Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-18 / 112. szám

N ír egyháza, 1930, május 18. * Vasárnap évfolyam. 112. sz. Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2"50 P. Negyedévre 7"50 P. — Köz­tisztviselőknek és tanítóknak 20°fo engedmény Alapította : JÓBA ELEK Felelős seerkesxtfi: VERTSE K. ANDOR wmmmmBmamammmmxemmmBmamm Szerkemzfő»ég és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőcégi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Po»Uch«que 29558 Amire még alig volt példa Ma­gyarország külkereskedelmi mérle­gének történetében, az most valóra vált. Magyarország külkereskedelmi mérlege az 1930-as év első negye­dében nem passzív, hanem aktiv volt. Ha az utolsó évek külkeres­kedelmi mérlegeink alakulását vizs­gáljuk, azt látjuk, hogy a mérleg csökkenő tendenciát mutat a mi javunkra, sőt, mig a mult évi mér­leg 22 millió behozatali többlettel zárult, addig a kiviteli többlet az 1930-as év első negyedébn ugyan­annyit tesz ki, mint a tavalyi beho­zatali többlet. Ezek olyan jelensé­gek, amelyek mellett szó nélkül el­haladni nem lehet, mert e meg: dönthetetlen számszerüségek bizo­nyítják, hogy pénzgazdálkodásunk alakulása ebben az aktiv külkeres­kedelmi mérlegben birja legerő­sebb támaszát s hogy ezen az uton gazdasági életünk belső konszolidá­cióját és fokozatos erősködését ér­hetjük el. A külkereskedelmi mérleg meg javulásának jelentőségét, azok, akik állandóan sötét szemüvegen át fi­gyelik az eseményeket, azzal igye­keznek lefokozni, hogy a külkeres­kedelmi mérleg javulása is a de­konjunktúra következménye. A rossz gazdasági -/iszonyok folytán ugyanis csökkent a piac felvevőké­pessége, csökkent a lakosság vá­sárló ereje, ezért tehát csökkent az importszükséglet is. Ugy magya­rázták a külkereskedelmi mérleg javulását, hogy ez azért történik, mert mi kevesebbet fogyasztunk. Ez a megvilágítás azonban téves. Igaz ugyan ,hogy a behozatal csökkenése a vásárlóerők csökkené­sét is jelenti, azonban a javulás két­oldali. Nemcsak az import csök­kent, hanem az export is emelke­dett. Az export emelkedése már mindenesetre loédvtező jelenség. Ezt semmi esetre sem lehet a vá­sárló erő csökkenésével magyaráz­ni. Igaz, hogy az export nyomott árakont örtént, de azért ez az érté­kesítés nem jelentett veszteséget. A kivitt gabonamennyiség ugyanis a mult év második felében került elszállításra, amikor az árak még magasabbak voltak a jelenlegi áraknál. Az export emelkedése arra mutat, hogy a külkereskedelmi mér­leg mélypontján már tul vagyunk. Ez mindenesetre biztató a jövőre nézve is és miután a terméskilátá­sok kedvezőek, kilátás van arra, hogy a most következő gazdasági évben is megfelelő exportmennyi­ségekkei fogunk rendelkezni. Itt nyilvánul meg a kormány előre­látó gondoskodása, amikor a jövő­re nézve olcsó mezőgazdasági hi­tel biztosítására törekszik. Termé­szetesen nem szabad ölbetett ke­zekkel várakoznunk, amíg eljönnek á külföldi vevők, hanem idejekorán meg kell tennünk minden intézke­dést ,hogy a megfelelő értékesítés sikerüljön. A jelen azt bizonyítja, hogy Magyarország meg tud állani a saját lábán. Ezt mutatja a kül­kereskedelmi mérleg javulása. De ez pem elég, mert nemcsak meg kell állanunk egy helyen, hanem előre haladnunk is kell. Fokoz­nunk kell a termelést ugy, minősé­gileg, mint mennyiségileg s ebből a célból gondoskodnunk kell a me­zőgazdaságot támogató megfelelő külföldi kölcsönről. Hogy a kor­mányzat bölcsesége ezt mily mér­tékben teljesiti, arra döntő bizonyí­ték az a törvényjavaslat, amely most foglalkoztatja a törvényho­zást. A kormány tudatában van an­nak, hogy a mezőgazdaságot ol­csó és gazdaságos hitellel kell tá­mogatni s ennek tudható be az a körülmény, hogy a pénzügyi kor mány — külföldi hitelműveleteinél — elsősorban és Tőként a mező­gazdaság megsegítésére gondol. Magyarország külkereskedelmi ki­látásai biztatóak. Ha vannak is ag­gasztó világjelenségek, amelyek kö­rültekintést és mérsékletet páran csolnak, annyi máris megállapít­ható, hogy Magyarország, még efb ben a világkrizisben is erősen tar­totta pozícióját s hogy előbbre ha­ladhassunk, ehhez kitartás, önfe gyelmezettség és lankadatlan mun­ka szükséges. Az egységes magyar gyorsírás diadalútja Irta: Dr. Traeger Ernő miniszterelnökségi miniszteri tanácsos a gyorsirási ügyek m. kir. kormánybiztosa Amikor gr. BBsthlen István m. kir. miniszterelnök országépitő munkás­ságába a miniszternács egyhangú határozata folytán a gyorsírás is beállítást nyert, nyilvánvalóvá vált hogy ezzel a magyar gyorsírás ügye uj korszakhoz érkezett el, amely ennek a hasznos ismeret­ágnak általános elterjedését és az élet minden ágában való minél szé­lesebb körű alkalmazását fogja eredményezni. Ez a feltevés nem bizonyult hiu ábrándnak. A terv realizálásá­hoz azonban előbb meg kellett teremteni a lehetőségeket. Ehhez az első lépés az egységes magyar gyorsírás megteremtése volt. Gróf Klebelsberg Kunó m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter a leg­nagyobb készséggel és megértés­sel karolta fef a magyar gyorsírók­nak ezt a régóta vajúdó kíván­ságát* és kijelentette, hogy az er­re irányuló törekvéseket a maga részéről hajlandó a legrövidebb időn belül megvalósuláshoz jut­tatni. A talaj tehát elő volt készítve az egységes magyar gyorsírás be­fogadására s amikor a magyar gyorsírókkal folytatott tanácskozá­saim eredményeként a jelentős in­tézkedés megtétele iránt előterjesz­tésemet megtettern, érett gyümölcs ként hullott a magyar gyorsirók ölébe 1927. év elején az egységes magyar gyorsírás. Az egységesítésnél a világ ösz­szes államai közül csak Németor­szág előzött meg bennünket két évvel. Ez az idő éppen elegen­dő volt ahhoz, hogy a német egy­séges gyorsirás életbeléptetésévei szerzett tapasztalatokat a magunk előnyére' értékesitsük és — ne utánozzuk. Az egységes magyar gyorsirás megvalósítása teljesen a magyar viszonyoknak megfelelően történt. Mi nem vettük át szolgailag a né­met rendszert, hanem a magyar nyelv szelleméhez simuló és tör­vényszerűségeihez alkalmazkodó rendszert tettünk meg a 15 éven át első helyre került Radnai-rend­szer elfogadásával egységes ma­gyar gyorsírássá, hogy ezzel nem­zetünk önállóságát gyorsirási té­ren is kidomborítsuk. Amig a németek hosszadalmas tárgyalások után kompromisszu­mos alapon egy uj rendszerben ál­lapodtak meg, amely ellen most a régi rendszer hívei felhozzák, hogy á régi rendszerek jóságával szem­ben áz uj rendszer gyakorlati na­gyobb előnyeit nem bizonyította be, addig az egységes magyar gyorsirás életbeléptetésével nálunk olyan rendszer jutott hivatalos el­ismeréshez, amely évek hosszú so­rán át tanítási és gyakorlati ered­ményeivel az összes engedélyezett rendszereket leverte és iskolai el­terjedését tekintve is az első helyet vívta ki magának. Azóta három év telt el, mely idő alatt az egységes magyar gyorsirás teljes mértékben és minden vonatko­zásban igazolta a hozzáfűzött várako zásokat. Minden gyorsiróversenyen az egységes magyar gyorsírást jut" tatták diadalra a versenyző fia­tal diákok, akik megfogadták gróf Bethlen Istvánnak az egységes ma­gyar gyorsirás életbeléptetése al­kalmával hozzájuk intézett lelkesítő szózatát. Ennek az ifjúságnak a kezébe van letéve az egységes ma­gyar gyorsirás sorsa és jövője. Ha az ifjúság megérti a rendszerben rejlő szellemet és annak röviditési eszközeit, akkor az egységes ma­gyar gyorsírást eddigi diadalmas utján feltartóztatni nem lehet. Aki erre a feladatra akarna dőre fővel vállalkozni, afelett szánakozó mo­sollyal végigszáguld a magyar gyorsiróifjuság a maga erejének biztos tudatában és tettrekészségé­nek bátor lendületében. Ez a magyar gyorsíró ifjúság gyülekezik Nyiregyházán is, hogy az itteni kerületi versenyen nemes mérkőzésben ismét ' tanúságot te­gyen lelkesedéséről és tudásáról. Ez az ifjúság a magyar jövőt je­lenti s e jövőnek kiépítésében s felvirágoztatásában a magyar ki­•rályi kormány az ifjúság munka­erejét éppen gyorsirási tudásának kihasználása révén akarja megkét­szerezni. E gondolat jegyében szü­letett meg a minisztertanács '1929. évi december hó 6-i határozata, a mely a gyorsírásnak a középisko­lákban a rendes tantárgyak között való kötelező tanítását rendeli el s egyúttal kimondta, hogy az ál­lami szolgálatbalépéskor ezentúl — igazolni kell minden pályázónak a gyors- és gépírásban való jártas­ságát. Ezek az eredmények az egységes magyar gyorsirás bevezetésének fo­lyományai és az egységes magyar gyorsirás diadalutjának egyes ál­lomásait jelzik. Ez az ut most Nyír­egyházára vezetett el, ahol a gyors­írásnak számos lelkes tanára és barátságos érzelmű felkarolója — régóta igen szép eredménnyel azon fáradozott, hogy a várost és annak tanulóifjúságát egyre szebb sike­rekhez juttassa el a gyorsirás mü­velésében és ápolásában. A városi Nyiregyházi Gyorsirók Egyesülete a felnőttek számára rendezett esti tanfolyamokat. A fiukereskedelmi iskola női tanfolyamán virágzó gyorsirási élet van, a tiz év óta mű­ködő fiukereskedelmi iskolai gyor­irókör pedig résztvett minden ke­rületi vagy országos versenyen és minden alkalommal igen jelentős sikereket aratott. Most a nyíregy­házi derék gyorsirók Nyiregyházán mérhetik össze erejüket az ország minden részéből idesereglett gyors­írókkal, amikor itt is kibontja dia­dalmas zászlaját az egységes ma­gyar gyorsirás. Ez alkalomból szívből köszön­töm Nyíregyházát és az egybe­gyűlt gyorsírókat. I Cégváltozás miatt leltári árakon alul árusítunk A HUNGÁRIA CIPŐÁRUHÁZBÜN. Férfi cipők 12 P-töl feljeb b, női cipők ÍO P-tőJ „, ieb b. 191 Ama DR fillér Külkereskedelmi kilátások

Next

/
Oldalképek
Tartalom