Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-16 / 87. szám

J^ÍRYIDÉK. 1930. április 16. Csak egy rendőri hír?! (I—ffy T—s.) Igénytelenebb cimet cikkünknek már igazán nem adhattunk volna. Rendőri hir minden nap akad százával, újságolvasó ember szeme kellő gyakorlottsággal átsiklik rajta, meg sem látja. Kit érdekel? Ha rendőri hir, bajlódjék lebonyolításával a rendőrség, úgyis emelni készülnek fizetését, — mondja a közömbös olvasó. Pedig hát nem égiszen igy áll a dolog. A rendőri hirek tömkelegében akad és nem is egyszer olyan, amely fölött nem árt egy kicsit gondolkodni, egy kicsit elmélkedni. Mert olykor az a rendőri hir kórtünete egy oly lázas folyamatnak, mely az egész magyar társadalmat sorvasztja, senyveszti, elpusztítással fenyeget*. E kór bacillusát Trianonban termelték a világ sorsát javítani akaró, magukat ennek valló urak, — a betegséget, amely e bacillusok nyomában jár, mi magyarok szenvedjük el. Lássuk tehát dióhéjban, mit is mond ez a rendőri hir? Zubek Ferencről szól, aki közfeltünést váltott ki az utcán járókelőkből, mert egy élelmiszer-üzlet kirakatának dőlve hangosan zokogott egészen addig, mig egy rendőr karon nem fogta és jiz üzletbe be nem vitte, hogy ott vegyen fel az esetről jegyzőkönyvet és Zubek az utca forgalmát ne akadályozza meg zokogásával tovább. Ki és mi az a Zubek Ferenc? Ha :ugy tetszik, egy milliók számára közömbös név, egy a nyomorgók közül, minők mindig voltak és a jóllakottak bölcs megállapítása szerint mindig lesznek. De ha ugy tetszik, Zubek Ferenc több egy névnél, egy jelkép, egy fogalom, a Trianon-utáni magyarság szimbóluma. Még alig volt tizenhat éves, elvitték a háborúba, vagy tán gye rek létébe, önként soroztaiba be magát, — denique belecsöppent a háborús életbe, 4 évig katona volt, azután kitanulta a villanyszerelést, egy nagy garázs alkalmazottja lett és megélt a maga emberségéből becsületesen, tisztességesen. ^ mult évi borzasztó gazdasági válság azt a garázst sem kímélte meg, amely Zubeknek kenyeret adott. A dolog vége az lett, hogy közel háromnegyed esztendővel ezelőtt elvesztette állását és azóta minden igyekezete, utánjárása, lótás-futása, talpalása dacára semmiféle ujabb alkalmaztatást nem nyert. , Mit tesz az ember ilyenkor nálunk Magyarországon? Feléli néhány hó alatt mindazt, amit ruhaneműben és egyébben évek alatt hangyaszorgalommal beszerzett magának. Hát Zubek is felélte és odáig jutott, hogy teljesen négy nap óta betevő falatja nem volt, nem evett. Lakása természetesen szintén nem volt. Budapesttől 15 km-nyire Rákoshegyen húzódott meg egy ismerősénél, ki kegyelembői ideig-óráig befogadta. Onnan gyalogolt be az nap is. Munkát keresett és természetesen (mi már természetesnek mondjuk megszokás folytán a természetellenest) ismét nem kapott. Elgyöngülve a hosszú úttól és a negyedik napja tartó éhezéstől, történetesen ép egy belvárosi csemegeüzlet előtt állt meg, hogy egy kissé kipihenje magát, amikor sóvár szeme rátévedt a kirakat mindennemű inyencfalatjaira. Onnan nevetett rá és csúfolódott szörnyű éhségén a szebbnél szebb felvágottak, sonkák, aszpikok, sajtok és egyéb ínyencségek garmadája. — Ez már több volt, mint amit elgyöngült és megviselt idegei kibírtak. Hangosan zokogni kezdett, megzavarta az utca csendjét-rendjét, tehát ' előállították, kihallgatták. Az már más lapra tartozik, — hogy az emberséges rendőr a maga költségén hozatott azonnal egy közeli kávémérésből kávét a szegény ember számára, hogy a maga szük és keserves keresetéből azonnal öt pengőt akart nyomni a nyomorgó kezébe, ki azt semmi rábeszélésre nem akarta és nem tudta elfogadni, mert még a mai világban is akadnak azért egyesek, akiket az idegen pénz éget, ha az nem becsületes munkájuknak a dija. Az is más lapra tartozik, hogy jósorsá ép egy oly emberséges csemegekereskedő üzletébe sodorta, hogy az üzlet tulajdonosa balsorsáról értesülve azonnal alkalmazással kinálta meg és saját autóján vitte haza Rákoshegyre. De az még ez esethez tartozik, hogy Zubek ffiég később is, a kereskedő által hozatott és az üzletben elfogyasztott bőséges ebéd után megerősödve feltartózhatatlanul to vább zokogott, mert agyrendszere a háromnegyedévi nélkülözések raja után már képtelen volt azt a jó hírt, sorsának ama kedvező változását befogadni, hogy immár a jó Isten különös kegyelme folytán meg lesz a mindennapi kenyere, az a mindennapi kenyér, melyet még Jézusunk is kért az Ur imájában mennyei atyjától. Zubek lelkiállapota már valóságos paroxismusa volt a kétségbeesésnek. Ne mondja erre a jóllakott cinikus olvasó azt: eh, egy gyenge idegzetű, asszonyos természetű, siró-rivó ember! Nincs jelentősége az esetnek! Aki ezt mondja, kóstolja először meg azt, hogy mit tesz háromnegyed évig minden remény nélkül alkalmaztatás után futkosni és mit tesz négy napig egy falatot sem enni?!... Majd azután másként beszél. És ha még legalább sporadikus eset lenne a Zubeké!... De hát hány ezer és tizezer ilyen Zubek kóborol most szerte a hazában. — Oiyan, aki akarna és tudna becsületesen dolgozni és napszámos elfoglaltsághoz sem tud jutni. Ameddig Trianon meg nem dől, addig Zubekek mindig lesznek. Hiszen talán kissé enyhített alakban Zubek keresztjét viseli az egész magyar értelmiség, az egész dolgozni akaró, de nem tudó magyar s társadalom. A Tiszántnli Mezőgazdasági Kamara választmányi gyűlése Szombaton, április 12-én délelőtt tartotta ülését a Tiszántuii "Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmánya báró Vay László kamarai elnök, főispán elnöklete aLatt. A kamarakerület minden vidékérői, — igy Szabolcsból is — nagy számmal gyűltek össze a választmány tagjai s behatóan tárgyalták meg a gazdag tárgysorozat egyes pontozatait. Napirend előtt Balogh Elemér biharvármegyei birtokos, gazdasági egyesületi elnök szólalt fel, s a választmány egyhangú lelkesedése mellett meleg szavakkal üdvözölte báró Vay Lászlót, a Kamara elnökét főispánná történt kinevezése alkalmából, valamint azon alkalorríbóris, hogy a nemrég Szolnokon tartott gazdagyülésen általános helyesléssel találkozott és a gyakorlatias mego'Idás lehetőségeit magában re'jTő tervezettel" szofgáWa a magyar gazdatársadalom legégetőbb problémájának, a magyar buzakérdésnek megoldását. Az elnöki bejelentések során dr Rácz Lajos m. kir. gazdasági főtanácsos, kamarai igazgató terjesztett elő jelentéseket a kamarakerület mezőgazdasági helyzetéről, a szolnoki gazdagyüiés határozatairól á buzakérdésben és a tiszai hajózás kérdésében, a nyíregyházi szőlősgazda nagygyűlés javaslatairól, melyek jelenleg a pénzügyi kormány beható tárgyalásai alatt állanak. Ismertette továbbá a Kamara ténykedéseit és intézkedéseit az Alföld-fásitás továbbfolytatása, a tiszántuti állami beruházások fokozott mértékben kiterjesztése, a betegápolási költségfedezetek felemelése, továbbá az aratási és cséplési munkálatok zavartalanságának biztosítása érdekében. A növénytermelési ügyek sorában a Kamara burgonyatermelési versenye, a tavaszi vetőmagakció, növénytermelési kísérlet ügyi és a gazdákat a közeijövőbeni igen kö , zelrői érintő cukorrépatermelési ! ügyek szerepeitek. Április 15-én és 16-án, kedden és szerdán 5, 7 és ti. órakor J A C K HOLT főszereplésével NÉVTELEN HŐSÖK Dráma 8 felvonásban. DiNA GRALLA főszereplésével LULU KISASSZONY FÉRJE Vígjáték 7 felvonásban. Április 17. és 18., csütörtökön és nagypénteken nincs előadás ! A Kamara állattenyésztést fejlesztő munkásságáról szóló jelentések közül különösen a tenyészállathitel fokozott mértékben juttatásáért tett előterjesztéseket, valamint a külföldi katonai lóvásárlásokkal kapcsolatos kamarai intézkedéseket és a tejértékesifés Kérdéseit tárgyalta meg behatóan a választmány. Tárgyaltattak továbbá szakismeretterjesztési, közlekedési, és munkásügyek, melyeknek sorában a legnagyobb érdeklődés a mezőgazdasági kényszeregyezségek rendezése tárgyában tett előterjesztés iránt nyilvánult meg, nemkülönben a Kamara azon munkásságáról beszámoló iránt, melyet a tengeri és burgonya értékesitési válsága tett szükségessé. Az időszerű adóügyi kérdések letárgyalásaa után az ülés véget ért. A tárgyalások során Eszenyi Jenő, Garay László, Korniss Ferenc, Morvay Mihály, Steinfeld István, Beszterczey Gábor és Vásáry Jó-« zset értékes hozzászólásaikkal nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a tárgysorozaton szereplő kérdések minden oldalról beható megvilágítás tárgyává tétetitek s oly javaslatoknak és határozatoknak szolgáltattak alapot, — melyek a Tiszántúl gazdatársadalmának egyetemes érdekeit hivatvák szolgálni, kiutra vezetve a jelen válságos helyzetből. á református férfiénekkar kdtúrdélnfáüja i A nyiregyházi ref. egyházkerület férfiénekkarának kulturdélután ja szép sikerrel, nagy érdeklődés mellett zajlott le a ref. iskola disztermében. A gazdag műsort, a ref. énekkar kitűnően előadott megnyitója után dr Sasi Szabó László m. kir. kormányfőtanácsos, ügyvéd vezette be klasszikusan felépített ünnepi beszédével, amelyben a világegyetemen uralkodó csodálatos harmóniáról, a zene, a ritmus és a költészet boldogító erejéről emlékezett meg. A mondatok zengő lírájával bizonyította, hogy minden egészséges ember lelkében, ha tudatlanul is, de ott él egy zenei élmény emléke. Kicsiny gyermekkorában hallotta a szférák zenéjét, a mennyei muzsikát, párnák közé szorítva égő fejét. Majd vadgerlice turbékolt hajnalonkint egy jegenyefa ágán; egyhangú ' monoton bugás volt ez, mégis határtalan gyönyörűséggel telt meg nyiladozó lelke áhítattal a földi dolgok szépsége iránt. A mindenség harmóniája — fejezte be beszédét — a legfőbb tör vény a világon, amelyet Isten irá-nyit. Ápoljátok tehát a dalt daltestvérek időtenl időkig, fiaim csak énekeljetek, mert a fenséges indulatok a zenében találnak igazi kifejezésre. Az illusztris szónok szárnyaló beszéde határtalan lelkesedést és tapsorkánt váltót* ki, majd a ref. szalonzenekar hangversenye követ kezett. A zenekar ahogyan játszik, az szakadatlan munka önmagán." Minden hangversenye egy hatalmas lépés előre. KováchÁrÁpád karnagy céltudatosan higA húsvéti kalapvásár megkezdődött! Kovács Etelka kalapszalonjában, kath. bérpalota. A legújabb külföldi modellek állandóan raktáron 2226-2