Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-26 / 94. szám

2 JSíIrfRYIDSíC 1930. április 26. Hasvét után A húsvéti nyilatkozatok azok közé az ünnepi hangok közé tartoznak, melyek ugy hangzanak el, mint a feltámadást boldogan hirdető ünnepi harangszó. Ilyenkor még a Iegharcosabb politikus is megtalálja a maga szivét, sokat megért, sokat megbocsijt — és ilyenkor még olyan is akad a sok között, aki másban is hisz, nemcsak magában. De tenger is az ünnepi nyilatkozatok végtelen zuhataga. Tenger, amelyből csak elvétve rajzolódnak föl a politikai légkör puskaporos magasába enyhet adó kalásztermő szigetek, olyan pozitívumok, amelyek nem a szavak tündérvilágát csillogtatják meg az olvasó szeme előtt, hanem tettekről, a jövő igazi feladatairól beszélnek és irányt mutatnak az ünnep utáni hétköznapok munkaharcának. Ilyen kivétel az idei húsvéti nyilatkozatok között az, mely a földmivelésügyi miniszter egyszerű szavainak ünnepi csokraként diszitette a magyar húsvétot. — Mayer János összefoglalta mindazt, amiről most olyan sok szó folyik a politika fórumán, de önérzetének dacos tüzességével világított bele azokba az éjszakai mesterkedésekbe, amelyek rajtáké resztül a mezőgazdaság szanálásának további keresztülvitelétakar ják megnehezíteni azzal a kétszínű játékkal, hogy mindenáron és minden eszközzel, demagógiával és álszenteskedó tuljó akarattal siettetni akarják a munkát, hogy ezzel késleltessék. Mindenki tisztában van azzal, hogy a mezőgazdaságnak a maga érdekében a súlyos viszonyok között szervezetten keli fölvonulnia minden esetben, ha olyan érdekekért indul harcba, amelyek egybevágnak az egész ország érdekeivel. De a gazdatársadalom ne engedjen politikai csempészárut beleszónokolni a maga szervezkedésébe, mert ez a lehető Iegroszszabb politika volna a számára. A földmivelésügyi miniszter lelkileg most is egyszerű tagja a válsággal küzdő gazdatársadalomnak, figyelme és tettekben megtestesülő hűsége az ő kálváriás utjukon velük együtt halad tovább a jobb magyar jövő felé. Ez az ünnepi nyilatkozat rámutat arra, hogy a munkanélküliség enyhítésére minden megtörténik, Bmi a mai körülmények között lehetséges. Németországgal és Franciaországgal folynak a tárgyalások munkásaink legalább átmeneti fog lalkoztatása érdekében, idehaza pedig sok százezer pengős költséggel, egyre szélesebb fronton indulnak meg az ármentesitési és belvizszabályozási munkálatok. A világhírű magyar kubikosok nyomorán ezáltal sikerül olyan mértékben enyhíteni, hogy az a békét zavaró elkeseredés, amelyeknek kirobbanásai legutóbb fellármázták a Tiszántúlt, nem lesz ezután alkalmas arra, hogy a politika a maga nem mindig tiszta céljainak eszközévé használja fel. A demagógia macskazenéjében ez a hang remélhetően hosszú időre ei fog némulni. Foglalkozott a miniszter a borexport kérdésével is és itt is megrajzolta a hivatalos propaganda to vábbi stratégiájának körvonalait. Nem engedi a minisztérium, hogy a borházak ügyét felfújják a közvélemény előtt, azoknak a leépítése a kellő időben meg fog történni. Mindenki nyugodt lehet, a földmivelésügyi minisztériumban húsvét után is az alkotó munka feltámasztó ünnepnapjai folynak tovább. ; '! ' ] A köztemetőkben is megmarad az egyes temetőrészek felekezeti jellege Megirta a Nyirvidék, hogy a városi szakosztályok letárgyalták és elfogadásra javasolják a városi köz temetőre vonatkozó szabályrendeletet. Minthogy ez a szabályrendelet érdekel minden nyíregyházi családot, a Nyirvidék szerkesztősége sorozatos cikkek keretében közli a szabályrendelet valamenynyi pontját. Igy elérjük azt, hogy a temető-kérdésben megfelelő tájékozódottságot szerez mindenki, az is, ak$ nem vehet részt a szabályrendeletet tárgyaló, képviselőtestületi közgyűlésen . A temetői szabályrendelet első nyoic pontja a következő: A városban lévő eddig a vallásfelekezetek kezelésében volt (Északi vagy Morgó-, déli vagy Alvégi, és izr.) temetőkerteket a város 1930 év január hó i-től kezdődőleg átvette és azoknak köztemető jelleget adott. 2. A községi temetők a város tulajdonai és azok valláskülönbségre való tekintet nélkül a város területén elhaltaknak, vagy az idesz állított holttesteknek eltemetésére szolgálnak. Kivételek az izr. hitközségek temetkezési helyei, melyek tulajdonjogát külön szerződés szabályozza. Ezen temetkezési helyeket a város továbbra is meghagyja a hitközségek, illetve kebelükben működő szent-egyletek kezelésében, intézkedései ezen temetőkre is kiterjednek. 3A város megengedi, hogy a temetkezés céljára használatba vett temetőrészekből (parcellákból) — azoknak egyik vagy másik oldalán a felekezeteknek hiveik számarányának megfelelően külön terület jelöltessék ki, ugy, hogy az egyes f elekez et ek halottjai és sirjai együ tt s egységes temetőrészben legyenek. Megengedi továbbá a város, — hogy a felekezetek a kijelölt temetőrészeket -szertartásaik szerint megszentelhessék, azokban vallásos jellegű temetési és egyéb temetői (halottak estéje) szertartásaikat végezhessék, vallásos jellegű építményeket és jelvényeket (kápolna, feszület.) saját költségükön felállíthassanak és fenntarthassanak. A város az eddigi felekezeti temetőkben lévő sirokat és síremlékeket a törvényes határideig kegyeletben meghagyja és általában gondoskodik mindarról, amik a temetések vagy a temető fenntartása tekintetében a törvények, sza bályok és a halottak iránt való kegyelet megkövetel. A temető területe fasorok, bokorcsoportok, utak vagy falak által elhatárolt és római számmal jelzett részletekre oszlanak, ameg Iyeken belül az arab számmal meg jelölt sírhelyek nyernek elhelyezést. A temetőrészletek (parcellák) nagyságát, határait és beosztását megnyitásuk alkalmával a temetőbizottság állapítja meg. A sírboltokat és külön sírhelyeket külön számozással a temetőrészleteken (parcellákon) kivül kell elhelyezni. A temetkezés helye: sírboltok és sírhelyek. A sírboltok egyesek, kétfősök és családiak. A sírhelyek külön sírhelyek és rendes sírhelyek. A sírboltokba csak házastársak, azoknak fel- vagy lemenő ágbeli rokonai (nagyszülői, szülői, gyermekei és unokái) valamint az egyenes ágon leszármazók házastársai temethetők. A rendes sírhelyek I., II., Ifiosztályú és szegények sírhelyei. A rendes sírhelyek osztályozását egy-egy temetőrészlet megnyitása alkalmával a köztemetőbizottság állapítja meg. 6. A város közönsége a temetkezési helyeket csak használatra engedi át azoknak, akik a használat jogát a (megállapított dijak befizetésével, vagy szegényjogon megszerezték. A sírhelyek használati joga a temető illető sírhely részletének (parcellájának) megtelésétől számított 30 évig tart. A sírbolt helyek és külön sírhelyek használati ideje 100 év, mely magában foglalja azt az évet is, amely a 100-ik év lejártával alkalmazandó kiürítést megelőzi. A sirbolthelyek és külön sírhelyek azok használati dijának kétszeres összegével örökidőkre is megválthatók, a sírboltokba azonban ez esetben is csak a fel- vagy lemenő ágbeli hozzátartozók temethetők. (1., 5.) Az örök időkre megváltott Sírhelyek és külön sírhelyek használati ideje addig terjed, ameddig a temetőt mint ilyent használják. A sírboltok alapzata, oldalfalai vízhatlan anyagból, vagy vízhatlan habarccsal építendők és vakolandók. A föld szine felett kő, vagy cementszegély készítendő és jól záró fedőlap alkalmazandó. A temetkezés után a szegély és fedőlap közötti hézagok légmentesen betapasztandók. 8. Az egyes területi részletek megtelését a képviselőtestület állapítja meg. A megteléstől számított 30 év elteltével a kiürítést elrendeli s erről az érdekelteket hirdetmény utján értesíti. Ha az érdekelt élők hozzátarP I A D A Ii, Mis ng J&CK HOLT és DOROTHY REVSER 25. Péntek, 1 * „SUBMARINE" főszereplőiTel o

6; L TITKOK ÉJSZAKÁJA 27. vasárnap m (HALÁLVACSORA> tozóik tetemét és síremlékét a temetkezésre szolgáló területre át nem helyeznék, az előirt hatósági kiürítésnek van helye. Az erre vonatkozó hirdetményt egy hónapi időközben háromszor közzé kell tenni a helyi szokás szerint. ( A kitűzött záros idő elteltével a város a temetőrészt (parcella) kiürítteti olyképpen, hogy az elhagyott sirok holttetemeit a közegészségi intézkedések szoros megtartásával kegyeletes módon kiásatja, azokat egy közös sírban eltemetteti. Az elhagyott régi síremlékeket nyilvános árverésen eladhatja, s a befolyó vételárból a közös sirra síremléket állit és a fennmaradó összeget a temető fenntartási alaphoz csatolja. A sírboltok kiürítése a bennlevő maradványok közös sírhelyre való elhelyezése, amennyiben a használati idő a j. szakasz szerint meg nem hosszabbittatnék, a ioo. év elteltét követő évben foganatosítható. A kiürített sírboltok a város szabad rendelkezése alá kerülnek. ONOGRA ÉS ZASZLÓSZALLAGOK HÍMZÉSE A LEOJUTÁNYOSABB ÁRON KÉSZÜLJEK VÁSARTÉR-KÖZ 10. SZ. ALATT á modern Don-Joae A jó öreg Don-Jüan nagyot nézne, ha látná, hogy hová fejlődött a világ, — nevével mennyien viszszaélnek, s az ő tiszta szerelmi kalandjait, komikus erőlködéssel igyekeznek utánozni. Ezeket az ál-lovagokat ott lát. hatod a legjobb társaságban, utcán, korzón, kertben, társadalmi összejöveteleken, banketten, — főleg a nők nyomában. Könnyen felismerhetők, — biztos fellépésükről, szeretetreméltó társalgásukról, figyelmes udvariasságukról, észbontó mosolyukról. Ruházatban kínosan gondosak, jói vasalt nadrágjuk szine, harmóniában van a kalap és nyakkendővel. Társalgásuk túlnyomó része is e körül mozog és egy jól megválasztott nyakkendő hatásától sokat várnak, igen sokszor nem is hiába. Egyébként nem rossz ember, efeminált, kevés lélek van benne, felszínes, fajsuiytalan. Ha kissé megvakarod, kibújik belőle a szimpla ember, sok rossz tulajdonságával, erkölcstelenségével, bűnével együtt. Tolakodása ízléstelenül hat, játsza a lovagot, bár uton-utfélan dicsekszik megtörtént és kitalált szerelmi kalandjaival. Ez Ö a mai idők Don-Juan-ja. Szerény, jómodoru, quaÜtásos emberek csöndes gúnnyal szemlélik a Don-Jüanok erőlködését, nagy harcát a nőért, mely mozgatója szenvedélynek, a pénzért való küzdelemnek ma és .minden időben. »Mintafiuk« iránt a nőknek nincs érzékük. Ezzel szemben tudvalevő, hogy mindig annak a karjába repülnek, akiket mértföldekkel megelőz a don-juani hir. (P. J.)