési kötelezettségek respektálásán, de természetesen olyan módon, hogy a tagállamok szuverenitása ezáltal ne érintessék. Ezért szükséges egyes kérdésekben a népszövetségi tanács elvi egyhangúsága, de ha ez az egyhangúság nem áll fenn, akkor a javaslat ellen állást foglaló államok nem köteleztetnek az illető határozat által és szabad cselekvési joguk van. Ebben különbözik a Népszövetség lényegesen a parlament intézményétől. Lássuk most már, ,]iogy milyen eszközei vannak- a Népszövetségnek akarata kivitelében. Seipel itt rámutatott bizonyos ellentmondásra. Arra, hogy á végső eszköz a katonai szankció, vagyis ismét csak a háborút veszik elő a háború ellen. De hogy erre a gyakorlatban ne kerüljön sor, a Népszövetség politikája oda irányult, hogy minél kevesebb titkos szerződés jöjjön létre, mert az ilyen szerződések a legnagyobb háborús veszélyt jelentik. Ezeknek helyére az államok közös megállapodása kell hogy lépjen, még pedig a nyilvánosság ellenőrzése mellett, mert csak az a veszélyes, ami a világosságtól irtózik. Seipel gondolatmenetének legérdekesebb részéhez tartozik az a megállapítása, hogy a Népszövetség mindabban, amit tett, csak működésének legkezdetét látja. Ha igazán meg akar felelni hivatásának, akkor kell hogy ne csak liga, hanem valami olyan államfölötti 'szervezet legyen, amelyre az egyes államok szuverénitásuknak egy részét visszavonhatatlanul ráruházzák. Itt azután igen nehéz kérdésekhpz érünk, mert ha a Népszövetség sok dologban hasznos intézménynek is bizonyul, de pl. a magyar sérelmek orvoslása körül nekünk nem a legjobb tapasztalataink vannak. Hogy azonban a Népszövetség mennyire komoly dolog, mutatja az, hogy Magyarország mégis tagja, mert amiképen Bethlen miniszterelnök mondotta egy alkalommal, a Népszövetség intézményéről nyilatkozva, még mai formájában és tökéletlenségeivel is többet ér, mintha egyáltalán nem volna fórum, ahova a panaszokkal fordulni lehetne. Tökéletes azonban csak akkor lesz, ha a hozzá intézett panaszokat nemcsak meghallgatja, hanem igazságosan el is intézi. Seipel, aki nemcsak piflitikus, hanem pap is, ha nem is mondta ki ezeket a gondolatokat, nyilvánvalóan még is igy látja a Népszövetség problémáját, mert neki, mint nagy államférfiunak tudni kell és tudja is, hogy a nemzetek közötti megértés legjobb záloga a szigorú tárgyilagosság. Szent Imre herceg nyfregvlsási emlékünnepén íeiekezetl külömbség nélkül felvonni a város egész társadalmának képviselete Józan Miklós unitárius püspök nyiregyházi istentiszteletén azokból a magas színvonalon álló méltató szavakból, amelyeket a protestáns püspök a Szent Itnre „ kultuszról mondott, jólesően éiezte mindenki, hogy Szent István országalapitó korának nagy ideáljai iránt az elfogulatlan magyar lélek minden felekezeti szempont kiküszöbölésével hódoló tisztelettel viseltetik. A nevelői erők hatalmas áradásának forrása ez a kultusz, amelynek tisztító forrása megfrissiti a mai kor materálista világfelfogásában felnövő generáció életszemléletét. Nagy erkölcsi erőt reprezentálnak országszerte a Szent Imre ünnepségek, és az erkölcsi erőre a romlasztó és ,erőtlenitő életsugarat verő anyagiasság idején nagy szükség van. Ma kitartásra, a szenvedelmek lefékezésére van szüksége a világnak és az indulatok fűtötte rab országban, a szegénység és árvaság földjén kétszeresen szükséges az ideálizmusnak irányt adó ereje. Nyiregyházán szombaton a? ifjúság, vasárnap délután fél 6 órai kezdettel pedig a nagyközönség számára rendeznek nagyszabású Szent Imre-ünnepséget a Koronanagytermében. A Szent Itnre ünnep részletes műsorát egyik legutóbbi számunkban közöltük. Meggyőződtek ebből a közleményből olvasóink, hogy felemelően szép ünnepség, lelket üditő átérzésében lesz része az érdeklődőknek. Attól kell tartanunk, hogy a Korona nagyterme szűk lesz ez alkalommalis, olyan hatalmas az érdeklődés és olyan egyetemes, egész városunk közönségére kiterjedő az a szándék, hogy a szép ünnepségen részt vesz mindenki, akit az Árpádkori magyarság legendás kora vonz és aki hittel eltelve gondol a magyar jövendőre. Felekezeti különbség nélkül a vármegye és a város előkelőségeinek reprezentatív részvételével folyik le a fényes ünnepség, amelynek díszt és méltóságot magyar szelleme és vallásos lelkülete ad. A jobb ülőhelyre reflektálok már most jelentkezhetnek az Ujságboltban, ahol a rendezőbizottság tagja, Bata Sándor könyvkereskedő készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére. Nekünk irredenta szemponSboi is föl kell használnunk azt a magasszinvonsin nemzetközi szépségversenyt, amely mind egyenesebb erovelhóditja meg a világol Sokan formálnak jogosan és beavatatlanul véleményt ma a szépségversenyekről. Sok a hivatatlan és hivatott erkölcsbiró és minél kisebb valamely város, minél távolabb esik a világ negy centrumaitól, annál nagyobb pesszimizmussal és annál kevesebb hozzáértéssel nyilatkoznak az uj világjelenségről. Most előkelő helyről kaptunk érdekes üzenetet a szépségversenyekről. A nagyzsüri egyik szellemi kiválósága, a fővárosi lapok hasábjairól jól ismert Zsolt, akiről senki sem mondhatja, hogy nem a konstruktív ei köles hirdetője, akinek purifikáló cikkei jótékonyan hatnak a magyar családi élet etikai megerősítésért, Porzsolt Kálmán üzen Nyíregyházára a szépségversenyek intimitásairól egyet-mást. Jó, ha írását elolvassa mindenki és tanul egyetmást tőle, egy-két olyan szempontot, amely magasabb helyről való látásból eredt. Porzsolt a következőket irja a szépségversenyekről: A szépség olyan szerencse, amiből szerencsétlenség is származhatik. Azért nemcsak az okos szülők, hanem az okos lányojc is a külső testi szépség mellett igen nagy súlyt helyeznek a lelki szépségekre. Hatvankilenc éves vagyok s Nagymagyarországon száz előadást tartottam a házasság meg könnyítéséről és mindegyikben azt hirdettem, hogy a házasságban a boldogságot csak a lelki tulajdonságok szerzik meg. De nem lehet letagadni az örök tapasztalatot, hogy a legtöbb szépség házasságot csinál. Mivel pedig nemcsak doktrinér erkölcsi felfogásból hirdetem a törvényes házasságok szaporítását, hanem mimt családapa az e'ladó lányom érdekében is, csak elhihetik nekem, hogy nem vagyok barátja az olyan szépségversenyeknek, amelyek nem a törvényes házasságokat szaporítják. Mert most, mikor ismét egy nemzetközi szépségversenyt rendeznek s ennek egyik részlete most folyt le Pécsett a legszebb eredménnyel, erkölcsi kötelességünk, hogy disztingváljunk a különböző szépségversenyek között. Az első szépségversenyt Budapesten az öreg József főherceg rendezte a Margit-szigeten s az ő szigorú erkölcsi érzékében senki AP0LL0 Eltfcd sok : 5-7-9 orakor Ma pénteVen csak 1 m:

p<g! OLGA CSEHOVA és H4NS STÜVE felejthetetlen filmje ÍTÉL A DNYESZTER és a lisérő műsor. sem kételkedheták. Azóta különböző helyeken voltak szépségversenyek, amelyekre nagyon helytállók az egyik pécsi lapban Györkös József leánygimnáziumi igazgató okos megjegyzései. Magam is legalább száz cikket írtam arról, hogy a szépség korai, vagy túlságos kultiválása az iskolában és az életben igazságtalan és sok eltévelyedésre vezet. Ugyanabban a gondolatkörben élek évtizedek óta, aminek Györkös kifejezést ad. De engedjék meg azt a tárgyilagos fölvilágosítást, hogy a legutóbbi két nemzetközi szépségverseny, a minek magyarországi részét a Színházi Élet és több magyar lap adminisztrálja, nem tartoztak az elitélendő szépségversenyek közéSőt éppen erkölcsi diadallal végződtek, mert több törvényes házasságot hoztak és semmiféle »leányvásárnak« nem szállítottak anyagot. A két magyaj- szépségkirálynő abszolút becsülettel kitűnő házasságot kötött és a résztvevők közül is többen tisztességesen férjhezmentek. Tudniillik itt a szépségverseny s a fényképeknek az egész világ sajtójában való megjelenése pótolta a bálokat, más mulatságokat és drága fürdőzéseket, ahová mi, szegény családapák kénytelenek vagyunk eladó leányainkat évenként elküldeni, mert nincs minden uri családnak annyi pénze, hogy otthon tartson drága zsurokat. Pedig, valljuk be őszintén, hogy mutogatás és tisztességes ismeretségek nélkül nem lehet férjhez adni a legháziasabb leányt sem. A legközvetlenebb bizonyítékkal szolgálhatok: nekemls van eladó lányom, akiről nemcsak áz apai szem látja, hogy érdemes volna egy mintaférjre, mert mintagazdaasszony, kitűnően főz, az egész háztartásomat ő vezeti, müveit, reprezentál, kiváló ízléssel és olcsón öltözködik, engem tanit a takarékosságra, közben kiváló szépség — de nem vágyott a szépségversenyre, kerüli a föltűnést és én se vittem a szépségversenyre! Hát most lelkiismeretfurdalást érzek ezért a régi fajta szerény visszahúzódásért, mert sokkal kevésbbé értékes leányok jó partit csináltak a szépségverseny utján. Már most még egy titkot árulok el. A zsűriben, mint öreg esztétikus, én is helyet foglaltam a művészek. Iváríyi Grünwald, Kisfaludi-Stróbl Zsigmond, Márkus Emilia stb. között, A legutóbbi ver senyen Góth Sándorral és Góthné Kertész Ellával arról beszélgettünk hogy az ország érdekében a mágnások s az ősi előkelő családok leányait is el kellene hozni a szépségversenyekre, mert a magyar női szépség legtökéletesebb típusait igy lehetne kiküldeni külföldre. De a legnagyobb érv a nemzetközi szépségversenyek mellett az a vaskos könyv, amelyet a világ minden nyelvű lapjából kivágtak, mikor Simon Böske lett Európa szépségkirálynője. Hát ilyen csoda még nem történt. Ez volt a legnagyobb magyar propaganda külföldön. Én pár száz vezércikket irtam Apponyi, Berzeviczy, Bethlen s mások érdemeiről, akik külföldön Magyarországot ismertették. A világsajtó igazságtalanságát mutatja, de letagadhatatlan tény, hogy a magyar szépségverseny győztese mellett az öt világrész minden lapja hasábokat irt Magyarországról, a Balatonról, társadalmi életünkről, kultúránkról stb. Tehát nekünk irredenta szempontból föl kell használnunk ezt a magas színvonalú nemzetközi szépségversenyt, amit a Színházi Élet adminisztrál.