Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-20 / 90. szám

1930. április 23. 7 Az idei bndapesti áruminta­vásár méreteiben messze fölül fogja mnlni az eddigi magyar vásárokat Jó szállás és ellátás, olcsó árak, gazdag színházi, kulturális és sportprogramm is várja az óriási méretekre nőtt Nemzetközi Vásár látogatóit. A lipcsei vásár vezérigazgatója amikor tavaly megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt, igy nyilatkozott: »Lipcsén kívül Bu­dapest az egyetlen hely, ahol a Nemzetközi Vásár valóban vásár és az 'én meggyőződésem az, hogy Budapest lesz a Balkán Lipcséje.« Találó Horváth Ödön­nek, a newyorki magyar-amerikai kamara elnökének kijelentése, amely igy szól: »a Budapesti Nem­zetközi Vásár még amerikai di­menziók szerint is igen jelentős és számottevő esemény«. A két szakértőt igazolja az idei vásár, amely méreteiben messze felül fogja múlni az eddigi vásárokat. Egy vásár sikere azonban nem­csak a csarnokokban kiállított áruktól függ. Rengeteg körülmény járul hozzá ahhoz, hogy a láto­gatók százezrei kieléjgüiten távoz­zanak el abból a városból, ahol a vásárt megrendezték. A vásár vezetősége ép azért a különböző kérdések mindegyiké­re külön, nagyszerűen begyako­rolt szervet tart fenn . Csak természetes, hogy Buda­pesten a vásár idején az idegen semmiért sem fizet többet, mint máskor. Sőt. A szórakozó-helyek jelentős része rendes belépődijait leszállítja, mert a megnevekedett forgalomnál igy is megtalálja számításait. A látogatók elhelyezé­sérői Budapest Székesfőváros Ide­genforgalmi Hivatala gondoskodik. A Hivatalnak elegendő szállodai szoba és magánlakás áll rendelke­zésére, hogy a legnagyobb forgal­mat is lebonyolítsa. Mindenki a maga Ízlésének és fizetési képes­ségének megfelelő lakáshoz jut­hat a hivatal révén. A vásár ideje alatt egész sereg kongresszus is lesz Budapesten. Az országos testületek és érdek­képviseletek a vásár időpontjában vitatják meg a közgazdasági problémák egész sorát Budapes­ten . A budapesti színházak a leg­nagyobb sikerű darabokat illesztik műsorukba .nagyszabású hang­versenyek, a vásár idején rende­zik meg az olasz-magyar váloga­tott futball mérkőzést, a Tourist Trophy nevü nagy automobil- és motorkerékpár-versenyt, neveze­tes lóversenyeket, számos uszó és egyéb sportversenyeket és a vá­sár ideje alatt lesz regatta felvo­nulás is a Dunán. Mindezekből az következik, hogy érdemes lesz elutazni az Árumintavásárra. Még az utazás költsége is kisebb, mert 50 száza­lékos kedvezmény áll a vásáriga­zolvánnyal utazó közönség rendel­kezésére. Alma, körte, szilva, szőlő-MOLYOK ellen MER1T0L arzénporozószert P 1.90 ÓLOMARZENÁT permetezíszert . . P 4.20 kg.-kénti árban utánvéttel szállít Nemzetközi Borkereskedelmi R.-T. Budapest, VIII., Kenyérmező-utca 6. szám. Kérjen díjtalan ismertetőt! 1069—3 SZABADALMAKAT megszerez, értékesit ÁROS és MOLNÁR szabadalmi iroda Budapest, VIII. Rákóczi­öt 15. Felvilágosítás dijtalan. 2139-2 2287-2 Női szalonzenekar Folyó hó 19-én szombat esti 8 órai kezdettel tartja nagy BEMUTATÓ HANGVERSENYÉT i FISK Rugged de Luxé Járay Ervin Nyiregyháza, Széchenyi-út 9. a tóvárosi női szalonzenekar a Diadal-étteremben. A Húsvéti ünne­pek alatt mindkét esíe válogatott műsor ! Családias jellegű összejöve­telek ! Kitűnő kiszolgálás. Elsőrendű ételek és italok 1 Szolid arak! Kovács L4sz!ó vendéglős Belépődíj nincs! A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet álta nyújtott gyógytényezőkkel küzdünk a legeredményesebben Levegő Fürdő Napfény Diéta keserűvé, Az Igmándi keserűvíz kapható mindenjgyógyszertárban, drogériában és jobb füszerüzletben. 4766-? Dán Endre házassága REGÉNT. 31 i: Tartallyné S. Ilona. Ellépkedtek a kioszk mellől, mentek a széles uton egymás mel­lett, azután a fák közé kanyarodó ösvényen haladtak. Dán karonfogta Bébyt... — Látja, Bébyke, itt nagyoa ezép... — súgta a fiu és köziéi hajolt az arcához. — Nézzen a fák közé... felejtse el a várost s higyje azt, hogy egyedül vagyunk. Látja a csillagokat... ? Átizzanak a fák fekete ágai között. Bébyke... mint­ha egy rengetegben volnánk ... nem érzi ezt a végtelenbe nyillaló csodát... ? 1 Hogy remeg a kar­ja, kis lány ... — És nem tudnám megmonda­ni... hogy mit érzek... azt hi­szem ... hogy egy kicsit... szo­morú vagyok ... Igen, Endre ... Reszkető, lágy muzsika zsongott át a hangján ... Részeg, vad örömeket gyújtott fel vele a férfi vérében ... Ölelni ezt a lány-testet... csó­kokat szaggatni égő szájáról, karjai közé gyűrni a forró könnyű tes­tét... — Ne legyen szomorú, Bébyke... A pillanat ... a mienk ... — dadog­ta s szilajzó vére kemény mozdula­tokat lendített a testébe. A lány megijedt. Kihúzta a kar­ját a férfiéből. Egy padhoz értek épen. Dán átölelte a lányt, lenyűgöz­te minden ellentállását és csókol­ta reszkető, felkorbácsolt vággyal, eszeveszetten. A lány hozzásimult boldog elfelejtkezéssel... de csak egy pillanatra... — Istenem ... meglát valaki — súgta kétségbesetten s kiröppent a férfi karjából, mint egy nagy pil­langó ... A férfi utána landült. De nem érte el. A lány még messzebb röppent... — Bébyke... — lihegte a férfi — várjon már ... — Jó lesz ... ? — Jó leszek. — Igazán ? — Egész komolyan. — Na jól van, aikkor megvárom — és megállott. A férfi arcán megkeseredett a vágyak forró-édes ize. Fanyarul mosolygott. Hallgatagon és hűvö­sen lépegetett a lány mellett. — Ezt nem szabad lett volna — lobogott fel a lány hangja, mély ről, a kínlódásából s a győzelem­ből, amit maga fölött aratott. — Nem tehetek róla, Bébyke, — mondta nyersen — ugy látom, hogy maga kínozni akar ... Nem találkozunk többé ... soha — mondta még. A lány megállott, mintha nem birna tovább lépni. Ránézett a férfira. Mérhetetlen szenvedés sikoltott a két szemében ... Könnyek remegtek a pilláin s halkan hullottak alá a nyitott szeméből, végig, az arcán. Mintha a szive vére hullana ugy érezte. — Nem, nem akartam kínozni... én ... én... de hiszen tudja, tud­nia kell... Isten vele. Talán jobb is... jobb lesz, ha nem találkozunk többé ... Isten vele ... És elsietett. Könnyű, finom lép­tei vitték, mind távolabb ... s "Dán nézett utána, mint akkor, az autó­zás után ... és épen ugy megindult Utána, hogy utolérje. A nyomában volt. — Bébyke...! A lány a nagy sétányra ért. Sodródott a tömeggel. Még látta felvillanni itt-ott... Azután eltűnt. Elnyelte a tömeg. Hiába kereste. Rossz érzésekkel lépkedett a hídon át, hogy fel­keresse Panyölayt. Ez a rossz érzés el fog múlni. — gondolta — és egészen elmúlik és nevetséges semmivé válik, mi­kor majd röpíti a vonat Bergen­góc felé .. . Ostoba és egészen mellékes já­ték ez a Béby-hecc az életében. Mennyi szín, szépség és győze­lem lehet ezenkívül, amit majd ér­demes átélni... Nem is értette Bébyt... Mit akar vele ... ? Szereti és komédiát űz ebből a szerelemből... ? Vagy azt hiszi... hogy ... feleségül ve­szi... ? Hogy ezek a felkorbácsolt vágyak, ezek az illatból és közel­ségből nőtt vad érzéki szilaj ságok amit benne ébreszteni tud Most, mintha a torkán akadt volna a gondolat De mit akarok én ... ? 1 Un­doritólag becstelenség volna ... . visszaélni... kihasználni ... a szent érzést, ami a lány-szivből lob­bant Könnyű undort érzett. Magával szemben... Azután újra csak Bé­byt okozta. Miért mer ennyire kö­zel jönni hozzá ... az érzékeihez ... Benne a férfi-állat vad őscsatája tört fel. Több lelket kellett volna megéreznie ebben a lányban, ami lenyűgözte volna és megfékezi. Ami tiszteletté kínozta volna benne a szilaj vágyakat... Panyolay várta. Tiszta, szép de­rű ömlött el az arcán. — Nos... ? — lobbant Dán elé kíváncsian. — Hol maradt Béby? Dán legyintett. Bosszús, elhárí­tó gesztus volt. — Összevesztünk — mondta s cigarettára gyújtott. Gyorsan nyel­te a füstöt, mintha maga-magát emésztené a kis cigaretta tüzében. Panyolay nézett rá. Várt. Bor­' zongatta a kíváncsiság. ] — Igen... ez a lány nem hoz­( zám való... sehogysem az, akinek ; én szeretném... örökre elbucsuzi­tunJc... — Kár — mondta csendesen Pa­nyolay. — Te... te azt hiszed... hogy ő hozzám való... feleségnek való...?! indulatoskodott Dán. — Azt még nem mondtam. — De gondoltad. Hát tévedsz, Panyókám 1 Annak a nőtoiekj nem ilyennek kell lennie! Annak olyan mély finomságok zengjenek a lé­nyében, hogy én leboruljiak előtte. Érted, öregem... ? Hogy leboruljak előtt^, imádjam és bámuljam őt! Azután... ha olyan volna is... én várok még, élni akarok, uj színeket tépni magamba az eljövő napok­ból. Egy életre elég csodálatos csokrot gyűjtök, hogy lassan hul­lajtsam lelkemben az emlékek bár­sonyos szirmait. — Női fejekből, szivekből, moz­dulatokból gyűjtőd azt a csokrot, mi ? Érdekes fiu vagy te... igaz, mindig is az voltál. Gazdag éle­tet akarsz a lelkednek. A beszéded is csupa szóvirág most, mintha szavalnál. — Ugy látom, nem tetszem ne­ked... — Ne érts félre, Endre. Hiszen mi arravalók vagyunk egymásnak, hogy meglássuk egymásban az el­dobni való sallangokat. Hiszen... neked köszönhetem életem igán tartalmát... hogy Erzsikém... (Folytatjuk.) ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom