Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-15 / 62. szám

JNfVíRYIDÉK. S ES SZERELEM Üzent a március Irta : Arany György. A megcsonkított bús magyar Hazának Végre egy ünnepnapja virradott, ; l Virágfakasztó március szelével Elhozta nekünk e szent nagy napot. Rügybe szökkentek Kárpátok földjén Magyar fák tépett, roncsolt ágai, Vergődő lelkünk gyötrő sóhajával Szabad-e vájjon mennybe szállani ? Hiszen megölték mind az álmainkat, Szívünkben meghalt már minden remény Egy halvány sugár sem ragyog az égről Beborult napunk fekete egén. Temetőnk gyászos, korhadt fejfájára Hajtva fejünket gyötrőn zokogunk : Lesz-e még egyszer Március Idusa ? Lesz-e még egyszer Kossuth Lajosunk? Eljött a tavasz, 48 tavasza, Március üzent : Talpra hát magyar I... Kongjon csak újra végig az országon A sok-sok magyar elnémult harang. 1 ' Villám hasítson le a borús égről És gyújtsa lángra a magyar talajt, v Zengjen és zúgjon ítélet orkánja, S dörögjön jelszónk: Ne bántsd a magyart ! Magyarok ! Eljött Március Idusa, Petőfi lelke újra köztünk jár. Pirossapkások győzhetetlen serge Haláltmegvető diadalra vár. Vakító, fénylő magyar hajnalcsillag Kossuth jár elől, zeng a riadó, S Erdély szent földjén Piski véres hídján Titánként harcol öreg Bem apó ! •• Branyiszkó véres, meredek szirtfokán Hős Guyon ismét rohamra fúvat, Diadalmámor, honszerelem lángja < Viszi győztesen a szuronyokat. Honvédrohamtól reszket meg az ég is Amint előre tör a hős sereg, De a nyomukban minden kivirágzik És eloszlanak mind a fellegek. , Magyarok ! Eljött Március Idusa Törjük szét átkos rabbilincseink, , Trianon hitvány, kegyetlen határán 1 > '" Ott túl úgy várnak drága véreink. Vár a Kárpátok büszke koronája, Várja a dicső sastollas hadat, Hulljon le róla átkos rabigája, Had legyen újra magyar és szabad I Hiszen rabságban túl a Királyhágón Bilincsbe verve sír a Hargita, Erdély, Felvidék, Bácska, Bánát földjén Hajh, mily siralom jár a magyarra. Ne hagyjuk őket, bontsuk ki a zászlót, Velünk van Hadúr, csak győznünk lehet, Előre, bátran, lobogónk nyomába Hadsorunk előtt Petőfi vezet ! Magyarok ! Eljött Március Idusa, Gyújtsa hát lángra dermedt szívetek, 1 Kong a gyászharang... halljátok zúgását ?-.

g Sírunkat ássák ... minket temetnek.., Oh, de nem fognak élve eltemetni, Törjön a bilincs, zúgjon az avar, Eljött a tavasz s jPetőfi lelkével Március üzent : Fegyverre magyar I intézkedtem, hogy a részvényeket letétbe helyezzék s a kivánt szavatossági nyilatkozatok a képviseleteknek elfogadás végett bemutattassanak. Ezen megegyezés folytán meg f ognak szűnni azok az állandó jogos panaszok, amelyek a köz és magánvilágitás miatt a vállalat ellen felmerültek s az átruházási szerződés tárgyalásával kapcsolatban módomban lesz az egyes községek szerződéseikben azon pontokat, melyek a megkötésük idejében még felelősek voltak, de ma már súlyosabbá váltak, kedvezően módosíttatnom. Ugyancsak nagy Iépéssei ha ladt előre a mult hó folyamán a 13 északszabolcsi község villamos szerződését meg kötésének ügye is. melyet eddig az anyagi" kérdések megoldásának lehetelensége hátráltatott. Február hó 14-én, majd az érdekelt elöljáróságok bevonásával február hó 15-én a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára (Trust) budapesti s a Nyíregyházi Villámod, sági Rt. kiküldötteivel részletesen megtárgyaltam a megkötendő áramszolgáltatási szerződés fel tételeit s errevonatkozólag legnagyobb részt megegyezés jött köz. tünk létre. Ugyanezen alkalommal a pénzügyi megoldás lehetősége is megvalósult a vállalkozó Nyíregyházi Villamossági rt. ajánlata folytán. Ezen ajánlat szerint a cég vagy általa megnevezendő pénzintézet mindennemű más biztosíték kizárásával a községek által aláírandó kötelező nyilatkozat ellenében hajlandó a községeknek a vii tamos hálózatok elkészítést költségei fejében megszavazott hozzájárulás, továbbá en nek az üzembehelyezésétől számítandó időközi kamatai erejéig 20 éves törlesztéses kölcsönt folyósítani ' ' 1 1' a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatlábát 2 százalékkal meghaladó kamatozás és évi 1 százalék jutalék mellett oly módon, hogy az első törlesztési részlet 1931. november 30-án válik esedékessé s a további részietek minden évben ugyanezen napon fizetendők, míg az első kamatrészlet 1931. évi október hó i-én fizetendő s ez minden évnegyed első napján válik esedékessé. Ezen feltételek lehetővé teszik, hogy egyrészt az első évi kamatszolgáltatás és tőketörlesztés a községek 1931. évi költségvetésében biztositható lesz, másrészt a községek első fizetési kötelezettsége az őszi betakarítás után válik esedékessé s módjukban lesz a következő negyedben fizetendő kamatokat s ősszel esedékes törlesztési részleteket tartalékolni. Az ajánlatot magam részéről elfogadhatónak találtam az érdekelt községeknek élőijárói részéről is kedvező fogadtatásban részesülvén, felhívom a Nyíregyházi Villamossági Rt-ot, hogy ugy a szerződéseket, mint a kötelező nyilatkozatokat a megállapított szöveggel készíttesse el s hozzám küldje be, hogy azokat az illetékes képviselőtestületekkel letárgyaltathassam s a Kisgyűlés elé terjeszthessem. Remélem, hogy az elfogadott szerződéseket és nyilatkozatokat már a május hóban tartandó kisgyűlésünkben előterjeszthetem s | ezzei ezen régen húzódó ügy ki- 8 elégítő befejezést nyer. A községek Tillamositásával kapcsolatban végül még bejelentem, hogy időközben Mándok község gróf Forgách Lászlóné ottani nagybirtokossaf kötött koncessios szerződést. Ezen ügyet az április hónapban tartandó kisgyűlés en kívánom előterjeszteni. A Ganz és Társa villamossági", gép-, vágón- és hajógyár rt. a folyó év tavaszán a balsai Tisza-hid vasalkatrészeinek szerelési munkálatait rövid időn belül megkezdi. E munkálatok zavartalan menetének biztosítása s a hajózási és tutajozási forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések elrendelése végett a szerelést végző cég s az összes érdekelt hatóságok és magánfelek meghívásával 'a folyó évi március hó 18-ára a helyszínére engedélyezési tárgyalást tűztem ki, amelyen a szerelési munkálatokhoz szükséges álványozás felállításának, a hajózás és' tutajozás szabályozásának megtörténte után a szerelési munkálatok nyomban megkezdhetők lesznek. A hídhoz csatlakozó közutak építési műszaki terveit • •1 a kereskedelemügyi miniszter felhívására az államépitészeti hivatallal elkészíttettem s a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez a bejárás elrendelése végett felterjesztettem ugy, hogy a hídépítési munkálatokkal egyidejűleg a csat. lakozó közutak kiépítése is meg fog történni. A m. kir. belügyminiszter a tett felterjesztésemre adott válasziratában értesített, hogy az 1928. évben megszüntetett nyirpilisi, határszéli csendőrörsnek fontos közbiztonsági szempontokból kért visszaállítását fedezet hiányában nincs módjában ezidőszerint elren delni. A járási főszolgabírót erről értesítettem 3 felhívtam, hogy a határszéli közbiztonsági szolgá lat megfelelő ellátását a rendelkezésére álló közbiztonsági szervezet felhasználásával igyekezzék biztosítani. A belügyminiszter előterjesztésemre a folyó évi 50792 sz. rendeletével 1 • ' ' ! a községi alkalmazottak fi zetési alapjára miután az alap a vármegyei hoz' zájárulások késedelmes befizetése miatt a községi alkalmazottak ese tet nem nyújtott, 150.000 P előiedékes illetményeire kellő fedezeget folyósított. Ugyancsak a vármegyei hozzájárulások késedelmes befizetése s a kint lévő nagyösszegü hátralékok miatt a nyugdijasok illetményeire fedezettel nem rendelkezvén, a belügyminiszter elvileg hozzájárulván ahhoz, hogy a nehéz gazdasági helyzet folytán előreláthatólag bekövetkező zavarok elkerülése végett a törvényhatóság kölcsönt vegyen igénybe, a március havi nyugdijilletmények fedezetére 38.000 P függőköicsönt vettem fel, ezt a folyó hó 7-én tartott kjsgyülésnek bejelentve, a legközelebbi törvényhatósági közgyűlésnek utólagos jóváhagyása végett előterjesztést fogok tenni. A visszafizetés iránt, — mihelyt a vármegyei hozzájárulásokból be. folyó összegek lehetővé teszik, — azonnal intézkedni fogok. A közigazgatási bizottság az alispán jelentését hozzászólás nélkül egyhangúan tudomásul vette.