Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-22 / 115. szám

2 M w fTTril jsfTrWTOwc. 193A. május 22. A magyar ipar védelme A Nőegyletek Magyar Ipart Védő Seövetségének Nyiregyházán, JÖ30 máj. 18 án,tart»tt propagandagyülésén el nem mondotta,: Egy meiterlegény Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim l Elfogódottság és bizonyos mérvű meghatottság vesz rajtam erőt, amidőn széttekintek e teremben s érzem e nemes urak szemsugarából felém áramló delejes hullámokat. Itt e fényes uri társaság, kiknek mindegyike nemcsak küldetésénél, hanem igaz magyar nemesi emberi mivoltánál is első polgára volt ez ősi vármegyének s küzdött a magyarság érvényesüléséért, ugy látom, igen tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy csodálkozva néz le reánk s mintegy kérdeni látszik: Hát hogyan, ma még mindig csak ott tartotok, hogy a magyar iparnak csak a védelméről beszéltek?! Hát még mindig nincsen meg az erős, életképes magyar ipar, magyar kereskedelem, melyért mi küzdöttünk?! És mi, a késő unokák, lesütött szemmel, lehorgasztott fővel állunk itt a számonkérők fájdalmas, szemrehányó pillantásai előtt. Pirulva, szégyenkezve valljuk be, hogy a szorongattatások, a megpróbáltatások keserű napjai még mindig kevesek voltak arra, hogy megtanítsanak önönmagunkat' megbecsülni. Kevés volt, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim az elmúlt évtized minden fájdalma, minden keserűsége arra, .hogy megtanuljuk becsülni, szeretni mindazt, ami a saját vérünk verejtékével teremtődött meg. Átszenvedtük a poklok kínját, átszenvedtük a szétmarcangolások kinját, sirtunk, jajveszékeltünk megcsonkittatásunk felett és még sem ismertünk önmagunkra. Hóhéraink bárdján még nem aludt meg sem a szétdaraboltatlsunk folytán reátapadó vér és már is kinyújtottuk reszkető kezeinket sokszor silány rongyaik után, hogy vánnyadt testünket fölcifrázzuk vele. Sebeink a tőrszurások nyomán még be sem hegedtek és máris azon törtük a fejünket, hogy miként lehetne a szomszédba menni — nem a megtorlást végrehajtani — megszakadt kereskedelmi behozatalunk fonalát tovább gombolyitani. L Ne méltóztassanak elfogultsággal vádolni, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudom nagyon jól, hogy életfenntartásunkhoz szükséges a különféle idegen kapcsolatok fenntartása is. — De ne méltóztassanak elfeledni, hogy rengeteg olyan közszükségleti cikk lett behozva, amelyeknek előállítása idehaza sem kerül többe, mint a külföldi árué. Sőt, idehaza olcsóbban, jobban is előlehetne állítani, ha megfelelő támogatásra találna a magyar ipari A magyar ipar, a magyar kereskedelem fellendüléséért áldozatot is kell tudni hozni. * A magyar iparos, a magyar kereskedő erején felül meghozta már az áldozatot. Nemcsak verejtékes munkájával, hanem a munka gyümölcsének feláldozásával is. Amit évek hosszú során összegyűjtött, összekuporgatott, már mind feláldozta a magyar ipar, a magyar kereskedelem áldozatos oltárán. Ma itt áll a magyar ipar, a magyar kereskedelem hajója egy kietlen zátonyon. Segítség kellene, hogy révbe jusson. A magyar társadalom elitjén nyugszik a kétségbeesettek reménytvesztett pillántása. Tőlük várja

4a segítést. Méltóztassanak megérteni jól, nem alamizsnát vár, hanem áldoaatoa-eOgitséget. Azt várja, hogy ne hasonlítsa össze a magyar társadalom az olcsó, silány külföldi áruval a magyar kéz istenáldotta alkotását és a szerint taksálja azt, hanem nyitott szemmel nézzen és lássa meg, hogy a hazai ipar terméke, ha látszólag néhány fillérrel drágább is, a tartósság révén messze túlszárnyalja e kevés pénzbeli differenciát és végeredményben nem a külföldi olcsó áru lesz olcsó, hanem 20—40 percenttel a felületesen drágának: minősített magyar ipartermék lesz az olcsóbb. Számtalan esetet jegyeztek fel kereskedőink és iparosaink, amikor a vevőnek bemutatott iparcikk nagyon tetszett kivitel és ár tekintetében, de amikor megtudta, ho^y magyar áru, akkor különféle kitogásokkal kibujt a vétel elől. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sokan vannak önök között, akik talán még emlékeznek a legutóbbi nagy nemzeti felbuzdulásra, amelyik a magyar ipar védelmében történt. Akik emlékeznek, nagyon jól tudják a külső szimbólum beszerzése körül történt! Illusztris vendége volt szombaton és vasárnap Nyíregyházának. Józan Miklós budapesti unitárius püspöki vikárius, felsőházi tag jött el Városunkba, hogy itt hivei kérelmére urvacsoraosztással kapcsolatos istentiszteletet tartson és részt vegyen Nyíregyháza különböző iskoláiba járó unitárius tanulóinak hittanvizsgálatán. Józan Miklós püspöki helynök nyíregyházi látogatása városunk krónikájában külön történelmi eseményt jelent, — mégpedig nemcsak azért, mert őt magát is először volt alkalmunk üdvözölni városunk falai között, hanem azért is, mert az általa tartott istentisztelet és hitanvizsgllat a legelső unitárius istentisztelet és a legelső unitárius hittanvizsgálat volt Nyíregyházán. A fogadtatás Józan Miklós püspöki vikárius szombaton délben 1 óra tiz perckor érkezett Nyíregyházára. Fofogadására a pályaudvaron nyíregyházi unitárius hivei csaknem kivétel nélkül mind megjelentek. A meleg fogadtatás után az unitárius főpásztor dr. Csipkés ödön kir. tör vényszéki biró és árkosi Barabás Tibor áll. tanár, a »Nyirvidék« mun katársa kíséretében a m. kir. állami tanitóképző-inétzetbe hajtatott, ahol Lukács Béla, az intézet igazgatója fogadta, aki erdélyi meleg testvéri szeretettel bocsátotta rendelkezésére az unitáriusoknak a képző dísztermét és Józan püspöki helynöknek az intézet vendégszobáját. A híítanvizsgálai és konfirmáció Az unitárius hittanvizsgálat, a melyen a szülőkön kivül számos érsajnálatosan szomorú epizódokat. Azóta sok minden történt a magyar iparral is és a magyar fogyasztóközönséggel is. Óriási tanulságokat kellett volna levonni az elmúlt évek eseményeiből. Én ugy látom, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy nekünk a mult keservei még mindig nem voltak elegek a tanulság levonására. Én ugy látom, hogy e terem falak levő képek szemei mintha megelevenednének és szikrázó tüz gyúlna fel bennük mintegy biztató fáklyaként, hogy itt nem beszélni, de tenni kellene már egyszer. Azt a sok ezer nélkülöző, éhező magyar szájat nemcsak az igézetek csalfa mézeskalácsaival, hanem a való élet tápláló kenyerével kellene ellátni. Ha igy akarjuk a magyar" ipart, a magyar kereskedelmet támogatni, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, akkor mi, a magyar dolgozók, a magyar iparosok, magyar kereskedők nemcsak hisszük, de tudjuk is, hogy elfog jönni NagyMagyarország feltámadása! Adja Isten, hogy ugy legyen! deklődő is megjelent, szombaton délután 4 órakor folyt le az áll. tanítóképző gyakorlóiskolájának egyik tantermében. — Nem mint szigorú vizsgabiztos, hanem mint szerető nagyapó jöttem közétek, hogy elbeszélgessek veletek — nyugtatta meg a melegszivü főpásztor a drukkoló gyermekeket. És valóban bensőségesebb, meghittebb vizsgálat aligha folyt le még valaha a nyíregyházi unitárius tanulók legelső hittanvizsgálatánál. Ez a vizsgálat biztosan örökké emlékezetes marad azoknak, akik azon résztvettek. Ugyancsak a vizsgálat keretén belül folyt le Dietz Ádám tanuló konfirmációja is. A vizsgálat végén, amely a Magyar Hiszekeggyel záródott le, a püspöki vikárius könyv jutalmakat osztott ki a tanulók között. A hittan vizsgálat megejtése után Józan főpásztor tisztelgő látogatásokat tett Nyíregyháza" különböző felekezeteine! püspökeinél, illetve vezető lelkészeinél és Lukács Béla áll. tanitóképző-intézeti igazgatónál. Az istentisztelet Bensőséges ünnepség keretében folyt le a legelső nyíregyházi unitárius istentisztelet, amely vasárnap délelőtt 10 órakor vette kezdetét a m. kir. áll. tanítóképző-intézet disztermében. Nyíregyházán nem sok az unitárius hivők száma s az istentiszteleten mégis zsúfolásig meg volt telve a hatalmas terem- Nagyon sokan jöttek be a vidéken lakó unitáriusok közül is, de nagyon sokan voltak olyanok is, akik nem unitárius vallásúak. A debreceni leányegyházközség is kép viseltette magát és ő adta kölcsön az urvacsoraosztáshoz szükséges kegyszereket is. Az istentisztelet a »Szomoma« sóhajt szivünk...« cimü egyházi énekkel kezdődött. Az isientisz telet folyamán még a »Hozzád megyek, Uram, hozzád...«, a »Mennyben lakó én Istenem...® kezdetű közénekeket és a »Jer, jer kicsiny sereg, emléket ülni ma...« kezdetű köz-, illetőleg úrvacsora osztási énekeket énekelte a gyülekezet Szabó Géza áll. tanitó, oki. református kántor harmónium kísérete mellett. Az istentiszteleten a papi funkció valamennyi mozzanatát Józan MikIps püspöki vikárius végezte. ö mondotta az imát, az ünnepi beszédet, az ágendát és ő maga személyesen osztotta ki az urvacsorát előbb a férfiaknak és azután a nőknek. Az unitárius főpásztor mágas szárnyalású imája, költői lendületü, az Isten és haza iránti lángoló szeretettől átfűtött, meggyőző erejű gyönyörű beszéde, amelynek alapigéjéül az 50. zsoltár 23. versét választotta, egyformán megifogta a szivét és áhítatba ejtette a lelkét mind az unitárius, mind a más felekezetű hallgatóknak. Igazi ünnep, a különböző felekezetek ölelkezését, az egységes magyar erőt szimbolizáló magasztos ünnep volt az unitáriusok első nyíregyházi istentisztelete. Szem nem maradt szárazon, amikor a gyülekezet Nagymagyarország feltámadásának törhetetlen hitévei a szivében mint záróéneket elénekelte a Himnuszt. Józan Miklós szónoki készségeit egyébként nem kell külön méltatnunk. Az ő neve, mint Magyarország egyik legjobb szónokáé közismert nemcsak a Kárpátok láncain belül, hanem kint Angliában, sőt tul a tengeren Amerikában is. De nekünk nyíregyháziaknak is többször volt alkalmunk gyönyörködhetni szép prédikációiban a rádió utján. i Józan Miklós többször járt kint Angliában és Amerikában és ezek az utazások sohasem voltak eredménynélküliek az oláh megszállás alatt sínylődő erdélyi magyarságra nézve. Emlékezetes, hogy az 1918 után következő szomorú években, amikor az oláhok tüzzel-vassal pusztítottak Erdélyben mindent, ami magyar, az angol és amerikai unitáriusok voltak az elsők, akik részben anyagi támogatással, másrészről pedig személyes látogatásukkal, vigasztalásukkai segítségére siettek a rabságra kárhoztatott erdélyi magyarságnak. A megszállás után a kolozsvári unitárius templomban, az angol vendégek jelenlétében hangzott fel legelőször megtorlás nélkül a magyar Himnusz. Azelőtt tömlöc járt a magyaroknak a Himnuszért, de akkor az előkelő unitárius vendégek tekintélye megvédte a magyarokat az oláh inzultustól. És abban az időben történt az is, hogy tehetősebb amerikai unitárius egyházközségek testvér gyanánt fogadtak egy-egy birtokaitól megfosztott erdélyi eklézsiát, amelyeket azóta is állandóan támogatnak. S mindezeknek az erdélyi magyarságra felekezeti különbség nélkül egyaránt üdvös eredményeknek az elérésében nem kis szerepe volt Józan Miklós gyönyörű angoi nyelvű szónoklatainak. t A bankét Az istentisztelet után Józan Miklós püspöki helynök hivei és tisztelői népes banketet rendeztek a Koronában, amelyen a debreceni vendégek is megjelentek. A bankét a legbarátságosabb hangúAPOLLO 3 órás elfadás V,6 és '/*9 órai kezdettel Ma szerdán és holnap csüförtökön STÁROK VERSENYE BÁNKT VILMA, RONALD COLMAN, ELISABETH BBRttNER és még 8 Tiligstar. KRBUTZER SZONÁTA 8 fel*. SZERELEM ÉJSZAKÁJA 10 felr. ELSA KISASSZONY 9 feW. Józan Miklós budapesti nnitárins püspöki vikárius Nyíregyházán Az első nnitárins istentisztelet és az első nnitárins hittanvizsgálat városunkban