Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-24 / 92. szám

JftrtfWlöáiSL .fijmadjSisMgt^si KI JU* m JfrWflDlE, 1930. április 20. Erdély pnsztnlása A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara most tette közzé be­számolóját Erdély gazdasági vi­szonyairól és ez a beszámoló ugy hangzik, mint valami gyászjelen­tés. Pusztul az ipar, tönkremegy a kereskedelem. Óriási a munka­nélküliség és az egész ország fo­gyasztóképessége ijesztően le­csökkent. A gyárak, ipartelepek és üzletek egyre-másra bezárják a kapuikat, szélnek eresztve al­kalmazottaik és munkásaik ezreit. Nincs megélhetés, _ nincs kereset s az egész ország egy nagy sira­lomvölgy. Nem káröröm Íratja velünk eze­ket a sorokat, amikor megállapít­juk, hogy íme nemcsak nálunk, hanem másutt is van baj és bánat, pusztul a gazdasági élet és szo­morú az emberek sorsa. Lám a szomszédos Románia élvezi az úgynevezett győztes államok min­den előnyeit. Neki nem kell jóvá­tételt fizetnie, a régi kis-király­ság a nagy osztogatásból meg­kapta ajándékba a gyönyörű, gaz­dag Erdélyt és az állam hatalmas meggyara p od á sa mindenképpen azt i ndokoiná, hogy ott jólét és vi rágzó gazdaság lehessen. De a nemezis hamarosan lecsapott azok ra, akik érdem és igazság nél­kül jutottak a nagy zsákmányhoz, a véletlen szeszélye folytán. Ro­mánia a régi királyság gyarapí­tásán és gazdagításán dolgozik, ellenben Erdélyországot egy meghódított ellenséges tarto­mány és gyarmatként kezeli, a melynek minden életerejét, gaz­dasági erőit elszívja, hogy az oláh anyaország felvirágoztatására for­dítsa. Mély szomorúsággal tölt el minden magyar embert, amikor azt hallja, hogy a magyar munka, magyar pénz és tehetség évtize­des erőlködésének gyönyörű ered­ménye, az erdélyi ipar, kincses Kolozsvár, gazdasága hogyan pusz tul a betolakodók mohóságától. A román kormány ellenségként ke­zeli Erdélyt, csak azért, mert a lakosság túlnyomó része még ma is magyar, aki ragaszkodik nem­zetéhez, nyelvéhez, magyarságá­hoz. Az erdélyi gazdasági élet elpusztítása büntető expedíció a magyarság ellen. Még a józanság és okos megfontolás sem indítja a zsarnoki hatalmat arra, hogy az uralma alá jutott terület gazdasá­gi boldogulását a saját érdekében mozdítsa elő. Náluk az ész szavát elnyomja a vak gyűlölet minden ellen, ami magyar. Mit használ itten a nemzetiségi kisebbségek sokat kürtölt védelmének a jel­szava? Hol marad a Népszövet­ség, amikor meg kellene védeni egy hatalmas területet a kizsák­mányolás, eltiprás és gazdasági pusztítás ellenében? Egyetlen vigaszunk, hogy bűn­ből soha se fakad áldás és ebben az esetben is meg fog lakolni a bűnös. Mert nemcsak Erdély szen­vedi a gazdasági krízis minden csa pását, hanem ez természetesen át­csap a régi királyság területére is, ahol a szegénység, a kulturátlan­ság még mindig javában dühöng. De Erdély elszegényedéséből a ré­gi Románia sem lesz gazdagabb, és az erdélyiek jajszava átokká erősödik, amely megbosszulja ma­gát a román elnyomás bünszerzőin és urain. Erdéllyel együtt pusz­tul a Regát és a rom'ánok ébre­dése nagyon is keserű lesz. A tisztviselői lakáspénz kérdése N ói kalapnjdonságok megérkeztek és a legolcsóbb Ara­kon ánuittatnak WALTERNÉ kalapszalonjában Luther-utca, 20. Az ország minden részéből pa­naszkodnak a köztisztviselők, hogy a tisztviselői lakáspénzek a tény­legesen fizetett lakbérekhez viszo­nyítva nagyon alacsonyan vannak megállapítva. Több helyen a tisztviselők gyű­léseket tartottak, hogy lakóhelyü­ket magasabb lakbérosztályba so­roztassák. A közelmúlt napokban Békés­csaba, Csepel, Pestszentlőrinc, Pest ujhely, Békés, Tóváros városok és községek tisztviselői tartottak gyü léseket a lakbérek feelmelése, il­letve magasabb lakbérosztályba -so rozása iránt, sőt a csepeli köz­tisztviselők küldöttséggel jártak Wekerle Sándor pénzügyminisz­ternél és kérték, hogy a főváros közvetlen közelében lévő 27.000 lakosú községeket magasabb lak­bérosztályba sorozza, mert eddig a legutolsó lakbérosztályba van­nak sorozva s emiatt lakbérük oly csekély, hogy az alacsonyabb fizetési osztályba sorozott tisztvi­selők még a szoba-konyhás laká­sok bérét sem képesek megfizetni lakáspénzükből. De a vidéki kisebb városok, nagyközségek tisztviselőinek is ál­landó kérése, hogy városuk, köz­ségük magasabb lakbérosztályba soroztassék. A kérelmek teljesen jogosak és a fegfőbb ideje, hogy a tisztvise­lői lak pénz ék áiapos revízió alá vétessenek. 'A köztisztviselők javadalmazása oly szerényen, helyesebben szűk­markúan vannak megállapítva, hogy a rosszul dotált tisztviselő nem képes fizetéséből kipótolni a magasabb lakbéreket. Néhány adatot is szolgáltatunk. Egy pestkörnyéki községben lakó családos tisztviselő egy kétszobás lakást bérel közös udvarral, (kert­használat nélkül), amelyért évi 600 pengő bért fizet. Ezzel szem­ben mint nyofc éve szolgáló köz­ségi kezelőtisztviselő csak évi 290 pengő lakáspénzt kap. Az illető tisztviselő havi fizetése 110 pengő s ebből a csekély fizetéséből ha­vonta 27 pengőt kell elvonnia, hogy azt lakbérének pótlására fel­használja. De olyan nagy községekben, — mint pí. Pestújhely, Csepel, Pest­szentlőrinc, Soroksár, Szarvas, Bé­kés, Törökszentmiklós, — melyek nagy népességüknél fogva inkább városok, mint községek, a tiszt­viselők tényleg olyan lakbéreket is fizetnek, mint a városokban, de mégis csak a VI. lakbérosztály szerinti lakáspénzeket kapják. Még méltánytalanabb helyzet­ben vannak az ugyanolyan lak­béreket fizető csepeli, vagy pest­szentlőrinci, pestújhelyi tisztviselők hiszen a pestkörnyéki baraktipusu nyomortanyák lakbére is maga­sabb, mint a kezelőtisztviselői la­káspénz. De az egész ország te­rületén, a legeldugottabb falvak­ban sem elegendő a lakáspénz. A tisztviselők mindenütt kénytele­nek fizetéseikből pótolni a lakbér­különbözeteket. A rosszuf dotált köztisztviselők között is a legrosszabbul fizetet­tek a községek tisztviselői. Fize­tésük a legminimálisabb életigé­nyek kielégítésére is alig elegendő. Nem tűrheti a kormány, hogy el­adósodjanak a magas lakbérek fizetése miatt. A községi tisztvise­lők egy- részénél az is előfordul, hogy hónapokon keresztül fizetést sem kapnak, mert az illetményeik fedezésére szolgáló összegeket a községek nem tudják beküldeni a vármegyékhez. Már pedig ha va­laki fizetést nem kap, miből pó­tolja a lakáspénz és a tényleg fizetett lakbér közötti különböze­tet? Elismerjük, hogy nagyon sufyos kérdés a köztisztviselői lakáspén­zek helyes és kielégítő megoldá­sának kérdése. De súlyos kérdés ez elsősorban a tisztviselőre nézve, ki ennek szenvedő alanya. A lakáspénzeket nagyon sürgő­sen fel kell emelni, hogy végre a köztisztviselő ne legyen kénytelen', fizetéséből ráfizetni a különböze­teket, vagy az alacsony 'lakáspén­zek miatt adósságot csinálni, a nagy tisztviselői létszámú közsé­geknek pedig olcsó kamatozású, hosszúlejáratú állami kölcsönöket kell folyósítani, hogy ebből a köl­csönből építtessenek tisztviselőik részére megfelelő természetbeni la kásokat s ezen kölcsönök majd a felemelt tisztviselői lakáspénzek­kel amortizálhatók lesznek. A kérdés ilyen megoldása két nagy célt is szolgálna. A tisztvi­selők rendes lakáshoz jutnának, és a nyomasztó munkanélküliség is jeíentősen enyhitve lenne az építkezésekkel. Szerdán Csütörtökön A repülő rekrufa Egy rekrnta kalandjai szárazon és a levegőben 8 felv Főszerepben : Pilotti. A vasöklü Jim Egy 15 éves fiu merész vállalkozásai 7 felv. Főszerepben Jim Barker. Péntektől vasárnapig Az évad legnagyobb színes lasas fimjel Az internacionális filmgyártás büszkesége ! Egy szép asszony szerelmei (Velencei éjszakák) Izzó szerelmi történet 11 felv. Irta: B. Ibanezz. Malcolm Tod, Maria Jacobini, Germaine Josyanne, Manlio Manozzi a szezon legnagyobb filmjének főszereplői. Ragyogó tCzijáték. Káprázatos kiállítás. 5 tagu szalonzenekar. Bnrleszk kisérő műsor. — Rendes helyárak. Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és 9 órakor GYÓGY­FÜRDŐ Orvosktpacitások által ajánlott klimati­kus gyógyhely, vérszegénység, női bajok, légzőszervek. Idegkimerültség, gyomor és bél megbetegedéseinél. Inhalatorlnm pneumatikus gépekkel. Fenyves erdőktől övezett strandfürdő, mo­dern szállókkal, pensiókkal. Vasúti kedvez­mény. Kérjen prospektust a Fflrdöigazgató­ságtől, Bardiovské (Kupele Slovensko.) 2328—25 Megkezdték a „Yénnsz születése" talapzatának építését Kisfaludy Stróbl Zsigmondnak a barcellonai világkiállításon aranyérmet nyert szobrászművésze ti remeke, a »Venus születése«, mint ismeretes, Nyíregyházára ke­rült. Csak a napokban tréfálkozott az egyik budapesti napüap afe­lett, hogy a gyönyörű szobor a városháza egyik szobájában áll, gondosan elrejtve az esztétikai szép szemlélése után vágyódó mű­értők szeme elől. Igaz, ezt a kény­szerű száműzetést sokan szivesen vennék s jobb szeretnék, ha por lepné továbbra is a szobrot, vagy ha elvonulna valamely müintézet termének mélyére. Féltik tőle az ifjúság lelkét. De szomorú is len­ne, ha ilyesmitől kellene félteni az erkölcsöket. Van az életben sajnos ezer más, ami komolyan ront, maga a rossz példaadás, 3e erre az aktszoborra mégsem lehet ezt mondani. Már féltünk is, hogy ez a felfogás fog diadalmaskodni. Annál jobban esett tehát annak látása, hogy tegnap reggel meg­kezdték a Károlyi-téri parkban a szökőkút medencéjében annak a talapzatnak az építését, amelyre rövid idő mufva felkerül a szép szobor s ha talán egy-két nevet­gélő, éretlen gyerek összebújva áll is meg a szobor előtt, az Izetlen­kedés el fog maradni s a Besse­nyei szoborral, a Hősök szobrával együtt a »Venus születése« is egyik legszebb ékessége lesz vá­rosunknak. W HII WH A magányos ember Áll posztján, látszólag érzéket­lenül, mozdulatlanul, bár figyelme semmit nem kerül ei. Mindig ellá­gyul tekintetem, ha nézem mint áÚ posztján, biztatóan, barátságo­san, fenyegetően. Szép szál termete bizalmat önt a kétkedőkbe, megnyugvást ad a gyengéknek és irányt a tévelygők­nek. ' Kevés emberhez vagyok oly bizalommal és tisztelettel, mint hozzá. Bajomban hozzá fordu­lok és az ő barátságos, önzetlen tanácsa megnyugtat. * Tiszta látása, judiciuma a perc fontosságának cselekedeteiben, — mindig megnyilvánul Tud hara­gos is lenni, ha arra okot adnak, — de jósága még haragjánál is őszintébb a gyengék védelmében. Figyelted már, ha nagy 'for­galomban, a mankón járó, világ­talan, vagy pláne gyermek át akar kelni az utca túlsó oldalára, mily szeretettel segiti át a rop­pant forgalomban, mert kezének egy nyugodt mozdulatára, a nagy rohanás megszelídül. Legszebb cselekedete a gyer­ftíekkel szemben, amint várja az iskola kapujában és édességekkel tömi az apró emberkéket. Figyel­mezteti őket, ha bármi bajuk van, csak hozzáforduljanak, mert ő mindig ott áü az utca-sarkon. Tudod ki ő, a Iondoni rendőr? (P. J ) — M. Juhász Margit: Üzenem Ádámnak c. verskötete megjelent, kapható minden könyvesboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom