Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-07 / 55. szám

1930. március 7. nasa J&ÍKÍ IBÉK. nősen a csonkaország' határán levő vidékiek lakos&ágának egészség­ügyi viszonyai, hogy pl. Zalavár­megye két járásában tartott vizs­gálat szerint 3214 lakosból 1247 szenved trahomában. Öriási vesze­delem ez az egész országra nézve! Nemzeti kötelesség védekezni ez ellen a tömegbetegség ellen és örömmel kell üdvözölnünk a népjó­léti Ininiszter akcióját, miszerint nemcsak szemvizsgáló állomásokat és szemkórházakat létesít az egész fenyegetett vidéken, hanem Jiemzetközi pályázatot is irt ki 2000 stv-ájci frank pályadíjjal • jutal­mazva azt az orvosi munkát, amely a legcélszerűbb védekezési módi­szert megjelöli. Szilői értekezlet a dombrádi polgári iskolában Nem különös, de mégis érdekes, hogy Dombrád és vidékén, hol az irni-oivasni nem tudók száma szé­gyenletesen magas, virágzik 150 növendékkei egy polgári iskola. Sáros falurészben, valami elron­tott községi magtárból alakult ki ez az iskola. Pár évvel ezelőtt még sokan nevettek az iskola lé­tesítésén, de ma már ezek is ka­laplevéve közelednek feléje. Kü­lönösen Horváth igazgató agilis alakja elptt kell meghajolnunK, mi vei nem ő rajta múlik, hogy több növendék nem fér be a szükresza­bett falak közé. Kezdünk hozzászokni, hogy de­resedő fejjel néha ismét be kell ülnünk az iskola padjába, újból tanárok oktatását kell hallgatnunk hogy miképpen is viselkedjünk gyermekeinkkel szemben; mit sza­bad tennünk, mit nem. És sajnos milyen alaposan ránk olvasnak, mennyire az elevenünkre tapinta­nak. Horváth igazgató nyitja meg az értekezletet. Utána égő pírral It­szőtt arccai'lép a pódiumra az elő­adó: Vekerdy. Ilona tanárnő. A terem zsúfolásig tele. A pillanat­nyi mély csendben a parfüm és kevésbé finom illatok keveréke ne­hezedik a mellünkre. Érdemes meg figyelni minden szót és mindegyik­re helyeslőleg bólingatok. Igen, ugy van ezt se keli tennünk, azt sem. Értein, hogy a szülőknek a gyermekek előtt nem szabad ve­szekedni. Helyeslem ezt is, de még is valahogyan máskép kellett vol­na mondania, hiszen a veszekedést mikor kezdi és végzi a férfi? KÜA lönben az előadás nagyon tetszett és a hálás taps következtében a fekete tibla előtt álló előadó ar­cán még élénkebben jelentkeztek a rózsák. Horváth igazgató megköszönte a széji előadást és utravalónak ó is ellátott néhány jótanáccsal. A szülők hozzászólása követke­zett volna, de nem akadt felszó­laló, csak most bátorkodom jelent­kezni én, azon kérésemmel, hogy gyakrabban jöjjünk össze ilyen szülői értekezletre; igen sokunkra ráférne. Széky Károly Kereskedők, iparoiok éa FA ÖSMKS kivatalok réuére s«ük­•éjes a yosaUtrány okát áriám kíriMbe* keutf a JÓBA-ayomda Nyíregykáz a, fteéchenyi <St ua. Taltion: 139. Egy hollandi cég ismét hólabdázik Magyarországon Öt pengőket csal ki a hiszékeny emberektől a ravasz hollandus Magyarországon már ismerős az a hólabda-rendszer, amellyel egyes váltakozók szinte észrevét­lenül csapják be a hiszékenyeket, sokszor azonban meg is zsarof­ják őket és nem jeTentékteTen Ösz­szeget szednek össze Sfdozataiktól. Most legutóbb ismét tamegszám­ra kapják a budapesti és vidéki lakosok azt a körlevelet, amelyen a »Firma H. Brouwer et Co.« amszterdami cég kétezer hollandi forintot ígér semmiért. Vannak, akik elolvasva a röpiratot, öt pen­gőt küldöttek a cégnek, hogy en­nek ellenében kétezer hollandi fo­rintot kapjanak. Persze, nem kap­tak semmit sem. Aki ilyen kór­levelet kapott, annak össze kel­lett gyűjteni bizonyos szelvényeket i és a körlevelet másoknak megkül- ( deni. A szelvényeket azután öt I pengő kíséretében kellett a hol­land cég cimére küldeni. Több feljelentés érkezett ebben az ügyben a rendőrhatósághoz, amely megindította a vizsgálatot, a külföldi céggel szemben azon­ban semmiféle eljárásra nincsen mód és a károsultak igy nem is kaphatják meg kidobott pénzüket. Ezúton is felhívjuk olvasóink fi­gyelmét, ne üljön fel a szemfény­vesztő visszaéléseknek és dobják tűzbe a holland cég körlevelét. A községi hatóságok és postahivata­lok is világositsák fel a címzette­ket arról, hogy csak az ő megká­rosodásukat eredményezheti, ha a cég Ígéreteit elhiszik és foglalkoz­nak a holdban fevő kétezer hol­iand forint megszerzésének a gon­dolatával. Fedák Sári és az 500 éves magyar dal Csodálatos asszony ez a Fedák Kritikusai rendszerint azt szegzik a mellének utolsó érvül, hogy — nem fiatal. Zsazsa az ilyenen ne­vet. A legvehemensebb támadások idején mutatta .meg mindig egy­egy ragyogó alakítással, hogy hoz­zá hasonló színésznői karrier ma nincs. Zsazsa elérte a fénypontot, elért oda, ahova magasan ivelő művészi pályája elérhetett. * Milyen messze vannak tőle a jazzos világgal, a revüs tömegnya­valyával eljegyzett sztárok. Fedák minden szava, mozdulata hangja, irása egy istenadta tehet­ség megnyilvánulása. Nincs két esztendeje, hogy valamelyik hang­szakértő Zsazsát azzal próbálta le­dorongolni a magyar színjátszás fórumáról, hogy — nincs hangja. Más színésznő erre sírógörcsöt kap, vagy a morfiumpasztillához nyúl. Zsazsa azt mondta: — Ni csak! Azt mondja nincs hangom? NézzSk, hátha igaza van. Zsaksa nem énekművész. Mégis ő volt az, aki Kacsóh Pongrác ara­nyos szép melódiáit az egész ma­gyar nemzet szivébe lopta. Most sincs bársonyos, énekkulturátói pompázó, anyagban brilliáns hang­ja. Mégis megtette, hogy az »öt­százéves magyar daiu cimü dal­ciklusával megbabonázta az embe­reket. Gróf Bánffy Miklóssal, (Kis_ ban Miklós) az Erdélyben élő mindenben nagyszerű művészem­berrel megterveztette a korhű jel­emzeket, társult dr. Szilágyi Imré­vel, a magyar dai kincseit halász­gató passzionátus művésszel és — egyszerűen zsebretette a kritikuso­kat. Több propagandát csinált a magyar dal érdekében, mint 10 dalbogarász együttvéve. Csak azért, mert azt mondották, hogy nincs hangja. A nyíregyházi publikum szereti Zsazsát. Szereti ügy, mint aho­gyan az olaszok Duse Eleonórát, a franciák Sarah Bernhard-ot sze­rették. Fedák Sári egyik el nem évülő értéke a magyar színpadi kulturának és minden egyes alakí­tása esemény. Zsúfolt ház hallgatja majd vé­gig az »ötszázéves magyar dai« nyíregyház' élőadását vasárnap, március 9-én. Mert Fedákot ma is feszült fi­gyelemmel várja a nyíregyházi kö­zönség, hogy felüdülhessen a tes­tet-iélket elfásitó mai kutya élet­ben ennek a csodálatos magyar színésznőnek a játékán. A románok Magyarországon át szállítják beteg vágóállataikat az olasz piacra Szigorn rendszabályokat léptetnek életbe az állatkivitel terén Szépen fejlődő állatkivitelünket erősen veszélyezteti Románia. A helyzet ugyanis az, hogy magunk nyujtunk segédkezet ehhez, amikor megengedjük, hogy Románia Magyarorszá­gon keresztül vihesse vágóálla tait az olasz piacokra. A gazdaközönség, úgyszintén az állatexportőrök felhívták az illeté­kes körök figyeimét arra, hogy ezen a téren nemcsak azért van szükség sürgős intézkedésre, mert Románia az olasz piacokon gyilkos versenyévei 'lehetetlenné teszi álla­taink értékesítését, hanem szük­ség van állategészségügyi okok- § ból'is. A jelképes beszéd Ha két külön nemzetségbeli em­ber találkozik, kdk nem értik egymás nyelvét, kénytelened a mu­togatáshoz, a jelképes beszédhez folyamodná. Ebből aztán furcsa dolgok keverednek ki. Ismeretes a régi anekdota a német tudós és a félszemű magyar csizmadia jelké­pes beszélgetéséről, aminek majd­nem az lett a vége, hogy a csizma­dia fejbevágta a tudóst, mert azt hitte, hogy a szentháromság dog­máját fejtegető német az ő fél­szemüségét csúfolja. A perzsa—szittya háborúk ide­jén a szittyafejedelem . köveftet küldött a perzsa királyhoz. A követ nem szólt semmit, hanem elővett a puzdrájából egy galambot, egy békát, egy egeret s néhány nyíl vesszőt, oda rakta azokat a király lábai elé s nagy hajlongások kö­zött távozott. A perzsa király ször­nyű okos ember volt, konyított a jelképes beszédhez s rövid gondol­kodás után igy fejtette meg a szity­tya fejedelem ajándékát: — íme megjött az esze a szity­tyának. A fehér galamb a békét jelenti, az egér és béka jelképe­zik, hogy a földön csuszva-mász­va közelednek felém a szittyák, mert elküldötték fegyverüket, a nyílvesszőket. Előáll azonban egy öreg perzsa jós, aki szerényen megjegyezte: — Tévedsz óh uram, királyom. Ez az üzenet azt jelenti, hogyha nem tudunk oly gyorsan repülni, mint a galamb, vagy nem rejtő­zünk a föld alá mint az egér, vagy a mocsárba mint a béka, jaj ne­künk, mert lenyilaznak a szittyák. A perzsa király dühbe gurult s levágatta az Ősz jós szakállát. Persze a fejével együtt. De nem sokára zúgtak a szittyák nyilai a perzsa táborba, szaladt a perzsa s a nagy menekülésben jött rá a király, hogy a jós értelmezte he­lyesen a szittyák jelképes beszé­dét. Ha az ember sokat jár gyűlésre, meg újságot olvas, ráeszmél arra, hogy a kifinomodott stilusu mo­dern ember nem sokkal van előbb­re a régiek jelképes beszédeinéi. Éppen ugy félreértik az emberek a beszédet, irást, mint a perzsa ki­rály a szittya követet. Hogy en­nek mi az oka, nem mondom meg, mert azt is félreértenék. (f-) N ói kalappjdonságok megérkeztek éi a legolcsóbb Ara­lton áro»itt»tnak WALTERNÉ kalapstalonjában Luther-utca, 90. Lehetetlen ugyanis, hogy Ro­mánia, amellyel mi még keres kedelmi szerződéses viszony­ban sem vagyunk, körömfájá­sos állatszállítmányait keresz­tülvigye az országon. Ezáltal könnyen kitehetjük ma- ; gunkat annak a veszélynek, hogy Románia beteg állataival megfer- : tőzi a mi állatállományunkat. Értesülésünk szerint az érdekelt vidékek kérésére illetékes köreink behatóan foglalkoznak a romániai állatátvitel kérdésével és szó van arról, hogy szigorú rendszabályo­kat léptetnek élefbe, megszigorít­ják az ellenőrzést, hogy a Magyar­országon átvonuló romániai állat­szállítmányok ne fertőzhessék meg a magyar állatállományt. Akáccsemeteláves prima minőségű, ültetésre alkalmas. Kapható: a Mándoki Uradalom Erdőigazgatóságánál. Érdeklődések Uradalom Mándok cimre küldendők. 996—5 1032-15 Állami ellenőrzés! Rhode Izland Bed vértiszta fajbaromfitelep. Előjegyezhetők napos csibék és faj tojások M. kir. Hadiárvaintézet, Toka].

Next

/
Oldalképek
Tartalom