Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-02 / 75. szám

1930. április 2. JSfYfRYIDÉK. MÁRIA TERÉZIA kas Imre: »Utrakészen« c. költeményével, Berke Ilona Kosztolányi Dezső: ;>Utrakészen« c. versévei disponálta a hallgatókat a kirándulás élményeinek befogadására. Visszafojtott lélekzettel hallgatta a közönség Ady komor pompájú versét: »Sirni, sirni, sírnia, amelyet Korba Ilona mondott lei a szokásos önképzőköri szavalatokat meghaladó rátermettséggelSzántó Gizella Bécs, Vrabecz Erzsébet Semmering és Grácz látnivalóit ismertette ügyesen megszerkesztett felolvasásban. Bárdossy Sára és Benedek Olga, zeneszámmal szórakoztatták a közönséget. Befejezésül egy tréfás jelenetet adtak elő (Hollywood csillaga) Bárdossy S., Malmos I., Takács E., Schwarz I. és Szántó G. Az előadás után a kirándulás résztvevői még sokáig együttmaradtak, hogy Margócsy Emil igazgatótói fel világosítást nyerjenek a kirándulás tudnivalóiról. fMyJ A belügyminiszter a szegényügy országos rendezése végett összeiratja a keresetnélkülieket Április végére fei kell terjeszteni az adatokat Kecskemét és Eger nagyszerű megmozdulását a szegényügy rendezésében, országos akció követi. Maga a belügyminiszter veszi kezébe a dolgot és a népjóléti miniszterrel egyértelműen országosan rendezni akarja a keresetképtelen szegények ügyét. Most érkezett meg a városhoz ezzel kapcsolatban a belügyminiszter leirata, amely felhivja az összps törvényhatóságokat. hogy sürgősen Írassák össze a területükön élő keresetképteleneket. A leirat értelmében a mellékelt minta szerint össze keli írni mindazon közsegélyre szorulókat, akiknek keresetképtelensége testi, szel lemi fogyatkozása következtében állt be és nincs kereső hozzátartozója. Össze kell irm mindazon rokkantakat, akiknek az illetményük beszámításán felül is segítségre van szükségük. Az adatok 30 nap alatt, tehát április végéig felterjesztendők a minisztériumhoz. Az adatgyűjtés Nyíregyházán nem fog nagy nehézséget okozni, mert hiszen a város szegényügyi hivatala hónapok óta tartó munkájával már-már összegyűjtötte a rászorultak névsorát és az országos rendezés Nyíregyházát nem sok vonatkozásban érdekelheti . 1032—15 Állami ellenőrzési Rhode Izland Red vértiszta faibaromfitelep. Előjegyezhető!* napos csibék és fajtojasok M. kir. Hadiarvaintézet, Tokaj A nyíregyházi gazdák a terményárak stabilizálását kérik A Nyíregyházi Gazdaszövetség vasárnap délelőtt 11 órakor a Gazdaotthonban népes közgyűlést tartott. Pápai Mihály elnök nagy érdeklődéssel fogadott megnyitóbeszédében rámutatott a gazdák súlyos helyzetére. Az elmúlt év — mondotta többek között — a súlyos küzdelmek éve volt és ezek a küzdelmek ma is tartanak. — Mindamellett nem szabad gazdáinknak elcsüggedniük és a legnagyobb bizalommal eltelve kell várniok az okvetlen bekövetkezendő sorsfordulatot, amelynek érdekében a gazdatársadalom kívánságait figyelő vezetők mindent megtesznek. t Az elnöki megnyitó után, melynek során a gazdák elnöke meleg szavakkai üdvözölte a megjelenteket, élükön Pauük János kir. kormányfőtanácsos, elnökkel, dr. Garay Gyula ügyész felolvasta a határozati javaslatot, amelyben a gazdák előterjesztik legfőbb kívánságaikat. A javaslat, amelyet egyhangú határozattal elfogadtak » és memorandum alakjában a föld- I mivelésügyi miniszterhez külde- I nek fel, a termésárak stabilizáció- " ja érdekében sürgős lépések megtételét kéri a kormánytól és a szabolcsi burgonya értékesithetésének előmozdítása érdekében a szeszfőzés nagyobb arányú megindítása mellett foglal állást. A gazdagyülés az elnök bejelentéséből ftagy örömmel vette tudomásul, hogy a Nyíregyházi Gazdaszövetségnek a földmivelésügyi kormány 150 kötetből álló könyvtárat ajándékozott. A Szövetség hálás köszönetet mond az adományért, amely megveti egy gazdakönyvtár alapját. A könyvtár kezelését Garai Jánosra bízták, akit könyvtárossá választottak. A számvizsgáló bizottság jelentéséből kitűnt, hogy az elmúlt év 9664 pengő bevétellel és 8418 pengő kiadással zárult. Lovas Kovács András szólalt fel a gyűlésen és hangoztatta, — hogy a Szövetség választmányába való bejutást ne nehezítsék meg. Dr. Garay Gyula ügyész kifejtette, hogy a Gazdaszövetség a gazdatársadalom tömörítésére törekszik a jövőben is és óvatosan kerül minden politikai szempontot. A közgyűlés után meghallgatták a gazdák Máthé László gazdasági felügyelő érdekes előadását a piros-tarka szarvasmarhatenyész tésrői. Az előadás, amely a faj tenyésztésének előnyeit mutatta ki sok érdekes hozzászólást váltott ki. A felszólalók általában azt hangoztatták, hogy a piros-tarka marha tenyésztése még költséges a kisgazdáknak. Rámutattak arra is, hogy a császárszállási legelő rossz, erősen kihasznált, de Gyurikovits Lajos gazdasági intéző megnyugtatta a gazdákat, hogy a legelőfeljavítás folyamatban van és az idén már csak n^gyszázjpiar,ha használja, nem pedig hétszáz, mert csak nyíregyházi gazdák marháit fogadják el "legeltetésre. A gazdák örömmel és érdeklődéssel vették tudomásul, hogy a Mezőgazdasági Kamara kiküldötte az angol hússertés tenyésztésérői fog előadást tartam a nyíregyházi gazdáknak. Foglalkozott a gazdagyülés a nyíregyházi gazdasági irányú középiskola felállításának régi tervével is. Ez irányban a Gazdaszövetség kérelmet intézett a miniszterhez, de a kérést ez alkalommal anyagiak hiányában a földmivelésügyi kormány nem teljesítette. A miniszter válaszában örömének ad kifejezést azon, hogy a gazdasági iskola felállítását maguk a gazdák kérelmezik. Az ifjn magyar tehetségek felkarolása Heuréka! Végre egy egészséges gondolat vált valóra Budapesten. Egy gondolat, amefy megmenti, kihalássza az elkallódott ifjú magyar tehetségeket az ismeretlenség süppedő mocsarából. Csupa jóinduiatu, nemesen érző és u] művészeti megnyilatkozásokért rajongó szerkesztőkből egy bizottság alakult azzal a céllal, hogy a 20 éves ifjú titánokat kiragadják a közöny lélekölő posványából és tág teret, széles lehetőséget nyújtsanak nekik az érvényesülés felé. Nincs többé önkényeskedő, minden zsenit fanyarul lemosolygó szerkesztő-diktátor, aki a hangulata szerint itéli meg a bírálatra benyújtott müvet. Ha történetesen összeveszett a teleségével, v^gy elrontotta a gyomrát akkor a fiatai titán nagyszerű álma, zengő rigmusokba préselt gondolatai az uj világról, undorral repül a papiroskosárba. Nem lesz többé félreismert nagyság, irigységből agyonhallgatott lángész, nem ülnek többé a konzervatív öregek roppant testsúlyukkal a fiatalok nyakára. Felszabadulnak a titkos erők, a rejtett szellemóriások és a gőgös, irigy szerkesztők meghunyászkodó alázatossággal igy fogják üdvözölni a felragyogó uj üstököseit a magyar glóbusnak: Mester, bocsásson meg, belátom, hogy tévedtem, de hát én gyarló ember vagyok, aki nem értettem meg az ön gondolatainak isteni fenségét . Végre széthasadt a homály, a mindent eltakaró szürke köd és a horizonton u] fény hasit át izzó lángbetükkei írván az égre: Ifjú magyar tehetségek fel az Olimposzra! Az »Ifju magyar tehetségeké- szerkesztősége egy felhívással ébresztgeti a szunnyadó zseniket és hogy léiket öntsön beléjük Shaw példáját hozza csábos csalogatónak. A felhívás igy szól: Egyszer egy előkelő társaságban megkérdezték G. B. Shawtói, a világhírű angol írótól, hogy minek köszönheti eddigi sikereit ? Shaw rövid gondolkodás után igy válaszolt: »Sikereimet« — ha ugyan annak lehet nevezni, ké^ dolognak köszönhetem. Részint határozott tehetségemnek, — másrészt és elsősorban annak, hogy voit, ak iezt a tehetséget kibányászta és nem hagyta elmerülni a közönynek abban a hatalmas tengerében, mely igen sok nagy tehetségnek a jeltelen temetője. Mert a tehetség is olyan, mint a legnemesebb gyémánt, mely teljesen értéktelen mig ismeretlenül és felfedezetlenül húzódik meg a föld mélyében. De felbecsülhetetlen értékűvé és örökké megbecsültté válik, mihelyt sikerül 'a felszínre hozni, vagyis sikerűi az ismeretlenségből kibányászni. Igy volt az én tehetségemmel is: mindaddig holt és ismeretlen »érték« volt mig nem akadt valaki, aki felszínre hozta. Sikereim érdeme tehát csak másodsorban illet engem, — elsősorban azt illeti, aki lehetővé tette, hogy tehetségemet bebizonyítsam* G. B. Shaw vallomása szerint tehát valóban nemes és nagy értékű munkára vállalkozott az »Ifju magyar tehetségek« szerkesztősége mikor elhatározta, hogy lehetővé teszi a magyar ifjúságnak, hogy tehetségérői színvallást tegyen és mód adassék arra, hogy a nagy Ismeretlenségbői a "biztos révbe jusson. — Az »Ifju magyar tehetségek* szerkesztősége elhatározta, ta, hogy összegyűjti minden 20 kivételesen 24 — éven aluli magyar ifjú irodalmi, művészeti és technikai alkotását és azt ugy Budapesten, mint nagyobb vidéki városokban is gyűjteményes kiállítás keretében mutatja be. A kiállított pályamüveket egy írókból, szakértőkből és művészekből álló döntőbizottság bírálja el és ugyancsak ez a bizottság fogja odaítélni a szerkesztőség áltai kitűzött, több mint tízezer pengő összértékű pályadijakat is. A pályázatnak tehát kettős célja van: részint kiválogatni és megismertetni a szunynyadó magyar ifjú tehetségeket, másrészt pedig a pályamüvek jutalmazása által lehetővé tenni, hogy tehetségüket továbbfejleszszék és egykor dicsőségei lehessenek a magyar nemzetnek! Érdeklődőknek válaszbélyeg ellenében készséggel szolgál felvilágosítással az »Ifju magyar tehetségek* kiadóhivatala Budapest, ICsörsz-u. 7. szám. N ói kalapujdonságok megérkeztek és a legolcsóbb árakon árcuittatnak WALTERNÉ kslapszalonjában Luther-utca, 20. BÚTOR Alapitva: 1903. o Csodaszép hálók, ebédlők, uriszobák bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz szerezhető be. 6-12-18-24 havi részletre. o Velour és bőrgarnitúrák nagy választékban. Telefon: 234.