Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-05 / 53. szám
1930. március 5. jMrfRYIDélt, 7 MOZI. Oa burleszket, holnap ,,& legénylányok" bemutatója a Diadalban Hogy a mozipublikum ezen a farsangon mégegyszer jól kinevethesse magát a Diadal Mozgó vezetősége elhatározta, hogy ma nagy burleszk-versenyt rendez a filmszínházban. Erre az alkalomra az eddig napvilágott látott legfrappánsabb vígjátékokat kötötte le. Aki tehát vidáman akarja eltölteni a húshagyó keddet, ma okvetlenül menjen el a Diadalba. Holnap és holnapután a »LegényIányok« c. filmujdonság kerül bemutatásra a Diadalban. Ezt a filmet, amely a mai fiatalság életéből meriti témáját, csak 16 éven felüliek nézhetik meg. A »Legénylányok«-at a »Stanna és Panna« c. pompás vígjáték fogja megelőzni. Hirek az Apollóból Szerdán, csütörtökön Harry Liedt ke, Korda Mária, Verebes Ernő és Székely Ibolya együttes Szereplésévei a »Párisi gavallér«« és Marion Nixon, Sárga haramia cimü kalandorfilm kerül bemutatásra. Péntektől vasárnapig Zoro Huru barátunk legújabb 1930-as filmjük, a Görlicék hálójában cimü újdonságban mutatkoznak be. Ez a Zoro Huru film minden eddigit felül fog múlni . Szombaton délután fél 4 órator olcsó gyermekelőadást rendez az Apolló, mely alkaíommaf* Zoro Huru barátunk fog mókázni a gyermekeknek. Ezen előadás helyárai igen olcsók — páholyülés 80 fillér, zsöllye 60 fillér, Támlásszék 50 fillér és számozatlan hely 30 fillér lesz. Tehát gyermekek ne felejtsétek el azt, hogy szombaton délután -Zoro Huru nektek játszik az Apollóban! Elélhet miudenki 200 évig ? Uj fiatalítási eljárást talált fel egy magyar orvos 17^3-ban közderültséget keltett j Hufeland orvos, »az emberi élet meghosszabbításának művész ete« cimü munkája. Hufeland azt állítja ebben a könyvében, hogy az emberi szervezet egyáltalában nem akadályozza meg azt, hogy az emberiség elérhető átlagos életkora' 200 esztendő legyen. Sok ideig nem vették komolyan ezt a j megállapítást, bár a legújabb időkben is ismer az orvostudomány olyan eseteket, hogy egyesek 160, sőt 170 éves kort értek el. Az ujabb megifjodási kísérletek megint aktuálissá teszik ezt a 130 évvel ezelőtt megjelent könyvet. ' Egy bádeni, magyar származású í orvos, dr. Lakatos, most nagy si- j kereket ért el újfajta megifjitási eljárásával. Könnyű operáció által ugyanis nem fiatalokká varázsolja az embereket, hanem megtisztítja a szervezetet a benne lerakódott mérges és káros anyagoktól visszaszerzi a koros embereknek a fiatalkori farkasétvágyát, ezáltai egészséges öregekké lesznek. Először állatokon végezte kísérleteit, a megoperált kutyák már a második napon visszanyerték étvágyukat, annyira, hogy nem lehetett őket közösen etetni, mert megmarták egymást az ennivalóért. Embereket is sikerrel fiatalított meg Lakatos. Páciensei közül érdekes H. J. volt gépész esete. Az operálás idején 67 éves, bőre kiszáradt, izomzata petyhüdt, öszszesen két felső metszőfoga van, de ez a kettő is lóg, 1^28 január 16-án operálták meg, a bádeni aggok menhelyén, ahol mint teljesen munkaképtelen ápolt tartózkodott. Két évvel az operáció után 5 kg-ot gyarapodott, bőre fényes, sima, a ráncok elsimultak, a fáradságérzete teljesen megszűnt, jó étvágya van, mozgékony és kedélyes, két foga újra szilárdan áll a helyén. Testsúlya gyarapodásával együtt visszatért munkakedve és munkaképessége is. Jelenleg reggeltől estig dolgozik. Ugylátszik, Hufeland jóslata mégis csak be fog válni és rövidesen fölfedezi az orvostudomány, hogyan lehet az átlagos életkort, ha nem is kétszáz esztendőre, de legalább i9o-re meghoszszabbitan> Magyarország harmadik helyen áll a házassági statisztikában Általános a hiedelem, hogy a háboruelőtti arányszámokat tekintve, ma jóvai kevesebb házasságot kötnek Európa országaiban, mint az 1914-et megelőző esztendőkben. Ez a feltevés azonban nyomban megdől, ha kézbevessz ük az európai gazdasági és társadalmi helyzetről készült statisztikát és annak adatait összehasonlítjuk a háborút megelőző időszak statisztikájával. Kiderül ezekből az adatokból, hogy Európa területén évente hárommillió házasságot kötnek, ez a szám pedig félülhaladja a békeévekét közei félmillióval. A statisztikai számsor élén —nem csupán számbelileg, hanem j a lakosság arányát véve is — Uk| rajna és Szovjetoroszország vezet. Ez a körülmény abban leli ma• gyarázatát, hogy a Szovjet tud' valevőleg annyira sleegyszerüsitette« a házasságkötéssel kapcsolaI tos hivatalos eljárást, hogy a vállalkozószellemü »tovaris« (elvtárs) akár két házassági eljárást is lebonyolíthat egy nap alatt, persze beleértve a közbeeső válópört is. A további statisztikai adatok szerint — természetesen a lakosság számarányát véve alapul — Belgiumot illeti a második hely, mig harmadsorban Csonkamagyarország következik, az utánunk jövő hely pedig Bulgáriát illeti. Svédország és Norvégia himenstatisztikája mutatja a legkedvezőtlenebb arányszámot. lüorfiomos pnskagolyókkal kábitja el a vadállatokat egy angol tiszt Egy angoi kapitány, Barnett Harris különös fegyvert konstruált. A legérdekesebb vadászfegyve rek egyike, amely ellen még az állatvédelem híveinek sem lehet kifogásuk. A fegyver használatán lényeges az, hogy a fegyver golyója nem öli meg az állatot, hanem csak elkábítja, mégpedig igen érdekes módon, morfiummal. Külsőleg nagyon hasonlít a puska a normális vadászfegyverhez, de a szerkezete annál inkább különbözik tőle. A golyó maga nem egyéb, mint egy morfiumfecskendő. Zajtalanul működik és ha eltalálnak vele egy állatot, az má_ sodperceken belül narkótikus álomba merül. A lövedék ugy működik, hogy az állat testébe addig hatol, amíg porcos részt nem ér, ott azután a morfiumfecskendő zárja kioldódik, tehát az állat, hogy ugy mondjuk, morfium-injekciót kap. Tehát a kapitány fegy vere kiváló szolgálatot tesz majd az állatkertek részére szervezett expedicióknál. SINGER VARRÓGÉPEK fflflB A LEOrtJOBBAK T • *A VERSEK ÉNEK A FENYŐFÁRÓL. A »Néma vándorok« írójának ajánlom. I ! I A fenyőfa a földnek idegenje. Más plánétáknak furcsa fája ő. Láttad már este, éber holdvilágnál? A földi fa világos, egyszerű, elbóbiskol a néma éjszakában. De nézd, komor, kioltott fáklya ő, s bár illata a szívedig leheli, lelkedbe lopja távol-bánatát s bűvölve lépsz a furcsa, zöld homálybanII í Lásd: ég felé ölelne mind a karja, más plánétáknak árva lénye ő és messzi vágyak élnek benne mélyen. i í Bukott bolygókat pusztított az ég és csillagok zuhantak milliószám, akkor került hozzánk fenyőfalelke. Most szabadulna: csúcsokon tanyáz és kőszálakrá kúszik komoran, de túl a csúcson úttalan az űr, vigasztalan félelmes, végtelen, s ha nyűgöt tépne, vak mélybe zuhan! I : Mikor hold kószál alvó fák fölött, örökre árva, csúcsokhoz kötött fenyő komoran zúg az éjszakában, mert más plánéták furcsa fája ő, csúcsok királya, szolgája a földnek. í f ' Tv'T | T r; | | • I I 1 ' lgnota. TITOKZATOS HARANGOK f >K..mert a lélek jön és mégy, akaratának tetszése szerint.« Kempis Tamás. Kondulnak néha titkos, mély harangok, s a hangok nagy messzeségből zsonganak fülembe, . bezengnek életembe. 1 Sosem tudom, mikor találnak újra zúgva megkondulni, de mindig megtalálnak. Az ércből indult szárnyak elérnek csendben, éjben, uccazajban, örömben, jajban. Menekülök, fejem párnába rejtem, de lelkem titokban visszazeng hangvilla módra: ő mindenek tudója. Mert földre száll a lélek, de a testtel nem kell eggyé fonódni néki mindörökre. Mi sírva, nyögve elé rakjuk szegényes, földi kincsünk és tömjént hintünk, minden nagy dolgot érte megpróbálunk. És. ember vállunk meghajlik buzgó, nagy- igyekezetben, hogy itt tartsuk; kietlen, földnek porából épült testi házban. De künn, az éjszakában kondulnak titkos, színezüst harangok, s a hangok ha egyszer hívón kondulnak felettünk, a lelkünk j . vonagló testbe mindhiába zárjuk, mert szárnyuk a hang után a végtelenbe rebben, s testünk, a tehetetlen, földből életre gyúlt testünk, az árva, behull az elmúlás tavába. ) J. Margit. HISZEK A FÉNYBEN. Ó, én hiszek a fényben ! És most megértem pogány ősöm, aki a fényt imádta. A fény nyilas sugára szemünkből indul, s Égig húrol útja, a végtelent befutja, arany fonála összeköt az Éggel és rajta üzenetet küld fel a Lélek az Ür szemének. Ő, szent a fény, mert milliónyi szála a Földet, ezt az óriási gömböt, sötét ballonját véghetetlen űrnek; belefűzi az Ég kék kosarába. M- Juhász Margit. KÉP A FEKETE ALAPON Az életünk vásznára jó alapnak mély feketét festett föl a Halál: színtelen létünk titkos szépítőjét. Ö, jobban él így rajta csók pirosa, a könny opálja, s kék színünk: a jóság! Napok szürkéje rózsaszínre lobban, És harsogóbb az ifjúság smaragdja! Föllángol okkerje örömeinknek, az ártatlanság hófehérje fénylik, s megszelídül a bűnök mély lilája. Míg széttekint a színek tengerében az ifjú ember, hátravetett fejjel, ziháló mellel, karjait kitárva, — hurrá! — kiált fel — jaj de szép az élet! M. Juhász Margit.
