Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-18 / 112. szám

4 JNf^íBYIDEK. 1930. május 18. Képes katald­0us díjtalan 1 VSL&G HÍRNEVÉT AZ ANGOL FQTOLEMEZ ÉS FILM MINŐSÉGE R*VÉN SZEREZTE. fcapímtú > Blumbergnél, Nyíregyháza Majális! tájékoztató A hűvös időjárás miatt a majális néhány nappal később lesz. Szerdán 21-én délután háromnegyed négy órakor az összes népiskolák zászló­sai és dobosai az evangelikus iskola udvarán gyülekeznek, ahonnét felügyelet alatt elindulva bejárják a várost, hogy ősi szokás szerint meghívják az iskolaszékek, egyházi és világi elnökeit és a társadalom más vezető férfiait a majálisra. Má­jus 22-én (csütörtökön), kedvezőt­len idő esetén másnap reggel 7 órakor hívogatók járják be a város egyrészét és kihirdetik a majális megtartását. Pontosan 8 órakor történik a ki­vonulás a Sóstóra. Az egyes isko­lák növendékei tanítóik vezetése mellett a rendezőség által előremeg jelölt utcákon keresztül felvonulva igyekeznek csatlakozni a menethez amely a hősök szobránál felállított nemzeti zászlóelőtt tisztelegve ha. lad el hármas sorban. A zászló őr­séget ezévben a róm. kath. iskola adja. A rendezőség arra kéri a szülő­ket, hogy ne menjenek a gyerme­kek közé mindaddig, mig a város­ban a felvonulás tart, mert folyto­nos becézgetésükkel zavarják a me­netet. A Sóstóra érkezve, a kisvasúti megálló előtt vonul el a menet s minden iskolacsoport á már is­mert táborhelyre megy, ahol az összes tanulók együtt eléneklik a Himnuszt, majd szétoszolnak. Azok a gyermekek, akiket ingyenebédre előjegyeztek, az ebéd ióejéig együtt maradnak s iskolánként egy-egy ta­nító vezetése mellett a kijelöl* helyre mennek. Az ebéd kiosztásá­ban az összes tantestületek tagjai résztvesznek és ellenőrzik, hogy minden igénylő megkapja a maga ebédjét. A rendre a Baross cserké­szek ügyelnek az ebéd ideje alatt. A gyermekek szórakoztatásáról többféle módon gondoskodik a ren­dezőség: játékok, táni, stb. IVÓVÍZ a víztoronynál és a mé­zeskalácsos sátrak előtt áll a kö­zönség rendelkezésére. Gyermekek­nek a tó partján tartózkodni s a tavon csónakázni tilos. Az iskolás gyermekeket tanítóik a tanteremben gyakran figyelmezte­tik a növény- és állatvédelemre^ de most különösen kioktatják őket az jiltetvények kímélésére. Arra kéri a rendezőség a közön­séget is, hogy az ültetvényeket kí­mélje. — Üztefi könyvek, hitelkönyv, fovrgalmi adókönyv, épnztárkönyv, a legjutányosabb áron az Ujság­boltban kapható. Vasárnapi írások megemlékezés dr. Inrányi Lajosról Bessenyei Györgyről a kiváló tollú Íróról, megyénk nagy szülötté­ről a multkorában történt megemlé­kezés önkénytelenül eszünkbe jut­tatja azt a gondolatot, hogy me­gyénk vájjon milyen mértékben já­rult szülötteivel a magyar kuliura palotájának emeléséhez. A fentebbi gondolat vizsgálódásával arra a megállapításra juthatunk, hogy eb­ben a tekintetben sem maradunk el más megyék mögött. Jelen kis irás egy nagy magyar botanikus emlé" két kívánja feleleveníteni, ki euró­pai híre mellett is főként a nagy közönség részéről mindinkább fele­désbe merül. Történetünk fonala Nyíregyháza, régi idejébe nyul vissza, az ak­kori evangelikus egyháztanácF (1823) hosszas huza-vona után az algimnázium vezetésével tudós és nagytiszteletü Jurányi Sámuelt bíz­ta meg. Jurányi Sámuel a hires lő­csei orvosdoctor Jurányi Ádám fia szintén nyíregyházi születésü volt, mint nagynevű fia (szül. 1804. febr. 20.) és a »hittudományi« je­löltei volt, midőn az egyháztanács megbízásából Benkő István egyház­tag az un. »latin iskola« vezeté­sére kérte fel. A reá bízott köte­lességet lelkiismeretesen végezt, miről bizonyságot tesz az a tény is hogy az egyház a fizetését saját belátása alapján 1835-ben 40 pen­gő forinttal növelte. Jurányi Sámuel nőül vette nemes Dióssy Karolinát és e házasságból 1837 augusztus 25-én született egy fiúgyermek ki az év szeptember 3-án a Ludovicus Sámuel kereszt­nevet nyerte. Jurányi Lajosnak a szülőháza valószínűleg a régi gim­náziumban lévő tanítói lakás volt azaz a mai Luther-palota B. épü­letének a helyén valamikor állott ház. A kis Jurányi Lajos itt a nyírségi akácok alatt tanulta meg a betű­vetés nagy mesterségét s édesaty­ja kalauzolása mellett végezte a gimnázium négy alsó osztályát el. Édesatyja nagy elfoglaltsága mel­lett (egyedül tanította mind a négy gimnaziális osztályt, amel­lett, ha szükség volt rá, papi funk. ciókat is végzett) időt szakított ar­ra, hogy fiát a növénytan akkor még eléggé kezdetleges elemeivél megismertethesse. Jurányi a gim­náziumi tanulmányait Eperjesen végezte be, hol atyja tanításai ált^i felébresztett botanikai szeretetét a már akkoron jó hirü Hazslinszky Frigyes tanítása még jobban meg­erősítette. 1856 őszén Pestre ment, hol hat iskolai éven keresztül ori vosi tanulmányokkal foglalkozott, ' de egy percre sem hanyagolta el a növénytan tanulmányozását sem. — Főképpen a növények belső szer­kezetével szeretett már ifjú korá­ban is foglalkozni — és ezirá­nyu érdeklődését megtartotta élete végeztéig, — ez igazolja Margó Ti­vadar az állattan akkori tanára a pesti egyetemen az alábbi kijelen, tésével »Jurányi a Dicranum fla­gellare bonctani és kifejlődés­története szerkezete körül górcsői vizsgálatokat tesz kitartó szorga­lommal, szakavatottsággal és ügyességgek. Az alig huszonöt éves ifjút Gerenday József a nö­vénytan tanára 20 forint havi fi­zetéssel magántanársegédévé fo­gadja és mint ilyen 1862 december 7-én orvosdoktor lett. Hogy ked­venc tárgyával tovább is foglal­kozhasson előbb mint orvos neve­lőáUást vállal majd a pesti belvá­rosi főreáliskola természetrajz ta­nári tanszékre pályázik, de ez nem sikerül. A lankadatlan szorgal­mát ezen kudarc nem kisebbíti és a megérdemelt elismerés nem so­káig várat magára. Az orvoskari tanártestület 1863. év őszén »ki­váló képességének elismeréséül* a Schordan-féle 1000 forintos utazási ösztöndíjjal jutalmazza meg. A külföldi tanulmányai három évig terjedtek, miközben az akkori Európa legnagyobb botanikusainak tanítását hallgatja s mellettük dol­gozgat innen is több dolgozatot küld haza, melyek közzül az egyik­kel pályadijat is nyer. A megélhe­tési gondok azonban mindjobban nehezednek vállaira és ennek is egyrészről, mig másik részről a szü lői házból eredő biztatásnak en­gedve Lónyai Menyhért Gábor fia mellett nevelői állást vállai. A be­teges Lónyai Gábor kedvéért az 1866 év első felét külföldön tölti és ott értesül arról az örvendetes eseményről, hogy a pesti egyete­men rendkívüli tanárnak a növény­tani tanszékre kineveztetett. — A nevelői állást mihelyt megfelelő utódról gondoskodni tudott el­hagyta és Pesten 1866 szeptember 2'9-én átveszi a tanszéket. Ne gon­doljuk azonban a tanszék átvéte­llénél a mai viszonyok alapján, va­lami hatalmasan felszerelt labora­tóriumra és több ezer szakmunká­ra rugó könyvtárra, ellenkezőleg még az akkori kor igényeit is ki nem elégítő felszerelés volt amivel ő megkezdette a magyar botanikai szakoktatás általa oly naggyá ki­fejlesztett palotájának építését. —• Jurányi élete attól a pillanattól kezd ve, hogy bevonult az Öt méltán megillető helyre, magas ivelésü . üstököshöz hasonlítható azzal a j megkötéssel, hogy csillagának a 5 zenitre való felérkezése után nem Május 17-18, szombaton, vasárnap A WOLFSON-CIRKUSZ UTOLSÓ DÍSZELŐADÁSA Főszerepben: HELEN ALLAN és SAETTA GAMBRINO. Szombaton a 9,iasárnap az 5-7-9 órai előadásokat katonazene kiséri következett be az üstökösöknek a mélybe való zuhanása, hanem megállt ragyogni magas szellemé­ivel s jagyog ma is itt ott ötven év távlatán keresztül. 1871-ben rendes tanára lesz az egyetemnek még az évben az Akadémia levelező tagja mig 1882-ben rendes tagja. Munkálkodásának csak betegsége tud eleinte csak ideig óráig, de később mindjobban elhatalmasod_ va hosszabb ideig gStat állítani, mig az alattomos kór a tudomá­nyos világ nagy gyászára 1897 február 27-én Abbáziában hol eny­hülést keresett, a sirba dönti. Holt­testét a kerepesi-uti temetőbe 1897 március 4-én helyezték örök nyugalomra. Jurányi tudományos munkálko­dásának méltatása nem csak ku­tatásainak felsorolásába merülhet ki. Legnagyobb munkája az volt, hogy kiemelte a botanikát az ed­digi »leiró természetrajza köréből és a természettudományok sorába helyezte. Addig mig külföldön a botanika is a tcbbi természettudo­mányokkal egyetemben az okada­toló tudományok között állt ná­lunk főképpen abban nyilvánult meg, hogy egyes növényeknek kül­ső leírásával és ezen alapon való rendezéssel foglalkoztak a szakem­berek. Jurányi volt az első ki a nö­vénytant a külföld példájára (Mayen, Mohi, Nágeli főképpen Schleiden) ^tudományossá és mo­dernéi tette. Kereste a növények belső és külső szerkezetének ösz­szefüggését az életműködéseinek megnyilvánulását; fejlődéstanát vizsgálta a növényeknek és az ezen • alapon való rendezését. Nagy hord­erejűek önálló kutatásai, melyek­nek méltatása és ismertetése már túlmennének e cikk keretein. — Tudományos munkásságának érté­kére és miben létére legjobban jel­lemző egykori kartársának Than Károlynak a ravatalánál tartott búcsúszavai midőn azt mondotta »te tanítottál meg bennünket arra, hogy a növényvilágot bölcsészeti­leg csak biológiai alapon lehet m égért eni.« Nagy munkaképessége nem me­rült ki a tudományos kutatások­ban, hanem más irányban is meg­nyilvánult. Előadásai, melyek mindig a tudományos gondolatok szigorú keretein belül mozogtak mind egy-egy sarokkövét képezték a tudománynak, de ha kellett, fő­leg akkor midőn valamely szára­zabb rész ismertetéséhez ért az ékesszólás kritériumait is magán viselték, ami pedagógiai szem­pontból igen nagy jelentőséggel bir. A pesti egyetem növénytani felszerelésében szintén hatalmas ré­sze van munkásságának, nem ke­kevésbé az európai hirü botanikus kert továbbfejlesztésében. Mint ember pedig a sziv embere volt, szegényebbsorsu kollegáival, mint tanuló, szegény hallgatóival mint tanár készséggel osztotta meg ha kellett, az utolsó falat kenyerét. Mint a fentebbiekből láthatjuk minden tekintetben büszkék lehe­tünk Jurányi Lajosra a »magyar tudományos botanika atyjára« vá­rosunk, megyénk nagy szülöt­tére. Miközben e sorokat irom gon­dolatom messze eljár a sóstói er­dőbe, a valamikori Bujtosra hol tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legjobb márkájll bútorárúi rendkívül olcsó árban kerülnek eladásra, u. m. hálók, ebédlők, ^ uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. — i Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára. 1-től 6, 12 és 19 hónapig terjedő részletre is! VaS- és rézbutorok. ® SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyíregyháza, Kállal-u. 4. Telefon: 319. Vételkényszer nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom