Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-22 / 115. szám

2 M w fTTril jsfTrWTOwc. 193A. május 22. A magyar ipar védelme A Nőegyletek Magyar Ipart Védő Seövetségének Nyiregy­házán, JÖ30 máj. 18 án,tart»tt propagandagyülésén el nem mondotta,: Egy meiterlegény Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim l Elfogódottság és bizonyos mér­vű meghatottság vesz rajtam erőt, amidőn széttekintek e te­remben s érzem e nemes urak szem­sugarából felém áramló delejes hullámokat. Itt e fényes uri társa­ság, kiknek mindegyike nemcsak küldetésénél, hanem igaz magyar nemesi emberi mivoltánál is el­ső polgára volt ez ősi vármegyé­nek s küzdött a magyarság ér­vényesüléséért, ugy látom, igen tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy csodálkozva néz le reánk s mint­egy kérdeni látszik: Hát hogyan, ma még mindig csak ott tartotok, hogy a magyar iparnak csak a védelméről beszéltek?! Hát még mindig nincsen meg az erős, élet­képes magyar ipar, magyar ke­reskedelem, melyért mi küzdöt­tünk?! És mi, a késő unokák, lesütött szemmel, lehorgasztott fővel ál­lunk itt a számonkérők fájdalmas, szemrehányó pillantásai előtt. Pi­rulva, szégyenkezve valljuk be, hogy a szorongattatások, a meg­próbáltatások keserű napjai még mindig kevesek voltak arra, hogy megtanítsanak önönmagunkat' meg­becsülni. Kevés volt, mélyen tisz­telt Hölgyeim és Uraim az elmúlt évtized minden fájdalma, minden keserűsége arra, .hogy megtanuljuk becsülni, szeretni mindazt, ami a saját vérünk verejtékével teremtő­dött meg. Átszenvedtük a poklok kínját, átszenvedtük a szétmarcan­golások kinját, sirtunk, jajveszékel­tünk megcsonkittatásunk felett és még sem ismertünk önmagunkra. Hóhéraink bárdján még nem aludt meg sem a szétdaraboltatl­sunk folytán reátapadó vér és már is kinyújtottuk reszkető kezeinket sokszor silány rongyaik után, hogy vánnyadt testünket fölcifrázzuk ve­le. Sebeink a tőrszurások nyomán még be sem hegedtek és máris azon törtük a fejünket, hogy mi­ként lehetne a szomszédba menni — nem a megtorlást végrehajtani — megszakadt kereskedelmi beho­zatalunk fonalát tovább gombolyi­tani. L Ne méltóztassanak elfogultság­gal vádolni, mélyen tisztelt Höl­gyeim és Uraim! Tudom nagyon jól, hogy életfenntartásunkhoz szükséges a különféle idegen kap­csolatok fenntartása is. — De ne méltóztassanak elfeledni, hogy ren­geteg olyan közszükségleti cikk lett behozva, amelyeknek előállí­tása idehaza sem kerül többe, mint a külföldi árué. Sőt, idehaza ol­csóbban, jobban is előlehetne ál­lítani, ha megfelelő támogatásra találna a magyar ipari A magyar ipar, a magyar keres­kedelem fellendüléséért áldozatot is kell tudni hozni. * A magyar iparos, a magyar ke­reskedő erején felül meghozta már az áldozatot. Nemcsak verejtékes munkájával, hanem a munka gyü­mölcsének feláldozásával is. Amit évek hosszú során összegyűjtött, összekuporgatott, már mind felál­dozta a magyar ipar, a magyar ke­reskedelem áldozatos oltárán. Ma itt áll a magyar ipar, a ma­gyar kereskedelem hajója egy kiet­len zátonyon. Segítség kellene, hogy révbe jusson. A magyar tár­sadalom elitjén nyugszik a kétség­beesettek reménytvesztett pillán­tása. Tőlük várja 4a segítést. Méltóz­tassanak megérteni jól, nem ala­mizsnát vár, hanem áldoaatoa-eO­gitséget. Azt várja, hogy ne hason­lítsa össze a magyar társadalom az olcsó, silány külföldi áruval a magyar kéz istenáldotta alkotását és a szerint taksálja azt, hanem nyitott szemmel nézzen és lássa meg, hogy a hazai ipar terméke, ha látszólag néhány fillérrel drá­gább is, a tartósság révén messze túlszárnyalja e kevés pénzbeli dif­ferenciát és végeredményben nem a külföldi olcsó áru lesz olcsó, ha­nem 20—40 percenttel a felülete­sen drágának: minősített magyar ipartermék lesz az olcsóbb. Számtalan esetet jegyeztek fel kereskedőink és iparosaink, amikor a vevőnek bemutatott iparcikk na­gyon tetszett kivitel és ár tekinte­tében, de amikor megtudta, ho^y magyar áru, akkor különféle kito­gásokkal kibujt a vétel elől. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sokan vannak önök kö­zött, akik talán még emlékeznek a legutóbbi nagy nemzeti felbuz­dulásra, amelyik a magyar ipar védelmében történt. Akik emlékez­nek, nagyon jól tudják a külső szimbólum beszerzése körül történt! Illusztris vendége volt szomba­ton és vasárnap Nyíregyházának. Józan Miklós budapesti unitárius püspöki vikárius, felsőházi tag jött el Városunkba, hogy itt hivei kérelmére urvacsoraosztással kap­csolatos istentiszteletet tartson és részt vegyen Nyíregyháza különböző iskoláiba járó unitárius tanulóinak hittanvizsgálatán. Józan Miklós püspöki helynök nyíregyházi láto­gatása városunk krónikájában kü­lön történelmi eseményt jelent, — mégpedig nemcsak azért, mert őt magát is először volt alkalmunk üdvözölni városunk falai között, hanem azért is, mert az általa tar­tott istentisztelet és hitanvizsgl­lat a legelső unitárius istentisztelet és a legelső unitárius hittanvizsgá­lat volt Nyíregyházán. A fogadtatás Józan Miklós püspöki vikárius szombaton délben 1 óra tiz perc­kor érkezett Nyíregyházára. Fo­fogadására a pályaudvaron nyír­egyházi unitárius hivei csaknem ki­vétel nélkül mind megjelentek. A meleg fogadtatás után az unitárius főpásztor dr. Csipkés ödön kir. tör vényszéki biró és árkosi Barabás Tibor áll. tanár, a »Nyirvidék« mun katársa kíséretében a m. kir. állami tanitóképző-inétzetbe hajtatott, ahol Lukács Béla, az intézet igaz­gatója fogadta, aki erdélyi meleg testvéri szeretettel bocsátotta ren­delkezésére az unitáriusoknak a képző dísztermét és Józan püspöki helynöknek az intézet vendégszo­báját. A híítanvizsgálai és kon­firmáció Az unitárius hittanvizsgálat, a melyen a szülőkön kivül számos ér­sajnálatosan szomorú epizódokat. Azóta sok minden történt a ma­gyar iparral is és a magyar fo­gyasztóközönséggel is. Óriási ta­nulságokat kellett volna levonni az elmúlt évek eseményeiből. Én ugy látom, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy nekünk a mult keservei még mindig nem voltak elegek a tanulság levonására. Én ugy látom, hogy e terem falak levő képek szemei mintha megele­venednének és szikrázó tüz gyúlna fel bennük mintegy biztató fák­lyaként, hogy itt nem beszélni, de tenni kellene már egyszer. Azt a sok ezer nélkülöző, éhező ma­gyar szájat nemcsak az igézetek csalfa mézeskalácsaival, hanem a való élet tápláló kenyerével kellene ellátni. Ha igy akarjuk a magyar" ipart, a magyar kereskedelmet támogat­ni, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, akkor mi, a magyar dolgo­zók, a magyar iparosok, magyar kereskedők nemcsak hisszük, de tudjuk is, hogy elfog jönni Nagy­Magyarország feltámadása! Adja Isten, hogy ugy legyen! deklődő is megjelent, szombaton délután 4 órakor folyt le az áll. ta­nítóképző gyakorlóiskolájának egyik tantermében. — Nem mint szigorú vizsgabiz­tos, hanem mint szerető nagyapó jöttem közétek, hogy elbeszélges­sek veletek — nyugtatta meg a melegszivü főpásztor a drukkoló gyermekeket. És valóban bensősé­gesebb, meghittebb vizsgálat alig­ha folyt le még valaha a nyíregy­házi unitárius tanulók legelső hit­tanvizsgálatánál. Ez a vizsgálat biztosan örökké emlékezetes ma­rad azoknak, akik azon résztvettek. Ugyancsak a vizsgálat keretén be­lül folyt le Dietz Ádám tanuló kon­firmációja is. A vizsgálat végén, amely a Magyar Hiszekeggyel zá­ródott le, a püspöki vikárius könyv jutalmakat osztott ki a tanulók kö­zött. A hittan vizsgálat megejtése után Józan főpásztor tisztelgő látoga­tásokat tett Nyíregyháza" különbö­ző felekezeteine! püspökeinél, il­letve vezető lelkészeinél és Lu­kács Béla áll. tanitóképző-intézeti igazgatónál. Az istentisztelet Bensőséges ünnepség keretében folyt le a legelső nyíregyházi uni­tárius istentisztelet, amely vasár­nap délelőtt 10 órakor vette kez­detét a m. kir. áll. tanítóképző-in­tézet disztermében. Nyíregyházán nem sok az unitárius hivők száma s az istentiszteleten mégis zsúfolá­sig meg volt telve a hatalmas te­rem- Nagyon sokan jöttek be a vidéken lakó unitáriusok közül is, de nagyon sokan voltak olyanok is, akik nem unitárius vallásúak. A debreceni leányegyházközség is kép viseltette magát és ő adta kölcsön az urvacsoraosztáshoz szükséges kegyszereket is. Az istentisztelet a »Szomoma« sóhajt szivünk...« cimü egyházi énekkel kezdődött. Az isientisz telet folyamán még a »Hozzád megyek, Uram, hozzád...«, a »Mennyben la­kó én Istenem...® kezdetű közéne­keket és a »Jer, jer kicsiny sereg, emléket ülni ma...« kezdetű köz-, illetőleg úrvacsora osztási éneke­ket énekelte a gyülekezet Szabó Géza áll. tanitó, oki. református kántor harmónium kísérete mellett. Az istentiszteleten a papi funkció valamennyi mozzanatát Józan Mik­Ips püspöki vikárius végezte. ö mondotta az imát, az ünnepi be­szédet, az ágendát és ő maga sze­mélyesen osztotta ki az urvacsorát előbb a férfiaknak és azután a nőknek. Az unitárius főpásztor mágas szárnyalású imája, költői lendüle­tü, az Isten és haza iránti lán­goló szeretettől átfűtött, meggyő­ző erejű gyönyörű beszéde, amely­nek alapigéjéül az 50. zsoltár 23. versét választotta, egyformán meg­ifogta a szivét és áhítatba ejtette a lelkét mind az unitárius, mind a más felekezetű hallgatóknak. Igazi ünnep, a különböző fele­kezetek ölelkezését, az egységes magyar erőt szimbolizáló magasz­tos ünnep volt az unitáriusok első nyíregyházi istentisztelete. Szem nem maradt szárazon, amikor a gyülekezet Nagymagyarország feltámadásának törhetetlen hitévei a szivében mint záróéneket eléne­kelte a Himnuszt. Józan Miklós szónoki készségeit egyébként nem kell külön méltat­nunk. Az ő neve, mint Magyaror­szág egyik legjobb szónokáé köz­ismert nemcsak a Kárpátok lán­cain belül, hanem kint Angliában, sőt tul a tengeren Amerikában is. De nekünk nyíregyháziaknak is többször volt alkalmunk gyönyör­ködhetni szép prédikációiban a rá­dió utján. i Józan Miklós többször járt kint Angliában és Amerikában és ezek az utazások sohasem voltak ered­ménynélküliek az oláh megszállás alatt sínylődő erdélyi magyarságra nézve. Emlékezetes, hogy az 1918 után következő szomorú években, ami­kor az oláhok tüzzel-vassal pusz­títottak Erdélyben mindent, ami magyar, az angol és amerikai uni­táriusok voltak az elsők, akik rész­ben anyagi támogatással, más­részről pedig személyes látogatá­sukkal, vigasztalásukkai segítsé­gére siettek a rabságra kárhozta­tott erdélyi magyarságnak. A meg­szállás után a kolozsvári unitá­rius templomban, az angol ven­dégek jelenlétében hangzott fel legelőször megtorlás nélkül a ma­gyar Himnusz. Azelőtt tömlöc járt a magyaroknak a Himnusz­ért, de akkor az előkelő unitárius vendégek tekintélye megvédte a magyarokat az oláh inzultustól. És abban az időben történt az is, hogy tehetősebb amerikai unitárius egy­házközségek testvér gyanánt fo­gadtak egy-egy birtokaitól meg­fosztott erdélyi eklézsiát, ame­lyeket azóta is állandóan támogat­nak. S mindezeknek az erdélyi magyarságra felekezeti különbség nélkül egyaránt üdvös eredmények­nek az elérésében nem kis szerepe volt Józan Miklós gyönyörű angoi nyelvű szónoklatainak. t A bankét Az istentisztelet után Józan Miklós püspöki helynök hivei és tisztelői népes banketet rendeztek a Koronában, amelyen a debre­ceni vendégek is megjelentek. A bankét a legbarátságosabb hangú­APOLLO 3 órás elfadás V,6 és '/*9 órai kezdettel Ma szerdán és holnap csüförtökön STÁROK VERSENYE BÁNKT VILMA, RONALD COLMAN, ELISABETH BBRttNER és még 8 Tiligstar. KRBUTZER SZONÁTA 8 fel*. SZERELEM ÉJSZAKÁJA 10 felr. ELSA KISASSZONY 9 feW. Józan Miklós budapesti nnitárins püspöki vikárius Nyíregyházán Az első nnitárins istentisztelet és az első nnitárins hittan­vizsgálat városunkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom