Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-25 / 93. szám

1930. április 25. ••••I^MBHBMM A kereskedelmi iskola húsvéti külföldi tanulmányútja A városi felsőkereskedelmi iskolával kapcsolatos egyéves női tanfolyam külföldi tanulmányútjáról már két izben is irt érdekes beszámolót a Nyirvidék bécsi munkatársa, Kovács László dr., aki a kiránduló csapatnak értékes vezetője volt bécsi tartózkodása alatt. E beszámolók részletesen tájékoztattak mindenkit arról a változatos programmról, — melynek sikeres keresztülvitele sok tekintetben bécsi kalauzaink nagy előzékenységének köszönhető. Emlités történt a Collegium Hungaricumban végbement Bessenyei ünnepségről, melyet a leány csapat Bessenyeinek az épület előcsarnokában elhelyezett márványszobránál tartott. A tudósítást ki kell egészítenünk azzal, hogy pár szót szóljunk Lábán Antal dr.-ról, aki a Collegium igazgatója. Ott várta az ünneplőket a szobor előtt, és lelkes szavakkal köszöntötte nemes Szabolcs zarándokait. Felmutatott a gárdista fehér szobrára, ki az idegen földön is magyar maradt, az idegen műveltség fényéből is azért merített, hogy azzal elhagyott hazáját (ékesítse. A szép beszédre Margócsy igazgató válaszolt, megköszönve a kedves fogadtatást és a fiatal zarándokok nevében fogadalmat tett, hogy Bessenyei példáján fellelkesülve, ezek a félig még gyermekkezek is két munkát vállalnak: egyiket csonka hazánkért, másikat Nagymagyarországért. Az ünnepély után Lábán direktor végigkalauzolt az intézet termein. Bemutatta az újonnan elkészült dísztermet, hof zenei és kulturelőadásokat fognak tartani • IBIIM— IB— Dán Endre házassága — REGÉNY — 34 Irta: Tarffllyné 5. Ilona. Nóra Hombayvai beszélgetett, de látszott, hogy minden idegszála feszül. Apró, értelmetlen mozdulatok lendültek ki a testéből s egyegy türelmetlen gesztus. A szemei felgyúltak és elhalványodtak. Várt és nem hitt a percek eseménytelen múlásában. Lehetetlennek érezte, hogy egy eleven szép szó ne érjen hozzá, valami halk és eleven utalás az •eljövő üres napokra, melyeket betöltsön. Milyen szép volna — hogy gyűrögetné titokban azt a szót a lelke mélyén, díszítgetné', mint valami oltárt. Színeket hullajtana rá — — csókokat — — De semmi. Hombay Laci beszél. Céllövő verseny lesz — mondja — agyag galambra fogunk lövöldözni. Ez nagyon divatos lett, mióta az olimpiászon elsők lettünk vele. Azt mondják, hogy Gonda is be fog jönni, A Kaszás Anna ura. Nóra eddig érdektelenül hallgatta és szórakozott volt. Most felélénkült: — Yajjon hozza-e Annát?... — Nem tudom. Amilyen vadember, otthon hagyja. — Minden rosszat rákennek arra az emberre. Én azt hiszem, hogy irigylik tőle Kaszás Annát. Ennyi az egész. Tekintélyt tart. Erélyes. Bizottsági 'tag és beleszól a megye dolgaiba. Igaza van. Ne legyen mindenki pipogya, hogy azt fújja mindig, amit a fej. Legyen önálló véleménye egyszeregyszer a kéznek, a lábnak... — Esetleg a kisujjnak és a köra Bécsben élő magyar szellemi reprezentánsok, majd a tanulótermeken, könyvtáron és régi freskókkal ékesített ebédlőn vezetett végig, melyek mind azt a benyomást keltették, hogy a magyar ifjúság, melynek otthonául szolgál a hajdani testőrpalota, — minden tekintetben jól érezheti itt magát és megtalálhat minden eszközt, mellyel szellemét, tehetségeit tovább fejlesztheti. A Bessenyei-ünnepély után a gót stílusban épült Rathaus csillogó üléstermeit, majd a Parlament belsejét nézték végig a kirándulók. Schönbrunn csillogása után egy éjszakát pihenve mondtak bucsut a már kedves otthonukká vált Scháterherberge-nek, hogy tovább utazzanak az Alpesek szép vidéke felé. Szemelt az eső, mikor kiszálltak Payerbach-ban, hol egyenesen a helyiérdekű vonat szállított tovább a Rax drótkötél vonatjához. A szédítő magasba vivő ut kellemes meglepetést tartogatott. A kirándulók április közepén hatalmas hóviharba kerültek, — ami azonban csak fokozta a jókedvet. Hólabdák repültek és itt is, ott is felhangzott egy kacagó visitás, amikor valamelyik térdig roskadt a méteres hóban. Délutánra kiderült az idő és a gyönyörű uton sétált el a csapat Károly király hajdani nyaralójáig ahol a boldogtalan kis Ottó királyfi született. Egyszerű, inkább polgári laknak látszó épület, szinte nehéz elképzelni a schönbrunni pompa után, hogy koronás, fejedelmi személyeknek szolgált valamikor hajlékul. Ma már ezt is hotelnek alakította át a vállalkozó ausztriai szellem és javában festik, tatarozzák, hogy a főszezonban már vendégek szállásául szolgáljon. möknek — nevetett Hombay. Nórika, maga nagyszerű ellenzék lesz, de azért ne pártolja Gondát, morózus, kiálhatatlan. — Mégis mindenki jóban van vele Nádasfaluban — mondta Nóra. I — Miért ne, nagyon jó torka van és ugy kártyázik, mint egy angyal. — Egyszóval: angyal és ördög egy személyben. De én nem bánom, én csak Annát szeretném már látni. Nem is látni, de beszélni vele. Hogy ő mit mond? Mi az ő véleménye?... — Lehet, hogy nem nyilatkozna. Sőt valószínű, hogy nem mondana véleményt. Különben nagyon gyakori jelenség, hogy morózus, tuf erélyes férfiak épen a férfiasságuknál fogva gyöngédek asszonyukhoz. Talán ő is... Dán Endrének Boroskőyné beszélt valamit, de azért hallotta Nóra minden szavát. Csodálatosképen nem érzett most semmit abból a vérében futkosó zenéből, ami a Kaszás Anna látása nyomán még hosszú napok mufva is mindig beleborzolt, amivel birkóznia kellett... Most csak egy távoli tündöklő kép suhant át a képzeletén, nem ófy elevenen és szilajon... Ellobbant... Nagyon örült neki. Igy elrendeződött az érzéseiben az a távoli szép asszony, hogy most már a kíváncsiságát sem égeti, hiszen látta. Már nem fogja meglepni, megszokta elképzelni arca és teste formáját. Később elmentek a vendégek és ő a szobájába ment, hogy szétszórt, jelentéktelennek látszó szűk séges holmiját összeszedje. Jegyzeteit is "viszi. Ha fesz rá ideje, Utunk következő állomása Semmering, az osztrákok büszkesége. A kirándulók a Stefánia-hotelben szálltak meg és rövid pihenő után már kapaszkodtak a mindenfelé meredekbe vivő sétányokon, hogy körülnézzék a valóban pompás fürdő telepet. Megtekintették a hires Panhans-szállót és a Südbahn-Hotelt, felmentek a Kilátó-toronyba, hogy innen gyönyörködjenek a friss hóvaí fedett hegyvidék szépségeiben. Semmering után Stájerland fővárosa Graz következett. A fürdői élet fényűzése után az ódon városka szinte szegényesnek látszott. De itt is akadt bőven látnivaló. "A Schlossberg, a régi óratorony, a templomok százados falai és a Stadtpark, amely talán az egyetlen a Világon, ahol a mókusok oly szelidek, hogy a járókelők tenyeréből csemegézik a diót és mogyorót. Grázbóí már hazafelé'vitt a vonat. Dalos kedvben jöttek a kirándulók, sok kedves élménnyel gazdagodva és valamennyien "azt az óhajtásukat fejezték ki, hogy legközelebb ismét együtt tesznek hasonlóan Szép, tanulságos és változatos programmu kirándulást. iparosok és az összes hivatalok részére szükséges nyomtatványokat Ízléses kivitelben készíti a JÓBA-nyomda Nyíregyház a, Széchenyi út 9. szám. Telefon: 139. megpróbálja külön feljegyezni a Dán Andrások életét. Már többször érezte és most is átrobogott. a vérén annak a gigászi küzdelemnek feszültsége, a hogy Dán András birkózott a fenevaddal... Néha oly élénken elképzelte, látta megfeszülő inait, duzzadt ereit a nyakában, véreres szemeit és torzult bősz arcán az elszántság gyötrelmét — — és az ordast, ahogy ölelné... ahogy dülledt szemeit forgatja... s ahogy beletép kemény torkába... Hallotta a hus ropogását, a csont reccsenő törését s ahogy lihegnek, ahogy borzalmas, nyekkenő zuhanással a földre dobbannak s a forró vér kiömlik sisteregve, — mint egy láng-csóva... A borzalom fölmarta az idegeit, a bőrén futkosott... Kifeszített kínok húrjait érezte az agyvelejében.... Őrültség — gondolta — igy beleélni magam a múltba, igy beledöbbenni. És megenyhült. Mosolygott magán. Az elképzelésein. Hogy áttudja érezni... A Dánok vére... A vér halhatatlanul megmarad és ömlik tovább az utódok rugalmas ereibe, viszi az apró sejtek csodálatos élniakarását. A sejtek elevenen és frissen külön életet muzsikálnak az erek falai mögött s a szívben. Szaporodnak és átveszik egymás anyagát, minőségét és tisztaságát... Az ő sejtjeik folytatása fut át tagjaimon, benne van vérem anyagában — gondolta — uj, friss anyaggal elvegyülve... Az apró holmit egy nagy dobozba tette. Másnap délelőtt bucsulátogatásokat tett. Nóráékhoz ment legutoljára... Nóra kényszeredett mosolyokkal Mezőgazdaság A bnrgonyasavanyitási eljárás bemutatása A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület és a m. kir. Gazdasági Felügyelőség gyakorlati bemutatókat rendeznek a burgonya besavanyító (elvermelési) eljárásról. A besavanyított burgonya kellemes izü, i—2 évig eltartható, jó takarmányt szolgáltat és igen célszerű eljárás arra, hogy az el nem adható, vagy fel nem használható burgonyakészlet a megromlástól megmenthető legyen. A burgonya besavanyító (elvermelési) eljárást vitéz Takács Gyula, a m. kir. Burgonyatermelési Hivatal vezetője fogja bemutatni és ismertetni Kisvárdán és Nyíregyházán. Kisvárdán a bemutató folyó hó 29-én (kedden) délelőtt 10 órakor lesz Diener Béla Töldbirtokos Cserepes-tanyai (Kopácsy-féle) szeszgyáránál. Indulás Nyíregyházáról 7 óra 55 perckor, érkezés Kisvárdára 9 óra után. Nyíregyházán a bemutató folyó hó 30-án (szerdán) délelőtt 10 órakor, a város Debreceni-utcán lévő u. n. városi mintakertjében fog megtartatni. ; A bemutatókra minden érdeklődőt szívesen látnak. LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTBAN mutatta, hogy jókedvű. És... mint ha az őszinteségét fokozta volna... Elhallgatta mondanivalóit, amit nagyon észre lehetett venni. Mikor köszöntek egymástól, nem rázta meg nyers-fiusan a Dán kezét, csak odanyújtotta ujjait s elhúzta. Valami hiány-érzet maradt meg Dán lelkében, amit alig tudott elsimítani. És délután három órakor már vonaton ült és vitte a vicinális Nádasfalu felé. Másnap reggel korán ébredt. Felült az ágyon s furcsa csalódottsággal nézett körül. A Kati néni kedves öreg bútorai mintha mosolyogtak volna ilyenkor, afe,hér teritők, virágok, a nagy kék kandeláber és az ablakok csipkés függönyei. Nagyon jó •puha fészek volt, mint egy lány-kéz rendezte hajlék. < Ez a szoba is csinos volt, egy-szerű és nagyon tiszta, egy özvegy jegyzőnétől bérelte ki egyik utcai szobáját. De még sem olyan... Most a reggeli kürtök ébresztették. Csikók futottak, dobbant a lábuk az ablakhoz közel, azután lassú járású fehér tehenek kecmeregtek s végül visongó malacok loholtak el az ablak alatt. Szokatlan volt. A nap rózsaszíneket gyújtogatott mindenre. Barátkozni kezdett a bútorok formáival. Ezek, igaz, még nem mondanak neki semmit... A Kati néni bútorai beszélgettek hozzá. Csöndes és jóleső gondolatokat éreztettek. (Folytatjuk.;