Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-27 / 95. szám
Nyíregyháza, 1930. április 20. * Vasárnap ^ J, évfolyam. 90. sz. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2"50 P. Negyedévre 7 50 P. — Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1 - 39. Postacheque 28666 Kitartunk! Hetek óta fokozott figyelemmel idaéri az egész magyar közvélemény azokat a tárgyalásokat, a melyek a keleti jóvátétel ügyében Párisban folynak. Ezek a tárgyalások a mai napig még nem jutottak el a végleges megszövegezés s még kevésbbé az aláírás stádiumáig. Ebben azonban nem a magyar delegáció a hibás, hanem elsősorban a cseh delegáció, amelyhez éppen a legutóbbi napokban csatlakozott a román is. Amennyiben a helyzetet a diplomáciai titoktartás ködén át meg lehet ítélni, a fő vitapont arról folyik, hogy a jövőben a 250. paragrafus hatályossága az agrárügyekre ne terjedjen ki. A cseh propozició nemcsak a nemzetközi döntőbíróságnak, hanem a hágai .állandó ftróságnak a működését is ki akarja zárni az agrárügyekből.. A román kormánynak legutóbb elfoglalt álláspontja egyezik a csehekével, amennyiben a román delegáció memoranduma ugyancsak a döntőbíráskodás teljes kikapcsolását kéri a jövő minden agrárügyére vonatkozólag. Napnál világosabban látható az elmondottakból, hogy itt, ebben a kérdésben taktikázás folyik. Mi ennek a taktikázásnak az oka? Nyilvánvalóan az, hogy Magyarországot késleltessék a külföldi köl csönre vonatkozó tárgyalásaiban, amelyek csak akkor lehetnek esedékesek, ha a keleti jóvátétel kérdése véglegesen elintézést nyert. A csehek s a románok ugy gondolkoznak, hogy mi pénzügyileg és gazdaságilag olyan szükségben vagyunk, hogy hajlandók leszünk magunkat eladni annak, aki lehetővé teszi, hogy a kölcsönt minél előbb megkapjuk. Ez azonbanban óriási tévedés. Valóban szegény ország vagyunk, de a jogainkat fel nem adjuk, s ha, kell, tudunk továbbra is nélkülözni. A magyar kormány el van szánva, hogy kitart a végsőkig s nem engedi sem magát, sem a magyar közvéleményt kifárasztani a csehek és románok szívóssága által. A diplomáciai tárgyalások eredménye csak ugy, mint a háborúké, jórészt a jó idegek kérdése. A keleti jóvátételi konferencián olyan alapvető kérdések körül forog a vita, hogy Magyarországnak kötelessége jó idegekkei rendelkezni, mert itt olyan állóharc kitartással valófoly tatásáról van szó, amelynek eredményes kimenetele biztosithatja a győzelmet. Ha kell, megszakítjuk a párisi tárgyalásokat s a magyar delegáció inkább eredmények nélkül utazik haza, semhogy beugorjunk a csapdába, amelynek foj togató szorítását igazában csak akkor éreznénk meg, ha ellenfeleinknek az irott szerződések erejével lehetne kényszeríteni bennünket. És itt bizonyos mértékben a felelősség már a nagyhatalmakra is hárul. Olaszország szilárdan kitart álláspontja mellett, amely szerint mindaddig nem ratifikálja a Young-szerződést, amig a keleti jóvátételi konferencia befejezést nem nyer. Már pedig a I többi nagyhatalom nagyon szívesen ratifikálná a Young-egyezményt, hiszen erre vonatkozólag több hivatalos és félhivatalos nyilatkozatot hallottunk. Kérdezzük azonban akkor, hogy miért tűrik a csehek és románok akadékoskodását és miért nem fejtik ki azt a nyomást, amely dűlőre viihetné a dolgokat? Azt nem kívánhatják, hogy az amugyis megtépázott, területileg és gazdaságilag tönkrement Magyarország, — amely az idegen járom alatt nyögő testvérek millióit siratja, — olyan egyezményt irjon alá, amely a végpusztulásba kergetheti. Jönnek hirek, hogy a nagyhatalmak megunva ezt a helyben való topogást, nyomást gyakoroltakés ennek folytán elvben már| létre is nHMM^HHBMBM jött a megegyezés. Mi azontian csak akkor fogjuk ezt elhinni, ha^ a magyar kormány hivatalos uton közli a magyar közvéleménnyel ezt a tényt. A magyar közvélemény pedig csak akkor fogja a magyar kormány erre vonatkozó nyilatkozatát megelégedéssel tudomásul venni, ha azt látja, hogy ugy sikerült megkötni az egyezséget, hogy a mí igazunk (érvényesült s a ránk háruló kötelezettségek nem elviselhetetlenek. Ha ez nem sikerülne, szakítson meg a kormány mindenféle tárgyalást, hiszen az osztatlan magyar nemzet áll mögötte abban az esetben, amikor az ország vitális érdekeinek ily fontos védelméről van szó. II Minden más feladat előtt a gazdasági bajok nyomán fenyegető veszély elhárítását kell első feladatunknak tekintenünk" Mikecz István alispán jelentése az elmnlt esztendőről. — A közigazgatás rendezése A gazdasági válság. — Kormányzói jubileum. — Fóispánváltozás a vármegyében A Szabolcs és a véle ideiglenesen egyesitett Ung vármegyék má iusi közgyűlésén számol be a vármegye alispánja az elmúlt év eseményeiről. Az alispáni jelentés a közigazgatás egyes ágazatairól szóló részletes beszámolója előtt általános képet ad az elmúlt esztendő fontos eseményeiről és jelentésének e bevezető részében a következőket mondja: Az elmúlt év, amelynek vármegyénk közigazgatását és közállapotait közelről érintő fontosabb eseményeiről e kötelességszerüleg előterjesztett időszaki jelentésemben ezúttal a tekintetes törvényha : tósági bizottságnak beszámolok, — amig egyrészt bővelkedik az ősi vármegyék belső életét és egész szervezetét közvetlenül érdeklő fontos változásokban, — más oldalról megszakitásnélküli folytatását jelenti nemzetünk külpolitikai s gazdasági helyzetének megjavításáért a nemzeti élet minden számottevő tényezője részéről folytatott nehéz küzdelemnek. A közigazgatás rendezése. Gazdasági válság Amig egyrészről a közigazgatás rendezéséről szóló, 1929. évben alkotott s részben az elmúlt év folyamári, részben a folyó év első hónapjaiban életbelépett uj törvény uj elemeket, uj rendet és sok tekintetben uj elveket hoz be az ősi, 1886. év óta változatlan jogszabályok alapján működő törvényhatóságok életébe, — másrészről lankadatlan kitartással küzdenie kell vármegyénknek az évek óta húzódó gazdasági válság súlyos következményeivel s keresnie kell az utat és módokat, hogy e válságnak legálább helyi tünetei, vármegyénk lakosságának minden rétegét egyformán nyomasztó káros hatása vármegyénk határain belül enyhíthetők legyenek. • Ha e világszerte érzett, némi javulást csak a legutóbbi időben mutató súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetnek mélyére tekintünk, ha figyelemmel kisérjük annak nagy és hatalmas, — a világháborúban győztes államokat sem kímélő, az egész világ gazdasági aktivitását bénitó hatását s ez államoknak is a felszínre került gazdasági és szociális problémák sürgető megoldásáért folytatott, — többnyire meddő küzdelmét, megtaláljuk alap ját és okait mindama bajoknak, amelyek az elmúlt év elemi csapásaitól különösen is sújtott vármegyénk gazdasági és szociális életében s közigazgatásában egyaránt súlyos, sokszor szinte megoldhatatnak látszó feladatokként tornyosultak elénk és nyomasztóan nehéz gondokat okoztak. Bár e vármegye lakosságának fáradhatatlan, kitartó szorgalma, sokszor és igen n^héz időkben bebizonyult s a mai válságban is tanúsított józansága és higgadt megfontolása kétségtelen biztató jelenségek szinte vigasztalannak látszó jövőnket illetőleg; bár bizalommal kell, hogy lássuk kormányzatunknak külpolitikai, — már nem egyszer látható eredményekkel járt tevékenységét és a gazdasági bajok enyhítését célzó törekvéseit: Nem lehet figyelmen kivül hagy nunk a munka és keresetnélkül nyomorgók, az elemi csapások és nyomasztó gazdasági helyzet veszedelmeit elsősorban érző gazdaközönségünk és a gazdasági bajokat nem kevésbbé sinylő kereskedő és iparososztályunk lelkét méltán eltöltő aggodalmakat s minden feladat előtt e bajok nyomán fenyegető veszély elhárítását kell első és legfőbb feladatnak tekintenünk. A magyar nemzet osztatlan hódolata. E szomorú válságban vigasztaló, mindent beragyogó napsugárként csillan fel a magyar nemzet osztatlan hódolata, szeretete és ragaszkodása aziránt a férfiú iránt, aki apostoli lelkével, lángoló faj szeretetévei és kemény elhatározásával ezelőtt tíz évvel a végromlás széléről rántotta vissza, a bolsevizmus posványában már-már A „Hungária Cipőáruház" végleg megszűnik! Az összes raktáron lévő áruk mélyen, beszerzesi áron alul eladatnak! P Női cipők ÍO P-fől Me b férfi cipőh 12 P-től fe j, b b fj Egyes szám ára 16 fillér
