Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-04 / 52. szám

1930. március 4. jdffwriDáK. mm illeti a legmelegebb elismerés Kiss karnagyot. Szépséges magyar szám volt a műsoron Dudinszky lei, Katona Magda, Katona Vilma, Palitz Lilla és Prékopa Bözsi magyar tánc­ötöse, amelynek magyar ruhás bemutatása a katonazenekar játé­kára történt és teljes pompájában ragyogtatta meg a magyar tánc szépségeit. A táncötös betanítása Katona Magda érdeme és ő volt a tánc központi szereplője, aki­nek légiesen könnyű giaciözitás­sal teli tánca méltán vette el ju­talmát a közönség újrázó tap­saiban. A vigest farsangi hangulata ötletes, eredeti komikus operával végződött. A komikus zenei ének­kari játékot, amely már szereplői­nek groteszk kosztümhatásával is nagy derültséget keltett, Schmutz­ler Nándor, a Jóba nyomda könyv­kötészetének mestere szerezte, aki a nevettető dalos tréfának álarca mögött poétái vénát, meleg ke­délyt és végtelen dalszeretetet csil­lantott meg. A dalárda nagysikerű műsorát reggelig tartó tánc követte, amely­hez a katonazenekar szolgáltatta a pattogó ritmusu zenét. A táncot a „Zöldre van a, zöldre van a rácsos kapu festve" kezdetű csár­dással Szohor Pál elnök Katona Magdával, Zwick Vilmos alelnök Fekete Margittal nyitotta meg. i Református Nőegylet vallásos estélye CA »N[yírvidék« tudósítójától^. A Református Nőegylet vasár­nap délután 6 órakor az elemi iskola dísztermében vallásos es­télyt tartott, olyan qagy érdeklő­dés mellett, hogy sokaknak már nem jutott hely a teremben és a folyosóra szorultak. A finom műérzékkel össze­válogatott műsort közének nyitotta meg, majd Kónya Gábor hitoktató lelkész szárnyaló imája vitte a gyötrődő lelkeket a hit tiszta lég­körébe Isten zsámolya elé. Sajnos azonban Dobay Sárika betegsége miatt nem tudott eleget tenni vállalt kötelezettségének s igy az ő nagy érdeklődéssel várt énekszáma elmaradt. Kóréh Endre kabai ref. lelkész „Az Ember útja" címmel tartott azután tarlal mas előadást. A gyarló emberiség tragikus küzdelmét, az irigység, önzés és a gyűlölködés által fel­idézett véres háborúk borzalmait ecsetelte megrázó erővel s a tri­anoni békediktálók hazug arcáról rántotta le a maszkot. Az illusztris szónok szuggesztív erővel sodorta magával a hallga­tóságot. Beszédéből egy sokat tapasztalt, gondolkozó embert is­mert meg a nyíregyházi közönség. Ezután a ref. szalonzenekar töké­letes müyésxi élményt jelentő száma következett. Gounod Medi­tation-ja és Strausz Bőregér c. operájának nyitánya szerepelt re pertoárjokban. A komoly munke, az állandó gyakorlat harmőnikus egésszé fejlesztette nagyszerű já­tékukat. A közönség lelkesen ün­nepelte a kiváló zenekar művész­lelkű tagjait. Végül Báthory Jolán drámai erejű szavalatával aratott megér­demelt sikert, lelkes tapsokat. A műsort közének zárta be. Lakner Béla debreceni előadását nagy elismeréssel fogadták a Tiszántúl pékiparosai (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Tiszántúli Sütők Szövetsége tegnap délelőtt tartotta rendes közgyűlését Debrecenben a Ke­reskedelmi és Iparkamara helyi­ségében. A közgyűlésen megje­lent a Kamara titkársága, Radó Rezső titkárral az élén és részt vettek rajta a kamarai ke­rület sütőiparosainak képviselői. A debreceni sütők közül Galamb Ferenc, a miskolciak közül Klein Vilmos tartottak szakelőadásokat, a nyíregyházi iparosok közül Lakner Béla adott elő a pékipar aktuális kérdéseiről. Lakner Béla, akinek előadását sokszor szakí­totta félbe a nagy számmal meg­jelent pékiparosok tetszésnyilvá­nítása, különösen a sütemények cseréjéről értekezett általános he­lyesléstől kisérve. A háború óta vált szokássá, hogy a pékeknek a vendéglők részére szállított sü­temények közül azokat, amelyeket a vendéglőkben nem adattak el, vissza kellett venniök. Ezeket a süteményeket a pékek prézlinek dolgozták fel vagy más módon értékesítették, esetleg a jószággal etették fel. Lakner Béla kimutatta, hogy az el nem fogyott sütemé­nyek visszavétele káros a köz­egészség szempontjából és hang­súlyozta, hogy miniszteri rende­let is tiltja a régi sütemények visszavételét. Lakner Béla érvei­nek hatása alatt a Tiszántúli Sütik Szövetsége kimondotta, hogy a Kereskedelmi és Iparka­mara utján kérni fogja a minisz­tert, hogy a rendelet szigorú be­tartását tegye lehetővé. Halasi-Fischer Ödön előadása (A Nyírvidék tudósítójától.) A Kereskedők és Gazdák Kö­rében vasárnap délután Halasi­Fischer Ödön kormányfőtaná­csos, a Cobden Szövetség el­nöke tartott előadást. , Közgaz­daság és politika" cimmel. A termet zsúfolásig megtöltő kö­zönség soraiban ott láttuk dr. Erdőhegyi Lajos főispánt is, aki nagy figyelemmel hallgatta az érdekes előadást. Az előadó a közgazdasági tudományok gyakorlati jelentő­ségének fejtegetésével kezdte felolvasását. Az utolsó 15 esztendő alatt a közgazdaságtudomány száraz szak tárgyból vezető tudomány­nyá fejlődött; ezt a gazdasági élet betegsége okozta és a po­litika elhatalmasodása a gazda­sági élet terén. Nálunk minden­nek kútforrása a politika és mégis csak egyesek privilégi­uma, mig a nagytöbbség indo­lens a politikával szemben. Nem lehet minden bajnak okát Trianonban és a világgaz­dasági krízisben keresni. Tagad hatatlan, hogy a gazdasági krí­zis gyökereit a megcsonkításban kell keresnünk de, hogy idáig fejlődött annak speciális okai vannak. Ahol ráeszméltek a ve­szélyre ott igyekeztek segíteni rajta, nálunk azonban minden csak igéret maradt. A külkereskedelmi mérleg passzivitása nem annyira vesze­delmes mint amilyennek sokan igyekeznek feltüntetni. Nem csak Magyarország, hanem Német­ország, Olaszország, Ausztria, Csehország külkereskedelmi mérlege is passziv, mig Romá­nia aktivitása nem a konszoli­dációt jelenti, hanem amellett szól, hogy nem hitelképes. Nagy hiba az állami adminisztráció túlméretezése és az elhatalma­sodott bürokrácia is. Az államháztartás aktivitása sem szükséges, mert helyesebb, ha a magángazdaságok kezében marad a pénz, mintha a súlyos adóterhekből befolyt összegeket fordítják hasznos beruházásokra. Közgazdasági életünk regene­rációja csak ugy lehetséges ha szem előtt tartjuk, hogy agrár állam vagyunk és nem támo­gatjuk túlzott mértékben az ipart í 11- egyes nagyipari vállalatokat és „szövetkezet" cim alatt ala­kult u. n. altruista vállatatokat, melyek káros és veszedelmes konkurrenciát okoznak a keres­kedelemnek. Az elhibázott vámpolitika mér­hetetlen károkat okoz az ország­nak, de áll ez a többi európai államra is, mert a tulmagas véd­vámok eldugaszolják az egész­séges gazdasági vérkeringést. A veszedelem elhárítására akarják Hétfőn Hatalmas ,UFA" műsor! Betty Amann és Henrich George BIGÁMIA Kedden Stambull fegyenc Wllly FrJtsh és Dita Parlo KETTEN A SZEKRÉNYBEN Szerdán Csütörtökön Harry Liedtke, Korda Mária, VerebeB Ernő és Székely Ibolya együttes szereplésével A PÁRISI GAVALLÉR kalandor szen zációj a ' SÁRGA HARAMIA Előadások kezdete: vasarnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 es 9 orakor a középeurópai vámuniót meg teremteni. Ezután a bankok politikáját bírálja, kimutatja, hogy mig a kereskedelem halódik és nem kap hitelt, addig a 10 legna­gyobb budapesti bank 1928. évi haszna 32,712.000 pengő volt. A bankoknak rá kell eszmélnie arra, hogy más feladatuk is van, mint a kamatláb szabályozása. Többször hangoztatják, hogy túlteng nálunk a kereskedelem, ez igaz is, mert a más pályák­ról kiszorult egyének mind a kereskedelemben helyezkedtek el. A magyar kereskedelmet a keleti piac gócpontjává kell fej­leszteni és ezért uj, előnyös ke­reskedelmi szerződések kötése szükséges. Szomszédainkkal való együttműködésre feltétlenül szük­ség van, mert csak igy tudunk exportpiacot teremteni. A legnagyobb kiadásokat az államháztartásban a személyi ki­adások okozzák. Dréhr Imre ál­lamtitkár 30 évei emelkedő díj­tételű biztosítással kivánja az ebből származó terheket a jövő generációra áthárítani. A társa­dalombiztosítás terheit is csök­kenteni akarja az államtitkár. Kállay Miklóst az uj kereske­delmi államtitkárt a kereskede­lem sorsa aggasztja. (Lelkes él­jenzés és taps.) „A tőke — mon­dotta — kiszorul a magyar kereskedelemből és elhagyja régi, leghűségesebb katonáját. Ezt nem szabad közömbösen néz­nünk, hanem a lehetőséghez mérten a kereskedelem segítsé­gére kell sietnünk, amint lehe­tővé válik külföldi kölcsönök felvétele." Nemcsak Magyarország, hanem egész Európa gazdasági hely­zete zilált és helyesen mondja a 25 országra szakadt, 27 valutáju kontinensről Oppenheimer, hogy Európa egy nagy Balkánná sü­lyedt. A jövő embere meg fogja ál­lapítani, hogy a beteg idegrend­szerü Európa beszámíthatatlan volt egy évtizeden keresztül, mi­kor gazdasági politikájával foly­tatta a világháborút, hogy uj, véres háborút készítsen elő. Ha egy tulmagas átláthatatlan kerítéssel elzárt helyet látunk, tudjuk arról, hogy temető; már pedig Európa ilyen temetővé válik, ha nem közelednek egy­máshoz baráti kézszorítással a nemzetek. -­Betörtek a bökönyi szövetkezet üzletébe A Nyirvjdék tudósítójától. A bökönyi szövetkezet üzlet­helyiségének ajtaját mult hó 24-én éjszaka ismeretlen tettes feltörte s a pénzesfiókból 80 pengőt, azonkívül jelentékeny mennyiségű élelmiszert vitt magával. A csendőrség a nyomozás so­rán azt állapította meg, hogy a betörést csak olyan egyérf kö­vette el, aki a viszonyokkal is­merős. Valószínű, hogy a tettes rövidesen kézre kerül. N ői kalapnj'donságok megérkeztek és a legolcióbb ára 4 kon árorttatnak WALTERNÉ kalapszaloDjiban Lathw-otca, 20 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom