Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-17 / 88. szám

JhftíwriDÉK. i 1930? április'

4! 7. A szomszédok fegyverkezése Köztudomásu, hogy az európai országokra erőszakolt békék lefektetése óta a lefegyverezés jelszava csak arra jó, hogy egyesek kényelmesen megbújjanak mögötte, s a legyőzöttek ellen készülődjenek, fegyveres állományuk növelésével. Tiz év óta állandóan napirenden van ez a báránybőrbe bujtatott farkas jelszó s a végtelenségig nyúló konferenciák szózuhat agában elvész a lényeg, mert senkisem szerel le, hanem ellenkezőleg: fegyverkezik. Egyes európai nagyhatalmak politikusai zeng zetes tirádákat hangoztatnak a háború ellen és minduntalan kijelentik, hogy a békének egyetlen biztositéka az, ha valamennyi állam hadikészültségét a minimumra redukálja. Ezt mondják a szép szavak, de ugyanakkor az arzenálokba millió számra vándorol "az újonnan készített fegyver és hadianyag s a lényeg, — a leszerelés — naiv ábránd marad. Láttuk a különböző tárgyalásokon hogy ugyanazok a nagyhatalmak, amelyek szinte dogmatikusan recitálják a leszerelés kívánalmát, hallgatnak a maguk készülődéseiről, sőt erélyesen védelmezik meg a maguk kiépített flotta-kontingensének és a százezres katonai hadilétszámnak fenntartott státuszát. Kerülgetik ezt a kérdést, mint a macska a forró kását, de ugyanakkor egyesek nem szűnnek meg ezt a jelszót csalfán azok ellen fordítani, akiket tényleg lefegyvereztek s akiknek éppen a lefegyverzés következtében semmi féle módjuk nincs megadva ahhoz, hogy biztonságukat megvédelmezzék. Legutóbb a román miniszterelnök tartott nagy beszédet a román hadsereg újjászervezéséről és technikai modernizálásáról, kifejtve azt, hogy az eddigi katonai erőt elégtelennek tartja Románia megvédelmezésére. Ugyanakkor a békediktátumok által megnyomorított Magyarország még annyi katonát sem tarthat, mint amennyit számára a békediktátumok megfelelő rendelkezései előírnak. Nem szűnnek meg szomszédaink s ezek között elsősorban a románok és a csehek, minduntalan azzal vádaskodni az európai közvélemény előtt, hogy Magyarország békebontó szándékoktól eltelt, mert fegyverkezik. Nem mulasztják el az alkalmat arra nézve sem, hogy Magyarországtói különböző cimeken pénzeket csikarjanak ki, amit aztán, amint a román példából is láthatjuk, a leszerelést szavalók nyilván fegyverkezésre akarnák felhasználni. Ebben a nevetséges igazságú kérdésben is bebizonyosodott, hogy az európai hatalmak még most, tiz évvel a »békekötések« után is a győzők és a legyőzöttek kategóriája szerint osztályozzák a nemzeteket, melyek közül az elsőknek minden szabad, az utóbbiak pedig mindentől el vannak tiltva, sőt azon tul ha életlehetőségeiktől való megosztottságukat hangoztatják, még a békebontás hamis vádját is feléjök szórják. Nem kell bizonyítani sem Európának, sem a világ többi közvéleményének, hogy Magyarországot a leglelketlenebbül tették tönkre, azt sem kffi senkinek sem az emlékezetébe raézni, hogy Magyarország körül hány milliós számot meghaladó fegyveres erő áll készenlétben azért, hogy az elorzott magyar országrészeket az igazságtalan diktátumok ítélete alapján magának megtartsa. Azt azonban minden tárgyilagosan itélőnek, akiben még az igazság egyetlen szikrája lakozik, hangoztatni kell, hogy nem Magyarország az, amely a béke stabilitásának veszélyeztetője, hanem éppen azok, akik a maguk háborús készülődéseiről a Magyarországra szórt rágalmakkal és vádakkal akarják a közfigyelmet elterelni. Utóvégre is el fo£ jönni az az idő, amikor a világ sorsának intézői belátják, hogy a Duna medencében Magyarország igazának honorálásával kell békét teremteni^ nem azoknak a meghallgatásával, akik gyújtogató csóvát tartanak a kezükben s azután Magyarországra kiáltanak tüzet. Százhatvan levelet küldött szét Nyíregyháza polgármestere a színház látogatottságának fokozása érdekében Nyíregyházán erős lendülettel indult meg a színészet propagálása. A fővárosi lapok is foglalkoztak Szohor Pál főjegyző színházi előadásának jelentőségével. Ez után a propagativ erejű előadás után szemmel láthatóan fokozódott a színház látogatottsága. A Városi Szinház sorsát aggodalommal figyelte dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester is, aki most százhatvan módosabb nyíregyházi családot levélben kért a szinház látogatására. A polgármester levele, — amely jellemző dokumentuma lesz minden időben annak, hogy a hatóság szivén viselte ezekben a nehéz időkben a színházi kultura sorsát, a következő: y / Nyíregyháza megyei város poigármesterétől. Méltóságos—Nagyságos N. N. urnák Helyben. A városokat kulturális és szote válságos. A részvétlenség oly mértékű, hogy a szinház nézőtere úgyszólván állandóan üres. A súlyos helyzettel foglalkozott a szinügyi bizottság és mivel megállapította, hogy színészeink munkája becsületes, legjobbra törekvő, helyzetüknek javítása érdekében a legmesszebb menő támogatást találta Szükségesnek és helyesnek. Mivel a köz által nyújtott segély tovább nem fokozható, elhatározta, hogy segítségért a város közönségéhez fordul. A városokat kutturáüs és szociális intézményeiken keresztül bi rálják el. Nem vetne jó fényt Nyíregyháza város közönségére, ha a színháznak előadásait be kellene szüntetni. A kulturális szemponton kivül színészeink segélyezése szociális követelmény is. Abban az esetben, ha a színtársulat előadásait beszüntetni kénytelen, 70 ember marad kenyér nélkül. Bizalommal fordulok a város polgáraihoz, ismerve polgáraink nemes szivét és áldozatkészségét s arra kérem Méltóságodat-Nagy. ságodat, hogy tegye magáévá a szinház gazdasági helyzetének javítása érdekében tett intézkedéseinket s az előadásokat látogatva, a válság megoldásához nyújtson segélykezet. A színészet pártolása minden időben a magyar társadalomnak kitűnő erénye volt s ezért bizton remélem, hogy kérelmünk meghallgatásra fog találni. Maradtam Méltóságodnak— Nagyságodnak Nyíregyháza, 1930. ápr. 14-én, megkülönböztetett tisztelettel: Dr. Bencs Kálmán, m. kir. kormányfőtanácsos, polgármest

er,.*^ Jakns Ernőt, a hírhedt betörő-királyt 5 évi dologházra ítélte a nyíregyházi törvényszék A nyíregyházi kir. törvényszék Brenner tanácsa kedden délelőtt tárgyalta Jakus Ernő hírhedt kecs keméti betörő-király bűnügyét. Jakus Ernő 1928 augusztus 4 és 7-ike között Nyíregyházán járt és Haissinger Viktor gyógyszertárába, Weisz Jónás, Figeczky Lajos és a Gazdák Szövetkezetének üzletébe tört be. A november hónapban megtartott tárgyaláson Jakus Ernő tagadta, mintha ő valaha is járt volna Nyíregyházán. A kecskeméti rendőrség előtt tett beismerő vallomásáról nem akart tudni semmit és azt hangoztatta, hogy a kecskeméti rendőrkapitány bosszújának áldozata csupán, mert ha az ország bármely területén betörés történt, a kecskeméti rendőrség rögtön öt fogCa ei. A törvényszék a betörő vakSzerdán Csütörtökön AWNY ONDRA és WERNER PITSCHAU együttes főszereplőiével AZ XSXiSÖ CSÓK Egy bakfia szerelmi naplója 9 felvonásban. ZORO-HURU A KÉT DIPLOMATA Cselszövények és vidám fordnlatak 8 f

ehonásban. N

agy

pénte

ken nincs előadási "H© Szombaton Vasárnap hl ELRABOLT MENYASSZONY ÓS STRAND KAPUM ^iBadások kezdete Tasárnap 3, 5, 7 és hétfcöznap 5, 7 63 9 orakor merő állításainak megdöntése végett kénytelen volt a bizonyítás kiegészítését elrendelni és ugy a kecskeméti rendőrkapitányság, — mint a nyíregyházi rendőrkapitányság bünügyi osztályának akkori vezetőit kihallgatni. A keddi tárgyalásra tanuként megidézte Ozory István rendőrtanácsost ós Keiser Emil kecskeméti detektívet, akik a nyomozást Jakus ügyében irányították, illetőleg lefolytatták. Jakus Ernő két kecskeméti szu ronyos őr között, erősei*»megvasalva iép a tárgyaló tererrlbe. Vézna, de rugalmas testét; szürke fegyencruha takarja. Sápadt, kiélt arcából két apró szem villan elő, értelmesen, élénken figyelve a tárgyalás menetét. Brenner tanácselnök a múltkori tárgyalás anyagát, a kihallgatott tanuk vallomását ismerteti, amelybői kitűnik, hogy Jakust Endrődön, ahol mint Giricz Mátyás szerepelt, fogták el a csendőrök. Jakus továbbra is konokul tagadja a vádbeli cselekmények elkövetését. Az elnök kérdéseire fürgén válaszol, igyekszik a bizonyítékok alul kibújni, bár most nem azzal a biztonsággal és fölénnyel védekezik, mint az első tárgyalás folyamán. Érzi, hogy a hurok mind szorosabban fonódik a nyakára és elveszti lába alatt a talajt. Keiser Emil kecskeméti detektív előadja, hogy Jakus 1928ban a kecskeméti törvényszék területén 42 betöréses-lopást követett el és hosszú ideig Giricz Mátyás név alatt bujkált. Elfogatása után az endrődi csendőrség Kecskemétre kisérte, ahol Jakus rövidesen bevallotta a 42 rendbeli betörést. De ezenkívül minden presszió nélkül Jakus a legapróbb részletekig bevallotta a Nyíregyházán és Miskolczon elkövetett betöréseket is. A kecskeméti rendőrség Jakus vallomásából értesült először ezekről a bűncselekményekről, mire a gonosztevőt Nyíregyházára hozták, ahol Ozory István rendőrtanácsos és a nyíregyházi detektívek jelenlétében a 1 helyszíni szemlén ö mutatta meg pontosan az épületekbe való behatolás és a menekülés útját. i Bámulatos emlékezőtehetséggel a betörések legapróbb részleteit is visszaidézte, sőt Figeczky Lajos korcsmájához ő maga vezette el a rendőrséget. — No, mit szói ehhez, Jakus — kérdi az elnök a gúnyos arcfintorral figyelő betörőt. — A helyszíni szemlén a detektívek mutattak meg nekem mindent. A kecskeméti detektívek már mindenről tájékozva voltak. Én nem mondtam ei semmit. De miért is köröztek, ha nem tudták a nyíregyházi betörést — válaszol cinikusan. Ezután Ozory rendőrtanácsost hallgatta ki a törvényszék, aki lényegében ugyanazt adta elő, mint Keiser detektív. Arra a kérdésre, hogy a betörésből következtettek-e Jakus személyére, — nem-mel válaszolt. A nyíregyházi rendőrség országos körözést adott ki ugyan ismeretlen tettes ellen, de abban csak a betörés rövid leírása volt, amelyből a kecskeméti rendőrség még nem tudhatta a pontos részleteket. Jakus Pálnak, a betörő 66 éves ősz nagybátyjának jelentéktelen vallomása után a törvényszék a