Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-20 / 65. szám

1930. március 22. JSÍ1rfRYIDÍK. 7 Egyszerre hozza nyíregyházi APOLLO a budapesti Ufával mm VEIDT ASSZONYNÉLKÜLI VÁROS CÍMŰ VILÁGFILMJÉT Pénteken, Szombaton, Vasárnap zöldéi a tavasz ígérete, az uj, boldogabb jövendő, tisztítsd meg a sziveket igaz szeretettei s alatta színaranyat találsz. Tanítsd meg újra a falu népét Istenhez^ im-ádfi kőzni, zengjen a zsoltár, szálljon az ének. Fogd meg a kicsinyek kezét, vezesd őket szeretettel, vedd gondjaidba az ifjúságot, adj nekik új célt, nemes munkát s meglásd, nem hiába dolgozol, mert veied az Isten, aki nem engedi, hogy egy nagyra hivatott nemf zet eifiinjon a föld színéről, serOH mivé legyen. Neki szüksége van reánk, ne csüggedjetek, munkál­kodjatok! Az ünnepi hangulat már kora reggel meglátszott a falun, kis pöttöm emberkék sarkig érő nem zetiszin szalaggal átkötve, gondo­san felöltöztetett fehérruhás lá­nyok, ragyogó arcú fiuk, tollas sapkáju leventék, ünneplőbe öltö­zött férfiak és nők sietnek a tem­plom felé, a harang hivó szavára, hogy az ünnepi istentiszteleten iésztvegyenek, mely után az is­kolás gyermekek ünnepsége kö­vetkezik. Zeng a »Talpra magyart . szárnyai a »Fohásza az ártatlan gyermeki ajkakról, el van vetve a kis mag a fogékony gyermeki szivekben, mely lassan-lassan, ha ápoljátok, terebélyes fává fog fej­lődni, melyen a hazaszeretet vi­rága terem. Az ünnepély második része az ifjúságé, melynek műsoros esté­lye 6 órakor kezdődött meg a zsúfolásig megtelt iskola terem­ben. A ref. leány és ifjúsági egyle­tek vegyeskarának erőadásában szépen, tisztán csendül fei a kö­nyörgés: »Isten az égbe fenn, halld meg imánk, áldást az egek­bői küldj le mi reánk...«« Utána Kiss Lajosnak, a demecseriek agi­lis lelkészének magasröptű ünne­pi beszéde következik, majd tisz­ta férfihangokon csendül 'fel az irredenta dal: »Leszedték a turul ­madárt a munkácsi várról...« A leányegyiet egy tagja precíz be­tanulásban, zenekisérettel szaval­ja Farkas Imre: Cinka Panna c. melodrámáját, lelkünket a legen­dás kuruc korba vive vissza. Is­mét a kicsik következnek a lel­kész neje betanításában »A hon­véd sirja« bájos kis mesejáték előadásával, a két kis főszerep­lő Széli Gyuri és Kiss Jutka sok sok tapsot arattak. Sallai Ibolyka a kis tündér, apródok, az édes kis virágok, mint egy szép álom vonulnak el szemeint előtt. A ve­gyeskar egy dalegyveleggel ért el tomboló sikert. Az ünnepség a Himnuse imád­ságos hangjai mellett ért véget­A közönség szünm nemakaró tapssal és éljenzéssel jutalmazta az ünnepély fáradhatatlan rende­lőit, Kiss Lajos lelkészt és nejét. Március 15-e megünneplése Apagyon. Méltő kegyelettel ün­nepelte meg Apagy községe már­cius 15-ét. Délélőtt ünnepélyes is­tentisztelet keretében Birtha Jó­zsef lelkész végezte a szolgálatot; utána ifj. Birtha József jogszi­gorló mondott ünnepi beszédet, megemlékezve a nagy nap jelen­tőségéről, majd a trianoni gyászra hívta fel a közönség figyelmét, mely miatt ma március 15-én nem lehet örömünnepet ülni. Bzutáaj a gyermekek ünnepélye követke­zett, rnelyet Tóth "Lajos tanító nyitott meg nagy beszédével és több "iskolás gyermek szavalatát Nyíregyháza régi tradíciókat elevenít fel, amikor Szobor Pál főjegyző áll a szinügyi propaganda élére (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Az utóbbi években lassú hanyat lásnak indult Nyíregyházán a szin­ház társadalmi támogatásának ügye. A pénzbőség éveiben üzleti válálkozássá ^pyagiaskodott a vi­déki színészet s a színházak a műsor megállapításában a várat­lanul felszínre vetett társadalmi rétegek Ízléséhez alkalmazkodott. A komoly kulturát kereső, régi színházi publikum visszavonult, ímert ennek a közönségnek a pénz bőség idején sem telt színházra, vagy ha telt is, nem érezte jól magát abban a miliőben, melyet az akkori szinház nyújthatott. A szinház nem volt többé tár­saságbeli családok kedvelt talál­kozóhelye és a hatóság is vissza­vonult a színháztól, amely ezek­ben az években konjunkturális ha­szonnal dolgozott és nem is ref­lektált sem társadalmi, sem ha­tósági támogatásra. A konjunktura ideje azonban nem sokáig tartott. Eljött az át­meneti kor, a színházak életének válságos kora. A hirtelenül meg­gazdagodottak letűntek az eg­zisztálás teréről, a szinház üresen állt, nem volt publikuma, mert megszakadt a régi színházi kö­zönség utánpótlásának folyamata. A szinház visszatért nagy nem­zeti hivatásához, de nem talált támogatásra, nem talált közön­ségre. Fájdalmas vergődés ideje állt be, amikor, a tizenkettedik órában ráeszmélt a társadalom, hogy a szinház mentésének kér­dése fontos társadalmi érdek. Nyíregyházán maga a városi hatóság áll a mozgalom élére és városunk ékesszavu főjegyzője: Szohor Pál egy forrón és fájdal­masan magyar dráma, »Az égő város« előtt megjelenik a színpa­don és elmondja a legszebb to­borzót, a szinészet támogatására hivó szózatot. Pénteken nagy társadalmi ese­ményként fgadhatja közönségünk a főjegyző színházi akcióját. A nézőteret megtöltik a nemzeti kul tura kérdése iránt érdeklődő csa­ládok. Nyíregyháza minden időben megtalálta a kultura szolgálatá­nak leghathatósabb eszközét és amikor most a város főjegyzője áh a színházi akció élére, a város hü múltjának legszebb "hagyomá­nyaihoz. hallgatta végig a közönség. Be­lenczéressy József tanitó pedig szép, összhangzatos énekszámokat adatott elő növendékeivel. Leventék ünnepe Nyíregyháza város leventéi va­sárnap délélőtt a nagy idők emlé­kéhez méltóan ünnepelték meg a szabadság napját, mSrcius 15-ét Pontosan kilenc órára hatalmas négyszöget formálva oktatóik ve­zetése alatt, felsorakoztak a le­ventecsapatok az evang. népis­kola tágas udvarán s nyomban megkezdődött az alaposan előké­szített gyönyörű ünnepély, melyen a hivatali hatóságok részéről je­len volt Antal Sándor testneve­lési felügyelő és Dr. Krómy Ká­roly ügyvéd, a testnevelési bizott­ság elnöke. Ott volt, mint ér­deklődő Bökényi Dániel ny. igaz­gató, a Szabolcsi Tanitó felelős szerkesztője és még több tanügyi férfiú. A nagyközönség részérői csak kevesen jelentek meg, de bizonyára nem azért, hogy kö­zönyösek volnának a serdült kor­ban levő fiatalság neveltetése iránt hanem hihetőleg a hirtelen hűvösre fordult esős időjárás ri­asztott el sokakait a megjelenés­tői, meg talán sokan nem is tud­tak az ünnepélyről, mert az elő­ző napon szombaton ünnepelt me­leg szívvel a polgárság és az is­kolák ifjúsága. »Imához!« vezényszóra a le­venték és a közönség elénekelték a magyar szivek reményt fakasztó fohászát: a »Hiszekegyet««. Majd Jobbágy Lajos levente nagy ha­tással elszavalta Petőfinek a szomorú korunkra is érvényes harci dalát; a »Talpra magyart«. Ezután a íeventék énekkara há­romszólamu dalt énekelt szép összhangzásban Gabrieny Sámuel tanitó, karnagy vezetése alatt. Az ének cime: Magyarország cson­ka ország. Az ünnepi beszédet Arany Gy. tanitó, leventeoktató mondotta s gyújtó, lelkesítő szavaival mély hatással volt a leventékre és hall­gatóságra. Ismét szavalat követ­kezett: Jákob álma. Bogár Ká­roly levente a költemény irreden­ta érzelmeit olyan plasztikusan domborította ki, hogy frenetikus taps lett a jutalma. Megint az énekkar szerepelt a »Riadó« ei­éneklésévei, végül egy közös ének­kel, nemzeti imánkkal: a Him­nusszal fejeződött be a gyönyö­rű ünnepség. Az ünnep után a leventék ha­zamentek, az oktatókat pedig An­tai" Sándor testnevelési felügyelő értekezletre hivta össze az egyik tanterembe. 4 hatóságok támo­gatásával szépen megizmosodott annyira fontos leventeintézmény­nek további fejlesztés volt az értekezlet egyedüli tárgya. Több életrevaló indítvány hangzett el a leventegyakorlótér rendezése Continental-szálloda Budapesten VII.,' Dohány-utca 42—ti.Jsz. Táviratek : Conünentalotel. A vidéki uriközönség igazi otthona Tisztaság 1 — Kényeiemi - Elözékeaysérf ' Mloáea aiobábaD hideg-meleg folyóriz, köjponti WUéa Egyágyas szobák árai: 5, 6, 7, 8, 9, )0 pengG. Kétagyas szobák árai: 8, 9, 10, 12, 14, 15, 16 pen^. Szobák telefonsai. JTT—n Scobák firdőaeobával. Elsőrangú étterem! Zene! Tánto! ügyében is, amelynek kedvező el­intézése hatalmas lendülettel vin­né "élőbbre a fejlődést. Felmerült az óhaj, hogy a testnevelési bi­zottság sűrűbb időközökben fog­lalkozzék a leventeügyekkel, to­vábbá, hogy egy nagyobb bizott­ság tegyen a legközelebbi napok­ban látogatást Debrecenben a le­venteügy tanulmányozása végett, mert sok üdvös dolgot fog ott ta­lálni, amelynek lekopirozása s ha­tóságilag való felkarolása náhank is csak hasznos lehet. T. P. Szabadlábra helyezték Halász rerencet, a vérengző fciskállói cipészsegédet Az igazságügyi orvosi fanács vizs­gálja meg elmeállapotát (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Halász Ferenc a kiskállói vé­rengő cipészsegéd bűnügyét tár­gyalta tegnap délelőtt a nyíregy­házi kir. törvényszék Brenner ta­nácsa. A kir. ügyészség szándé­kos emberölés bűntettének kísér­letével vádolta meg Halász Fe­rencet, mert a mult év novem­ber 24-én a kamrában egy éles fejszével összekaszabolta felesé­gét, majd borzalmas tette után fejjel lefelé az udvaron lévő kút­ba ugrott. A szerencsétlen asz­szony hosszú korházi kezeiésután felgyógyult ugyan, de egész éle­tére nyomorékká lett, míg az őr­jöngő cipészsegédet a kútból min­den baj nélkül kimentették. A kir. törvényszék már egy al­kalommal tárgyalta ezt az ügyet, és Konthy Gyula dr. törvényszé­ki orvosszakértő véleménye alap­ján elrendelte a vádlott elmeálla­potának megvizsgálását. Konthy dr. véleménye azóta sem változott s szerinte a tett elkövetésének pillanatában Halász nem rendel­kezett szabad elhatározási képes­ségével és nem lehetett tudatá­ban cselekedetének, bár megálla­pítja, hogy ép elméjű, egészséges fizikumai, jó idegrendszerü ember. Ezzel szemben Demjén Józset dr. véleménye az, hogy Halászon b^ár nagyfokú izgalom vett erőt és szabad akaratában korlátozva volt, mégis tudatosan cselekedett, amikor tettét elkövette. A kir. törvényszék az eltérő or­vosszakértői véleményeknek a igazságügyi orvosi tanács 'áltai való felülvizsgálását rendelte el, míg a vádlott előzetes letartózta­tását megszüntette. A kir. ügyész a végzés ellen felfolyamodással élt. Betörök garázdálkodtak a Bojtos otcában (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Ujabb vakmerő betörés történt keddre virradóra Nyíregyházán a a Bujtos-utca 21 szám alatt levő korcsmahelyiség pincéjében. A korcsma népszerű, közkedvelt tu­lajdonosa Szilágyi Albert nyugal­mazott pénzügyőri felügyelő jelen­tette a rendőrségen, hogy isme­retlen tettesek felfeszítették a pinceajtó reteszét és körülbelül 150 pengő értékű különféle sze­szesitalt vittek el. A rendőrség széleskörű nyomo­zást indított a tettesek kézreke­ritésére. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom