Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-29 / 72. szám

JíIrfRYlDÉK. Kisgazdaértekezlet volt a napokban Budapesten,. Ezen az értekezleten, amely úgyszól­ván az egész ország kisgazdatár­sadalmát képviselte, az előadók feltárták a magyar gazdatársada­lom minden ügyes-bajos dolgát. Hát ismerjük is et, hogy a magyar mezőgazdaság a jelen pillanatban bizonyos nehézségekkel küzd, ame lyeken előbb vagy utóbb segiteni kell. Kérdés azonban, hogy hon­nan várhatja a gazdatársadalom ezt a segítséget. A gyűlésen fel­szólalók előadásából és szavaiból lehet a legvilágosabban kiolvasni a választ, hogy egyedül csak a kormánytól. Nem azért vannak bajok a mezőgazdasági termelés körül, mert a magyar kormány nem tenne meg mindent a gazda­társadalom megsegítésére, hanem azért, mert ma a mezőgazdaság krízise világkrizis. Nemcsak ilyen kis országok, mint a mienk is küz­denek azzal a diszparitissal, a mely a mezőgazdasági termények árát elválasztja az ipari termékek árától, lianem nagy, a miénknél százszorosan tőkeerősebb államok is. Az a beszéd, amelyben Mayer János földmivelésügyi miniszter mintegy összefoglalta az elhang­zott kívánságokat és egyben fe­lelt is rájuk, őszintén bevallotta, hogy igenis vannak nehézségek. De előadásából egyben az is ki­tűnt, hogy a korlmlny ezeket a nehézségeket nemhogy eltussolni akarni, hanem egyenesen állandó gondoskodásának tárgyát képezi a bajok megszüntetése. Minden hónapban beható tanácskozás van az értékesítés, a hitel, az adózás, a közigazgatás stb. kérdéseiről, s minden bajra azonnal orvoslást igyekeznek nyújtani. Igaz, hogy a mezőgazdaságnak nagyobb meny­nyiségü és olcsóbb hitelre lenne szüksége, de semmiféle kormá­nya a világnak nem képes meg­változtatni a pénzpiac mai hely­zetét. A külföldön ima lehetetlen hosszúlejáratú olcsóbb hitelt igény be venni s igy remediumként is kénytelenek vagyunk rövidlejára­tú 3—4 éves hiteleket az ország­ba importá^ii. Arra is rámutatott a miniszter, hogy a gabona árának alacsony voltát esetleg ugy lehetne ellen­súlyozni, hogy állatokat, tojást, zsirt és szeszt importálnánk. En­nek az elgondolásnak egyenes kö­vetkezménye, hogy nagyobb gon­dot kell fordítanunk az állatte­nyésztésre. Mindamellett azt nem szabad mondanunk, hogy ne ter­meljünk gabonát, hiszen Európá­nak jelenlegi két gabonaexport or­szága Magyarország és Jugoszlá­via évente kb. 12 millió mázsát exportálnak. Mayer miniszter beszédének ed­dig ismertetett része a mezőgaz­daság általános problémájának szorosan vett gazdasági részére vonatkozott. A másik rész a po­litikai. Nagyon helyesen Ítélte el a miniszter a lelkiismeretlen izga­tók imiunkáját, akik a nép közé ve­gyülve a való helyzetet megha­misítják s igyekeznek a közhan­gulatot olyan irányba terelni, a mely sem a nép, sem az ország érdekeinek nem felei meg. A ma­gyar föld népe azonban sokkal jó­zanabb, semhogy felülne ezeknek a lelkiismeretlen agit átoroknak, de ez a józanság csak ugy verheti vissza egyöntetűen a társadalmi rend ellen intézett támadásokat, ha mindannyian összefogunk az ilyen törekvések ellen. A nemzet­közi programmok rettenetes bu­kásokat okoztak s az orosz pa­rasztság éppen a saját bőrén ta­pasztalhatja, hogy milyen sors jut neki osztályrészül, mihelyt a nem­zetközi szélsőséges elvek alapján működő hatalmi csoportok kezébe kerül az uralom. A magyar me­zőgazdaság problémáival foglalko­zóknak észre kell venni, hogy min­denfajta testvérharc csak ártal­mára lehet magának a kisgazda­osztálynak és az egész nemzetnek is. Éppen ezért össze kelt fogni. Testvérharcot kelteni gazdasági bajok miatt nem szabad, mert en­nek csak ellenségeink örülnének. Van elég nehézség, amit orvo­solni kell s igy nem engedhetjük meg magunknak a szakadár po­litika veszedelmes fényűzését. Összeírják azokat, akik még nem tértek baza a nagy bábornbél Magyarország háborns vesztesége 660.000 ember volt Esztendők hosszú sora borítja sötét árnyékát a nagy háború vé­res veszteségeire, könnyes fájdal­imaira. A ma világának ezer nyo­morúsága között szinte csodála­tos módon feí-felujul a nyugha­tatlan fájdalom, mi lett a sok sok­ezer eltűnttel, haza nem! tért hadi­fogollyal? Ez a fájdalmas probléma a ma tmlagyar életének egyik legaktuáli­sabb problémája lesz. A belügymi­nisztérium harmadik osztályának a háborús veszteségeket és hadi­sirokat nyilvántartó csoportja ma a sajtó képviselői előtt ismertette a magyar háborús veszteséget és hadifogoly-veszteséget. Nagyma­gyarország háborús vérvesztesége 660000 ember volt. Ezek közül mindössze 215000 halottat anyakönyveltek ei és most a csoport feladatává tette, hogy a többiek anyakönyvelése is megtör­ténjék. Több (mint 300000 hősi halottunk lesz rendesen elköny­velve. Ezrével jelentkeznek a hozzá­tartozók, költséget, fáradságot nem kiméivé utaznak fel Bécs­be, hogy az orosz vöröskereszt egyesület Bécsbe küldött karto­tékjai között felkeressék elveszett hozzátartozóikat. A Bécsbe való utazás teljesen felesleges, mivel a belügyminisztérium hadisircsoport ja felvilágosítást tud adni a hoz­zátartozóknak. A Bécsben levő moszkvai anyag ban most folyik a magyar halotti levelek szortírozása. 1930 de­cember 31-ig birtokunkban lesz­nek a hadifogságban elhunyt ma­gyarok halotti levelei, már azoké, akikről Tiaiotti 'levelet állítottak ki. A moszkvai anyagban kb. 40000 db halotti levél van. A csoport vezetőségének meg­bízottai Erdélyben, Szerbiában és Lengyelországban most áprilisban ujbói megkezdik a magyar hősök tömegsírjainak felkutatását. A csoport már rendbehozta az ösz­szes hősi (magyar temetőket ide­haza, egyedül a budapesti nagy hősi temető kétharmad része vár rendbehozatalra. Szép terve a bel­ügyminisztériumnak, hogy az egyes nagy hadszint ereken egy­egy magyar temetőt létesietnek és az elsőt a Doberdón, illetve az Isonzónál csinálják meg társadal­mi gyűjtés utján összehozott pénz­ből. A közeljövőben újból elrende­lik a törvényhatóságokban és köz­ségekben a világháborúból eddig vsisza nem tértek Összeírását, — hogy ennek alapján az adatok tel­jes birtokában bizonyosság derül­jön a sok-sok kétségre és aggó­dásra. niskolc—Lillafüred között építik meg Enrópa legjobb utvonalát A tizenkétkilométeres szakasz aszfaltozása hat nyolcszázezer pengőbe kerül Miskolcról jelentik: Hivatalos közlések szerint ezév 'május i-én országos arányú ünnep ség keretében, a kormányzó jelen­létében, a konmány, a Budapesten akreditált köyetek és a magyar po­litikai és közélet, valamint a pénz­világ előkelőségeinek 1 részvétele mellett megnyitják a lillafüredi Palotaszállót. Már hetekkel ezelőtt elkészült a Palotaszálló berende­zése. Ebben a pillanatban csak mi­niszteri engedéllyel nyilik meg a hatalmas szálló bejárata. A szállóban minden elkészítve várja a megnyitást. Készen van­nak az üvegfreskók, a Mátyásko­rabeli stílusban épített termek és "a szebbnél-szebb és minden ké­nyelmet biztosító szobák és ap­partmanok. A függőkertek is tel­jesen elkészültek. Alagútba ve­zették a szinvavölgyi vasútvonal­nak a Palotaszállót övező szaka­szát, hogy a mozdony és a vagonok za­katolása ne háborítsa a ven­dégek csöndjét­Mindent arra koncentrálnak, — hogy a Palotaszálló} amelyet kez­detben állami kezelésben vezet­3E39L <gÖH 49L Jt, Március S8., pénteken utoljára 5, 7 ét 9 órakor HARRY LIEDTKC, CLARE LOTTO, HANS JUNKERMANV főszereplésével A KIS GARNIZO Katonai bohózat a boldog békebeli katonai víg életből 7 felv. KÖVÉREK KLUBJA Vígjáték 5 fc!voaásbo» 1930. március 29. nek imajd, — rentábilissá legyen. Ennek a célnak a szolgálatában (minden technikai újítást felhasz­nálnak. Most arról értesülünk, — hogy Lillafüreddel kapcsolatban nagyarányú utépitkezésekei határozott el a kormányzat. Informátorunk szerint a mis­kolci vámtól á Szinvaforrásig, kb. 12 lem. szakaszon aszfaltozzák az utat. Ez az ut tudvalevően a legutóbbi évek során épült abból a óéiból, hogy összekötő szakasza legyen a rövidesen elkészülő lii­lafüred—egri müutnak és hogy le­bonyolítsa azt a nagyarányú autó és autóbuszforgalmat, amelyet a Paíótaszálló megnyitása teremt majd. Elsőrendű müutnak építet­ték ezt a közei 12 kilométeres útszakaszt. Már az építkezés legelején olyan alapot adtak neki, hogy akár bitu­men, akár aszfalt uttá kiépíthető legyen. Most az illetékes szakem­berek ugylátják, hogy a nagyfokú gépkocsi forga­lom rongálja a műutat, — ki­szívja az ut kötőanyagál] ugy, hogy karbantartása fő­képpen a Patotaszálló meg­nyitása után jelentős össze­geket emésztene fet. Ezért határozta el, informá­torunk szenny a kormányzat, — hogy a miskolci vámtói a Szin­vaforrásig, tehát kb. 12 km-es szakaszon 6 méter széles és 10 cm. vastag aszfaltot építenek a műútra. Az aszfaltozott ut két­oldalát gyeppel szegélyezik. A tervezett aszfaltozásból egy km. szakasz elkészítése Miskolc város háztartásáé fogja terhelni. A tervezett építkezési munká­latok befejezése nyomán Miskolc­Szinvaforrás között lesz Európa legjobb és legdrágább aszfaltut­ja. Franciaországban van ilyen ut, de csak rövid szakaszon, — azonban ennél hosszabb lesz a miskolc —lillafüred— szinvafor­rási útvonal, amelynek 1 km-re terjedő aszTaltozása 50—60 ezer pengőbe kerül. A 12 km-es szakasz aszfaltozása tehát megközelítőleg 6—800 ezer pengőbe kerül. A munkálatokat hir szerint még a tavasszal meg­kezdik. sfx egésx, áíelhari hd b&rái SINGEK VARR ÓGÉP. Xadv&xjo fvzj&té&ofelt-steLek* hajji. KésiZejteJi,. ^ SINÖER VARRÓGÉP RESZV TÁRS. Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom