Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-02 / 51. szám

1930. március 2. jtffÍRYIDÉK. Iákat. Szükségesnek tartja az ős­lakosság kulturális fejlődésé­nek legnagyobb mértékben való elősegítését s egy külön téli tan­folyam létesítését tervezi. A taka­rékossági bizottság kiküldését na­gyon helyesnek tartja, mert nagy szolgálatot fog tenni a városnak és a tisztviselői karnak. A pol­gármester válaszát a közgyűlés hosszantartó éljenzéssei vétte tu­domásul, majd a tárgysorozat már ismertetett pontjainak letárgyalá­sa után a gyűlés véget ért. Erzsébet királyné íróasztalán ma is ott ál! még Andrássy Gynla gróf fényképe (A Nyirvidék'i bécsi munkát ár ­sától.( A mult század utolsó tize­dében nyelte magába Bécs a kör­nyező falvakat, amelyek azóta las­sanként vele teljesen egybeolvad­tak. Most legfeljebb egy-egy ke­rületben kisebb részek elnevezésére szolgál már csak nevük, emlékéül független régi életüknek. Néhol még megőrizte kisvárosi képét egy­egy külkerület, de a gyors össze­köttetés kifejlesztése, villanyvilágí­tás, kövezés, hirtelen felduzzasztot­tá ezeket a kis helyeket. Különösen sokat fejlődtek a háború utáni években, mikor a városi politika a hiressé vált városi bérházakat leginkább itt helyezte el. Ilyen nagy kerülete Bécsnek a XlII-ik, mely számos kisebb helység egybeforra­dása utján keletkezett. Ezek kö­zül a lainzi részt kerestem fel, ahol egy ottani kórházban praktizáló ré­gi ismerősömet akartam megláto­gatni és egyúttal felhasználni \z alkalmat, hogy ott széjjel is néz­hessek. — « Rövid idő alatt röpiti ki az em­bert a villanyos, amelynek végál­lomása az általam keresett kórház. Egyike Bécs város legnagyobb kór­házának, melyet maga a lakosság építtetett 32 ezer m--nyi terüle­tein. 30 pavillon fogadja magába a betegek ezreit. Valóságos kis város. Külön temploma a közé­pen, mely nagyobb lehet, mint az otthoni kath. templom. A szent ké­pek, ablakfestések mellett éraeke­sek az összes bécsi céhek - címe­re, látható jeléül, hogy a latos­ság minaen rétege részt vett fel­építésében. Aggok menedékháza is épült a telepen, külön a fér­fiaknak, külön "a nőknek. Elkerí­tett parkszerű részen húzódik a tü­dőbetegeknek fekvőkura végzésér§ szolgáló terület, mely a hires állat­kerthez vezető útnak támaszkodik. A falakon nagy táblák: »Itt pihenő van! Ne zavard a betegeket!« A kapukon olyan tömeg hullám­zik, — épen vasárnapi látogatási idő van — hogy népvándorlásnak is (beillik. A kórház a legmoderneb­bül felszerelt. Állandóan bővitik, ujabb osztályokkal látják el. Most is épülőben van egy kétemeletes uj pavillon. * A kórház mellett jól kiépített ut vezet az állatkerten át a Hermes villáig, tragikus sorsú királynénk kedvenc tartózkodási helyéig. Most természetesen az állatkert csak névleges, az állatok téli szállásu­kon vannak. Az ut mindenfelé han­gos a téli kirándulóktól. Hosszú ská-talpakkai, botokkal, ródlik ­kai menetelnek. Nagyobb cso­portban munkás turista egylet tag­jai, kik a vasárnapi korcsmázás he­lyett a szabad természetbe siet­nek. Innen rövid idő alatt elérhe­tik a hóboritott dombokat, ahol téli sportjaiknak élhetnek. Előttem fia­talok párosan. A nők is ski-ruhá­ban. Vastag cipő, térdharisnyás nadrág, szvetter. Egy pár hirtelen BETTY AMANN WILLY FRITSH HEINRICH GEORGE DITA PARLO szerepelnek az Apolló hétfő—keddi nagy UFA műsorán ! Szombaton Vasárnap AZ ÉVAD EGYIK LEGSZEBB MŰSORA! SOPHUS MICHAELIS örökbecsű remekműre filmen FORRADALMI NÁSZ (ÉLETET SZERELEMÉRT) — a halált megvető szeralem regénye 10 felv. Gösta Eckmann és Karina Bell a világ­hírű svéd művész és művésznővel a főszerepben. Őfőméltósága Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó orról készült 8 kormányzása alatt eddig lezajlott események legszebb epizódja — Hősök napja. Disszemle. stb. stb. Förgeteg és Görgeteg 2 felv. burl. Rendes helyárak. Jegyelffvétel. Hétfőn Hatalmas .,UFA" műsor i Kedden Betty Amann és Henrich George BIGÁMIA ?I B\W Willy Frltsh és Dtta Parlo KETTEN A SZEKRÉNYBEN f t Előadások kexdete: vasarnap 3, 5, 7 és 9, hétköanap 5, 7 es 9 orakor két attrakció 16 felvonában Xux -crt ftíJ6zmá/ok^ mimdemfuztL ocl anztaJbri /é» •feŐTÜioíte — iemKca, cuotol éi mftmi&müJUtax ^ /mimi /én: xie vtgipjaL.\ Cöor. eqy, Sjjx tfa/rv a doboz­Onou/reite., (PcuÁarraEe <4b öj>toee» Mfr wtzajüxii mvxyábáhozt! összecsókolózik. A többiek nevet­nek rá és ismétlést kiabálnak. Han­gos kurjantgatásaiktól visszhang­zik a téli táj. Útkereszteződésnél már kevesen fordulnak be egy mellékösvényre, mely. egyenesen visz tovább. * Tiszta hófehérbe öltözött az egész környék és mint kellemes színfolt tarkázik rajta a magas fe­nyők közül előbukkanó tornyos épjilet. A hozzátartozó 'épületek négyszöget alkotnak, középen mű­vészi kut. A háttérben nyitott ajtó, mely mögül előtűnnek az udvari hintók. Szép sorjában a négy­üléses, kétüléses, Habsburg címe­res kocsik pihenik itt örök álmukat. Az egyik szárnyon, mely az ud­vari személyzet osztálya lehetett, most vendéglő csalogatja a ki­rándulókat. Télen kevesen járnak ide. Az egész udvart vastag hóré­teg borítja, épugy a kastély bejára­tát is, mely olyan, mint ezernyi apró csillag a téli napsütésben. Összejárom az udvart, sehol sen­ki, aki útbaigazítana. Végül a ko­csik mögül előbukkan egy va­dászkalapos magas férfi, ki öröm­mel hallja, hogy megakarom nézni a kastélyt. Előbb várni kell, mert elsepri a bejáratból a havat. Köz­ben beszélgetünk. Megismertet az egész élettörténetével. Magyaror­szágról is szó kerülvén, Andrássy Gyulát, a hármasszövetség megal­kotójának emlékét idézi és egyúttal rögtön feleleveníti mellette a csár­dás és csikós fogalmat. Nem értem reá törni a fejem, hogy került a miniszterelnök ösz­sze e népies fogalmakkal, mert nyüik az ajtó, annyira rendbehozta a bejáratot. Hideg termeken át kalauzol. Egy mondatban fújja az évszámokat, melyek egy-egy fest­mény, váza, szobor keletkezésének idejét jelzik. Szinte rosszalólag néz reám, mikor félbeszakítom. • Az egész épületen átborzong a királynő melancholiája. Az egy­másba nyíló termek ma már távol­esnek a kényelemtől. így a gyer­tyavilágitás es egyéb muzeumi ré­giségek. Művészi falfestmény, ki­képzett mennyezet, pompás spa­nyol fal között díszeleg az egyszerű bádogfürdőkád. De szobrok, festmények, porcel­lánok vannak itt is bőven. A ki­rálynő dolgozószobájában ma is ott áll még idősebb Andráasy Gyu­la gróf, a kiegyezés miniszterelnö­kének a fényképe, kit a királynő rendkívül 'kedvelt. Társaságában Rudolf trónkörökös felesége és az orosz círnő képe. Könyvek kis állványon szétszórva, melyeket még a királynő forgatott. A fa­lakon a királynő utiképei . A király szobájában a hagyo­mányos ferenczjózsefi egyszerű vaságy. Merevség az összes búto­rokon. KUK levegő. Az egyik te­remben a kandallón csárdást tán­coló kis porcellán figura,. másik­ban egy csikós perdit karikást. — Most értem csak meg, hogy kerül­tek ezek a vadászkalapos szótárá­ba. Annyit tud Magyarországról, amit bemagolt. Külföldön látja csak az ember, milyen keveset is tudnak rólunk. Már vártam a gulyást, ami a csár­dás és csikós után legjobban jelle­mez állítólag bennünket. De ugy­látszik keveset jár be Bécsbe, mert ahová magyarok tömegesebben jár­nak étkezni, elmaradhatatlan az étlapról. Azt hiszik, otthon állan­dóan gulyást eszünk. Bucsut akar­tiam venni az Erzsébet királynő ra­jongójától, ki még mindig kenye­ret ad neki. — Természetese^. erős Habsburg érzelmű. — Még meg­kérdezte, Pesti vagyok-e. Debre­cen mellől — adom meg a vá­laszt. »Sehr gut, sehr fein!« — kiáltja örömmel. A jó, finom paprikás szalonnát értette alatta, amit itt »debreciner« név alatt árulnak. (Dr-) |\SÍNGER \AKRÖGÉFEK rta> A LEOüOBBAK T «j

Next

/
Oldalképek
Tartalom