Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

1930. április 1. JSflrfRYIDÉK. vállalkozó szellemű emberek, a kik tudják, mit jelentene Nyíregyházán a virágzó strand a szépséges Sóstón. Szatmár példáját követve nyilvánosságra hozzuk az érdekes tervet, és várjuk a hozzászólásokat, várjuk a felhívás kibocsátást, az akció megindítását. Zalkod község békéjét megbontja a felekezeti torzsalkodás Szabolcsvármegyének talán legkisebb és legmostohább gyermeke Zalkod "község. Mint Zalkod szülötte szemtanúja voltam a' március 15-i ünnepségnek és meggyőződtem arról, hogy ennek az elszigetelt kis falunak a lakossága tántoríthatatlan érzelemmel fűződik a nemzeti gondolathoz, lelkes szeretettel ápolja a magyar tradíciókat a tanítóság értékes vezetése mellett. De «ajnos, ebben a kis községis felütötte fejét a felekezeti villongás. Március 1 5-én a görög és róm. kath. iskolákban külön-külön tartották meg az ünnepségeket, a magyarság egyetemes ünnepét akkor, amikor a község lakossága csak e két felekezethez tartozik. Hogy ez a felekezeti torzsalkodás mennyire káros a lakosság erkölcsi és kulturális neveltetése szempontjából, ugy hiszem ezt nem kell bővebben részleteznem, de példaképen felhozom, — hogy mint a legtöbb családnál, ugy nálam 'is mig az egyik gyerpiekem a róm. kath,, a másik a g. kath. iskolába jár, ugy hogy az egyik gyermekem szereplését nem hallgathattam végig, mert ugyanakkor a másik gyermekem is szerepelt. Ettői a szomorú szimptómától eltekintve, amelyre egyébként felhívom a kir. tanfelügyelőség figyelmét, az ünnepségek lélekemelő szépséggel zajlottak le. A gör. kath. iskolában Rektor János tanitó gyönyörű programot állított össze. Reggel 9 órakora Hiszekegy imával kezdődött az ünnepély, majd Rektor János tanitó a szabadságharc eszmei célkitűzéséről, halhatatlan vezéreiről és a honvédek heorikus küzdelmeiről tartott magvas, szárnyalóan szép beszédet, miután a kis növendékek szavaltak óriási sikerrel. Fél 11 órakor a Teventék részvételével a népünnepély vette kezdetét, amelyen ugyancsak Rektor János tanitó lángoló mondatai lelkesítették az egybegyűlteket, mig a leventék hazafias szavalatokkal 'tették színessé az emlékezetes ünnepélyt. Ugyanebben az időben a róm. kath. iskolában is hasonló felemelőHinnepély-jzajloít le, amelynek ün

J DIADAL I.MM

M —IttB—

—

W II

M I

I II I •• Március 31, hétfőn 5, 7 és 9 órakor Csak egy nap Az asszonyok ostora Jack Wassarmann világhírű regénye 8 felvonásban. Főszerepben : JOHN GILBERT nepi szónoka Darányi János főtisztelendő volt, aki a jövő perspektíváját megvilágító beszédében Széchenyi magasztos alakját emelte ki, mint a magyar kultura megalapozóját. Kár, hogy e két valóban szépségekben gazdag ünnepség nem tömöritette egy táborba Zalkod község széthúzó, ősi. magyar átok alatt nyögő nemes népét. Paraszkay Péter. A vidéki károsokban is bevezetik a beszélgetések szerint számított teieíondijat Berendezik az automata kapcsolást A kereskedelmi minisztérium nemrégiben körlevélben értesítette az ország valamennyi kereskedelmi és iparkamaráját, hogy a közeljövőben a telefonforgalomban bizonyos változtatásokat óhajt eszközölni és ezért április harmadikára megbeszélésre hivta össze a kamarák vezetőit. Az iparos és kereskedő világnak ugyanis régi sérelme, hogy az interurbán beszélgetések dija rendkívül drága, másrészt az egyes relációkban oly kevés vonal áll rendelkezésre, hogy igen sokszor kényteltnek a dringend-beszélgetést igénybe venni. A kereskedelmi miniszter most ezeken a mizériákon kiván segítem és április 3-án már kész programmai lép az érdekeltségekelé. így az ország két legnagyobb vidéki városában: Pécsett és Szegeden még ebben az esztendőben áttérnek az automata-központra, 1934 végéig pedig automatára rendezik be az ország valamennyi nagyobb kapcsoló központját, a debrecenit pedig a postapalota felépítése után. Ezzel egyidőben a jelenlegi 12 pengőről 6—10 P-re szállítják le a telefonállomás előfizetési diját, aszerint, — hogy az illető városban mennyi 'telefonelőfizető van, viszont 12 fillér külön dijat szednek minden telefonbeszélgetésért. Másik érdekes részlete a tervezetnek az interurbán beszélgetések dijának a leszállítása. Az első díjövben egy 3 perces beszélgetés dija 30 fillér, a második díjövben 20, a harmadik díjövben 30, a negyedik díjövben 10 fillérrel fog olcsóbbodni. Az ötödik dijövben a beszélgetés ára változatlan marad. A tervezetet az érdekeltségek meglehetős vegyes érzelmekkel fogadták. így elsősorban az ötödik dijöv díjtételének leszállítását kívánják. S A kereskedelmi miniszternek az a terve egyébként, hogy az egyöntetűség érdekében ugyanugy, — mint a fővárosban, a vidéken is megszüntetik az úgynevezett pausálé rendszert és a nagyobb vidéki központokban is rendszeresitik a számológépeket. Minden olyan városban bevezetnék az uj rendszert, ahol száznál több telefonállomás van. Egy-egy beszélgetés dija ugyanugy, mint Budapesten, 12 fillér lenne, de a kötelező havi beszélgetések számát lényegesen leszállítanák. Budapesten tudvalevően az alapdíj 10 pengő és ezenkívül 50 beszélgetés diját kell megfizetni. A vidéki közepes városokban ezzel szemben az alapdij csak 6 pengő volna és ezenkívül 20 beszélgetés diját számláznák. Annyi bizonyos, hogy az u] rendszer a magán terefon előfizetőknek kedvező. A nagyobb forgalmú vállalatoknak, kereskedőknek, iparosoknak, bankoknak azon ban az eddiginél lényegesen több kiadást jelent. A reformhoz tartozik még az is, hogy mig eddig Budapesten a beszélgetések ioszá zalékát rossz kapcsolás cimén leszámították, addig a jövőben nemcsak a fővárosban, de a vidéken is 5 százalékra csökkentenék a leszámított téves kapcsolásokat. Méhész Ferenc már a szegedi Csillag-börtönben elhatározta a Széchenyi-úti kasszafúrást Boros lózseí fegyenctársától, aki álarcosan tört be a Hellerszeszrafetárba, kapta a helyszínre vonatkozó útbaigazításokat Szombati sfámunkban röviden megemlékeztünk arról, hogy a nyíregyházi rendőrség detektivtestületének sikerült megállapítani a Heiler szeszkereskedés irodájában történt kasszafurás tettesét, Méhész Ferenc hírhedt kasszafuró személyében. A nyomozást Eördögh Zoltán és Jakab Endre detektívek irányították páratlan ügyességgel. Az eset meglehetősen komplikált volt. A betörés színhelyén semmi nyom nem volt felfedezhető s csak anynyit lehetett megállapítani, hogy a tettes mesteri ügyességgel nyitotta fei a kasszát. Ezek után abból a feltevésből indult ki a rendőrség bünügyi osztálya, hogy a tettes csak országos hirü, úgynevezett utazó kasszafuró lehetett. Hellernél egy ízben már történt egy álarcos rablás, a melynek tettese Boros József 5 és félévi fegyházat kapott s jelenleg a szegedi Csillag börtönben ül. Valószínű volt tehát az a következtetés, hogy a kasszafurást csak olyan valaki követhette el, aki a Csillag börtönben Borostól kapta az információkat és időközben kiszabadult. így terelődött a gyanú a hírhedt Méhész Ferencre, aki nem régen hagyta el a Csillag-börtönt*. Méhésznek egyébként igen kalandos múltja van. Szinte filmszerűen peregnek az események ajkáról, ahogy kihallgatása során halkan, megfontoltan és feltűnő érteimességgei elbeszéli "élete változatosságait. Szilágysomlyói születésü és mint mondja, a háború és csonkaságunk áldozata. Nem tudott hazamenni és itt csavargott a csonkaországban munka nélkül. Február 14-én szabadult a jászberényi dologházból, mig előzőleg 6 esztendőt ült 14 rendbeli betörés, illetőleg kasszafurás miatt. Amikor kiszabadult Pestre ment, de elhelyezkedni nem tudván, Ceglédet látogatta meg. Cegléden betört egy fakereskedésbe, de az utolsó pillanatban az éjjeliőr megzavarta. Majd Mezőtúrra helyezte át a székhelyét, ahfci a gazdák szövetkezetének üzletében próbálta egy léjjei a kasszát kinyitni. De a feszitővas beletört a kassza acélpáncéljába, ugy 5 hogy csak a napipénztárban talált 70 pengővel volt kénytelen megelégedni E sok sikertelen kísérlet után eszébe jutott Boros elbeszélése a szegedi Csillagbörtönben. Boros sokat emlegette, hogy amikor a nyíregyházi detektívek elcsípték és helyszíni szemlére vitték, Heiler örömmel újságolta a detektiveknek, hogy a kasszát nem törték fel, amelyben pedig 900 millió korona volt. A Mezőtúron szerzett 70 pengővei erre Nyíregyházára jött szerencsét próbálni." Sikerült is a Hellerék Werthám szekrényét felfeszítenie, de hiába való volt a munka, a peches kasszafuró egyetlen fillért sem talált benne. Március elején Debrecenbe ment, ahol a Kovács-féle vaskereskedésbe tört be, lebontva a falat. De itt sem volt szerencséje. Egy kasszát kinyitott ugyan, a melyben azonban nem volt pénz, a másikba meg ismét beletört a szerszáma. 15 pengővei és néhány ollóval, kanállal megrakodva az első vonattal Békéscsabára, majd Gyulára utazott, ahoi jelentkezett a rendőrségen és kérte, hogy mint román állampolgárt hivatalosan to loncolják át a határon. A nyíregyházi detektívek köröző távirata azonban előbb megérkezett és a póruljárt kasszafurót Eördögh Zoi tán és Jakab Endre detektivek Nyíregyházára kisérték, ahol beismerő vallomása után előzetes letartóztatásba helyezték . A Szabolcsi Tanári Kör szombaton irodalmi emlékünnepet rendez Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Szabolcsi Köre Kisfaludy Károiy és Katona József emlékére, elhalálozásuk 100 éves évfordulója alkalmából, 1930 ápr. 5-én, szombaton délután 5 órakor a nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium dísztermében irodalmi emlékünnepet rendez. Az emlékünnepen a szabolcsi középiskolák tanárai tiszteletadójukat róják le nemzeti irodalmunk két nagy alakja előtt. A nagyok emlékét azok fogják méltatni, akik szellemi közösségben érnek irodalmi életünk kimagasló alakjaival, akik hivatottak szellemük megértésére s e szellemi kincsek közlésére. Az irodalmi emlékünnep műsora a kövekezqf: 1. Kisfaludy K. Szülőföldem szép határa... Énekli a nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth-reálgimnázium vegyeskara. 2. Kisfaludy Károlyról emlékbeszédet mond Cserepes Gyula, a kisvárdai áll. Bessenyei-reálgimnázium tanára. 3. Fantázia Erkel F. Bánk-báni operájából. Előadja a 12. honvéd gyalogezred zenekara. Vezényli Kiss János karnagy. 4. Katona József emlékezete. Irta és felolvassa Fehér Gábor, a nyíregyházi ág. h. ev. leánygimnázium tanára. 5. Tiborc panasza. Részlet a Bánk-bánból. Előadja dr Grünfeld Ferenc, a nagykállói áll. Szabolcs-vezér reálgimnázium tanára. 6. Erkel, Ima a Bánk bán operából. Négykezes zongorakísérettel énekli a nyíregyházi ág. h. ev. 'leánygimnázium énekkara. Vezeti Rőder Ede tanár. Az irodalmi emlékünnepre belépődíj nincs. /