Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-25 / 93. szám

1930. április 23. 7 Iádra és tegye még bensőségesebbé, még emlékezetesebbé ezt a ritka családi örömet azzal, hogy ajándékot küld a derék házaspárnak, illetve az újszülöttnek. Hadd legyen a Király Ferenc-utca 17. szám alatti kis lakás az igazi öröm, az igazi boldogság tanyája. Az OflIKE nyíregyházi kerülete ismét megkezdi a boltbér leszállítási akcióját Az egész ország kereskedelmi és ipari érdekképviseletének legsúlyosabb és legégetőbb egzisztenciális problémája, a boltbérek tarthatatlan magassága. A mindjobban súlyosbodó gazdasági viszonyok, a vásárlóközönség egyre csökkenő fogyasztóképessége, az üzletek forgalmát olyan súlyos mértékben lecsökkentette, hogy a hatalmas boltbéreket megfizetni képtelenek. Több alkalommal rámutattunk már, hqgy Nyíregyházán van aránylag az ország legdrágább Uzletbére. Semmiféle különleges helyzet nem teszi azt indokoltá, hogy épen itt legyenek ezek a túlzott magas boltbérek. Miért is az Omke nyiregyházi kerülete erejének minden súlyát latba véve, elhatározta, hogy a május elsejei boltbér negyed előtt; miként azt legutóbb is tette, mindent el fog követni, hogy a kereskedők üzletbére Ieszállittassék. A fővárosban épen az Omke kezdeményezésére maga a főváros • vezetősége állt az akció élére és | mint ismeretes, a túlzott boltbérek mérséklésének megállapítására boltbéregyeztetési bizottság felállítását határozták el, ahol azok a kereskedők, akik méltánytalannak tartják a bérleti összeget vagy akiknek a szerződés körűi differenciájuk támadt a háztulajdonosokkal a bizottsághoz fordulnak panasszal és itt döntenek a felmerült ellentétek kérdésében. A bizottságban ugy a bérlők, mint a háztulajdonosok képviselői kapnak helyet. A bizottság fellebbezési fóruma maga a városi tanács, legfelsőbb fokon maga Ripka Ferenc főpolgármester, ha a felek a bizottság döntését nem fogadnák ef. Amilyen mértékben jogos a fővárosi kereskedők akciója, még hatványozottabb mértékben szükséges ez Nyíregyházán, mert a kereskedőink nagy része már ott tart, hogy a boltbéreket nem bírják fizetni, elvéreznek s lezárt redőik fogják hirdetni, hogy elpusztultak. Lapunk az Omke akciójának minden fázisáról részletesen be fog számolni. A nyíregyházi rokkantakat bántja, hogy a társadalom nem érdeklődik eléggé a háború szerencsétlenei iránt A Honsz szabolcsvármegyei csoportja a napokban tartotta közgyűlését a városháza nagytermében. A közgyűlésen, amelyen a távollevő dr Bernáth Zoltán elnök helyett Ferenczi István igazgató elnökölt, megjelent Rajtik Miklós városi tanácsnok, a rokkantügyek előadója is. A nyíregyházi rokkantak, hadiözvegyek: és árvák érdekeit képviselő Honsz közgyűlésén a rokkantak sürgették a rokkantörvény megalkotását ,mert a rendeletek utján történő intézkedések a rokkantakat nem elégítik ki. A rokkantak országos küldöttsége ebben az ügyben járt a Kormányző Ur őfőméitóságánál is, aki kérésük támogatását ígérte meg és a legnagyobb jóindulattal hallgatta a rokkantak panaszát. A nyíregyházi rokkantközgyülés ezt mélységes örömmel vette tudomásul és elhatározta, hogy megkeresi a szabolcsi képviselőket, hogy legyenek szószólói az országgyűlésen a rokkantak kérelmeinek. — Hangoztatták a rokkantak, hogy most az állam a befolyó rokkantadóhoz méri a rokkantaknak nyújtandó segélyt és igy történik meg az, hogy egy huszonötszázalékos rokkant mindössze havi 1 pen- '. gő járulékot kap. Nem a járulé- | kokat kellene a befolyó adóhoz szabni, hanem a rokkant-adót kellene progresszive kiszabni a feltétlenül szükséges rokkantsági segélyek mértékéhez képest. Kifogásolták a közgyűlésen a rokkant felülvizsgálatokon tapasztalt eljárást is. Elkeseredéssel állapították meg, hogy a társadalom könynyen felejt és nem érdeklődik a rokkantak, hadiözvegyek, árvák sorsa iránt olyan mértékben, mint ahogy ez a háború friss emlékeinek hatása alatt az első években történt. Összehasonlították az egyes városok által a rokkant egyesületeknek juttatott évi segély összegét és konstatálták, hogy van olyan város, ahol 5— 6000 pengő évi segéllyel könnyítik meg a Honsz tagjainak súlyos helyzetét. Kérni fogják Nyíregyházát is nagyobb segély megszavazására. A Honsz-csoport elnöke dr. Bernáth Zoltán, továbbá igazgató Ferenczi István, éppen a rokkantügy iránt mutatkozó fájó részvétlenség hatása alatt, le is mondottak, de a rokkantak közgyűlése olyan erős mértékben fejezte ki irántuk háláját és ragaszkodó szeretetét, hogy újra elfogadták a küzdelemmel" járó tisztséget. DIAD

AL, Aprnis m JACKHOLTésDOROTHY REVIER 25., Péntek, 1 » „SUBMAR1NE" főszereplőire! 26, Szombat, 1 TITKOK ÉJSZAKÁJA 27, Vasárnap IB (halálvacsora* A sóstóí-aii vámházat a város megszünteti A szakosztályok együttes ülése Szerdán délután 3 órai kezdettel a városi szakosztályok Szohor Pál főjegyző elnökletével a városháza kistermében együttes ülést tartottak. A rövid elnöki megnyitó után a tárgysorozat pont jain^k megvitatására került a sor. Szohor főjegyző elsősorban a Vay Ádám utca vízvezeték és. és csatornázási munkálatainak elszámolását ismertette. A munkálatok során 17.860 pengő költségtöbblet merült fel, amely öszszeget az 1931. évi költségvetés retébe állítják be. 1 A Magyar Földhitelintézetnél a város 700 ezer pengő hosszúlejáratú kölcsönt vett feí. A kölcsön lejárt és az intézet csak junius • i-ig hosszabbította meg 9 százalékos kamat mellett. A Szakosztályok a polgármester intenciójá-i nak megfelelően javasolják a képviselőtestületnek, hogy engedélyezzék a kölcsön ujabb meghosszabbítását. Ezután Szohor Pál főjegyző Erdélyi Mihály volt városi szegődvényes ács kegydij megállapítása iránt benyújtott kérelmét ismertette és javasolta a szakosztályoknak, hogy a 75 esztendős Erdélyi Mihálynak, akit a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 100 pengő jutalomban részesített, foIyósittasson kegydij címén a további intézkedésig havi 40 pengőt. A szakosztályok egyhangúlag elfogadták a javaslatot. A sóstóiuti vámház megszüntetése egy régebbi keletű konkrét kérelem nyomán került a szakosztályok elé. Miután a vámház fenntartására a város már 1927. év óta ráfizet, a szakosztályok annak Jelbontásáit s a gyalogjáró megnyitását határozták el. Népegészség és kávé , A kávé közkedvelt élvezeti cikk. Ezt az élvezetet a koffein káros hatása nélkül nyújtani tettet jelent a népegészség terén." (12673) Prof. Dr. A. G. „Az élvezeti mérgek fogyasztásának minden csökkentése a népegészség előmozdítását jelenti. Bhben az értelemben üdvözlöm a Hag kávét." (12668) L. egyet, tanár G. A Hag kávénak Illetékes helyea tőrtént ilyen magas értékelésével szemben minden egyéb hátérbe szorul. A Hag kavé koffeinmentes és ártalmatlan, elsőrendű minőségű valódi kávé. A baraklakók már másodízben kérik a képviselőtestülettől, hogy a hátralevő bértartozásukat engedje el a város. Ez a hátralék összesen 2108 pengő. A szakosztályok ugy határoztak, hogy azoknak, akik a május i-i bérösszeget befizetik, a tartozást elengedheti a város, de egyben elhatározták, hogy az időközben megüresedett baraklakásokat többet nem adják bérbe és a baraképüíeteket fokozatosan megszüntetik. Végül az 1930. január i-ével életbe lépett köztemetői szabályrendelet pontjainak megvitatására került a sor. A szabályrendeletet, amelyet a »Nyirvidék« részietekben fog ismertetni, a szakosztályok több kisebb kiigazítás után elfogadták. Az ülés fél 6 órakor ért véget. A Nyiregvházi Szociális fflisszió Társnlat az elmnlt évben csaknem tizezer pengő értékű segélyt nynjtott a szegényeknek Megírta a Nyirvídék, hogy a Szociális Missziótársulat kedden délután közgyűlést tartott. Ezen a közgyűlésen értékes karitatív szellemre valló jelentéseket hallottunk. Dr. Berend Lászlónépénz tárosi jelentését Kuzáila Rucy, a a fogházmisszió jelentését Salztnann Ottóné olvasta fel, a Charitas működéséről dr. Horthy Istvánné, a Leányklubról Holló Ica számolt be, az ingyen levesosztó konyha feltűnően szép eredményekkel járó tevékenységéről Kálmán Károlyné ügyvezető elnök számolt be, a Missziótársulat karitatív munkásságának összesített eredményét pedig Nagy Jenő titkár tárta fel. Nagy Jenő a következőkben ismertette a Missziótársulat értékes közjótékonysági munkásságát: A Szociális Missziótársulatnak jelenleg 4 szakosztálya és egy főpénztára van. A főpénztár kezeli a tagsági dijakat és nagyobb rendezések jövedelmeit, ahonnan az ügyvezető elnök esetenkint utalványoz ki szükséges összegeket. A szakosztályoknak, amint a jelentésekből is kitűnik, külön-külön könyvelésük, pénztárkönyvük, elszámolásuk van, ahol a befolyt természetbeni és pénzbeli adományokról számolnak el és okmányokkal igazolnak. Az elszámolásokat ellenőrző bizottság igazolja, mint pf. a népkonyha elszámolását 1928. évben Nagy Kálmánné, Jeney Mária és Sándorffy Sándorné vizsgálta felül. 1929. évben ez a szakosztály napközi otthonnal" bővült és ezen év elszámolásának felülvizsgálására fölkértük Book Béla és Szántó József urakat, akik a főpénztár könyvét is át fogják nézni. A jelentésekből kitűnik, hogy. a Szociális Missziótársulat mintegy 9780.10 P segélyezésben részesítette a szegényeket, arra rászorultakat. Ezek az összegek önkéntes adományokból, előadások, vásár stb. rendezéséből folytak be. Ezt az eredményt elnöknőnk, Kállay Miklósné őméltósága agilitásának, a társadalom és a . város támogatási készségének köszönhet jük. Itt emiitjük meg elnöknőnk 1929. év karácsonyán rendezett családvédelmi akcióját, amelynek keretében részben dr Erdőhegyi Lajos főispán ur adományából 20 család részesült a gyermekek számához mért segítségben; 42 gyermek között kiosztottunk 18 ruhát, 12 sapkát, 3 pár cipőt, 21 kg. szalonnát, 10.5 kg. cukrot, 84 kg. lisztet, 21 kg. rizst, 42 kg. hurkakolbászt, 10.5 kg. szaloncukrot, 20 db .fenyőágat . Ezenkívül még a további segítségeket' tudtunk nyújtani: 35 esetben levélváltást, 7 esetben kérvény megírást, és annak közvetítését, 2 ízben költözködési segélyt, 6 esetben £akbérs«gélyt, 7 esetben útiköltséget, 9 esetben kórházba szállítást és beutalást, 5 esetben átmeneti otthont nyujtottunk a gyermekeknek. Számtalan esetben jó tanáccsal, munkaalkalom meg-