Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-07 / 55. szám

jníVírvidék. 1930. március 7. M o „4 párizsi gavallér'' nagy sikere az Apollóban Tegtnap újra parádés műsora volt az Apollónak, Harry Liedtke leg­újabb csillogó filmje: A párizsi ga­vallér vagy: A párizsi divatkirály került bemutatásra a, hölgyközön­ség óriási érdeklődése mellett. A darab érdekes meséjéből csupán annyit árulunk el, hogy két nagy­szabású, világvárosi női divatszalon versengéséről szól, amely versen­gésből természetesen a publikum­nak van legtöbb haszna, amennyi­ben a két konkurrens cég annyi sok káprázatos toalettet hoz vá­szonra, amennyit még sohasem láttunk egy rakáson. Flarry Liedt­kén kivül Korda Mária, továbbá Verebes Ernő és Székely Ibolya kedves, behízelgő játéka külön is megérdemli, hogy megnézzük ezt a pompás szerelmi játékot. A párizsi gavallér-t és az azt megelőző Sár­ga haramia c. izgalmas kalandor­filmet még csupán ma vetíti az Apolló. Holnaptól „Az álarcos görl" „Az álszent" a Diadalban Ma vetíti utoljára a Diadal a Legénylányok ,c. hatalmas amerikai fitmújdonságot, melyet a nyíregy­házi mozipublikum is óriási tet­széssel fogadott. Joan Crawford, Anita Pagc és Dorothy Sebastian még egyik darabjukban sem arat­tak olyan fényes sikert, mint ebben a mélyhatásu drámában. Holnaptól három napon keresz­tül a Columbia Pictures 7 felvo­násos superattrakciójában, »Az ál­arcos görl«-bcn fog gyönyörködni a Diadal közönsége. Ennek a pa­rádés filmnek nevezetessége, hogy Dorothy Revier és Várkonyi Mi­hály játszák benne a főszerepet — Hasonlóan elsőrangú darab: Az ál­szent c. kisérő film is Patsy Ruth Millerrel a cimszerepbejn. Zoro-Huru és a görlicék: bematatja holnaptól az Apolló A tegnap bemutatásra került nagy flarry Liedtke film óriási sikere után, pénteken bevonul a két dán komikus barátunk, Zoro és Huru, hogy az idei évad leg­utolsó és legjobb filmjükben, »A görlicék hálójában« cimü 11 felvo­násos revü komédiában bemutat­kozzanak. Ez a Zoro-Huru újdon­ság nem tévesztendő össze a most oly divatba jött repriz Zoro-Huru filmekkel, mert ezt az újdonságot csak most először mutatja be az Apolló kizárólagos joggal. Zoro­Huru barátainkkal még ilyen si­került jó filmet nem készítettek s mondhatjuk, hogy ver minden ed­digi Zoro-Huru filmet, amit va­laha is készítettek a két dán ko­mikussal. Zoro és Huru barátaink szom­baton dClután nagyed 4 órakor ki­mondottan gyermekeknek fognak mókázni, olcsó helyárak mellett és pedig páholyülés 80, zsölye 60, támlás 50 s számozatlan hely 30 fillér lesz. Ugyanez előadásban 2 nagy bur­leszk újdonsággal is kedveskedni fog az Apolló igazgatósága a gyer­mekeknek. — Rudolt Stratz: Régi Regény, a Milliók Könyve legújabb száma. Ara 80 fillér. Kapható az Ujság­boltban. — Diszkötéseket készit a Jóba­nyomda könyvkötészete, Széche­nyi-ut 9. „Az 500 éves magyar dal" II. ciklusa. FEDÁK SZILÁGYI IMRE Nyíregyházán, a „Korona" nagytermében vasárnap, márcins 9-én este 8 órakor. Jegyek 1 pengőtől 6 pengőig Dicker Gyula könyvkereskedésében. (Telefon 5-18.) 1187—3 Szombaton délután lesz az első mozihelyáras előadás a Városi Színházban Emőd Tamás költő és Török Rezső, a nagyszerű kabaréiró víg­játékát, amelynek cime »Két lány az utcáim, ma és holnap játssza Gulyás Menyhért társulata. A da­rab tele van kacagtató jelenetekkel s a magyar szinpadi irodalom egyik legsikerültebb terméke. Szombaton délután lesz az első mozihelyáras előadás, még pedig fél 5 órai kezdettel. Ez alkalom­mal Ohnet György örökbecsű da­rabja, »A vasgyáros® kerül színre. Ezek az olcsó előadások nagy nép­szerűségnek örvendenek, ami ter­mészetes is, hiszen a helyárak 32 fillértől 1.76 pengőig mennek A színházi műsor többi részére színházi rovatunk nyújt részletes felvilágosítást. Könyvismertetés Árpádok virága Szent Imre herceg Uj magyar legendáskönyv. A Szent Imre jubileumi év al­kalmából dr. Révay József hatal­mas kötetben megírta Szent Imre életrajzát, csodáit és legendáit, beállítva ezt a ragyogó és csodá­latos életet a magyar keresztény­ség első századának viharos hátte­rébe, Jaschik Álmos remek köté­sében és gyönyörű könyvdiszeivei megjelent kötet a napokban hagy­ta el a sajtót, mint a Szent Imre jubileumi év első monumentális irodalmi emléke. Alkalmunk volt átolvasnia a kötetet, amely azt a benyomást kelti "bennünk, hogy nemcsak időrendben, hanem ér­tékben is valószínűleg legkivá­lóbb alkotása lesz a jubileumi szentévnek. Ha nem volna ilyen nagy terjedelmű, (kereken 400lap) szinte azt kivánnók, hogy bár ide­gen Tiyelven is megjelent volna, mert az ideözönlő zarándokok ez­rei ebből a könyvből Szent Imre élete és legendái kapcsán a ma­gyar kereszténység elterjedésének, hősi küzdelmeinek és megszilárdu­lásának egész korszakát a legkitű­nőbben megismerhetnék. A szerző áttanulmányozta és is­meri az egész idevágó hatalmas irodalmat és ezért könyve, bár nem akar a tudományos történet­írás műfajához tartozni, történelmi szempontból is kifogástalan telje­sítmény. A történelmi tények elő­adásában nagyobbrészt Karácsonyi János eredményeire támaszkodott. Ismeri ugyan az ellenkező néze­teket is, de szövegében minde­nütt gondosan kerüli a vitatko­zást, hiszen egész elgondolása sze­rint nem történelmi kézikönyvet, hanem legendás könyvet akart a magyar olvasó kezébe adni. Szent Imre legendája azonban oly szűkszavú, annyira kevés kéz­zelfogható adatot tartalmaz ma­gára a szentre és korára vonatko­zólag, hogy a szerző ha érdemle­ges munkát akart végezni, nem ér­hette be ennek a néhány sovány adatnak közlésével, vagy kiszíne­zésével, épen ezért szerencsés öt­lettel azt a megoldást választotta, hogy háttér gyanánt megrajzolta a magyar kereszténység első szá­zadának küzdelmes és dicsőséges korszakát! Szent Gellért apostoli működését, Szent István országlá_ sát, a magyarság és a külföld ösz­szeköttettéseit, az idegen téritők magyar földön végzett lelkes mun­káját, beleszőve a magyar földön élt szentek és vértanuk szebbnél­szebb legendáinak egész sorozatát, így ebbőt a háttérből élesen kivá­lik Szent Imre alakja és az olvasó csodálkozva veszi észre, hogy bár­mily szűkszavúak a krónikák, bár­mily kevés a kézzelfogható adat a magyarság e nagy szentjére vo­natkozólag, mégis eleven és meg­fogható valóság Szent Imre, aki pedig a köztudatban "eszménnyé finomodott '?s távoli látománnyá halványult a késő utódok szemé­ben. t És a magyar olvasó megérzi azt is, hogy Szent Imre nem csupán az egyháznak nagy szentje, hanem egyúttal eleven hatóereje a ma­gyarságnak is, amelynek történel­me talán egészen máskép fordul, ha az Árpádok virága nem her­vad el ifjan, 23 éves koriban. Ez a korai halál örök gyásza a magyarságnak és vigasztalást csak az a tudat ad, hogy igy, ahogy emléke roa is él és örök és eleven hatóerő, amint azt a 900 éves jubileum világraszóló fé­nye mutatja. Dr. Lányi József tinnim püspök előszava és Huszár Károly lelkes­hangu ajánlása vezeti be a kötetet, amely pazar kiállításában mara­dandó és értékes emléke lesz en­nek a jubileumi szentévnek és bi­zonyára hosszú időkre meg fogja erősíteni á nagy magyar szent tiszteletét a magyarság szivében. A k$nyv az esztergomi főegyház­megye jóváhagyásával van ellátva. A polgári róm. katb. leány­egyesület míkedvelő előadása A Polgári Róm. Kath. Leány­egyesület f. hó 2-án a zsúfolásig megtelt keresztény Gazdakörben. Szigligeti egyik legrokonszenve­sebb népszínművét, a Cigányt vitte színre. A tudása legjavát adó brilliáns műkedvelő gárda fényesen oldotta meg nehéz feladatát: nagyszerű já­tékával a holt betűt eleven életté, meglcapóan mozgalmas valósággá varázsolta. Különösen jók voltak: Kovács Dezső (Gyuri parasztlegény), Ha­mar János (Peti cigánylegény) és a kiemelkedő rutinnal játszó Ne­mes Balázs, ld a Zsiga szerepében kitűnően tárta elénk a becsületes öreg cigány típusát. A szerelmese mellett hűséggel kitartó cigányle­ányt Juhász Ilona, Rebekát, a falu száját Polonkai Ilona, Évi paraszt ­leányt Répási Ágnes komoly elmé­lyedésről tanúskodó játékkal alakí­totta. Jók voltak még: Kormos Jó­zsef (Márton gazda), Lukács Jó­zsef (Kurta, jómódú gazda) és Má­lyi István (hajdú). A mellékszerep­lők ügyessége harmonikusan illesz­kedett a darab teljes sikerét bizto­sító előadásba. A tökéletesen tudott szöveg fé­nyes megjátszása, valamint a nagy rendezői készséget tanúsító impo­záns dekorálás igazi művészi él­mény volt, éppen ezért a lelkes kö­zönség sok tapssal jutalmazta a a jeleneteket. A rendezést, valamint a szere­pek teljes betanítását Vincze Pi­roska róm. kath. tanítónő, leány­egyesületi elnök intézte olyan fá­radhatatlanul, buzgó odaadással, a­milyenre csak az képes, akinek lel­kében soha nem szűnő lánggal ég íajának szeretete és csak egy célja van: a magyar nép léleknek minél magasabb fokú kiművelése, megne" mesitése. Nagyszerű munkájában Harsányi József és Pócs György róm. kath. káplánok szives kész­séggel segítették. Az előadást reggelig tartó táac követte .

Next

/
Oldalképek
Tartalom