Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-19 / 64. szám

1930: március 19. JtíVíRYIDÉK. A lo<aDgelesi rendőrfőnök Szózala a világ ifjúságához. Ismerjétek meg a züllés útját! — Miodeu 18 évet betöltött egyénnek látni kell ezt a taru'maoyos erkölcfiluiel. A LEÁNYTRAGEDIA vagy: A ROMLÁS UriA azApOllóban nyezőnek az állam minden ere­jével ennek a válságnak megoldá­sára kell összefogniok. 2. A mezőgazdaságot mai sú­lyos helyzetéből kivezető számos tervszerű a mezőgazdaság egész területét és minden vonatkozását felölelő, átgondolt és egymásba kapcsolódó intézkedés történt, ugy az államhatalom, mint a me­zőgazdasági szervezetek részérői a gazdagyülés mégis sajnálattal álla pitja meg, hogy mind a mai na­pig nem készült ei az egységes mezőgazdasági programm. Éppen ezért a gazdagyülés az­zai a felhívással fordul az összes mezőgazdasági érdekképviseletek­hez, hogy tanácskozásra összeülve nemcsak a mezőgazdaság kíván­ságait, de az azzal kapcsolatban álló egyéb gazdasági tényezők vé­leményét meghallgatva haladékta­lanul állítsák össze azokat a teen­dőket, amelyek végrehaj t ásávai a mai helyzet enyhülését remélni lehet. 3. A gazdaközönség nem tartja szükségesnek a mai válságos hely zettei kapcsolatos összes kívánsá­gait egyenként felsorolni, különö­sen nem azokat, amelyek meg­valósítására a kormány vagy a gazdatársadalom szervezetei ré­szérői már lépések történtek. Az alábbiakban csak néhány oiyan in tézkedést óhajtunk kiemelni, ame­lyeknek szükségességét eddig aránylag ritkábban hangoztatták. a) A mezőgazdasági hitel "terén szükségesnek tartjuk a záloglevél­piac megerősítését, azáltal, hogy egyrészt a vagyonváltsági földek jö­vedelme, másrészt az OTE tar­talékalapjai záloglevelek vásárlá­sára fordíttassanak. A váltókölcsönök kamatterhei­nek enyhítésére egyrészt annak megvizsgálását, nem lehetne-e az altruista pénznek stb. fizetett és a kölcsönvevő gazdáktói szedett kamatok közötti feltűnő kamat­különbözetet csökkenteni, más­részt a gazdaságok kamatterhé­nek egyenes csökkentését azáltal, hogy az altruista pénzintézetek ál tai kiosztott kölcsönök kamatter­hének egy részét az állam vállalja magára. b) Követeljük a fedezetlen ga­bonahatáridő teljes megszünteté­sét. Annái is inkább, mert alkal­mat ad arra, hogy a végső kétség beesésbe sodródott gazdák egy részét a hazárdjátékra csábítsa, és tönkretegye. A gabonan kivül egyéb mező­gazdasági termények értékesíté­sének megkönnyítésére alkalmas szövetkezeti szervezet létesítését és annak előkészítése céljából a gondoskodást arról, hogy vala­mely szerv utján a szervezett ér­tékesítés módjai és előnyei a kül­föld idevonatkozó eredményei a gazdaközönséggel megismertesse­nek és az ott bevett eljárásoknak hazánkban való alkalmazási lehe­tőségei 'tanulmányoztasssanak. örömmel üdvözöljük a mező­gazdasági termények márkázására beterjesztendő törvényjavaslatot. Hozzászólás a színházi válság kérdéséhez Igen tisztelt Színigazgató 'ur! Mély megilletődéssel olvastam a Nyirvidék mult szerdai számá­ban, hogy a Császár és Komé­diás előadásán oly kevés volt a közönség, hogy ön efeletti elkese­redésében temette szünet közben a magyar vidéki színészetet. Meg­értéssel olvastam a Nyirvidék szemrehányó sorait is, melyből ki­érzik szeretett napilapunknak a színház érdekében kifejtett lelkes ^gitációjának eredménytelensége feletti keserűsége. Ugy érzem azon ban, hogy erre a szemrehányásra a nyíregyházi intelligens közép­osztály nem száz százalékban szol gált rá, illetőleg, hogyha rászol­gált is, de nagyon komoly ment­ségei vannak. Nagy érdeklődéssel kísértem figyelemmel a Nyirvidék néhány év előtti akciójával "kap­csolatosan közölt különféle nyilat­kozatokat, amelyek a szinházkér­dés megoldására mind más és más uton-módon kerestek lehe­tőségeket. Némelyek szerint az a baj, hogy kicsi a szinház, (nem paradoxon ez?) mások szerint ta­lán a darabokban, talán a játék­ban van a baj, talán csúszik az ember a zsöllyén stb. Kérem szé­pen szerény nézetem szerint szín­házunk a körülményekhez képest elég nagy, elég kényelmes, a tár­sulat nagyon kielégítően játszik és mindig hozza a legszebb uj da­rabokat. De nem tudom miért, ta­lán tui tapintatosságból, talán ál­szeméremből senki nem merte mondani, az a legnagyobb baj, hogy drágák a heíyárak. Nem más társulat, vagy más szórakozás árai hoz képest drágák, nem a művé­szi teljesítményhez képest drágák hanem igenis drágák a mai le­szegényedett középosztály Ényagi helyzetéhez képest. Ezért üres a szinház, ezért megyek el én is és más is egy idényben háromszor­négyszer és nem tízszer a színház­ba, pedig sokkal inkább szeret­nénk tizszer menni. Ugyebár egy zsöllye ára 2 P 60 fillér. De nem megy az ember egyedül, hanem megy a feleségével, az már két zsöllye, azaz 5 P 20 fillér. Ehez jön a ruhatár 2 személy után leg­alább 60 fillér, még egy kis sa­vanyucukor és kivan a 6 pengő. Nem is beszélve az ondolálásról, és minden egyébről, ami a szín­házba menéssel jár. Igy aztán kénytelen-kelletlen be kell érni vele, ha az ember havonta leg­feljebb egyszer-kétszer elmehet. Mert ne felejtsük el, hogy a szin­ház nemcsak kultúrintézmény, ha­nem főképen a szórakozás esz­köze is. Kulturával a mai ember szinte tömheti magát reggeltől estig, de a szórakozást, bár ez c) A közterhek csökkentése te­rén szükségesnek tartjuk: hogy az állam a további időre szóló be­ruházások terén mérsékletet tart­son, a Tényüző kiadások szigorú takarékossággal kerültessenek, hogy adószervezetünk egyszerűsí­tésére a mezőgazdasági termelés tervezetének megfelelő átalakítá­sára és ezzel a gazda terheinek enyhítésére szükséges intézkedé­sek fokozatosan megtörténjenek. A póthatározati javaslat G. Balogh Sándor gazda pót­határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben többek között kéri a közterhek, adók és kamatterhek csökkentését, a fagykárhitel há­rom évre való kitolását, a vas­úti tarifa leszállítását, az állat ­tranzito megszüntetését, a ma­gyar iparcikkek támogatását. Vé­gűi kéri, hogy a Qazdakör szék­házának felépítésére felvett 20000 pengőt alakítsa át a földmüvelés­ügyi kormány hosszúlejáratú köl­csönné és vállalja azt át az OKIj| Hozzászólások.. Helefrsson Ernő, Rhédey Lajos Balogh László, Bánkövy. Kornél, Takács Bálint, Szomjas Gusztáv, figyelemreméltó felszólalásai után a határozati javaslatot a pótindit­ványokkai együtt egyhangúlag el­fogadták. A javaslat benyújtására Szabó Sándor országgyűlési képviselőt kérték fel, aki azt készséggel vál­lalta és Másfélórás beszéd kereté­oen boncolgatta a hatá­rozati javaslat egyes pont­1 jait külön-külön kitérve az egyes fel­szólalók megjegyzéseire. Hangoztatta, hogy a kormány a legnagyobb jóakarattal 'igyek­szik a bajokon segíteni és ha ilyen irányú törekvései nem is jár­nak mindig kellő eredménnyel, nem szabad a kormány jóakaratát kétségbe vonni. ! 1 . í ! Ne hagyjuk magunkat megszé­díteni azoktól, akik hang­zatos ígéretekkel akarnak bizalmunkba férkőzni. mert kizárólag a kormány tud a gazdatársadalom bajain enyhíteni. A nagy tetszésssei fogadott be­széd után Kálmán Géza elnök be­rekesztette a gyűlést. A társasvacsora. Este társasvacsorára gyűltek össsze a gazdák. A 300 teritékes banketten, mely a reggeli órák­ban ért csak véget lelkesen ünne­pelték Szomjas Gusztávot, Sza­bó Sándort és Kálmán Gézát a Gazdakör népszerű elnökét. A vacsora kitűnő rendezéséért Marschalkó Sándort és a 22 tagu rendezőbizottságot illeti meg az elismerés. ma szükségesebb, mint bármikor volt, a szükségletek sorrendjében sokszor más, fontosabb szükség­let nélkülözni kényszeríti. 'Bátor­kodom tehát proponálni, hogy tessék leszállítani a helyárakat, de nem valami csekélységgel, ha­nem" radikálisan. Legyen példát/ egy páholy 5 pengő, egy zsöllye 1 P 20 fillér, támlásszék 80 fillér és igy tovább. Ezzel ízemben meg kell szüntetni minden ked­vezményt. Ma már sajnos az a művelt kereskedő és iparos tár­sadalom nincs abban a helyzet­ben, hogy nagyobb árat fizessen ugyanazon élvezetért, mint a tisztviselő. A bérlettulajdonosokat is lehet valamiképen kárpótolni, esetleg a bérlet időtartamának a meghosszabbitásávaf, vagy vala­mi más módon, nehogy ők rosszul járjanak azáltal, hogy előre fizet­tek. ^Egészen bizonyos, hogy igy nem lesz üres a szinháidés az is bizonyos, hogy több lesz"' a bevétel mint magas helyárak mellett. Mert sokkal több ember »szeret­ne« elmenni színházba, mint amennyi »elmegy«. De ha olcsó lesz a jegy, akkor mindenki el fog menni, aki csak szereti "a szé­pet a művészetet és minden ed­digi egy néző helyett lesz három. Nagyobb és biztosabb fesz a be­vétel, nagyobb közönség előtt a színészeknek sem keh majd eről­tetniök a víg kedvet, több tap­sot és több elismerést fognak kapni, ismertebbek lesznek. Mi hát az akadály? Talán a nivót tetszik félteni? Ne tessék! A színházban mindig a müveit középosztály fog dominálni. Aki­nek nagyon sok a pénze, az most is Pesten megy színházba, aki pe­dig az anyagiaktól éltekintve nem megy, az ezután sem fog menni. Nem tudom, hogy van-e más vi­déki társulat, amely már ezen ál­talam proponált uton halad, de ha nincs, legyen Direktor ur a kezdeményező, meg fogja látni, hogy fel fog támadni az elparen­tált vidéki színészet, a közönség szélesebb rétegei élvezhetik az önök művészi játékát s a társu­lat is jói fog járni. Tisztelettel Dr. Medgyessy Pál Állami ellenőrzés! Rhod e Izland Bed •BBBHSB waKBMBBOa Tértiszta fajbaromfitelep. Előjegyezhetik napos csibék és fajtojások M. kir. Hadiárvaintézet, Tokaj. ASINOER varrógépek írt® A L£OJOBBAK ? * tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bútorárúi rendkívül olOSÓ árban kerülnek eladásra, »„ m hálók, ebédlők. • ' ' n­uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. — i Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára. 1-től 6, 12 és 19 hónapig terjedő részletre 181 Va8- és rézbutorok. * SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyíregyháza, Kállai-u. 4. Telefon: 319.

Next

/
Oldalképek
Tartalom