Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-15 / 62. szám

Mmtnm Ötletek a színházi válság problémájának megoldásához A »Császár és komédiás* /hétfő esti előadása után, a szomorú »szin­igazgatói bejelentés« hatása alatt, hirtelenében pár sort irtam és kül­döttem a Szerkesztő umak, aki szi­yes volt soraimat közölni. Hiszem, hogy hasonló szívességgel fog he­lyet adni errnek a mostani, nem sokkal hosszabbra nyúló írásomnak is, mely megint csak a nyíregyházi színház és színtársulat ügyével akar foglalkozni. Kérem azokat, akiket érdekel, a trianonos magyar mű­velődésnek egy 'ilyen részletkérdé­se, olvassák el igénytelen cikkemet, melyet jó ügy .érdekében, jó szán­dékból irtam. 1. Van Nyíregyházának egy szín­háza, melyről a várost ismertető kis nyomtatott prospektusban a kö­vetkező sorok találhatók: Wárosi Színház (Dessewffy-tér). 1894-ben épült Alpár Ignác tervei szerint. Befogadó képessége a földszinten 160 hely, a 20 páholyban 100, a második emeletein 200, összesen 497 személy. A színház nézőtere kétemeletes. A stílusos épületet 1923-ban renováltatta a város. Je­lenleg Gulyás Menyhért színtársu­lata játszik itt a téli szezonban.« 2. Van ebben á Gulyás Meny­hértben és színtársulatában — ez s a következő többi sor már nem olvasható a prospektusban — de­rekas művészi tehetség, becsületes igyekezet a legkülönbözőbb irányú igények kielégítésére s méltányos megértés a nehéz gazdasági hely­zet iránt. (Ez utóbbira nézve lása az igen mérsékelt helyárakat, ked­vezményes utalványokat, diák elő­adásokat !) 3. Van a léleknek: gondolatnak, érzésnek, akaratnak szüksége szé­pülésre, gazdagodásra, tisztulásra, erősödésre, nemzeti és emberi kö­zösségtudatra, stb.-re, hogy a si­lány mindennap éhes vagy csömö­mörös lent-gondjaiból olykor-oly­kor a költészet, művészet által is felemelkedjék valamekkora magas­ságra. 4. Van Nyíregyházán és környé­kén — hála Istennek — elég sok ember, akinek kiadásai után felmarad szépre, jóra, igazra költhető pár pengője. (Lásd kül­földről: Doni kozák kórus, belföld­ről: Fedák Sári!) ...Nem is foly­tatom tovább. Külső, belső, anyagi­szellemi lehetőségek vannak, igenis vannak, szép számban ahhoz, hogy népes városunkban ne haljon meg a magya: színművészet Trianon —­1 o-ik esztendejében. A »Nyírvidék« kritikusa az én előbbi soraimmal egyidejűleg megjelent gyászbeszá­molójában emlékezetünkbe idézte azt a pár év előtti időtj amikor a mostanihoz hasonló tragikus hely­zetben volt az akkori színtársulat. Ez az emlékeztető eszünkbe juttat­hatja a város fejének akkor szerte kiragasztott S.O.S. kiáltványait és egyik főpapunknak a színészet meg mentése érdekében tartott tettre­hivóját. Talán nem teszek rosszat, ha Iq/nondom, hogy a jelenbeli szin társulat és színművészet is meg­érdemelne legalább olyfoku segítő­készséget, mint az akkori. De nem csak attól a két embertől. Min­denkitől, akitől csak lehető és el­várható. Vagy lehetedenség ilyes­mit elképzelni ? 1. Nincs Nyíregyházán félezer riézőember befogadására képes, z emeletes, renovált, Alpár Ignác ­tervezte szinház? 2. Nincs Gulyás 'Menyhért szini­direktor, színtársulat, igyekezet, te­hetség, méltányos helyár? 3. Nincs lelki szükséglet aziránt, hogy nemes eszmék alakot öltse­nek, szemünk elé álljanak, szivünk­höz szóljanak, szebbé tegyék éle­tünket, felemeljenek bennünket a föld porából? 4. Nincs sehol pénz, cudar pénz, szépre, jóra, igazra költhető ? Ő doni kozákok, kiknek felesé­geiről a nyáron Párisban egy nice-i (nizzai) madame irigykedve mesél­te, hogy milyen elegánsan sétálgat­nak a francia Rivipra narancs^ olaj-és pálmafái alatt! Ö brazíliai élő Csoda Pók, kinek ugyancsak élő, de akkor még pesti elődje vagy altéra ego-ja (vagy: mije?) néhány évvel ezelőtt egy városligeti bó­déban ezüstórát jósolt a mellény­zsebembe, melyben pedig nikkel­lártcon fityegve csak egy fiókkulcs rejlett! Ö Greta Garbó, Tom Mix. Zoro-Huru stb.! Ti testileg vagy filmileg el-leereszkedtek hozzánk — ritkábban, sűrűbben és lelvisztek messze idegen kéjlakotokba sok­sok jó magyar pénzeket, hogy itt okozzatok sok-sok rossz magyar szi­nésznyomoruságokat s elhagyatott­ságot, pusztulást a magyar művé­szeti hajlékokba! Korányi Aladár. Dr. Vietórisz Józsefnek ma délben adták át a Szabolcsi Tanári Kör díszoklevelét Az Országos Középiskolai Tanár-Egyesület Szabolcsi Köre legutóbbi közgyűlésén dr. Vietórisz József c főigazgatót, a Kör első elnökét a tanárság érdekében s társadalmi téren is kifejtett köz­hasznú tevékenysége elismeréseül diszelnökévé választotta. Az erről szóló diszes kiállítású okiratot ma délben fél 1 órakor adta át a Kör képviseletében Zwick Vilmos elnök. Névery János dr. alelnök és Weiszer Gyula titkár. Zwick Vilmos a tanárság válságos hely­zetének képét festve, dr. Vietórisz József nagyértékü szolgálatairól emlékezett meg s arra kérte, hogy tekintélyével, ismert buzgóságával a jövőben is legyen támogatója a tanárság erkölcsi és anyagi ügyeinek. Dr. Vietórisz József hálás sziwei fogadtá a tanárság­nak személye iránt megnyilvánuló ragaszkodását és szeretetét s ki­jetentette, hogy mig csak erőt ad a Gondviselő számára, mindig egynek fogja érezni magát a ta­nársággal, amelynek körében éllé le eddig munkás életét. A mű­vészi oklevelet Molnár Rózsi leánygimnáziumi tanárnő tervezte és festette. Egy tiszáeszlári földműves kezében felrobbant az ekraziípatron és súlyosan megsebesítette (A »Nyfrvidék« tudósítójától.) Súlyos szerencsétlenség tör­tént a napokban Tiszaeszláron, amelynek majdnem halálos ál­dozata lett Handa László 25 éves földműves, aki a görögszállási temető' árkában egy félujjnyi hosszú rézhüvelyt talált. Handa lakására vitte a hüvelyt abból a célból, hogy öngyújtó patront készítsen belőle. ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ U JSÁGB0LTB4N Mezőgazdaság A gyümölcsfaültetésének ideje és keresztülvitele Gyümölcsfát ültethetünk tavasz szai és ősszel, igy az ültető kö­zönség véleménye is két részre oszlik. Normális tél esetén egy teljes évet nyerhetünk az őszi ül­tetéssel, mert a késő őszi csapa­dék beiszapolja a csemetét s ta­vaszra már gyökeret is ereszt a fa. Öszi ültetésnél ajánlatos a csontmagvuakat kis földkupacok­kai körülvenni, vagy a gyökereit istálló trágyával, szalmával vasta­gon beszórni. Tavaszi ültetésnek inkább a kényesebb csontároknál, (kajszi, őszi barack), van némi értelme. Akár tavasszal, akár ősszel tör­1 ténik is az ültetés, ajánlatos ősz­szei kiásni a gödröket. A gödör nagysága a talaj minőségétől függ. Elegendő 60—80 cm. hosz­szu és széles, 80—100 cm. mély gödröket kiásni. A kiásott földet két csoportra hányjuk ki; felső fe­lét a feltalajt külön és az altalajt is külön. Ültetéskor a feltalajt jói összekeverjük érett trágyával s ezt hányjuk a gödör aljára. A fa Otthon egy szeggel a hüvelyt könnyelműen piszká'gatni kezd­te. Az ekrazittal töltött hüvely Handa kezében felrobbant és a szerterepüló' szilánkok összeron­csolták balkezét, azonkívül tes­tét és arcát több helyen megsér­tették. Handát súlyos sérülései­vel a nyíregyházi Erzsébet kór­házba kellett szállítani. gyökereit pedig az altalajba ültet­jük el. Sem friss, sem érett trá­gyának a gyökér közelébe jutni ültetéskor nem szabad. A fagyosan érkezett csomagot hűvös, de fagymentes helyre (pin. cébe, verembe) tesszük, mig az ki nem enged magától. A késő tavasszal érkezett fát, ha ráncos a héja, előbb uj metszlapot csi­nálunk a gyökerein s 24 órára vagy ameddig a héja teljesen ki nem simui vízben hagyjuk. Ha nagyobb mennyiség érkezett vagy a közelben viz nnicsen, ugy az egész fát, vesszőit is behányjuk nyirkos földdel s itt hagyjuk 3—4 napig mig annak a héja ki nem simul. v El ne felejtsük, hogy a szállí­tott fa élő növény, melynek szál­lítási ideje alatt pihenési időszaka van, tehát, a megérkezett csoma­got azonnal bontsuk ki, kis göd­röt ásva a végleges élültetésig a fákat függőlegesen beállítjuk és behányjuk földdel s alaposan be­öntözzük, nehogy azók "kiszárad­janak . v Közvetlenül a fa végleges he­lyére való kiültetés előtt a gyöke­reket az egészséges részéig ugy vágjuk vissza, hogy a metszlapok felfelé nézzenek. Az oldalvesszó­ket egynegyed részére, de min­1930. március IS. TAVASZI DIVATLAPOK Star, Elité, Smart, Stella kaphatók az Ujságboltban. dig a kívülálló rügyre metszük vissza, mig a törzs folytatását ké­pező vezérvesszőt ennél 20—30 cm-rei hosszabbra metszük vissza. Diófát ültetéskor megmetszeni nem szabad. Jó szolgálatot tesz, ha az ültetés előtt a kis fácská­*fet siirü agyag és marhatrágyából készült pépbe mártjuk bele. Az elültetésnél történik a má­sik javíthatatlan hiba. Féltik ugyanis a kiszáradástól á fát s mélyre ültetik. Helyes pedig az, ha sem magasabbra ,sem mélyebb re nem kerül a fa, mint az ere­deti helyén a faiskolában volt. Ezt könnyen fel lehet ismerni, mert a földfelett lévő rész zöldes szi­nü, a gyökér pedig barnás. Ülte­téskor inkább valamivel maga­sabbra ültessük a fát, mint az eredeti helyén volt, mert a beisza­polásnál is sülyedt valamennyit a fa s a megmozgatott földtömeg még egy év múlva is sülyed. Nagyon fontos a fácskákat ülte­téskor kissé megrázni, hogy a gyökerei közzé kerüljön a föld, utána pedig nem taposni kell, hanem a még fei nem kupacoít fát 3—4 vödör vízzel alaposan beiszapoljuk. Amint a melegebb napok jön­nek, ajánlatos a csemetéket ön­tözni, de a nagy nyári hőségben feltétlenül szükséges. Helyes ön­tözési mód a következő: A föl­det óvatosan kapával addig szed­jük el a fától, mig az első gyö­keret meg nem látjuk, ekkor két három kanna vizet ráöntve meg­várjuk mig azt teljesen be nem issza s utána visszahúzzuk a föl­det. A gyümöfcsfák ültetésére és 'ápolására részletes tájékoztatást nyújt a nyíregyházi Városi Üzemi r. t. kertészete és faiskolájának árjegyzéke, amelyet ingyen és bérmentve bárki megkaphat. á Rákóczi nton összeütközött egy teheranfó a villamossal (A „Nyirvidék" tudósitójától) Csütörtök este 6 óra tájban a Rákóczi utcában a Bristol kávé ház előtt lévő benzinkútnál, köny­nyen végzetessé válható szeren csétlenségtörtént. Kaufmannjenő nyíregyházi divatárukereskedő vásári, nagy teherautója össze­ütközött a villamossal. A villamos erősen megrongálódott, mig a gépkocsi elrobogott. Szerencsére emberéletben nem esett kár, de gondatlan és a sza­bályzat ellenére az összeütközés után meg nem álló vezető ellen az eljárás megindul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom