Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-12 / 59. szám

JSflrÍRYIDÉK. 1930. március 12. év óta, Kiss Józsefné cselédeihelyező asszonyt, aki a H. Sinay Sámuel debreceni cselédközvetitő intézetnél 36 év óta és Hasznos Ferenc gyári munkást Szolnok megyei város iparvállalatainál 32 év óta teljesitett egyfolytában hiven és kifogástalanul szolgálatot. s z i n h a z „Köszönöm Önöknek, heg? eljöttek a magyar színészet temetésére" — mondotta tegnap este, a második felvonás után Gulyás Menyhért a Közönségnek, amelynek létszáma nem haladta meg a színpadon szereplőkét Teginap este olyasvalami történt a nyíregyházi Városi Színházban, amit bármennyire szeretnénk más, enyhe jelzővel illetni, — legenyhébbnek reá a kulturbotrány szót találjuk. A színpadon Hevesi Sándor drámája, a: »Császár és komédiás» ment lenyűgözően nagyszerű előadásban, a nézőtéren pedig, leszámítva a hivatalosan jeletnvoltakat, mint a szinügyi bizottság, rendőrség, tűzoltóság, sajtó képviselőit és a színtársulat néző tagjait, nem voltak annyian, mint ahányan egy népesebb jelenetben felsorakoztak a színészek a színpadon. Hogy ez milyen keserűséget érlelhetett meg a direktor és az egész színtársulat tagjainak szivében, az elképzelhető s csak igy érthető meg az igazgatónak az a [nyilatkozata, amelyet a második felvonás után a rivalda előtt tettKörülbelül ezeket mondotta: »Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim 1 El szorult sziwei és fájdalomtól remegő lélekkel kell bejelentenem önöknek azt a rettenetes hirt, hogy a magyar színészet Nyíregyházán ma este meghalt, önök itt, Hölgyeim és Uraim, akik szívesek voltak megjelenni, ennek a halálesetnek siratói. Köszönöm önök, nek, hogy eljöttek elsiratni a magyar színészetet!« A szavak döbbenetes erejűek, de mélységes igazságot tártak fel. Mi már hosszú idő óta figyelj ük s próbáljuk a sajtó erejével irányítani a közönség Ízlését, sajnosan kell azonban megállapítanunk, hogy sikertelenül. Komoly irodalmi értékű színdarabok előadása alig-alig járt valami sikerrel s csak egyes kivételes jelentőségű alkalmakkor, — valami szelíd, felülről jövő nyomás és kérelem eredményezett olykorolykor telt házat. Ha néha azt kellett feljegyeznünk, hogy telt ház nézte végig az előadást, akkor csak nem minden esetben sületlen operettszövegek sokszor kétértelmű, sőt nem is nagyon kétértelmű, hanem határozottan szellemtelen malacsága volt az, ami a csámcsogó Ízlésű mai kor tömegeit odavonzotta a szinház nézőterére. Évekkei ezélőtt hasonló tragikus helyzetben az akkori színtársulat egyik igen derék színésze mondotta előttünk, hogy ma az kell a közönségnek, hogy a primadonna minél hiagagabbra vesse fel a lábát s minél több malacsággal legyen tele egy darab, annál nagyobb közönségsikere van a szinház előadásainak. Nem ringatjuk magunkat abban a téves hitben, hogy a nű lelkűnkből is előtörő keserűségnek, amelyet szavakba foglaltunk, lesz valami kedvező eredménye. Nem, a szinház hasonló esetekben, komoly drámai müvek bemutatásánál ismét csak üres lesz. Nem is szándékozunk megjavítani a közönség ízlését, ami úgysem sikerülne. Lehet, hogy még évtizedek fognak elmúlni, amikor maga a közönség fog reájonni, hogy melyek azok a darabok, amelyek gondolatokat nyújtanak s amely gondolatok felett érdemes szemlélődni. Ma beteg a társadalmi lélek s amig csak maga a társadalom ki nem termeli magából a hatásos ellenmérget, addig változásra nem számithatunk. A közönség Ízlését nem lehet irányítani ma még a szép, az értékes felé, a tömeg vágyai még mindig az erkölcsi öngyilkosság felé irányulnak. Most pedig a darab előadásáról csak annyit, amennyit különben e sorok elején is jeleztünk, hogy e szomorú miliőben is valami csodálatos lelkierővel, ambícióval s eleven lüktetéssel folyt le a darab előadása. Genesius szinész szerepében Marossy Géza egyre fokozódó lendülettel a szó és játék szuggesztív erejével játszott. Lelke volt az előadásnak. S ez a lelkesség továbbáradt; a többi szereplőkre is. Mester Tibor rabszolgája, Nóvák István császára, Hanis, Polgár, Kovács, Késmárky, Csillag alakításai mindmind a legteljesebb elismerését és hálás tapsát vívták ki a kevésszámú közönségnek. Helena szerepében Harmatli Jolán alakítása minden eddigi sikereit felülmúlta. Bán Felicia nemes egyszerűséggel játszott. A rendezés Marossy Géza érdemes munkáját dicsérte. ^ Egy néző cikke a tegnapi színházi „temetésiről A következő sorokat kaptuk: Az a néhány ember, aki tegnap este a Városi Színházban végignézte a »Császár és komédiás« előadását, olyan jelenetnek volt tanuja, amelyhez hasonlót csak — cseh, oláh és szerb megszállás alatt sínylődő magyar lelkeknek juttatgatott eddig szomorú élményül a Sors. Temetett a nyíregyházi színtársulat igazgatója, temette a magyar színészetet Nyíregyházán. — Egyszerűen, minden ceremónia nélkül, minden szinészkedés nélkül. Egyik felvonásközben kiállt a kopott, lyukas függöny elé és bejelentette a r,halálesetet". Még csak részvétet sem kért. Sőt ő mondott köszönetet annak a pár embernek, aki eljött megadni a végtisztességet társulata nyíregyházi magyarsorsának. A gyászoló közönséggé szomorúit nézőcsapatocska tapssal vigaszdijazta ezt a felvonásközi, müsoronkivüli jelenetet. De Gulyás Menyhért — talán mert most nem ! szerepet játszott — nem köszönte meg a tapsot. Ugy gondolhatta, most csak ember volt s embernek nem jár taps. Busán befordult a függöny mögé, gondolataikban hagyva a gondolkodókat: mi is történt itt, mire volt ez a taps ? Hiszen itt egy rettenetes dolog ment végbe! Egy nem utolsó magyar színtársulat feje bejelentette egy darab ^magyarság elpusztulását, egy csomó becsületes egzisztencia semmivé-tételét, rengeteg igyekezetnek kárbaveszését és igy tovább — gyér részvéttapstól kisérve, S az észnek ebben a megállásában a Iegdöbbenetesebb az volt, hogy a társulat tagjai létük temer tésén tovább játszottak. Soha nem éreztem semmitmondóbbnak a szinészmunka és színművészet »játék«-elnevezését, mint ezen a szomorú előadáson. És soha nem éreztem át mélységesebben a magyar szinészsors tragikumát, mint a nyíregyházi színigazgatónak ezen a kis életbői vett jelenetén. Ez a játék egy cseppel sem könnyebb és bámulatra méltatlanabb, mint a hullámhalálba süllyedő hajó személyzetének végső, hősies munkája még az utolsó pillanatban is . Reméljük ,hogy nem fog eisü" lyedni a hajó! Ezt az előleges pár sort irom most a nyíregyházi színészek hajójának sorsa felől azokhoz ,akiket érdekei a magyar színművészet és akiknek módjuk van a segítésre. Korányi Aladár. Heti masor: Kedd: Tommy és Társa. 1. Bérlet. Köztisztv. utalv. érv. Szerda: Tommy és Társa. 2. Bérlet. Köztisztv. utalv. érv. Csütörtök: Tommy és Társa. Szelv. érv. Köztisztv. utalv. érv. Péntek: Tommy és Társa. Szelv. érr. Köztisztv. utalv. érv. * Tommy és Társa, a Király Szinház operett újdonsága, a szezon legnagyobb operettslágerét kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken mutatja be a szinház. A kis huncut cipőtisztító és a kedves ujságárus leány elragadóan kedves története ez az operett, melynek minden egyes zeneszáma egy slágjerj. Az operett főszerepeit Takáts Rózsi, D. Turcsy Jolán, G- Székely Re- j née, Rózsa Erzsi, Horváth Ica, Vá- í rady, Csillag és Polgár játsszák, i Marossy Géza rendezésében. De csuda klasz, ha itt a tavasz; j Be vagyok csipke, de csudamód ; Nem vagyok én egy udvari szállító; Két karcsú kicsi boka; Jöjj vissza egy szóra még, te gyönyörű nyár; Nagysám, pont az esetem; j Ó, ó, ó, de szeretem, jó, jó; jó a : szerelem a Tommy és Társa operett nagy sláger ének- és táncszámai. A nagy magyar éposz, az igazi rapszódia Az égő város, a Tüzek az éjszakában II. része, szombaton, március 15-én délután fél 5 és este 8 órakor rendes helyárakkal; tisztviselő utalványok és bérletszelvények délután és este is érvényesek. Március idusát Földes Imre triolőgiájának II. részével ünnepli a szinház díszelőadás keretében. Vasárnap délután 4 órakor mérsékelt helyárakkal a nagy operettsláger: Szökik az asszony, a bemutató előadás szereplőivél. A tisztviselői utalványok alábbi hivatalokban kaphatók: Városháza, Vármegyeház, Pénzügyigazgatóság, Járásbíróság, Társadalombiztosító, • Tanfelügyelőség, Államépitészeti I Hivatal, Máv. Osztálymérnökség, ! róm. kath. elemi iskola, ref. elemi iskola, Kiosz, .Iparos Ifjak, Kórház. A köztisztviselői utalványokat a köztisztviselők és azok családtagjai használhatják, másra át nem ruházhatók. Használhatják az illető közhivatal nyugdíjasai és családtagjai is. Érvényes minden esti előadásra, vendégjáték kivételével. Be váltható egész napon át a pénr tári órákban. Mozi •«*••• A „Vad Orchideák" sikere a Diadalban Öriási anyagi áldozatok árán hozta le a »DiadaI« vezetősége e remekmüvet, de hogy tanújelét adja a közönséggel" szemben érzett kötelezettségének, továbbment és méltó zenekiséretről gondoskodott. E film összes előadásaira szerződtette a helybeli honvédzenekart, mely tökéletes játékával fokozta az élvezetet. A mese, egy gazdag amerikai vállalkozó és felesége (Greta Garbo)'és egy jávai herceg között szövődik. A herceg állandóan üldözi az asszonyt és minden alkalmat felhasznál, hogy mellette maradjon. Az asszony már-már hajlik hozzá, mit a férj észrevesz és elhatározza, hogy végez a herceggel. Éjjel figris vadászatra csalja a dsungelbe és töltetlen fegyvert nyom a herceg kezébe, kit a fenevad megtámad és leterít. —Utolsó pillanatban lövi le az amerikai a tigrist, de a herceg csak suiyos sebek árán menekül. A szerencsétlenség után a férj feleségét, ott akarja hagyni és bocsánatot kér tőle, mert amit tett azért tette, mert szerette asszonyát. Az asszony kerülő uton a várakozó autóba lopja magát és mire a férj oda ér az asszony már az autóban ül, hol kimagyarázza a félreértést és együtt hagyják el a csodák, a misztikumok és borzalmak hazáját. A »Vad Orchideák« még ma, hoi nap és holnapután kerül szinre. áz orvos és az asszony a cime annak a rendkívül érdekes problémát tárgyaló filmnek, amely e héten csütörtöktől az Apollóban kerül bemutatásra. »Az orvos és az asszony« az utóbbi idők legszebb és legértékesebb filmjei között is majdnem a vezetőhelyet foglalja el. Amit ez a film cselekményének lebilincselő voltával, rendezésének magasrendűségével és a közreműködő színészek elegáns művészetével nyuj', a. fílmkultura legmagasabb régióiba vezeti el a szemlélőt. Három ember játssza végig a valóban hosszú drámát, amely ennek ellenére egy pillanatig sem BÚTOR Alupitva: 1803. Csodaszép hálók, ebédíők, uriszobák bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. szerezhető be. 6-12-18 24 havi részletre. -Q Ö Yelour és bőrgarnitúrák nagy választékban. Telefon : 234.